Drängen, zaklatni, szoríta
ni ; seine Gläubiger drän
gen ihn, hitelezői zaklat
já k ; von seinen GläubU gern gedrängt, hitelezőitől szorongattatva; sich drän
gen, tolongani.
Draperie, n. redőzet, redőny- diszítés, függöny díszítés.
Dratte, n. fonalvég.
Draufgeld, k. 1) felpénz, fog
laló ; 2) ráadás.
Drawback, vámvisszatérítés ; visszatérített vámilleték.
Drechslerarbeit, n. esztergá
lyos-munka. [lyos-áru.
Drechslerwaare, n. esztergá-Drehbank, n. eszterga.
Drehen , csűrni - csavarni ; sich drehen um etwas, forogni valami körű i; al
les dreht sich um diese Frage, eme kérdés körül forog minden.
Drehkrahn, h. forgó daru, forgó gém.
Drehmaschine, n. forgó ké- síülék, forg ó gép.
D r e h o r g e l D ru c k e n D n rc k b rin g e n Drehorgel, 7i. sipkida.
Drehscheibe, n. forgó koi'ong, Drehwaage, n. forgó mérleg.
Dreimaster, li. három árbo- czos.
Dreiszigstamt, k. harmin- czad (ré g i vámrendszer).
Drell, h. hdromni/üstös vá
szon ( keresztbeszött sima vászon), I. D rill.
Dreschflegel, h. cséplő, csép- hadaró, csép.
D rill od. D rillich, h. csinvat, három nijüstös vászon ( ke
resztbe szőtt sima vászo7i).
Dringen, k. 1) sürgetőn, szor
galmazni ; auf Zahlung dringen, a fizetést sürget
n i ; ich füiile mich ge
drungen, szükségét érzem, hogy . . . ; 2) hatni ; das Gerücht ist bis zu uns ge
drungen, hozzéink is elha
tott a. hír.
Dringend, sürgős, sürgetős, sürgető, szorgos; sürgő
sen; die dringende Noth- wendigkeit, sürgető szük
ség; dringender Auftrag, sürgős V. szorgos megren
delés; dringend empfeh
len, hathatósan a já nlan i;
dringende Geschäfte, szor
gos dolgok.
I )ringlich, szorgos, sürgős ; dring, iches Telegramm, sürgős távirat.
I )ringlichkeitsantrag, h. sür
gősségi inditvány.
Dritteldeckungssystem, k.
(bank) harma dfe dezeti nrndszer.
I )ritter nicht, (v .) harmadi
kéit ne.
Droguen, Droguerie-Waare, n. gyógyszeráru.
I )roguerie, Drogueriehand- limg, 71. gyógyszerkereske
dés.
Droguist, h. gyógyszei'árus, g yóg y szerkeres kedő.
Dióit au travail, nmnkára való jog.
Droit de suite, ellenrendel
kezés útközben, megállítási jo g (fuvarozásnál).
I >rops, gyümölcsbonbon.
Druck, h. \) nyomás; vor Koroskedelmi szótár. I.
Druck zu bewahren, (f e l
ira t csomagokon), nyomás kerülendő; unter dem D ru
cke der schweren Zeiten, nehéz idők súlya a la tt; 2) ( nyomd.) nyonltatás , nyo
m a t; ein W erk in den Druck g e b e n , munkát sajtó alá a d n i; zum D ru cke bereit, sajtó alá kész;
der zw eite i ruck, a má
sodik 7iyomat.
Drucken, nyomtatni.
Drücken, n yom n i; die Con- currenz drückt die Preise, a verseny lenyomja az ára
k a t; die Börse ist ge
d rückt, a börze (tőzsde) nyomott hangulatban v a n ; Baumwolle ist etwas ge
drückt, gyapot kissé lany
h a ; gedrückte Lage, szo
ru lt helyzet, szorultság;
gedrückter Preis, lenyo
mott ár.
Drückend, nyomasztó; drü
ckende Steuer, terhes adó : drückende Lage, szorult helyzet; die allgemeine Lage ist drückend und wird es jeden Tag mehr und mehr, a közhelyzet nyomasztó és napról-napra mindinkább az lesz.
