A lakóhelyi szuburbanizáció folyamatában bekövetkezett válto-zások a várostérségi népesség költözési szándékainak alakulását is mutatják. Az empirikus adatok elemzésekor nyilvánvaló volt, hogy a nagyváros-térségekben élők költözési hajlandóságát több társa-dalmi és gazdasági tényező is befolyásolja: az ingatlanpiaci kínálat bővülése (közte a lakóparkok építése), a városrehabilitációs beavatkozások, illetve a lakóhelyi igények megváltozása is. A 2000 utá -ni első évtized közepéig a népesség költözési hajlandóságát mobi-lizálták az állami lakástámogatási politikák is, amelyek kedvező hitelkonstrukciókkal segítették a lakáshoz vagy családi házhoz jutást. A lakóhelyi mobilitás különösen az ország gazdaságilag fej-lettebb térségeiben, így elsősorban a budapesti várostérségben volt jellemző, itt épült fel a legtöbb új lakóingatlan 2001 és 2011 között (Társa dalmi helyzetkép, Lakáshelyzet, 2010). Az ingatlanpiac bővülése és a lakóhelyi mobilitás 2005-től azonban megtorpant, amihez a 2008-tól kibontakozó gazdasági és ingatlanpiaci válság is hozzájárult.
A 2000 utáni első évtized közepéig jellemző kedvező hitelek és bővülő ingatlanpiac ellenére, 2005 és 2014 között alacsony szintű és csökkenő tendenciát mutatott a budapesti és a nyolc vidéki nagy város térségeiben élők költözési hajlandósága. A budapesti várostérségben 2005-ben 15,1%-os volt a településükről elköltözni szándékozók aránya. 2010-ben arányuk csökkent, ekkor a költözni szándékozók aránya már mindösszesen 4% volt, amiben bizonyára szerepet játszott a gazdasági válság hatása is. 2014-re kis mérték-ben emelkedett arányuk, 8,9%-ra, de még így is a 2005-ös arány alatt maradt. A legfőbb trend azonban az volt, hogy növekedett és továbbra is magas volt azok aránya, akik nem akarnak elköltözni.
2005-ben ez 79%, 2014-ben pedig már 84% volt (20. ábra).
A költözési szándék visszaesése és a költözni nem vágyók ará -nyának növekedése a vidéki nagyváros-térségekben a budapesti térségi esethez képest is szignifikánsabb volt mind a két vizsgált időszakban. A budapesti várostérséghez hasonlóan a nyolc vidéki nagyváros-térségben is csökkent a költözni szándékozók aránya, miközben a lakóhelyükön maradni szándékozóké növekedett.
2005-ben a nyolc magyar nagyváros-térségben élő megkérdezet-tek 10,3%-a akart elköltözni, 79%-uk nem. 2014-re a költözni szán-dékozók aránya 5,7%-ra csökkent. A mobilitási hajlandóság
buda-pestinél is alacsonyabb mértéke, visszaesése vélhetően összefüggés-ben van azzal, hogy a vidéki várostérségeket a gazdasági recesszió jobban visszavetette, mint a fővárost és térségét (21. ábra).
20. ábra: A költözési szándék változása a budapesti várostérségben (%, 2005, 2010, 2014)
Forrás: NKFP, Norvég Alap és TÁMOP kérdőíves felmérés adatai alapján saját szerk.
21. ábra: Költözési szándék 2005-ben és 2014-ben a budapesti és a nyolc vidéki várostérségben (%)
Forrás: NKFP és TÁMOP kérdőíves felmérés adatai alapján saját szerk.
