Az 1945 után induló, a világgazdaság egészét tekintve páratlan növekedést eredményező fejlődési periódus, a jóléti állam (welfare state) a mennyiségi növekedési mutatókra koncentráló ágazati és társadalompolitikai célokat tűzött ki. Az általános növekedés azon-ban nem várt ellentmondásokat hozott felszínre: a nemzetgazda-ságok között soha nem látott fejlettségbeli eltéréseket, az egyes tár-sadalmakon belüli éles jövedelmi, képzettségbeli különbségeket.
Ezeket a hagyományos politikák nem tudták kezelni.
A társadalmi haladást, a jólétet (welfare), és a jól-létet (well-being) mérni próbáló kísérletek már ekkor rávilágítottak parado-xonokra: az anyagi kibocsátás szintje egy bizonyos határpont (legalább közepes átlagos fejlettségi szint) felett egyre gyengébb kapcsolatot mutat a társadalmi jólléttel, a népesség elégedett sé -gé vel (satisfaction) és boldogságával (happiness). Az Easterlin-paradoxon (Easterlin, 1974; 1995)alapján a puszta gazdasági nö -ve kedés egy idő után (az elsődleges igények kielégítését kö-vetően) már nem, vagy alig hat az egyének helyzetére, így az erre épülő po
-litikák sem lehetnek hatásosak a társadalmi jól-lét szintjének növelésében. A jól-lét mérésének éppen itt ragadható meg a gyen-ge pontja, hiszen a kapott eredmények számos eleme kapcsán nem adható meg direkt visszacsatolás a politika számára, hogy milyen beavatkozásokra volna szükség egy-egy részterület fejlesz-téséhez, s milyen eredmények várhatók egy-egy politikai akció kapcsán. Az 1960-as évekre világossá vált, hogy a fajlagos GDP növekedésére koncentráló fejlesztéspolitika és társadalompolitika nem hatásos.
A GDP meghaladása
A GDP-től elinduló átalakítási igények első hullámában az úgy-nevezett szatellit elszámolások kialakítása történt meg, lényegében a nem zeti számlák hatókörének kiterjesztésével, mely azonban az eredeti elszámolási rendszert érintetlenül hagyta.20 E szatellit számlák to váb bfejlesztésében az ENSZ, az OECD és a Világbank szakértői vettek részt. Egy leágazásnak tekinthető a GDP kiváltása a GNI-vel (Brut tó Nemzeti Jövedelem), mely jobban tükrözi egy adott or szág ban, egy évben létrejött, és a népesség felé szétosztott jövede lemtömeget (Gáspár, 2014). A fejlesztések másik irányának az új szemléletű pénzügyi típusú mutató bevezetése tekinthető. Itt a szatellit mutatókkal szemben egyetlen komplex mutató előállítá-sa történik meg, melybe az új elemek megfelelő súlyozáselőállítá-sal épül-nek be.21 A Valódi Fejlődés Mutatója (GPI – Genuine Progress Indica tor) egységes szerkezetben fogja össze a piaci és nem piaci tevé keny ségek értékét, és alapvetően hosszú távú szemléletben értel mezi a gazdasági és társadalmi folyamatokat. Hátránya a mód szer nek, hogy olyan nagy az adatigénye, amilyet a fejlett világ statisztikai hivatalai sem képesek évről évre előállítani.
20Például Zöld Nemzetgazdasági Elszámolási Keret (NGAF – National Green Account Framework), Integrált Környezeti-Gazdasági Számlák Rendszere (SIEEA – System of Integrated Environmental Economic Accounts).
21Ilyen kezdeményezésnek tekinthető a Hermann Daly és John Cobb által kidol-gozott Fenntartható Gazdasági Jólét Mutatója (ISEW – Index of Sustainable Economic Welfare), melynek kiindulópontja nem a termelés, hanem a lakos-sági fogyasztás volt. Ezt korrigálták különböző, a jólétet befolyásoló mutatók-kal (például háztartási munkavégzés értéke), illetve a fenntarthatóság ellen ható folyamatok révén létrejövő költségekkel (motorizáció, urbanizáció) (Daly–Cobb, 1994).