Druckerei, n. nyomda.
Druckerschwärze, n. nyom
dafesték.
Druckpapier, k. nyomdapa
piros.
Drucksachen, nyomtatvá
nyok.
Druckschrift, n. nyomtat
vány, nyomtatott munka.
Druckstempel, h. bélyegző.
Druse, n. seprő l. Hefe.
Drusenöl, k. borolaj (seprő
ből).
Drusenschwarz, k. fra nk
fu r ti feketítő.
Dubios, kétes, kétséges ; du
bios geworden, kétessé lett.
Dubiosen, kétes kinnlevősé
gek, kétes követelések.
Dubiosen-Conto, kétes kinn
levőségek V. követelések számlája.
Dublone, n. olasz és spanyol aranypénz; négyes
dublo-97
ne = 16 piaszter; kettős dublone = 8 piaszter; egy
szerű = 1 piaszter.
Ducaten, h. arany.
Dúcát enge wicht, k. arany- súly.
Ducatengold, k. pénzarany.
Ducatenwaage, n. aranymér- leg.
Dudelsack, h. duda.
Düffel, h. vastag gyapjúszö
vet, l. Molton.
Duffig, dohos.
D u im , hüvelyk, hollandi hosszmérték = 1 cm.
Dukaten, h. arany l. Duca
ten.
Dúlt, h. országos vásár, so- kadalom l. Messe.
Dumpf, dumpfig, dohos.
Dune, n. pehely.
Dünger, h. trágya.
Dünn, ritka, gy ér; unsere Vorräthe werden dünn, készleteink gyérülnek.
Dünntuch, k. gáz-szövet.
Dunstobst, k. befőzött gyü
mölcs.
D uodez, ( kk.)tizenkettedrész;
ein Buch in Duodez, tizén- kettedrét könyv.
Duodecimalmaass, k. tizen- kettedes mérték,
Duplicat, k. másodlat.
Duplum, másodlat; Sie er
halten diese Documente in duplo, ez okiratokat két példányban kapja meg.
Durchaus, cdtalúban, egyál
talában; okvetetlenül, fö l
tétlenül; dié Sendung ent
sprach durchaus nicht dem Muster, a küldemény egyáltalában nem felel meg a mustrának; es ist durch
aus nothwendig, dass wil
den Preis wissen , bevor w ir die Bestellung m a
chen, okvetetlenül szüksé
ges az, árt tudnunk, m i
előtt a megrendelést meg- tennők; er ist durchaus zu Grunde gerichtet, tel
jesen tönkre van téve.
Durchbringen, 1) keresztül
vinn i ; einen Vorschlag durchbringen, va lamely inditványt keresztülvinni;
D n rc lifiilír D n rc h sc lm ittlic li E d e ls te in 2) eltekozolm, elvern i; er
hat sein ganzes Yerm ö- gen durchgebracht, egész vagyonát elverte.
Durchfuhr, n. á tv ite l; zur Durchfuhr declariren, át
vitelre hejelenteni.
D urhfuhrartikel, h. átvite
li áru.
Durchfuhrhandel, li. átviteli kereskedés.
Durchfuhrgüter, átviteli
áruk. [vám.
D u rch fu h rzoll, h. átviteli Durchführungspost, h. átvi
teli tétel.
Durchgangsverkehr, h. át
menő V. átmeneti fo rg a lom^ átviteli forgalom.
Durchgangszoll, h. átviteli vám.
Durchgehen, 1) á tm en n i;
keresztülmenni; die W aare geht nur durch, az eírú csak keresztül megy ( az országon) ; 2) átfutni^ át
nézni pl. számlát; 3) meg
szökni; der Bankrottirer ist durchgegangen, a bu
kott megszökött.
Durchgehend, átmenő, köz
vetlen ; durchgehender Yerkehr, közvetlen fo rg a lom , átmen ő forg alom.
D urchgehends, általában, mindvégig, véges végig.
Durchlaufende Post, (k v .), átfutó tétel.
Durchlöchern, k. D urchlö
cherung, n. lyukgatás.
Durchlöchern, (den Stem pel), keresztül ütni, értékte- leniteni, megsemmisíteni ( a bélyeget).