2005 2010 2014
Elköltözne, de nincs rá lehetƅsége
Az elkövetkezendƅ néhány évben nem akar elköltözni errƅl a településrƅl
2005 2014 2005 2014
Elköltözne, de nincs rá lehetƅsége
Az elkövetkezendƅ néhány évben nem akar elköltözni errƅl a településrƅl
A nagyvárostérségekben zajló lakóhelyi mobilitást (közte a la -kóhelyi szuburbanizációt is) vizsgáló kutatások egy része kiemeli, hogy a lakóhelyi szuburbanizációban jellemzően a magasabban képzett és jobb anyagi helyzetben lévő társadalmi csoportok vet-tek és vesznek részt. Ahogy azt már korábban a tanulmány kie-melte, jellemzően inkább a közép- és felső középosztály tagjai, akik vállalni tudják a szuburbán életformával járó többletköltsé-geket (több személygépkocsi, bejárás költségei, családi ház fenn-tartási költségei stb.). Ezzel párhuzamosan azonban jelen van az alacsonyabb társadalmi státusúak lakóhelyi mobilitása is. Ők jel-lemzően vagy a városkörnyéki települések kevésbé jó elérhetőségű és státusú részeire költöznek, vagy inkább az agglomerációs öve-zeten is túli, úgynevezett peri-urbán térségekbe.
A 2005-ös nagyváros-térségi kutatás eredményei azt mutatták, hogy a biztosan elköltözők között az átlagot meghaladó arányban voltak a magasabb jövedelemmel és a magasabb iskolai végzett-séggel (diplomával) rendelkezők. A változást mutatja, hogy 2014-ben a budapesti várostérség2014-ben az alacsony jövedelemkategóriá-ba tartozók akartak átlag feletti arányjövedelemkategóriá-ban elköltözni lakóhelyükről (22. ábra). Az alacsony jövedelműek átlagot meghaladó költözési szándéka a budapesti és vidéki nagyváros-térségekben utalhat a 22. ábra: A költözési szándék és a jövedelem megoszlása a budapesti várostérség-ben (%, 2014)
Forrás: TÁMOP kérdőíves felmérés adatai alapján saját szerk.
70.000 Ft alatt 71–100.000 Ft 101–150.000 Ft 150.000 Ft-nál több Átlag 0
Az elkövetkezendƅ néhány évben nem akar elköltözni errƅl a településrƅl Elköltözne, de nincs rá lehetƅsége
Igen, el fog költözni
társadalmi kirekesztés erősödő jelenlétére is. A városokban magas és emelkedő ingatlanárakat és lakbéreket egyre in kább a maga-sabb jövedelemmel bírók engedhetik meg maguknak. A vidéki nagyváros-térségekben a tehetősebbek magasabb lakóhelyi mobi-litási szándékát pedig magyarázza az is, hogy ők azok, akik megte-hetik, hogy akár egy új munkakör miatt, akár egyéb ok miatt elköl-tözzenek például Budapestre, és ott megfizessék a magasabb ingatlanárakat.
2005-ben a budapesti várostérségben élő, érettségivel és diplomával rendelkező megkérdezettek a minta átlagához képest na gyobb arányban akartak elköltözni. 2014ben a 2005. évihez ha -sonló volt a trend: átlag felett akartak elköltözni lakóhelyükről a bu dapesti várostérségben élő, szakközépiskolát végzettek (14,5%) és a diplomások (9,1%).
A különböző városövezetekben élők költözési szándéka 2005 és 2014 között változott, ami új városfejlődési trendekre is utalhat, és a lakóhelyi szuburbanizáció dinamikájában bekövetkezett vál-tozást is megmagyarázhatja. A budapesti várostérség esetében kiemelten érdekes a trendváltás a belvárosban és a városkörnyékeken élők költözési hajlandóságában. 2005ben a budapesti vá -ros térség esetében a belvá-rosban élő megkérdezettek még jóval (a 23. ábra: A költözési szándék és a jövedelem megoszlása a 8 vidéki nagyváros-térségben (%, 2014)
Forrás: TÁMOP kérdőíves felmérés adatai alapján saját szerk.
