Jogviták megoldása

A felek közötti esetleg felmerülő jogviták megoldásának rendezése többféleképpen történhet: joghatóság kikötése, külföldi bírósági határozat elismerése, végrehajtása, illetve választott bíróság kikötése vagy mediáció, illetve szakértő igénybevétele. Az első két eset-ben természetesen ugyanúgy szükséges a külföldi elem, mint a jogválasztás esetéeset-ben.

A joghatóság kikötése egy másik állam rendes bíróságainak vagy egy konkrét bíró-ságának meghatározását jelenti a jogvita eldöntésére, amely így az ügylet tekintetében ki-zárólagos joghatósággal rendelkezik.²³¹ Fontos megjegyezni, hogy a feleknek figyelemmel kell lenni a kizárt és kizárólagos joghatósági szabályokra, ugyanis amennyiben a kikötésük ezekbe ütközik, akkor az érvénytelen.²³² A felek jogvita esetére kizárólagos illetékességét

231 Nmtvr. 62/F. § (1) Vagyonjogi ügyek tekintetében a felek a felmerült jogvitájukra vagy a meghatározott jogviszonyból eredő jövőbeli jogvitájuk esetére kiköthetik valamely állam bíróságainak vagy egy meghatáro-zott bíróságának joghatóságát. Ilyen kikötéssel a felek élhetnek a) írásban; b) szóban, írásbeli megerősítéssel;

c) olyan formában, amely megfelel a felek között kialakult üzleti szokásoknak; vagy d) nemzetközi kereske-delemben olyan formában, amely megfelel az olyan kereskedelmi szokásoknak, amelyeket a felek ismertek vagy ismerniük kellett, és amelyeket az ilyen típusú szerződést kötő felek a szóban forgó üzletágban általáno-san ismernek és rendszeresen figyelembe vesznek. (2) A felek kifejezett eltérő megállapodása hiányában a kikötött bíróság vagy bíróságok kizárólagos joghatósággal rendelkeznek. Ha azonban a felek külföldi bíróság joghatóságát kötötték ki, és e bíróság joghatóságának hiányát állapítja meg, magyar bíróság az általános szabályok szerint megállapíthatja joghatóságát.

232 Nmtvr. 62/G. § (1) Érvénytelen a kikötés, ha a felek a 62/A. §-ban meghatározott ügyek (kizárólagos) valamelyikében külföldi bíróság joghatóságában, illetőleg ha a 62/C. §-ban meghatározott ügyek (kizárt) valamelyikében magyar bíróság joghatóságában állapodnak meg.

88 köthetnek ki, azonban figyelemmel kell lenni az értékhatárra is. Általában a biztosító

szék-helyén lévő bíróságot, tipikusan a Fővárosi Bíróságot illetve a Pesti Központi Kerületi Bí-róságot kötik ki.

Az eljáró fórummal kapcsolatban fontos szempont, hogy a bíróság határozata, ítélete, döntése elismerhető és végrehajtható legyen – akár a hitelező, vagy általában – az adós lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye, telephelye, fióktelepe szerinti államban.²³³ Fontos hangsúlyozni, hogy külföldi vagyonjogi határozat esetében a viszonosság fennállása nem feltétele a hazai elismerésnek.²³⁴ Ez a szabály jelentősen megkönnyíti, egyben biztonságo-sabbá teszi a nemzetközi pénzügyi ügyleteket. Az elismerhetőséggel összefügg a hazai végrehajthatóság ugyanis, ha a külföldi marasztaló határozat hazai elismeréséhez megkí-vánt feltételek fennállnak, a határozatot belföldön az erre irányadó jogszabály rendelkezé-sei szerint lehet végrehajtani,²³⁵ azaz a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. tör-vényt kell alkalmazni.

A nemzetközi gyakorlatban a választottbíróság kikötése népszerű, mivel az eljárás gyors, egyfokú és szakszerű. Általában az intézményes választott bíróságokat jelölik meg, például az Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) vagy a Magyar Kereskedelemi és Ipar Kamara (MKIK) melletti választottbíróság,²³⁶ a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság,²³⁷ de találkozunk eseti, ad hoc kijelölt választottbírósággal is. Az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi bizottsága választottbírósági eljárási szabályzatot és modell törvényt is kidolgozott,²³⁸ amelyek alkalmazása azonban nem kötelező. A választottbíráskodást az 1994. évi LXXI. törvény szabályozza, a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban, 1958. június 10-én kelt Egyezmény kihirdetéséről a 1962. évi 25. törvényerejű rendelet rendelkezik. A kikötésből ki kell tűnnie, hogy milyen kérdésekből eredő viták eldöntésére terjed ki; melyik az irány-adó és alkalmazandó jog; az eljárás helye, nyelve; a választottbíróság összetétele, illetve a kijelölő szerv meghatározása, ha felek meghatározott időn belül nem állapodnak meg.

233 Nmtvr. 72. § (1) Külföldi bíróságnak … a határozatát el kell ismerni, ha a) az eljárt külföldi bíróság vagy más hatóság joghatósága a magyar törvényben megállapított joghatósági szabályok valamelyike alapján megalapozott volt; b) a határozat azon állam joga szerint, amelyben azt meghozták, jogerőre emelkedett; c) Magyarország és a határozatot hozó bíróság vagy hatóság állama között viszonosság áll fenn; d) a (2) bekez-désben meghatározott megtagadási okok egyike sem áll fenn.

