telessége. Jó magyar könyveket venni hazafias kötelesség, amellyel elsősorban önmagunknak tartozunk:
A mi olvasmányaink.
Évfolyamunk házi olvasmányai.
a ) Kötelező olvasmányok:
AranyJJános, Toldi estéje.
Jókai M ó r , Az új földesúr. — Egy magyar nábob. — Sárga rózsa.
Gyulai P ál, Egy régi udvarház utolsó gazdája.
Rákosi Viktor, Elnémult harangok.
Mikszáth Kálm án, A jó palócok. — Tót atyafiak.
Gárdonyi Géza, Az én falum.
b ) Ajánlható olvasmányok:
Petőfi Sándor úti levelei.
Hermán Ottó, Az északi madárhegyek tájékáról.
Lóczy Lajos, A fölkelő nap országa.
Cholnoky Jenő, A sárkányok hazája.
Pázmány Péter egyházi beszédei.
Salamon Ferenc, A török hódoltság kora.
Acsádi Ignác, Magyarország közgazdasági helyzete a 19. század elején.
M ikes Kelemen, Törökországi levelek.
Gárdonyi Géza, A láthatatlan ember.
Jósika M iklós, Csehek Magyarországban.
Jókai M ór, Erdély aranykora.
Eötvös Károly, Utazás a Balaton körül.
Bársony István, Erdőn-mezőn.
Tömörkény István, Jegenyék alatt.
Molnár Ferenc, A Pál-utcai fiúk.
Toldi estéje.
írta : Arany János.
Kötelező olvasmány.
Toldi, az öreg bajnok, elfeledve él Nagyfaluban hűséges szolgájával, Ben
cével. A királyi udvar új szokásaiért bátor igazmondással korholta annak idején Lajos királyt, ezért kegyvesztett lett s elvonult falujába. Elhanyagolt a háza, kertje. M aga is mintha végét erezné., sírt ás magának. Eközben követ érkezik s elmondja, hogy egy olasz bajvívó legyőzte Budán a vele mérkőző magyar vité
zeket s most a nyert országcímerrel vissza akar térni hazájába. A z öreg Toldi megifjodva ugrik ki a hírre a sírgödörből, Budára készül, hogy bosszút álljon az idegen bajnokon. Bence kíséretében barátnak öltözve indul Budára. Budán még mindig az olasz bajvívó a győztes, de mikor megjelenik az ismeretlen barát s megvív a félelmes idegennel, vége az olasz győzhetetlenségének. A z ősz magyar bajnok diadalmasan hagyja cl a küzdőteret. A király fényes öltözetű embereket
küld utána, Toldi visszafordul, a nép lelkes örömmel fogadja, vége-hossza nincs az ujjongásnak. M ég Bencének is bőven kijut az ünneplésből. Valóságos diadal
menet az útjuk. De mielőtt Toldi a királyhoz menne, befordul három év óta nem látott budai házikójába, hogy átöltözködve illendően jelenhessék meg a király előtt. Lajos király már nehezen várja. A z előszobában az apródok mulatoznak, hárf áznak, kötődnek. M ikor belép a bajnok, egy pillanatra csend lesz, de azután kitör a jókedv, csúfolódó megjegyzéseket tesznek az öreg Toldira s rákezdenek egy gúnydalra. Toldi haragra lobban s úgy üt a mentéje ujjába rejtett buzogánnyal az apródok közé, hogy három szörnyet hal. Beront a királyhoz, kemény hangon megfeddi a csúfolódó apródokért s iszonyú haragjában elrohan. A király kiadja a parancsot elfogatására. Toldi hazaérkezik, szólni alig tud, szavait elfojtja az erős indulat. M ire megérkezik a testőrök feje, már haldoklik. A hírre a király is megdöbbenve siet a haldoklóhoz. Toldi még ráismer a királyra, felegyenesedik, minden erejét összeszedve kezét nyújtja neki a kibékülésre s azt köti lelkére, hogy szeresse a magyar népet s ne vetkeztesse ki régi erkölcseiből. Ezután meg
hal. A király vaskoporsóba téteti a testét, nagy pompával elindítja N agy falunak, ahol Bence abba a sírba helyezi, melyet gazdája maga ásott magának.
A z új földesúr.
ír t a : Jókai Mór.
Kötelező olvasmány.
A z osztrák önkényuralom szomorú éveiben clvonultan él birtokán Garan- völgyi Ádám. Elkeseredett osztrák gyűlöletének köszönheti, hogy földjeinek egy része Ankerschmidt osztrák lovag birtokába jut. Ankerschmidt két leányával, Herminával és Elizzel, beköltözködik új kastélyába. Cselédsége, gazdatisztjei idegenek. Garanvölgyi és hű emberei nem sokat törődnek az új urasággal. A ma
gyar földésíir kasznárja, K am pós uram, hazafiságában egy ál-Petőfit istápol.