A társadalmi haladás mérése kapcsán Magyarországon 2010-ben állt össze a környezeti „vezérmutatók” első szakértői listája (Pomázi, 2010).A nemzeti számlák rendszerének finomítása kapcsán a fela -datok között felbukkan a nem megfigyelt gazdaság becslési mód-szerének tökéletesítése, vagy a kutatás-fejlesztés tőké sítése. További ösztönzést jelentett az adatok és mérési módszerek finomítására a Magyar Országgyűlés Nemzeti Fenntart ható Fejlődés Tanácsának
„Jövőkereső”című jelentése. Ez az ökológiai témájú mű a statisztiku-sokat a környezeti fenntarthatóságot és a környezeti terhelést jelző, visszajelző indexek tisztítására, a köztük lévő kapcsolatok feltárására indította. 2010-re született meg az önkéntesek munkavégzésének mé rési, elemzési hátterét be mutató dokumentum is.
A GDP leváltására készült indexek és modellszámítások
Az útkeresés másik vonulata a GDP helyett egy komplex, több társadalmi haladási dimenzió párhuzamos mérésére alkalmas megoldást keresett. A „Beyond GDP” („A GDP-n túl”) című, 2007-es nemzetközi konferencián az előadók azokat a kezdeményezéseket mutatták be, amelyek a hagyományos fejlettségi mérőszám(ok) leváltására, kiegészítésére születtek (Feurbaey, 2008, 2009).
A fejlődés új irányának a nem pénzügyi szemléletű mutatók kidolgozása tekinthető. Az előző mutatók mindegyikétől abban térnek el, hogy e mutatók értéke nem fejezhető ki pénzben, hanem valamilyen más, a nemzetközi vagy országon belüli összehasonlí-tásra alkalmas mértékegységben fejezik ki a nagyságrendet és az index időbeli változását. Ezek közül legnagyobb múltra a Humán Fejlettségi Index (HDI) tekint vissza (négy indikátor és három di men zió, az index értéke 0 és 1 között változhat). Az index to vább -fejlesztése a társadalmon belüli egyenlőtlenségek bekapcsolásával lehetséges (IHDI – Inequality-adjusted Human Develop ment Index). Minél erősebb egy társadalom inhomogenitása, a két index annál erőteljesebb eltérést fog mutatni. A nemek közötti egyenlőt-lenség vizsgálatában a GII (Gender Inequality Index) használata tekinthető általános mérőszámnak. Külön vizsgálják a szegénység jelenlétét és alakulását, mely a HDI három dimenziójában mutatja a szegények számát és főbb társadalmi jellemzőit (MDI – Multi -dimensional Poverty Index). Utóbbi mutatóban megjelenik egy környezeti elem is, az egészséges ivóvízhez való hozzáférés lehető-ségének indexében (England, 2004).
A Yale és a Columbia Egyetemek kutatói dolgozták ki a Környezeti Teljesítmény Indexet (EPI – Environmental Potential Index), amelyet joggal tekinthetünk a Környezetvédelmi Fenntarthatósági Index (ESI – Environmental Sustainability Index) örökösének. A 10 kate -gó riába sorolt 25 teljesítményindikátor alapján a környezetvédelem mellett a közegészségügy és az ökoszisztéma egészségi állapotát is figyelembe veszik (maximális értéke 100). Kiemelhető a 25%-os súllyal szereplő DALYIndex (Egészségkárosodással Korrigált Élet évek Index), mely a lakosság egészségi állapotának egyik megha tá -rozó komplex mutatója (KSH, 2007).
A globális klímaváltozás hívta életre az Éghajlatvédelmi Telje sítménymutató Indexet (CCPI – Climate Capacity Potential In dex), a nemzetközi éghajlatpolitika végrehajtási hatékony sá gá -nak mé résére. Főként a nagy CO2-kibocsátó országok teljesítmé-nyét vizsgálják a károsanyag-kibocsátás mérséklésében, a saját vállalásaik tükrében (Pomázi, 2010).