70.000 Ft alatt 71–100.000 Ft 101–150.000 Ft 150.000 Ft-nál több Átlag 0
Az elkövetkezƅ néhány évben nem akar elköltözni errƅl a településrƅl Elköltözne, de nincs rá lehetƅsége
Igen, el fog költözni
15%) átlagot meghaladó mértékben akartak elköltözni a települé-sükről (20,7%). A budapesti városkörnyékeken pedig egyáltalán nem akartak elköltözni.
24. ábra: A költözési szándék és az iskolai végzettség megoszlása a budapesti várostérségben (%, 2014)
Forrás: TÁMOP kérdőíves felmérés adatai alapján saját szerk.
25. ábra: A költözési szándék és az iskolai végzettség megoszlása a 8 vidéki nagyváros-térségben (%, 2014)
Forrás: TÁMOP kérdőíves felmérés adatai alapján saját szerk.
Max. 8 általános
Az elkövetkezƅ néhány évben nem akar elköltözni errƅl a településrƅl Elköltözne, de nincs rá lehetƅsége
Igen, el fog költözni
Az elkövetkezƅ néhány évben nem akar elköltözni errƅl a településrƅl Elköltözne, de nincs rá lehetƅsége
Igen, el fog költözni
A 2014-es felmérés eredményei viszont már azt mutatják, hogy a budapesti várostérség belvárosában élők közül senki nem vála-szolta azt, hogy el akarna költözni. Míg a városkörnyékeken (szemben a 2005ös felvétel eredményeivel) a megkérdezettek 6%a je -lez te költözési szándékát (10. táblázat).
A budapesti belvárosban és a városkörnyékeken élők költözési hajlandóságában tapasztalt változások egyik magyarázata, hogy a két vizsgált időszak között a történelmi belváros fizikailag és tár-sadalmilag is megújult, a rehabilitációs beavatkozások, illetve a gen trifikációs folyamatok hatásai már érzékelhetővé váltak, míg a másik oka a városkörnyéki élet forma korábbi vonzerejének csök-kenése, a megoldatlan elővárosi közlekedés, valamint az ingázó életforma jelentős költségei. A vidéki nagyváros-térségekben élők költözési szándékaiban 2005 és 2014 között nem tapasztalható jelentős változás, a belvárosban élők 11%-a akart elköltözni 2005-ben és 2014-2005-ben is.
2005 és 2014 között átrendeződött és kiegyenlítettebbé vált a budapesti nagyváros-térség társadalmi szerkezete, növekedett a városi diplomások aránya, miközben csökkent az alacsony iskolai
10. táblázat: A költözési szándék megoszlása a különböző várostérségi övezetekben élők körében a budapesti és nyolc vidéki nagyváros-térségben (%, 2005)
Forrás: NKFP kérdőíves felmérés adatai alapján saját szerk.
2005 belváros átmeneti külváros fejlett város-környék
fejletlen város-környék
Átlag
budapesti várostérség
El akar költözni 20,7 16,6 7,7 0,0 0,0 15,4
Elköltözne, de
nincs rá lehetősége 2,4 10,3 2,4 0,0 0,0 5,4
Nem akar
elköltözni 76,9 72,8 88,4 100,0 100,0 78,0
8 nagyváros-térség
El akar költözni 11,7 11,4 9,2 2,3 2,7 10,6
Elköltözne, de
nincs rá lehetősége 8,0 8,1 13,8 3,8 2,4 10,3
Nem akar
elköltözni 80,0 79,9 76,7 86,0 85,0 78,7
végzettséggel bírók aránya.54Ebben az is szerepet játszott, hogy az alacsony társadalmi státusúak fokozatosan „kiszorulnak” a belvá-rosból. Ezt igazolja az is, hogy míg a budapesti várostérség átmen-ti övezetében élő diplomások 38%-a költözne el, addig az itt élő maximum nyolc általánost végzettek 68%-a. Az alacsony iskolai vég-zettségűek fokozottabb költözési hajlandósága a város belső része-iből egyértelműen összefügg azok fizikai és társadalmi megújulásá-val, a gentrifikációs folyamatokkal, és ennek következményeként a lakbérek és ingatlanárak megnövekedésével is (26. ábra).
