• Nem Talált Eredményt

A biztosítások felosztása

1. ALAPVETÉS

1.2. B IZTOSÍTÁS

1.2.3. A biztosítások felosztása

A biztosítások csoportosítása többféleképpen történhet. Az Európai Unióban a legel-terjedtebb a biztosítás tárgya, a biztosítási érdek szerinti felosztás: life és non-life, így a hazai biztosítási törvény (Bit.) is ezt alkalmazza: életbiztosítási és nem életbiztosítási ágat, azokon belül ágazatokat megkülönböztetve.

A biztosító és a biztosított, illetve a szerződő fél közötti viszony alapján megkülön-böztetünk: i) elsődleges biztosítást (közvetlen, direkt); ii) viszontbiztosítást (közvetett, in-direkt); illetve iii) átmenetet az elsődleges és viszont biztosítás között.

Az elsődleges, közvetlen (direkt) vagy normál biztosítás esetében egy biztosító vál-lalja a teljes kockázatot, nincs viszontbiztosító vagy további szereplő (kivéve felelősség-biztosítás: károkozó, károsult személye). Ez lehet önkéntes vagy kötelező biztosítás, illetve szabad vagy kötött biztosítás. A biztosító szolgáltatásának alapja szerint lehet kárbiztosítás vagy összegbiztosítás, valamint értékrögzítéses (limitált) vagy értékrögzítés nélküli. Egy másik besorolás szerint life (élet) vagy non-life (nem-élet) ágba tartozó; a hagyományos besorolás szerint személybiztosítások, vagyonbiztosítások.

24 A módszerről bővebben in HAAN, Laurens de – FERREIRA, Ana: Extreme value theory: an introduction.

Springer, 2006. 3. és 8. fejezet.

25 A Risk Management Standard. IRM – AIRMIC, 2002. 10 .o. IRM (Institute of Risk Management), AIRMIC (Association of Insurance and Risk Managers) és Management of risk: guidance for practitioners.

Office of Government Commerce GB, 2007. 58. o.

15 ALAPVETÉS

A viszontbiztosítás (reinsurance) járulékos jellegű (indirekt, accessorius) mert i) mindig főbiztosítást feltételez; ii) nemcsak önállóan, de a főbiztosítás hatályvesztése kö-vetkeztében is megszűnhet; és iii) a viszontbiztosító fizetési kötelezettsége igazodik a vi-szontbiztosított fizetési kötelezettségének időpontjához.26 A viszontbiztosítás lényege, hogy a biztosító (átadó, cedens – passzív VB – nostro üzlet) a vállalt kockázat egy részét díj ellenében továbbhárítja, átadja (cedálja) egy vagy több másik biztosítónak (átvevő, cedált – aktív VB – loro üzlet), tehát tömören a biztosító biztosítása.27 A vállalati szektor-ban a magas biztosítási összeg miatt gyakori megoldás. Ennek három altípusa ismert i) szabad döntésű, fakultatív; ii) kötelező vagy állományi; iii) szabad-kötelező jellegű. Min-degyik lehet egyaránt közvetlen, amelynél a főbiztosító a viszontbiztosított; illetve közve-tett, ha a viszontbiztosító is további viszontbiztosítást köt. A szabad döntésű, fakultatív viszontbiztosításról akkor beszélünk, amikor a biztosító esetről esetre, tehát egyedileg köt megállapodást. A biztosító szabadon eldöntheti, hogy milyen esetekben kívánja továbbhá-rítani a kockázatok egy részét, a viszontbiztosítók pedig eldönt(het)ik, hogy átvállalják-e az adott kockázatot. A kötelező vagy állományi viszontbiztosítási szerződés megkötésekor a biztosító és a viszontbiztosító a kockázatoknak egy csoportjára vonatkozóan állapodik meg. Utóbbinál a viszontbiztosító azt a kötelezettséget vállalja, hogy a szerződésben rögzí-tett állomány kockázatával összefüggő teljesítést előzetes, egyedi mérlegelés nélkül rende-zi. Ennek egyik fajtája az arányos viszontbiztosítás, ahol az átvállalt kockázatnak és így a díjbevételnek, a károknak is az elsődleges és a viszontbiztosító közötti megoszlása a bizto-sítási összeg szerződésben rögzített felosztási arányait követi i) kvóta szerződések28 (állo-mány viszontbiztosítás), vagy ii) biztosítási összeg-meghaladásos szerződések29 alapján. A másik a nem-arányos viszontbiztosítás, amikor az átvállalt kockázatnak és díjnak az elsőd-leges és a viszontbiztosítók közötti felosztása a bekövetkezett kár mértékének megfelelően történik: i) excess of loss (kártöbblet)30, vagy ii) stop loss (korlátozott kártöbblet)31 szerint.

26 in FEHÉRVÁRY Jenő: A magyar kereskedelmi jog rendszere. Grill Károly Könyvkiadó Vállalata, 1944. 493-4. o.

27 Vö. 1875. évi XXXVII. törvénycikk – Kereskedelmi törvény 508. § A viszontbiztosítási ügylet által a viszontbiztosító, ellenérték (díj) kikötése mellett, arra kötelezi magát, hogy a viszontbiztosítottnak bizonyos összeget fizetendő azon teljesítés fejében, melyre az utóbbi biztosítási szerződés alapján köteleztetik.

