Két dal Kosztolányi Dezső verseire

A dalok az 1965-ös Két intermezzo – Kosztolányi Dezső: Őszi koncert (1912) c.

versciklusából tenor szólóra, klarinétra és gordonkára – 2006 augusztusában újrakomponált változatai. Az ének szólam változatlan maradt, a klarinét és gordonka szólamból pedig – azokat feldúsítva – zongora szólam született. A verset illetően Tandori Dezső: Hol élsz Te?¹⁴¹ című művében a következőket olvashatjuk:

[…] az Őszi koncert keltezése 1912. A Környezet, a Nő és a Férfi hármashangversenyében egymást érik az áhítat szecessziós hangjai. Már ha azt nem kell mondanunk: ha Jugendstil és átszellemültség összefér párban, hát akkor minden. És mégis. Ahogy költőnk az ősszel, az évszakkal azonosul. Ahogy ezért magát siratja.

Ahogy a szépség csupa bánat. Amiképpen szereplői e térben, elsősorban a poétaiban, ott ágálnak: túlárad a „felek” és „nemek” viszonylatán; az elcsúszottságokban is valami

141Tandori Dezső: „Hol élsz Te?” Digitális Irodalmi Akadémia, (Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 2011): 21.

http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?docId=0000001030&secId=0000098952&mainContent

=true&mode=html utolsó megtekintés 2014.11.08.

10.18132/LFZE.2015.13

Termes Rita: Sári József zongoraművei és zongorás kamarazenéje 128

testi-lelki panteizmust testesítenek meg, lelkesítenek át ezek […] költészetünk egyik legdúsabban indázó hosszú-verse ez a most 90 éves mű.

A verset Preludium vezeti be, ezután következik az első Intermezzo, mely Sári József első Kosztolányi dalának alapja.¹⁴² A műben a „most tetszenek”, „most dalol”

sorok ének szólama mindig szekund mozgással indul, szinte mániásan kezdve újra a gondolatot. (107. kottapélda)

107. kottapélda

A dallamvonal mindig emelkedő-szélesedő vonalat jár be. Az ének szólam dallamának kis díszítései a zongorában tükröződnek vissza. A Kosztolányi verssorok íze, burjánzása köszön vissza a zongora trilláiban és átvezető futamaiban.

A vers ezután a környezetet megszemélyesítve, beszéltetve jut el a férfi-nő párbeszédig, s e párbeszéd utolsó szakasza előtt jelenik meg a második Intermezzo, a Gyümölcsös ősz kezdetű.¹⁴³ A tükörmozgásos zongora bevezető után felcsendülő ének szólam kezdő hangsora köszön vissza végig a mű során, különféle kiindulási pontokkal. (108. kottapélda)

142Szöveg és fordítás a Függelékben.

143Szöveg és fordítás a Függelékben.

10.18132/LFZE.2015.13

7. Dalok 129

108. kottapélda

A zongora szólam két kezénél egy ideig a tükörmozgás dominál, néha elcsúszva egymástól. A kvartok és szextek jelentősége könnyen felismerhető. Az „ő már a cél” kezdetű sor hozza az első karakterbeli változást, sostenuto, a capella megjelenésével. Erre rímel az „ő már a vég” motívumazonossága, s vezet az első csúcsponthoz, a „nász” melizmáihoz. Új anyaggal vezet át a zongora a vers második szakaszához, terctornyából ide-oda guruló tizenhatodmenetet képezve. A mélyből újrainduló mondanivaló még bejár egy ívet, elnyugvását megborzolják a jobb kéz által hullámzó dinamikával búcsúzó, kvartlépésekből építkező tizenhatodmenetek.

7.3. Két dal Georg Trakl verseire – 1. Helian; 2. Verfall

A 2009 februárjában keltezett művek költője Georg Trakl az osztrák expresszionista költészet különleges alakja. A salzburgi születésű fiatalember családjában is előforduló hajlam mintakövetése után gyógyszerészhallgatóként maga is kábítószerfüggővé vált, lánytestvérével, aki szintén függő volt, szerelmi kapcsolatot létesített. Műveiben „látomásai sötét tónusok felé hajlanak. Verseit melodikus – ritmikus nyelvezet, illetve az antik mítoszok motívumkincse hatja át.” Korai művei közül kiemelkedő a Verfall (Pusztulás–Romlás)¹⁴⁴ című vers, 1909-ből, mely „a bécsi századvég lírájának kulcsszavait hordja.”¹⁴⁵ A vers sajátos dimenzióból mutatja be az emberi romlást, pusztulást. Természeti képek és az emberi kéz által létrehozott világ képei jelenítődnek meg, különös keveredésben.

