• Nem Talált Eredményt

A biztosítás hatálya és időtartama

2. A VÁLLALATI FINANSZÍROZÁSI BIZTOSÍTÁSOK KÖZÖS ELEMEI

2.2. A TERMÉKEK ALAPJAI

2.2.4. A biztosítás hatálya és időtartama

A hatály az érvényesség viszonylagosságát mutatja meg,140 ami lehet alanyai, tárgyi, területi és időbeli. Ezek határolják be a biztosító helytállásának, tipikusan az utófinanszíro-zás általános kereteit; az ehhez kapcsolódó konkrét kérdések a kockázatkezelés (pl.

136 Vö. Magyar Királyi Kúria 886/1890 sz. in SZENDE Péter Pál: Hiteljog I. Kereskedelmi törvény. Grill Ká-roly Könyvkiadó Vállalata, 1929. 672. o.

137 Ptk. 217. § (1) Jogszabály a szerződésre meghatározott alakot szabhat. Az alakiság megsértésével kötött szerződés – ha jogszabály másként nem rendelkezik – semmis. 218. § (1) Ha jogszabály vagy megállapodás írásbeli alakot rendel, legalább a szerződés lényeges tartalmát írásba kell foglalni. (3) Ha jogszabály vagy a felek megállapodása a szerződés érvényességét megszabott alakhoz köti, az ilyen alakban kötött szerződés megszüntetése vagy felbontása is csak a megszabott alakban érvényes. A szerződésnek a megszabott alak mellőzésével történt megszüntetése vagy felbontása is érvényes, ha az annak megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött.

138 Bit. 96. § (1) A biztosítási szerződésnek tartalmaznia kell: a) a biztosítási esemény meghatározását, az alkalmazott kizárásokat, b) a biztosítási esemény bejelentésének módját, határidejét, c) a díjfizetésre, illetve a biztosítottnak, szerződő félnek, kedvezményezettnek a szerződésből eredő jogaira és kötelezettségeire, azok teljesítésének módjára, idejére, teljesítésük elmaradásának következményeire vonatkozó rendelkezéseket, d) a biztosító szolgáltatásának megjelölését, a teljesítés módját, idejét, külön feltételeit, a biztosító mentesülésé-nek vagy szolgáltatása korlátozásának feltételeit, e) értékkövetés esetén annak részletes szabályait, f) a szer-ződés megszűnése esetére a biztosított, szerződő, kedvezményezett jogainak és a biztosító kötelezettségeinek ismertetését, beleértve a szerződés felmondásával kapcsolatos rendelkezésekről történő tájékoztatást, g) … h) az egyes igények elévülési idejét, i) … j) … k) a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalókat, amennyiben a szerződő vagy a biztosított természetes személy, illetve - részben vagy egészben - természetes személyek csoportja, l) a biztosító, illetve fióktelep címét, m) a biztosítottnak járó többlethozam jóváírásának rendjét.

139 Ptk. 537. § (2)

140 in TAMÁS András: Legistica – A jogalkotástan vázlata. Szent István Társulat, Budapest, 2008. 101. o.

54 sülés, kizárás), elévülés, irányadó jog stb. Az alanyi és tárgyi hatállyal az előző pontok már

foglalkoztak.

Az időbeli hatály kétféleképpen értelmezhető: i) a biztosítási szerződés hatálybalé-pésének időpontjaként, illetve ii) a kockázatviselés időbeli hatályaként.

A biztosítás az azt követő napon lép hatályba, amikor i) a szerződő fél az első díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti,141 illetőleg ii) amikor a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg, vagy iii) a biztosító díj iránti igényét (bírósági úton) érvényesíti. A biztosítási szerződés hatályba lépésének napja nem feltétlenül azonos a szerződés megkötésének időpontjával.142 Számos esetben a hatályba lépést valamely esemény, feltétele bekövetkeztéhez kötik a felek, például első biztosítási díj átutalása, ok-mányok bemutatása stb. Értelemszerűen a biztosítás hatályba lépésének napja nem lehet korábbi, mint az a nap, amikor a biztosítási szerződés létrejött. Tulajdonképpen a hatályba lépés időpontjának tisztázása a legfontosabb, mivel a kockázatviselés kezdete is e naptól terheli a biztosítót. Ezt a kötelezvényen is fel kell tüntetni.

A várakozási idő a biztosítási szerződés hatálybalépése és a kockázatviselés kezdete közötti időbeli eltérés.

A kockázatviselés időbeli hatálya azt jelenti, hogy a biztosító kockázatviselése a kockázatviselés első napjától az utolsó napjáig terjedő időtartamon belül okozott és bekö-vetkezett és a biztosítónak bejelentett biztosítási eseményekre terjed ki. Ez más megközelí-tésben a helytállás, vagy a szerződésben meghatározott szolgáltatási kötelezettség. A bizto-sítási esemény bejelentésének időpontja az, amikor a kedvezményezett a lehívó nyilatkoza-tot és a kötvényben meghatározott dokumentumokat a biztosítónak hiánytalanul benyújtja.