E témakörhöz, valamint a Föld véges erőforrásainak érzékelé sé hez kapcsolódik egy hagyományosnak tekinthető index alkalma -zása: az ökológiai lábnyom számítása (EFP – Ecological Foot print, mértékegysége a globális hektár/fő). Az ökológiai lábnyom és a CO2- (vagy karbon-)lábnyom kombinált alkalmazása egy komplex környezeti mutató előállítását tenné lehetővé. E mutatók a társa-dalmi elemeket nem veszik figyelembe (Pomázi, 2010).
A Millenium Development Goals (MDG) Dashboard on Sus ta in -a bility kut-atás (UNDP – United N-ations Development Prog r-am me) eredményeként elkészült a világ Fenntartható Fejlődés Index orszá-gokra vetített értéke. Bár az index nagy vonalakban visszaigazolja a fejlett–fejlődő világ szembenállást, de a mért kü lönb ségek (Japán:
80,7 pont, illetve Sierra Leone: 38,1 pont) alig több mint kétszere-sek, melyek eltörpülnek a GDP-ben mért, akár több százszoros elté-rések mellett. A felhasznált mutatórendszer súlyozásakor a gazda-sági típusú mutatók összesített súlya 45%, a társadalmi elemeké 35%, a környezet állapotát jelző mutatóké 20% volt. Új elem, hogy megjelenik az intézményrendszer állapota is (UNDP, 2009).
A Gallup közvélemény-kutató cég az amerikai kormány megbí-zásából folyamatosan méri a jól-lét index értékeit: napi minimum 1000 fő lekérdezésével, melyek közül 150 mobiltelefonos, 850 pedig terepi kérdőívezésen alapuló metodikával történik.
A népesség nagysága miatt az aznap születésnapjukat ünneplők kerülnek be a mintába. Éves szinten 350 000 főt meghaladó minta
adja az éves jól-lét index kiszámításának alapját.22Az életminősé-gi fejezet kiértékelése egyszerű 10-es skálán történik (Cantrill Ladder Scale), ahol a 0–4 értékek alacsonyabb jövedel meket, kevéssé iskolázott válaszadókat, az alapvető szolgáltatásokhoz való nehezebb hozzáférést jelzik, míg a 7–10 értékek a ma ga sabb jövedelmeket, iskolázottabb népességet, jobb egészségi állapotot és a szociális ellátórendszerhez való könnyebb hozzáférést mutat-ják. Az 5–6 értékek esetében a semleges életminőség meghatáro-zást használják, ahol a napi életfeltételek nem aggasztóak, de hosszabb távon az életminőség tartalmaz sérü lé keny ségre utaló elemeket (Gallup-US, 2012).
A hazai statisztikai folyóiratokban 2003-tól indult egy olyan módszertani diskurzus, mely kezdetben a Humán Fejlettségi Mu ta -tó (HFM, angol megfelelője a Human Development Index – HDI) hazai adaptációját tűzte ki célul. A jól-lét indexek megjelenését is vita követte 2008–2013 között. A polémia a globális indexek hazai viszonyokra történő alkalmazhatóságáról, az egyes bázisindikáto-rok relevanciájáról szólt. A fejlődési folyamat szempontjából fon-tos volt, hogy az egy főre jutó GDP (PPP-ben) indexet felváltotta az egy főre jutó adóköteles jövedelem (AKJ). Az oktatási indexet (EI – Education Index), mely az írni-olvasni tu dás, valamint az oktatás egyes szintjein tanulók arányának komplex mutatója volt, lecserélték a felsőfokú végzettségűek arányára a 25–X éves korosz -tályban; a születéskor várható átlagos élettartamot azonban nem változtatták meg. Az eredeti súlyozást sem módosították. A vál-toztatások másodlagos célja az volt, hogy az egyes komponensek, és ennélfogva a teljes MHFM (azaz módosított HFM) minden területi alapegységre (település, fővárosi kerület) könnyen és egyér-telműen előállíthatóvá váljék, s így az index értéke alkalmassá vál-jon a finom területi egyenlőtlenségek bemutatására is. Továbbá alkalmas volt bármely ország bármely területi szintje adatainak összevetésére is (Józan, 2008). A HDI alkalmazással kapcsolatos másik vonulat kapcsolatokat próbál feltárni a „hagyományos” fej-lettség és a HDI hazai területi struktúrája, majd a HDI által
kiraj-22A kérdezés témakörei: életminőség, érzelmi egészségi állapot, munkakörül mé -nyek és -környezet, elérhetőségi jellemzők. A lekérdezés törekszik a földrajzi rep re zentációra is. (A Gallup nagyon hasonló módszertanra építve Nagy-Britannia kormánya számára is végez felméréseket, ám itt a minta lényegesen kisebb, így az index csak Anglia, Skócia és Wales területi szintjén készíthető el relatíve kis tévedési eséllyel.)