Durchmachen. Durchm a
chen eine Krisis, válságot átélni.
Durchschlagen (den Stem
pel), keresztülütni, meg
semmisíteni, értékteleniteni (a bélyeget).
Durchschlagsstempel, h.lyu- kasztó bélyeg.
Durchschnitt, h. átlag ; den Durchschnitt ermitteln, az átlagot kiszámítani; im Durchschnitt, egyre-más- ra, átlag.
Durchschnittlich , átlagos, egyremásra , középszám- mal.
Durchschnittsalter,/«, (b izt.) átlagos kor.
Durchschnittsberechnung, n. átlagszámítás, középszá- mitás.
Durchschnittsbetrag, h. át
lagos összeg.
Durchsclmittsertrag. li. átla
gos hozadék.
Durchschnittspreis, h. átla
gos ár, közép ár.
Durchsehen, átnézni, végig áttekinteni ( p l. számadást).
Durchsetzen, keresztülvinni.
Durchsicht, n. áttekintés;
zur gefälligen Durchsicht, szives áttekintés végett.
Durchstempeln, k. felülbé
lyegzés.
Durchstich, h. 1) átmetszés, átvágás ; 2) gabona fó r ga
tás.
Durchstreichung, n. kitör
lés.
Durchsuchen, kajtatni, mo
tozni.
Durchsuchung der Schiffe, hajómotozás.
Durchsuchungsrecht, k. ku
tatásijog.
Durchzugsverkehr, h. átme
neti forgalom .
Dürfen. Sie dürfen auf m ei
ne E m pfehlung zählen, bátran számíthat ajánla
tom ra; w ir durften wohl erwarten, jo gg a l várhattuk volna, hogy . . .
Dürftig, szegényes, csekély.
Dürftigkeit , n. szükölkö- dés.
Durra (Draá, Ziraá), durva, Délafrikában a r ő f neve.
D ürrgem üse, k. aszaltfőze
lék.
Dürrobst, k. aszalt gyümölcs.
Düte , n. papirtölcsér, sta- niczli.
Dutzend, tuczat.
Dweidel, k. kötélfonadék.
Dynamit, k. dynamit (robba
nószer).
Dzerá, a lg íri rőf, a nagyobb 0‘636, a kisebb 0 476 mé
ter.
98
E, régi magyar pénzeken .*
Gyulafehérvár (m in t pén-z verés helye).
E == Elle, rőf.
Eff. — E fíectiv, valóságos.
E . V . = Eingang Vorbehal
ten, a megfizetés fenntar
tásával.
E xtrf. = extrafein, különö
sen finom , nagyon finom.
Eagle, sas (amerikai aranya
= 10 dollár = 2 1 frt).
Eau de Cologne, otkolon,.
kölni víz.
Ebengewicht, k. súly egyen,, egyensúly.
Ebenholz, k. ébenfa.
Ebenist, k. müasztalos, ében
fából dolgozó asztalos.
Ebenistenholz, k. ébenfa, ka- lamanderfa.
Ebonit, ebonit ( vulkanizált kaucsuk ).
Ebonitwaare, n. ebonitáru.
Ecart, k. különbözet (a d íj- ügylet s határidőre szólá ügylet közt levő árfolyam
ban).
Echangiren, kicserélni.
Echantillon, árumustra, lá
tó, mutató.
Echelles, kereskedelmi piacz ( Levantéban előforduló el
nevezés ).
Echt, igazi, jó fé le ; echte Farbe, tartós szín; echt&
Waare, jóféle á r u ; echter W ein, tiszta bor; echtes kölnisches Wasser, való
di otkolon; echter Besit
zer, valódi birtokos ( ellen
tétben az álbirtokossal) ; echter Besitz, i;aZóíh* birtok..
Echtheit, n. valódiság; E cht
heit der Unterschrift, az aláirás valódisága.
Edel, nemes; edler Wein,.
jó féle bor, nemes bor.
Edelm etall, k. nemes fém, nemes érez.
Edelopal, h. nemes apái.
Edelstein, h. drágakő; un
echter Edelstein, esehkö^
ál drágakő.