A lakáshitelek hatásai
A 2008-ban kezdődő gazdasági válság és a következményeként fellépő ingatlanpiaci krízis érzékenyen érintette a magyar háztar-tások amúgy is labilis jövedelmi és vagyoni helyzetét. 2011-ben a KSH vonatkozó kimutatásai szerint a magyar lakosság közel felé-11. táblázat: A költözési szándék megoszlása a különböző várostérségi övezetekben élők körében a budapesti és nyolc vidéki nagyváros-térségben (%, 2014)
Forrás: TÁMOP kérdőíves felmérés adatai alapján saját szerk.
54Erről bővebben lásd Szirmai Viktória és Ferencz Zoltán: „A magyar nagyvárostér -ségek térbeli társadalmi jellegzetességei, a centrum-periféria modell átalakulása”
című tanulmányát.
2014 belváros átmeneti külváros fejlett város-környék
fejletlen város-környék
Átlag
budapesti várostérség
El akar költözni 0,0 9,4 15,9 6,2 6,9 8,9
Elköltözne, de
nincs rá lehetősége 0,8 7,6 5,0 8,0 6,2 6,5
Nem akar
elköltözni 99,2 83 79,1 85,8 86,9 84,6
8 nagyváros-térség
El akar költözni 11,0 6,6 4,7 5,4 4,2 5,7
Elköltözne, de
nincs rá lehetősége 6,0 7,1 6,1 4,8 7,1 6,4
Nem akar
elköltözni 83,0 86,3 89,2 89,8 88,7 87,9
nek, 45%-ának volt valamilyen hiteltartozása (KSH, 2011).A hite-lek jelentős részét pedig lakáshitehite-lek tették ki. A lakás- vagy ingat-lanhitellel rendelkezők számának megugrása egyértelműen köthe-tő a 2000-es évtized első éveiben jelenköthe-tősebb korlátozások nélkül adott lakástámogatásokhoz és lakáshitelekhez, illetve a lakástá-mogatási politika átgondolatlanságához is. A lakáshitelesek közül sokan adósságcsapdába kerültek, helyzetük kezelését sok esetben az ingatlanjukra terhelt jelzálogkölcsön vagy az ingatlanuk azon-nali eladása jelentette. A 2014-es kérdőíves felmérés eredményei szerint a teljes mintát alapul véve, a megkérdezettek 25,2%-a ren-delkezett hiteltartozással. Arányuk a budapesti várostérség eseté-ben valamivel alacsonyabb, 23,7% volt. A nyolc vidéki nagyvárostér ségben az eladósodottak aránya meghaladja a budapesti város -térségben élőkét, arányuk 27,8%. A budapesti város-térségben 2010-hez képest kis mértékben csökkent az adóssággal rendelke-zők aránya, 24,5%-ról 23,7%-ra.
Az eladósodottság döntően befolyásolta a költözési szándékokat és a lehetőségeket is. A költözési szándék és az eladósodottság kö -zötti kapcsolatot bár nem bizonyítja, de érzékelteti az alábbi, 27.
áb ra, amely a költözési szándékot az eladósodottak arányában 26. ábra: A költözni szándékozók iskolai végzettség szerinti megoszlása a budapesti várostérség övezeteiben (%, 2014)
Forrás: TÁMOP kérdőíves felmérés adatai alapján saját szerk.
Átmeneti övezet
Diploma Gimnázium Szakközépiskola Szakmunkásképzƅ Max. 8 általános Max. 8 általános Szakmunkásképzƅ Szakközépiskola Gimnázium Diploma
vizsgálja. Ebből kiderül, hogy mind a budapesti, mind pedig a nyolc vizsgált nagyvárostérségben a költözni szándékozók arányát is meg -haladta azok aránya, akiknek van hiteltartozásuk.