Ez a csaló a Garanvölgyi-kúriában történt leleplezése után mint lengyel menekült és zongoramester bukkan föl az osztrák úr kastélyában, válójában pedig a hír
hedt bécsi kémiroda embere. Aratás idején egy disznólopási ügyből kifolyólag Ankerschmidt minden cselédjét elviszik a nyomozó hatóságok ; Garanvölgyi jó
szívűségből saját embereivel avattatja le az új földesíir termését s így hálára kötelezi Ankerschmidtet. A z egykori osztrák katonatiszt ki akarja szabadítani a magyar úr öccsét és örökösét, Aladárt, a fogságban sínylődő huszártisztei. K ö z ben meggyőződik, hogy az ál-lengyel, kinek Straff a valódi neve, szomszédjára kémkedik. Kiutasítja házából, mert német létére sem tűrheti, hogy egy derék magyar embert följelentésekkel zaklassanak. Elizt azoknak a leveleknek hangja, melyeket a Straff feljelentése nyomán tartott házkutatáskor találták, annyira meghatja, hogy ő írja meg Aladár érdekében a folyamodványt. A tyja a folya
modványt magával viszi, de megigérteti leányával, hogy még ha kiszabadul is Aladár, sohasem fog vele találkozni. M íg Anker schmidt távol van, Straff, ki
játszva a nevelőnőt és a morva jószágigazgatót, megszökteti Herminát. Anker- schmidtet nagyon bántja Hermina szökése, de Eliz kérésére megbocsát neki, sőt Eliz ügyes rábeszélésére a nagybeteg Herminát, akit ura durván elhagyott, házába visszafogadja. Hermina lelki nyugalma csak akkor állana helyre, ha
Straff tói elválnék, de a gonoszlelkű ember anyagi érdekből addig húzza a válást, míg felesége meghal. Leánya sírhantja most már elválaszthatatlanul a magyar hazához köti A nkerschmidtet. A nagy tiszai áradás közelebb hozza Garanvölgyiék- hez is. Kastélya összedűl. Eliz, akkor már magyarosan Erzsiké, az öreg Garan- völgyinél talál menedéket. Aladár, aki kiszabadulása után ármentesítő mérnök
ként működik, hazajön s találkozik Erzsivel. Megszeretik egymást s az öregek legnagyobb örömére egymáséi lesznek. Ankerschmidt a magyar föld hatása alatt olyan erős magyarrá lesz, hogy az országgyűlési választások alkalmával Garan- völgyi Ádámnak ő a legtüzesebb kortese.
Egy régi udvarház utolsó gazdája.
Irta : Gyulai Pál.
Kötelező olvasmány.
Radnóthy Eleknek, a vendégszerető erdélyi nemes úrnak, híres udvarháza volt a K is-K ü k ü llő mentén. A tekintélyes öreg földbirtokos és egykori alispán Kolozsvárt majdnem egy esztendeig feküdt betegen, miközben elviharzott az 1848-as forradalom. Hazatérve alig ismer udvarházára. Meghalt felesége is, Géza fia Milánóban fekszik betegen, Erzsiké leánya egy ezredesné-rokonuknál van Bécsben. A z oláh hordák rombolásakor összetört nemesi címer családja pusztulására, a régi magyar világ összeomlására és az osztrák önkényuralom ellenséges indulatára figyelmezteti. Elfásul, nem érez, nem gondol semmit. M éla, álmodozó, ingerlékeny különc lesz. A z új állapotokról nem tud és nem is akar tudni. Lelkileg a régi világban él, becsületes táblabíró, derék magyar nemes. H ogy súlyos anyagi gondjain segítsen, egykori alárendeltjein be akarja hajtani tarto
zásukat s vissza akarja szerezni ősei vagyonát. M eg is kezdi foglalását, de le
tartóztatják s csak két havi fogság után bocsátják szabadon sógor asszonyának és leánya német vőlegényének, Kahlenbergnek, közbenjárására. Pőre azonban nem végződik be. Közben megérkezik leánya is sógor asszonyával. Ezeknek idegen ruházata, nyelve, szokásai még jobban kihozzák a sodrából. Folyton pöröl velük, úgyhogy ezek útjuk igazi célját, a Kahlenberggel leendő eljegyzést, elő se merik hozni ; mikor erről Radnóthy értesül, leányát végrendeletileg ki
tagadja vagyonából. Egyetlen örökösévé Géza fiát teszi. F ia halálával súlyos csapás éri, rövidesen meghal ő is. A letartóztatására jövő csendőrök a temetésére érkeznek meg. Leánya Kahlenberg felesége lesz. Ősi háza elpusztul.
Elnémult harangok.
írta : Rákosi Viktor.
Kötelező olvasmány.
Simándy Pál Utrechtben végzi teológiai tanulmányait. Ott van vele még két erdélyi magyar ifjú , Bótai Barnabás és Puskás Gábor is. Báláihoz külö
nösen meleg barátság fűzi, mert Erdélyből mint Bótai húgának, Anikónak vőlegénye jött el. Itt kettős csapás vár reá : hollandus házigazdájuk leánya.
Fvederika, aki beleszeretett, öngyilkos lesz, mert megtudja róla, hogy vőlegény.
A mellbajos Bótai, aki Frederikába volt reménytelenül szerelmes, meghal bánatában. Végül még Erdélyből is rossz hír érkezik. Anikónak gazdag kérője van, aki az egész családnak jobb napokat teremtene ; A nikó nénje kéri, mondjon le e kérő javára a leány kezéről. — E csapásoktól megtört lélekkel tér vissza hazájába Simándy és a legelhagyottabb, legszegényebb parókiát kéri : Magyar- garabót. A községnek alig van száz magyarja, a többi eloíáhosodott. Szent céljá
nak tűzi ki, hogy ezt a folyamatot megállítja, híveit megvédi a pópa és az oláh pénz csábításaitól. D e ebben a munkájában is katasztrófa éri. Beleszeret a pópa leányába, Floricába. A leány is hajlik hozzá. Simándy azonban mulatni látja egyszer Floricát, látja, hogy ez a leány nem szegény papnénak, hanem fényre, pompára termett. Le kell mondania róla. Floricától egy oláh összeesküvés készülődését tudja meg, ezt még megírja a főispánnak. D e mikor látja, hogy a nagy oláh veszedelmet nem veszik komolyan, nem törődnek vele, végképpen két
ségbeesik. Elbúcsúzik Floricától és meghúzza — utoljára — a kálvinista templom harangját. Húzza eszevesztetten, kétségbeesetten, amíg össze nem ros- kad. A magyar harangok elnémulnak.
Báró Eötvös József.