£ d eiste in lia n d e l £ffectiv1>estaiid E h re n w o rt Eclelsteinhandel, h, drágakő-
kereskedés^ ékszer árusholt.
Edelsteinhändler, li. ékszer
árus, drá.gaköájrus.
Edelstofí, h. finom himes-szö- vet.
Edictalcitation, E dictalVor
ladung, n. hirdetmémjes idézés, idézés hirdetés utján, nyilvános idézés (csödyör- hen vagy ismeretlen lakásu felperes ellen).
Edition, n. 1) (k k .) kiadás;
2) felm utatás; E dition der Bücher, könyvek felmuta
tása.
Editionspflicht, n. felmuta- tási kötelezettség.
Effecten, 1) (b r .) értékpapí
rok,hitelpapír o k ; zinstra
gende Effecten, kamatozó értékpapírok; die meisten Gattungen von Effecten sind gestiegen, az érték
papírok legtöbb fa ja emel
kedett ; 2) ingó jószág, in góság, fölkelh ető; 3) hol
mik, podgyász.
Effectenabtiieilung, (b r .) ér
ték papír osztály.
Eflectenagent, h. értéküzleti ügynök.
Effectenarhitrage, n. árkelet- táblázat, (papírvásárlás s adás czélszerüségének ki
számítására).
Effectenbelehnung, n. köl
csön értékpapírra, lombard kölcsön.
Effectenbörse, » . értékbörze ( értéktőzsde).
Effectenbuch, k. értékpapí
rok könyve.
fflfectencours, h. értékpapí
rok árfolyama.
l'^ffectengattung, n. értékpa- pirnem.
fiffectenhandel, h. értékpa- pirkereskedés (szemben az árukereskedéssel — W aa- lenhandel).
l'ilTectensocietät. n. értékpa
pírokkal foglalkozó magán- léirsaság.
ElTííctenmarkt, h. értékpapir- piacz.
l'lUbctiv, valóságos, valóság- }>an, tényleges; effective
Zahlung, természetben fize
tés , valóságban történő fizetés (e jelzés által a szerződésben kijelölt pénz
nem határozottan kikötte
tik ) ; in efíectiver Silber
münze , valóságos ezüst- pénzben; zahlbar in Fran
ken eííoGÍiY, fizetendő fra n kokban készpénzben.
Effectivbestand, h. tényleges készlet.
E ffectivgewicht, k. tényleges súly.
E ffectivk au f, h. tényleges ügylet.
E őectiver W erth, h. valódi érték.
Effectuiren, foganatosítani, végrehajtani; Ih re A u f
träge sollen sofort effec- tuirt werden, megrendelé
seit azonnal foganatosítani V. végrehajtani fogjuk.
Effectuirung, n. foganatosí
tás.
Egal, egyenlő, egyféle.
Eliebakíigst, Ehemöglíchst, mielőbb, minél előbb, m i
hamar ább,minélhamarább.
Egge, n, borona.
Eher, elébb, inkább ; je eher, je lie b e r, mennél előbb, annál jobb.
Ebest, Ehestens, aufs Ehe
ste, minél előbb, első alka
lommal , leggyorsabban, die Aufträge aufs Eheste eflectuiren , a megrende
léseket m inél előbb fogana
tosítani.
Ehrbar, tisztes, tisztességes.
Ehre, n. becsület; ich habe die Ehre, ich gebe m ir die Ehre, va n szerencsém;
ich rechne es m ir zur E h re , es gereicht m ir zur Ehre, szerencsémnek tar
tom ; S ie werden gewiss m it dieser,, Waare Ehre einlegen, Ön bizonynyal becsületet fog ezzel az áruval v a lla n i; wieder zu E hren kommen, visszanyerni h i
telét , visszanyerni becsü
letét; zu E hren von Je
mandes Unterschrift, «é v - becsülésből; sein Yorschlag
99
ist aller Ehren werth, ja vaslata teljes figyelemre m é ltó ; Sie erzeugen m ir da eine Ehre, Ön engem ezzel megtisztel; wir set
zen eine Ehre darein. Sie m it Auszeichnung zu be
dienen, különös becsület
beli súlyt helyezünk arra, V. becsületbeli kötelessé
günknek tartjuk, hogy ö n nek kiváló ügyelemmel szolgáljunk; das macht ihm Ehre, ez becsületére válik.