A budapesti várostérségben azon válaszadók között, akik el van-nak adósodva és egyben költözni is szeretnének (a megkérdezettek 11,2%-a), átlagon felül érintettek a nyolc általános végzettséggel rendelkezők (15,2%), és a diplomások (12,8). A vizsgált vidéki nagy -város-térségekben az eladósodott és költözni akarók között átlag (7,6%) felett találunk diplomásokat (10%) és gimnáziumi érettsé-gizetteket (14,3%), ellenben átlag alatti a hitellel bíró nyolc általá-nost végzettek aránya (4,5%).
A költözés motivációi
A költözés motivációiban különbségeket tapasztalhatunk a budapesti és vidéki nagyváros-térségekben. A megkérdezettek a költözés motivációit érintő kérdés esetében a legnagyobb arány-ban az „új, jobb munkalehetőségeket, szakmai fejlődési lehetőségeket és a jobb kereseti lehetőségeket”említették. A nyolc nagyváros-térségben élők ezt magasabb arányban (49%) válaszolták, mint a budapes-27. ábra: A hiteladósság és a költözési szándék összefüggései a budapesti és a vidéki nagyváros-térségekben (%, 2014)
Forrás: TÁMOP kérdőíves felmérés adatai alapján saját szerk.
Van hitele Nincs hitele Átlag Van hitele Nincs hitele Átlag
budapesti várostérség 8 nagyváros-térség Elköltözne, de nincs rá lehetƅsége
Az elkövetkezƅ néhány évben nem akar elköltözni errƅl a településrƅl
ti várostérségben élő költözni szándékozók (30,2%). Az „olcsóbb megélhetés” okán történő lakóhely-változtatást a vidéki nagyvá-ros-térségekben élők jóval nagyobb arányban jelölték (29%), mint a budapesti esetben (26%). A budapesti várostérségben élő meg-kérdezettek kisebb arányban (18,5%) említették a költözés okai között, hogy „városi/falusi környezetbe vágynak”. A vidéki nagyváros-térségekben a költözés okai között a „kedvezőtlen környezeti állapo-tot”a megkérdezettek 19%-a említette, míg a budapesti várostér-ségben már 22%.
Kiemelendő a költözés motivációi között a „lakosság összetétele miatt kilóg a környezetéből”. A vidéki nagyváros-térségekben ez a kérdés, úgy tűnik kevésbé meghatározó a költözés motivációinál, mivel csak 8%
jelezte. A budapesti várostérségben ezt az okot már a költözni szán-dékozó megkérdezettek 27%-a említi. Az, hogy a budapesti várostér-ségben élők a lakosság összetételét, mint költözési okot magasabb arányban említik, alátámasztja a budapesti agglomerációban egyre jellemzőbb területi-társadalmi szegregációt, a magas és alacsony jövedelműek lakóhelyének térbeli elkülönülését is (Szirmai 2011). A költözés okai között a budapesti várostérségben a vidéki térségekhez képest jóval magasabb arányban említették „az ingatlanárakat: itt drá-gább, mint ahová menni készül”.
Ez mutatja az ingatlanárakban jelentkező regionális különbsé-geket is, elsősorban a főváros és térsége, illetve a vidéki nagyváro-sok között. Egyúttal jelezheti azt is, hogy az ingatlanárak növeke-dése hozzájárulhatott egyes (kevésbé tehetős, alacsonyabb iskolai végzettségű) társadalmi csoportok fokozatos kiszorulásához is a várostérségek magasabb státusú részeiből az alacsonyabb státu-sú részek felé.
A költözés motivációiban kimutatott eltérések egyben egy nagyon fontos országon belüli migrációs folyamatra is utalnak. A buda-pesti várostérségben a költözés legfontosabb motivációi a városi vagy a falusi környezetbe vágyás, illetve a kedvezőtlen környezeti jel-lemzők. Ezek jellemzően a lakóhelyi szuburbanizációval összefüggő motivációk, míg a vidéki várostérségekben a költözés motivációi között a legtöbbet említett a jobb munkalehetőség volt. Ami azt is jelzi egyben, hogy a vidéki nagyvárosok népességvesztése kisebb részt a lakóhelyi szuburbanizációból, nagyobb részt a vidéki nagy-városokból az ország gazdaságilag prosperálóbb (jellemzően a főváros és térsége) részeibe történő migrációból ered.