Költészetének második szakaszából való a Helian,¹⁴⁶ mely „öttételes szimfonikus hangú költemény, költői önéletrajz, melynek befejezésében a kábítószer eljuttatja a lélek legmélyebb rétegeibe a költőt.”¹⁴⁷ Sári az első tételt zenésíti meg.¹⁴⁸ Sári József sorrendje a két dal tekintetében Helian, Verfall. A szerző a jelentős, fontos művek közé sorolja e két dalt. A teljes bemutató jelen sorok írásakor még várat

144 Georg Trakl: Pusztulás. A halál hét éneke (Budapest: Orpheusz).

145 http://hu.wikipedia.org/wiki/Georg_Trakl 2014.11.08.

146 Georg Trakl: Helian. Georg Trakl válogatott versei (Budapest: Kozmosz, 1972).

147 http://hu.wikipedia.org/wiki/Georg_Trakl 2014.11.08.

148 Szöveg és fordítás a Függelékben.

10.18132/LFZE.2015.13

Termes Rita: Sári József zongoraművei és zongorás kamarazenéje 130 magára. A disszonancia használata a puhább irányába tolódik, és mindkét dalban jelentékeny szerepet töltenek be a kvartok. A szimmetrikusan felrakott akkordokkal induló zongora bevezető után a kvart, mint alapvető építő és dallamformáló elem jelenik meg az ének szólamban, s ennek motivikus szövését követő zongora szólam ábrázolja az első versszakot. (109. kottapélda)

109. kottapélda

A zongora szólam időnként szaggatottá válva, kis lihegő mozgással, ismétlődésekkel írja körül a melodikus ének szólamot, s időnként e kötöttségből kiszabadulva folytatja a gondolatot. A szerző él a műveiben már megismert eszközökkel, ugyanakkor valami egészen letisztult hangvételt érzékelünk. Két kézben elosztott mozgó kvartfelbontások, a kezdő szeptimakkordok újból-újbóli felbukkanása, kvartmixtúrák, skálatöredékekből összeálló virtuóz futamok kopulázott akcentusokkal, elakadó tizenhatodmenetek, repetált hangokkal megerősített, az énekdallamból kiszabaduló hiányos tredecim akkord felbontás, a kromatika jelenléte a kis és hosszabb motívumokban mind-mind a zongora szólam eszközei. Az énekdallam végig ebben a folyondárszerű kvartmozgásban marad, ritmikájában a német szöveg prozódiáját követi. Szép az „Abends auf der Terasse betranken wir uns” egy helyben ingása, a borivás utáni állapotot mutatva meg. A csillagok nemcsak a német szövegben, a zongora szólam felgyorsuló ismétlődő gesz-f-asz-d motívumában is felvillannak.

10.18132/LFZE.2015.13

7. Dalok 131 A Verfall a „Strém Kálmán emlékére” feliratot viseli, bemutatója 2009.05.28-án volt a Zeneakadémi2009.05.28-án, a Strém Kálm2009.05.28-án emlékére rendezett hangversenyen.

Előadói Kovács Ágnes és Füzi Nóra¹⁴⁹ voltak. A vers rebbenékenységét a zongora szólamban megjelenő arpeggiók, repetált hangokból épülő elharapott motívumok, az ide-oda ingó, dadogó szekundlépések, tercmenetes futamok hivatottak érzékeltetni. A zenei eszközök mind az ének szólam tartalmi mondanivalóját tágítják, úgymint a tiszta messzeséget követő terctorony felbontás futama, az álom hosszú hangjainak repetálással való lebegtetése, a borzongás meg-megszakadó kromatikája. Az ének szólamban bizonyos szavak jelentősége kiemelkedik a melizmatikus megfogalmazás által. Ezek közül a madarak útja (Fahrten) és az őszirózsák hajladozása (neigen) a legszélesebben kitárulkozó. Az ének szólam változatlan tempójú hajladozó befejezése közben a zongora prestóig gyorsul, majd az önálló záró szakaszban egy, a tizenkét hangból álló sorból építkező, hol rövidebb, néhány hangot kihagyó, hol teljesen végigfutó lassuló-halkuló menet zárja a dalt.