Ehren, becsülni, tiszteletben ta rta n i; méltányolni; ich weiss Ih re Gründe zu eh
ren, tudom okait becsülni;
tudom okait m éltányolni;
das ehrt ihn, ez becsüle
tére válik.
Ehrenaccept, k. (v .) névbe- csülési elfogadvány.
Ehrenacceptant, h. (v .) név
becsülő.
E hrenacceptation, n. (v .) névbecsülési elfogadás.
Ehrenamt, k. tiszteletbeli hi
vatal.
Ehrenannahme, n. (v .) név
becsülési elfogadás.
Ehrengebühr, n. Ehrenge
halt, Ehrenlohn, h. tiszte
letdíj.
Ehrenintervention, n. (v .) névbecsülés , névbecsülési közbenjárás.
Ehrenmann, h. derék, becsü
letes em ber; szavahihető ember, emberséges ember, tiszteletreméltó ember.
Ehrenschuld, n. becsületbeli adósság v. tartozás.
Ehrentage (a. m. Respectta- ge) (v .), kiméleti napok.
Ehrenwerth, tiszteletre mél
tó ; Ih r ehrenwerthes Haus ist m ir als eines der be
deutendsten für diesen Geschäftszweig bekannt, tisztelt háza úgy ismeretes előttem, mint egyik legte
kintélyesebb ebben az üzlet
ágban.
Ehrenwort, k. becsületszó ; sein Ehrenwort geben, szavát adni, becsületére fo
-g a d n i; auf mein E hren wort, szavamra, becsüle
temre,
Ehrenzahler, h. névbecsülé- si fizető.
Ehrenzahlung, n. ( v . ) név
becsül ési fizetés.
Ehrlich, becsületes; ehrlicher Name, becsületes név, jó hírnév ; ehrlich währt am län gsten , becsületességgel legtovább ér az ember.
Ehrlichkeit, n. becsületesség.
Ei, k. tojás.
Eichel, n. makk.
Eicheldopper, h. gubacs.
Eichen, akólni, l. Aichen.
Eichenholz, k. tölgyfa.
Eichenrinde, n. tölgyfakéreg.
Eichmaass, k. anyamérték;
das Fass hat das E ich maass nicht, a hordó nem ü ti meg az anyamértéket.
Eid, h. eskü; leiblicher Eid, személyes eskü; einen Eid leisten, esküt tenni, es
kü d n i; Jemandem den Eid zuschieben, valakinek esküt k ín á ln i; den E id zurückschieben, az esküt visszakinálni; etwas durch einen E id bekräftigen, od.
erhärten, valamit esküvel bizonyitani ; Jemandem den Eid abnehmen, vala
kit megesketni v. meghitel- tetni.
Eiderdune, n. dunna, dán- pehely, dunnalúd pelyhe.
Eidesformel, n. esküminta.
Eidesleistung, n. eskütétel, esküvés.
Eidespflicht, n. eskütételi kö
telezettség; Jemanden in Eidespfliclit nehmen, va
lakit esküre kötelezni; die Eidespflicht verletzen, es
küt szegni.
Eidespflichtiger, h. esküre kötelezett, esküre köteles.
Eides statt, eskü helyett.
Eidesstattliche Versiche
rung, n. esküt helyettesítő bizony lás.
Eidesurkunde, n. eskühizo- n y ítvá n y , eskütételi ok
irat.
Eidlich, esküvel; die
Aussa-£ K re n z a lile r
ge eidlich erhärten, a val
lomást esküvel v. hittel megerősíteni.
Eifer, h. buzgalom, buzgó- ság; zählen Sie auf m ei
nen E ife r in der Ausfüh
rung Ih re r Aufträge, szá
mítson buzgalmamra meg- bizásai teljesítésében.
E ifrig, buzgó; ich werde eif
rig bemüht sein, Ih r V e r
trauen zu rechtfertigen, buzgón rajta leszek, hogy bizalmát megérdemelj e m.