234 Nmtvr. 73. §. (2) bekezdés b) pont.

235 Nmtvr. 74/A. §.

236 A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 47. §.

237 A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 376. §.

238 1976 - UNCITRAL Arbitration Rules (1976. április 28.); 1985 - UNCITRAL Model Law on International Commercial Arbitration (legfrissebb módosítása 2006. július 7.) illetve a békéltetésről 1980 - UNCITRAL Conciliation Rules; 2002 - UNCITRAL Model Law on International Commercial Conciliation

89 A VÁLLALATI FINANSZÍROZÁSI BIZTOSÍTÁSOK KÖZÖS ELEMEI

A mediáció vagy közvetítés egy sajátos permegelőző, vitarendező eljárás, speciális konfliktuskezelési módszer, amelynek lényege, hogy a két fél vitájában mind a két fél kö-zös beleegyezésével egy semleges harmadik fél (mediátor) jár közben.²³⁹ A mediátor²⁴⁰ a problémamegoldó folyamat keretében segít tisztázni a konfliktus természetét, segít olyan megoldást találni, amely mind a két fél számára kielégítő. A mediáció főbb elemei: az egyezkedést segítő technikák alkalmazása, a probléma megfogalmazása, az álláspontok közelítése, az egyezkedés folyamatának lépésekre bontása, az empatikus kommunikáció fejlesztése, alternatív megoldások keresése, közös cél kialakítása, a beszűkülés, bizalmat-lanság, merev attitűdök kialakulásának megakadályozása.²⁴¹ A mediáció mára szabályozott eljárás,²⁴² hazánkban a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény rendelkezik.

A közvetítő eljárás célja az, hogy a felek között írásba foglalt megállapodás jöjjön létre. A közvetítői eljárás csak egy kísérlet a jogvita rendezésére, még megállapodás esetén sem korlátozza a feleket a – rendes vagy választott – bírósághoz fordulás jogában.²⁴³ Többek között ez is valószínűleg hozzájárul ahhoz, hogy sajnos Magyarországon még nem eléggé elterjedt a (jog)gyakorlatban,²⁴⁴ pedig sokkal olcsóbb és rövidebb időt vesz igénybe, mint egy peres eljárás, amely már önmagában számos (gazdasági) előnyt jelent a felek számára.

Inkább még a régi latin mondás érvényesül: fiat iustitia pereat mundus – Legyen igazság, pusztuljon bár a világ!²⁴⁵

Az általános szerződési feltételek között, valamint az üzletszabályzatokban ritkán ta-lálkozunk (pénzügyi) szakértőre történő hivatkozással, utalással, pedig nagyobb volumenű finanszírozott projekteknél, tendereknél a felmerülő egyes károk és a biztosítási összeg felmérése, pontosítása (kivételesen becslése²⁴⁶) esetében lényegessé válhat e probléma.²⁴⁷

239 http://www.kih.gov.hu/alaptev/partfogo/mediacio

240 A közvetítőnek felsőfokú végzettséggel és a saját szakterületén legalább ötéves szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie, névjegyzéküket az Igazságügyi (és Rendészeti) Minisztérium vezeti.

241 http://www.eandh.hu/mediacio/mediacio.html

242 Külföldön is találkozunk ilyen törvényekkel, lásd USA számos államában pl. Illinois, Virginia; illetve az Act No. 8 of 2004 Republic of Trinidad and Tobago; Mediation Act 1997 No. 61. of Australia stb.

243 2002. évi LV. törvény 36. § (1) A közvetítői eljárásban létrejött megállapodás nem érinti a feleknek azt a jogát, hogy a vitás ügyben igényüket bírósági vagy választottbírósági eljárás keretében érvényesítsék. (2) Ha törvény másként nem rendelkezik és a felek másként nem állapodtak meg, a közvetítői eljárás befejezését követően indult bírósági vagy választottbírósági eljárásban a felek nem hivatkozhatnak a) a másik fél által, a vita lehetséges megoldásával összefüggésben a közvetítői eljárásban kifejtett álláspontra, javaslatra, és b) a másik félnek a közvetítői eljárásban tett elismerő, joglemondó nyilatkozatára.

244 „ A mediáció a jogászoknál olyan, mint a szex a kamaszoknál: mindenki csak beszél róla. Mindenki egye-tért, hogy ez jó dolog, de valójában nem sokan szereztek ezzel kapcsolatos tapasztalatot. ” Ian Walker of Russell Jones & Walker, a CEDR Civil Bírósági Vizsgálaton 2000-ben,

http://www.eandh.hu/mediacio/mediacio.html

245 A mondást I. Ferdinand német-római császárnak (1531-1564, 1526-tól magyar király is volt) tulajdonítják, azonban Immanual KANT: Az örök béke. (Zum ewigen Frieden, 1795) című írásából híresült el.

246 A kölcsönös egyetértéssel megállapított becslési módról a Magyar Királyi Kúria 1088/1902 sz. rendelke-zett. in SZENDE Péter Pál: Hiteljog I. Kereskedelmi törvény. Grill Károly Könyvkiadó Vállalata, 1929. 667. o.

90 Sokáig elhúzódó vitákat eredményezhet a szakértő(k) személye, képzettsége, érdekeltsége

stb. Ezért érdemes már a termékben rendezni a kérdést.