zolt térszerkezet és az egyes kistérségekben mutatkozó oktatási tel-jesítmény között. A családi háttér és az oktatási teltel-jesítmény kö zött is feltártak összefüggéseket.
A fenntartható fejlődést mérő indikátorrendszert az OECD szakértői dolgozták ki, ezt Magyarországon 2008 óta alkalmazzák (Harcsa, 2012, 910.).A fenntarthatóság megjelenése a statisz ti kai rendszerekben egy tudatos értékválasztás eredménye: a cél a piac kizárólagos uralma miatt keletkezett feszültségpontok feltárása, és azok kezelése. Ki kell emelni, hogy a hazai statisztikai szakma szá mos olyan felmérést végzett, melyek alapjai lehetnek a jól-lét indikátorok feltárásának. A KSH ez irányban tett első lépéseit a Társadalmi Helyzetkép különböző kiadványai mutatják (Társa dal -mi Helyzetkép, 1996, 1999, 2002, 2003, 2005, 2013).
A magyarországi folyamatokra komoly hatással volt a „Beyond GDP”jelentés (2009) és az úgynevezett „Jackson-jelentés”23(Pros pe -ri tás növe ke dés nélkül?, 2009), továbbá a Brit Statisztikai Hivatal által 2010-ben elindított jól-lét index.
Ezek ismeretében három fejlesztési lehetőség merült fel: 1) Job bat csinálni a meglévő felmérések helyett (pontosabb méré sek, jobb in di kátorok); 2) Többet csinálni a meglévők megtartása mellett (ma -gyarázó változók bővítése); 3) Mást csinálni a meglé vők helyett (új értékrendre alapozott, új fejlődéskép tük rözésére alkalmas mé -réseket kell elindítani, és azok indikátorait definiálni). Az eredmény az volt, hogy a hazai szakma a három megköze lítést együtt értel mez te, s ennek megfelelően indította el a felmé rések tartalmi megú -jí tását (Harcsa, 2012). Eszerint a GDP mint mu ta tó kiegészült kör nye zeti és társadalmi muta tók kal, a döntésho zatal megtámoga tá sára a környezeti és társadalmi adatok előállítását tervezték, pon to sabb képet ígértek a javak társadalmi el osz tásáról, és végül ki dolgozták az európai fenntart ható fejlődést bemutató eredmé ny -táblát, és a nemzeti számlákat kibővítették a környe zet vé del mi és a társadalmi jellemzők felé. A KSH, felismer ve a társadalmi egyen -lőtlenségek növekedését, 2012-ben célzott fel mé rést készített a
„Sze génység, lakáskörülmények, lakókör nye zet” témakörben, amely komp lex leírást nyújtott a szegény népes ség halmozott társadalmi problémáiról.
23A Jacksonjelentés a fenntartható makrogazdaság kialakítására, a felvirág zás hoz szükséges képességek támogatására, valamint az ökológiai határok tisz te -letben tartására négy, öt, illetve három ajánlást fogalmazott meg, melyet David Cameron kormánya elfogadott, és kormányprogram szintjére emelt.