Eigen, saját; etwas auf eige
ne Hand thun, valamit sa
já t szakállára te n n i; vala
mit saját felelősségére ten
ni ; zu eigenen Händen übergeben, saját kezébe ad
n i ; er besitzt kein eigenes Vermögen, saját vagyona nincs ; m ein eigenes F ab rikat, saját gyártmányom;
aus eigenen Stücken, ma
g a jó szántából; das Han- delsgeweT'be in eigener Person treiben, a kereske
delmi üzletet személyesen fo ly ta tn i; auf Ordre m ei
ne eigene, Ordre eigene (v .), saját rendeletemre.
Eigenberechtigung, n. önál
lóság.
Eigengewicht, k. önsúly, sa
já t súly.
Eigene Rechnung, n. saját számla.
Eigener W echsel, saját váltó.
Eigenhandel, h. sajátlagos kereskedés.
Eigenhändig, saját kezű; sa
já t kezűleg; eigenhändig übergeben, saját kezűleg átcuhii; eigenhändig ge
schriebener Brief, saját- kezüleg ir t levél.
Eigenmächtig, önhatalmú;
die eigenmächtige Besitz
nahme, önhatalmú birtok
ba v é te l; eigenmächtiges Verfahren, önhatalmú el
járás, hatalmaskodás.
E ig en n u tz, h. haszonlesés, önzés.
Eigennützig, önző, haszon
leső.
Eigenschaft, n. tulajdonság,
100
£ i f e r
minőség; er handelt in der Eigenschaft eines Be
vollm ächtigten, meghatal
mazott minőségében cselek
szik, meghatalmazottképen cselekszik.
Eigenthum, k. tu la jd on ; l i terarisches Eigenthum, szerzői jog.
Eigenthümer, h. tulajdonos;
E igenthiim er eines Han- delsgesehäftes, kereskedel- 7iii üzlet tulajdonosa.
Eigenthumsklage, n. tulaj
donkereset.
Eigenthumslos, birtoktalan.
E igenthu m srecht, k. tulaj
donjog.
Eigenthumsübertragung, n.
tu lajdo nj og átruházása.
Eigentlicher Handel, h. tu
lajdonképi kereskedés (a mely ad és vesz).
Eigentliche W erthpapiere, tulajdonképi értékpapirok.
E ignen (sich), beválni; die Qualität eignet sich be
stens für Ihren Platz, az Önpiaczán ez a minőség vá
lik be legjobban; wir haben die geeigneten Schritte gethan , megtettük a kellő lépéseket; w ir hielten es für geeignet Sie davon zu unterrichten, helyén való
nak találtuk, hogy Ónt er
ről érte süsük.
E igner, h. tulajdonos.
Eilbeförderung, n. yyorsszál- litás, gyorstovábbitás.
E ilb esteilg eld , k. (posta) g yorsszállítmányi d íj.
Eilbestellung, n. gyoi'skézbe- sítés megrendelése.
Eilbote, h. gyorsfutár, gyors
posta.
E ilbotenlohn, h. fu tá r díj.
Eile, n. sietség; senden Sie es m ir m it aller möglichen E ile, küldje nekem lehető gyorsan v. lehető siettetés
sel ; ich habe Eile, sietnem kell, sietős dolgom va n ; es hat keine E ile , nem sietős a dolog ; die Artikel, wel
che icii bei Ihnen bestellt, haben E ile, az Önnél meg
rendelt áruk sietősek.
E ile
E ile n E iu b e rn fiiu g sk n n d m a E in f a lir Eilen, s ie tn i; es eilt mit
der Ausführung dieses Auftrags, e meghizds telje
sítése sietős.
Eilends, sietve^ gyorsan.
Eilfuhre, n. gyorsfuvar.
Eilgut, k. gyoi’sszállítmdny, gyorsdru.
Eilgutausgabe, n .(v ti.) gyors- árúkiadds.
Eilgüterzug, h. (v u .) gyors- árúvonat.
E ilgutexpedition, n. gyors
ár útováhbitó hivatal.
Eilgutsendung, n. gyorsdru küldemény.
E ilgutsj^edition, n. gyors- árúkat továbbító üzlet.