A biztosítói gyakorlat megkülönböztet kétféle időbeni hatály szerinti fedezetet. Az egyik az occurrence típusú, azaz a biztosító teljesítése követelhető a biztosítási időszak alatt bekövetkezett károk kapcsán függetlenül a bejelentés időpontjától. Előnye az, hogy a kötvények évek múlva is adnak fedezetet a biztosítási időszak alatt bekövetkezett károkra.

Egyetlen veszély a biztosító megszűnése lehet, de ha a biztosító pénzügyileg stabil, akár 20 év is eltelhet a kár megtörténte és rendezése között.143 A vállalati biztosítások iránti keres-letet kedvezően befolyásolhatja ennek ismételt alkalmazása; például az elévülési időn belü-li igényérvényesítések során (jogvédelmi biztosítások), vagy olyan pénzügyi veszteségek

141 Vö. Magyar Királyi Kúria 210/1902. sz. és Magyar Királyi Kúria 1237/1902 sz. in SZENDE Péter Pál:

Hiteljog I. Kereskedelmi törvény. Grill Károly Könyvkiadó Vállalata, 1929. 672. o.

142 Vö. Magyar Királyi Kúria 1096/1901 sz. in SZENDE Péter Pál: Hiteljog I. Kereskedelmi törvény. Grill Károly Könyvkiadó Vállalata, 1929. 682. o.

143 Lehetőség szerint nem szabad felmondani és másik biztosítóhoz menni, amíg a biztosító létezik és van fedezet. http://www.aonbiztositas.hu/index.php?akt_menu=260

55 A VÁLLALATI FINANSZÍROZÁSI BIZTOSÍTÁSOK KÖZÖS ELEMEI

esetén, amikor a biztosítási esemény még a biztosítási időszak alatt következett be, de csak később lett tapasztalható (kedvezőtlen hatása). A másik a claims made, amikor a biztosító a biztosítási időszak alatt keletkezett, illetve okozott és bejelentett károk megtérítését vállal-ja, és a kárigénynek a kötvény érvényessége alatt kell beérkeznie. Tehát csak addig terjed a fedezet, amíg a kötvény érvényben van, és a biztosított fizeti a díjat és megújítja a fedeze-tet, amint a díjfizetés megszűnik a fedezet is megszűnik. A nem ismert és nem bejelentett károk biztosítási időn túli jelzésére nincs lehetőség. A fedezet folytatása kiegészítő fedezet vételével lehetséges (tail coverage vagy extended reporting endorsement), azonban ez többletköltségként jelentkezik.

A biztosítási szerződés – a felek közös elhatározása alapján – egyaránt köthető hatá-rozott vagy határozatlan időtartamra köthető. Az időtartamot a felek módosíthatják, ekkor célszerű, ha a biztosító újabb kockázatelemzést végez, és ez alapján módosítja a biztosítási díj mértékét. Az egy évnél hosszabb tartamra kötött biztosítási szerződések esetén a bizto-sítási évforduló napja a biztosítás hatályba lépésének időpontja. A biztobizto-sítási évfordulót a biztosítási szerződés (ajánlat, adatközlő, kötvény) tartalmazza. Ebből következik, hogy ha a biztosítási időszak egy év, akkor annak első napja megegyezik a biztosítási évforduló napjával, utolsó napja a következő biztosítási évforduló napját megelőző nap.

A reaktiválás a megszűnt biztosítás újbóli hatálybalépése, amelynek lényege, hogy amennyiben a halasztott teljesítési határidőt (respíró) követő meghatározott határidőn (álta-lában legfeljebb 3 hónap) belül érkezik biztosítási díj, akkor a kockázatviselés az azt köve-tő napon lép ismét hatályba, amikor a díjat a biztosító számlájára befizették.

A biztosítás hatályának kezdete előtt i) a biztosítási esemény bekövetkezése, ii) an-nak lehetetlenné válása, vagy iii) a biztosítási érdek megszűnése következtében a szerző-dés, illetőleg annak megfelelő rész nem válik hatályossá. Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része a hónap utolsó napjával megszűnik.144

A területi hatály a kockázatviselés földrajzi értelemben vett, általánosan vagy konk-rétan meghatározott helyét mutatja meg; azt a területet, ahol a bekövetkező biztosítási eseményre fennáll a biztosító kockázatviselése. Ennek meghatározását indokol(hat)ja, hogy a kockázatviselés helye145

i. szoros kapcsolatban áll a biztosító kockázatvállalásával és szolgáltatási kötelezett-ségével;

ii. utal a biztosított fennálló érdekeire, üzleti kapcsolataira;

144 Ptk. 545. § (1).

145 in CZEGLE Tibor: Biztosítási ismeretek. PSzF (Phare), 1998. 72. o.

56 iii. a díj- és káregyensúlyt, de a kár- és bűnmegelőzést is szolgálja;

iv. az országkockázat szempontjából jelentős – biztosítástechnikai és kárrendezési kér-dések;

v. jogszabályaira is figyelemmel kell lenni a termék alkotásakor.