Összegzés
A budapesti és a nyolc vidéki nagyvárosi térségben megnyilvánu-ló lakóhelyi szuburbanizációs folyamatok követték a nyugateurópai nagyvárosi trendeket, de időbeli megkésettséggel. NyugatEu -ró pa több nagyvárosi térségében a korábbi dinamikus elővárosi növekedés lelassult, miközben a centrumtelepülés népességszámá-nak csökkenését növekedés váltotta fel. Egyszersmind a lakóhelyi szuburbanizáció dinamikájának visszaesése tapasztalható. Ezek a trendek a 2000-es évek közepétől a budapesti nagyváros-térségben is megjelentek, amit mutat a főváros népességszámának kismérté-kű növekedése, és a városkörnyék népességszám-növekedési dina-mikájában történő visszaesés.
A meghatározó okok egyike a nagyváros-térségi népesség alacsony szintű és csökkenő költözési hajlandósága. A budapesti vá -ros térségben a trendváltás erőteljesebben jelentkezik, mint a nyolc vidéki nagyváros-térségben. A budapesti várostérségben a belvárosban élők már egyáltalán nem akartak 2014-ben elköltöz-28. ábra: A költözési motivációk a budapesti és a vidéki nagyváros-térségekben (az említések százalékában, 2014)
Forrás: TÁMOP kérdőíves felmérés adatai alapján saját szerk.
Jobb munkalehetƅség, magasabb kereset Olcsóbb megélhetés Városi/falusi környzetbe vágyott Kedvezƅtlen környezeti adottságok Lakosság összetétele miatt Ingatlanárak miatt
0 10 20 30 40 50 60
30 27 19
22 27 13
49 29
21 19 8
5 budapesti várostérség
8 nagyváros-térség 8 nagyváros-térség budapesti várostérség
ni, míg a városkörnyékeken 2005-höz képest növekedett a költöz-ni szándékozók aránya. A vidéki nagyváros-térségek belvárosaiból még átlag feletti az elköltözni vágyók aránya.
A lakóhelyi mobilitásban leginkább két társadalmi csoport vesz részt, a magas jövedelemmel és diplomával rendelkezők, illetve az alacsony jövedelemmel és szakközép, szakmunkás végzettséggel rendelkezők, nyilvánvalóan eltérő motivációk által. Az alacsony társadalmi státusúak Budapest belső városnegyedeiből való foko-zatos kiszorulása megnyilvánul a magasabb költözési hajlandósá-gukban is. Ők azok, akik a magas ingatlanárak és bérleti díjak miatt akarnak költözni. Az elmúlt évek lassuló lakóhelyi mobilitá-sának fontos meghatározó tényezője volt a gazdasági válság egyik következményeként a várostérségi lakosság hiteladóságának felhalmozódása, és az ingatlanjukkal eladósodottak arányának nö -ve kedése is.
Még nem tudni, hogy a lakóhelyi szuburbanizáció dinamikájá-nak lelassulása csak a gazdasági válság egy átmeneti következmé-nye volt, és néhány év múlva, az ingatlanpiac növekedésével és a lakosság hiteltartozásának rendezésével ismét megindul egy dina-mikus elővárosi fejlődés és kiköltözés, vagy a leírt folyamat tartós marad. Ami most látszik, hogy a vidéki nagyváros-térségekben a migráció nem áll meg az agglomerációs települések határában: a megfelelő helyi munkalehetőség híján egyre többen lépik át a várostérség, sőt régió határait. Ezek azok, akik a hosszú távú, és a jobb megélhetést nyújtó munka reményében költöznek el, jellem-zően a fővárosba és térségébe.