Eillastzug, h. (v u .) gyors te
hervonat.
Eilpost, n. gyorsposta.
Eilwagen, h. gyorskocsi.
Eilzug, h. gyorsvonat.
E im er , h. vödör , csöbör;
akó.
Einbplliren, begöngyölni, be
csomagolni, becsomózni.
Einbanddeckel, k, könyv- tábla.
Einbegleitungsbericht, h. ki- sérö túdósítás.
Einbegriffen, betudva, bele
számítva. belefoglalva; ein
begriffen die Spesen, bele
számítva a költséget; die
se Gefahr ist in der V er
sicherung m it einbegrif
fen, ■ ez a koczkdzat he van tudva a biztosításba.
Einbehaltung, n. visszatar
tás (fuvarozásnál).
Einbekenntniss, n. bevallás.
Einbekennungsbogen, h.
(a d ó), bevallási í v , be
valló ív.
Ihnberechnen, együvé szá
mítani.
Einberufen, összehíni, meg- hini ; die Actionäre zu e i
ner ausserordentlichen Generalversammlung ein- l)erufen, a részvényeseket rendkívüli közgyűlésre meg
hívni ; die Generalver
sammlung für den 6-ten Marz einberufen, a köz
gyűlést márczius hatodiká
ra összehívni.
Einberufungsknndmachung n. összehivási hirdetmény.
Einbringen 1) behozni, be
szállítani, helyére szállíta
n i ; W aaren zum Lager einbringen, árukat rak
tárba szállítan i; 2) beve
zetni ; etwas in eine Rech
nung einbringen, valamit számkíbavezetni;Ú) jövedel
mezni, jövedelmet hajtani ; das Unternehmen hat w e
nig eingebracht, a válla
lat keveset jövedelmezett, a vállalat kevés jövedel
met hozott; 4) behajtani ; es ist schwer, die Ausstände einzubringen, a kinnlevö adósságokat v. a kinn
levőségeket nehéz behajta
n i ; 5) já r u ln i; bevinn i;
sein Associé hat 10,000 Gulden eingebracht, társa 10,000 fo rin tta l lépett be, társa tizezer forin tta l j á rult az üzlethez; 6) helyre
hozni ; den Verlust wieder einbringen, a veszteséget újból helyrehozni, helyre- pótoJni V. megtéríteni.
Einbringliche Forderung, n.
behajtható követelés.
Einbringung, n. behozatal;
behajtás.
Einbruchstation, n. (v u .) behozatali állomás (az első állomás az ország határá- n á l).
Einbürgerung, n. honositg^, Einbusse, n. veszteség ; E im .
bús se erleiden, kárt valla
ni, veszteni, veszteséget szenvedni.
Einbüssen,z7ís^<őni, kárt val
lani.
Eincassiren, beszedni (adós
ságot).
Eincassiren, /c.Eincassirung, n. beszedés; zum Eincas
siren übernehmen, besze
dés végett átvenni.
Eincassirungsmandat, k. be
szedési megbízás.
Eincassirungsprovision, n.
beszedési díj.
Eindingen, alkuba befoglal
ni, bealkudni; die Fracht ist in den Kauf eingedun
1 0 1
gen, a fu va r a vételbe be van alkudva, a fu va rt a vételbe bealkudták.
Eindringend, eindringlich, hathatósan, behatólag.
Eindruck, h. benyomás, ha
tá s; (b r .), die den E in drücken am meisten zu
gängigen Papiere, a legin^
kdbb befolyásolható papi- rok, a legérzékenyebb pa^
pirók.
E inerlei, egyféle; m indegy;
es ist uns einerlei, ob Sie uns Ihre Rimessen auf Ham burg oder Am ster
dam machen , nekünk mindegy, akár Hamburgra akár Amsterdamra szólnak küldvényei.
Einfachgültig, csak egyszer érvényes.
Einfassung, n. i ) foglalvány, keret; die EiníWsung der B rillen von Silber, a pá paszem ezüst foglalvány a V. kerete; 2) szegély (r u hán ).