28 kvóta szerződés: a biztosító a szerződésben szereplő valamennyi kockázatnak egy meghatározott százalékát továbbadja egy másik biztosítónak, aki ugyanebben a százalékban visel minden egy kárt, ha az bekövetkezik.

29 biztosítási összeg-meghaladásos szerződés: a biztosító saját megtartását meghatározza üzletáganként illetve kockázatcsoportonként és az ezen limitet meghaladó részt adja csak tovább a viszontbiztosítónak.

30 excess of loss (kártöbblet): i) a biztosító egyedileg és a vállalt kárösszeg bizonyos mértékén felüli részére vonatkozóan adja át a kockázatot a viszontbiztosítónak; ii) a viszontbiztosító a díjban és a kárban nem ará-nyosan részesül, hanem átvállal valamennyi kárráfordítást, mely a szerződésben megállapított fix kárösszeget meghaladja; iii) cserében az elsődleges biztosító viszontbiztosító díjat fizet; iv) általában nagy illetve kataszt-rófakárok ellen nyújt védelmet.

16 A szabad-kötelező jellegű viszontbiztosításoknál a biztosító és a viszontbiztosító olyan

szerződést köt, hogy a kockázat egy részét állományi viszontbiztosításba adja, a másik ré-szét pedig megtartja saját rendelkezésében. A biztosító szabadon dönt arról, hogy a kocká-zatot át kívánja-e adni, míg a viszontbiztosító számára kötelező a kockázat átvállalása (rit-kán alkalmazzák).

A harmadik csoport átmenetet képez az elsődleges és a viszontbiztosítás között. El-sőként itt említjük az együttbiztosítást (co-insurance), amely lehet i) nyílt együttbiztosítás:

ha a biztosított is tudja, hogy mely biztosítók vállalják közösen az általa áthárított kockáza-tot; vagy ii) burkolt vagy zárt együttbiztosítás: ha biztosított hivatalosan nem szerez tudo-mást a társbiztosítókról, mivel azok csak a vezető biztosító (leader) számára adnak ún.

pincekötvényt. Ma Magyarországon ez viszontbiztosításnak minősül. Második lehetőség a pool (kosár) létrehozása, amely gyakori a biztosítási szektorban,32 ez lehet i) állandó: a katasztrófakárok miatt kialakított mindig fennálló pool (pl. atomerőműi- vagy gyógyszer-felelősségi) vagy ii) alkalmi: egy-egy eseményre létrehozott (expo pool). A pool-ok érde-kében a biztosítók általában polgárjogi társaságot hoznak létre, egymásközti viszonyuk egyértelműen viszontbiztosítás.33 A harmadikként említhető Lloyd's egy speciális biztosítá-si forma, amely kb. 28.000 biztosító által érintett személy illetve intézet olyan laza közös-sége, mely egyszerre teljesít gyakorlatilag mindenfajta biztosítást. Erejét az a mintegy 23.000 ún. names jelenti, akik a biztosítási ügyletekhez a pénzüket adják, illetve vagyoni felelősséget vállalnak.34 A biztosítási igény kizárólag alkuszok közvetítésével juthat el a Lloyd's-hoz. A szervezetben a biztosítási igényekkel foglalkozó szereplők: i) a tényleges kockázat-elbírálók, ii) szervező ügynökök: lebonyolítják a megszervezett veszélyközössé-gek összehozását, iii) tagsági ügynökök: names-ek érdekeit képviselik.

Végezetül érdemes megemlíteni a retrocessziót, amikor a biztosító tovább adja a tel-jes kockázatot egy másik biztosítónak.

31 stop loss (korlátozott kártöbblet): a biztosító a teljes biztosítási állomány összes kárának biztonyos részét engedi át a viszontbiztosítónak vagyis ez a biztosító egy biztosítási módozatba tartozó állományának teljes évi káraira ad fedezetet egy bizonyos határ felett.

32 pool: olyan megállapodások, amelyek tárgya biztosítókból vagy biztosítókból és viszontbiztosítókból álló csoportok létrehozatala és működtetése meghatározott kockázati kategória együttbiztosítás vagy együtt-viszontbiztosítás formájában történő közös fedezetére. in ZAVODNYIK József: A biztosítókra alkalmazandó csoportmentesség közösségi és magyar szabályozása. AIDA 2002/3. szám Vö.: Nagy mennyiségű hasonló értékpapír (pl. biztosítási kötvény) összevonása egyetlen portfólióban. in KOHN, Mier: Bank- és pénzügyek, pénzügyi piacok. Osiris, Budapest, 2003. 68. o.

33 in CZEGLE Tibor: Biztosítási ismeretek. PSzF (Phare), 1998. 160. o.

34 www.penzugysziget.hu

17 ALAPVETÉS

A vállalt kockázat alapján megkülönböztethetünk egy vagy több kockázatú, illetve egy veszélynemű és kombinált biztosításokat.35 A keletkezés módja szerint a biztosítás le-het önkéntes, de alapulhat törvényi kötelezettségen is (gépjármű; szakmai felelősségbizto-sítások: ügyvédek, közjegyzők, könyvvizsgálók stb.).