Einíinden (sich), 1) jelen t
kezni ; der Schuldner hat sich zur Zahlung noch nicht eingefunden, az adós még nem jelentkezett fize
tésre ; m egjelenni; sich v o r Gericht einíinden, bi- róság előtt megjelenni.
Einfluss, h. belfolyás, hatás;
dies konnte keinen Ein-y fluss auf Ihren Markt
ha-^ ' ha-^ n , ez nem lehetett hatás- skl piaczára.
Einflussreich, befolyásos, nagybefolyásu; er hat sehr einflussreiche Verbindun
gen, nagyon befolyásos ösz- szeköttetései vannak.
Einfordern, bekövetelni, be
hajtani, beszedni; senden Sie m ir die Rechnung, um den Betrag einfordern zu können, küldje el a számlát, hogy az összeget behajthassam.
Einfuhr, n. behozatal, bevi
tel ; zollfreie Einfuhr, vámmentes behozatal; die Einfuhr beschränken, a- behozatalt korlátolni.
E in fn lir a r t ik e l E in fn H rw a a r e E in g e h e n d Einfulirartikel, h. behozatali
czikk, beviteli czikk.
Einfulirbegünstigung, n. be
hozatali kedvezmény, a be- hozatálnak kedvezményben részesítése.
Einfulirbescliränkung, n. a behozatal korlátozása.
Einfuhrbewilligung, n. be
hozatali engedély.
Einfuhrbonification, n. be
hozatali megtérítés.
Einfulirdeclaration, n. beho
zatali nyilatkozat.
Einfüliren, behozni; Waa- ren einfüliren, árukat be
hozni ; eine Person bei Jemand einfüliren, vala
kit valakinek bem utatni;
ein Gesetz einfüliren, tör
vényt életbe lé p tetn i; Pa
piere an der Börse ein
führen, p apiit börzén ( tőzs
dén) bevezetni; das Deci- malsystem ist bei uns eingeführt, a tizedes rend
szer nálunk életbe van lép
tetve.
Einfuhrgeschäft, k. behoza
ta li ügylet; behozatali üz
let. láruk.
Einfuhrgüter, behozatali E infu h rh and el, h. beviteli
kereskedés, beviteli keres
kedelem, behozatali keres
kedelem.
Einfuhrhandelspolitik, n.
behozatali kereskedelmi po
litika.
Einfulirplus, k. behozatali többlet.
Einfülirung, n. 1) (b r .), be
vezetés ; kibocsátás; E in führung einer neuen A n leihe, új kölcsön kibocsá
tása ; 2) szokásbavétel, élet- beléptetés; Einführung ei
nes Gesetzes, törvény élet- beléptetése.
Einführungscours, h. (b r .) bevezetési árfolyam^ kibo
csátási árfolyam.
Einführungsgesetz, k. élet- beléptetési törvény.
Einfuhrverbot, h. behozatali tilalom, beviteli tilalom Einfuhr Vollmacht, n. beho
zatali meghatalmazás.
Einfuhrwaare, n. behozatali áru, beviteli áru.
Einfuhrzoll, h. behozatali vám, beviteli veim.
Einfüllen, m egtölteni; W ein in Flaschen einfüllen, bort palaczkokha tölteni, bort palaczkokra fejteni.
Ein für a lle m a l, egyszer mindenkorra, egyátaláhan.
Eingabe, n. beadvány ; eine Eingabe an die Begierung machen, a kormányhoz be
adványt nyújtani.
Eingang, h. 1) megérkezés, beérkezés; nach Eingang der Post, a posta megérke
zése u tá n ; ich werde Sie dafür nach Eingang kre- ditiren, beérkezés v. befi
zetés után az Ön javára Íro m ; 2) behozatal, beho
zatali vá m ; C^’ ffee zahlt jetzt 10 Gulden Eingang per Centner, a kávééj't most mázsánként 10 forin t behozatali vámot fizetnek;
3) den Eingang eines Wechsels besorgen, váltót behajtani, váltó behajtását eszközölni; Eingang Vor
behalten, a befizetés fen n tartásával; den Eingang der Ausstände betreiben, a kinnlevö adósságok behaj
behalten, a befizetés fen n tartásával; den Eingang der Ausstände betreiben, a kinnlevö adósságok behaj