A. rész
I. fejezet
2. A jelenlegi szervezet
Az Alaptörvény elfogadását követően a már létező munkaügyi különbírói struktúra aktuális helyzete miatt egy, az egész világon egyedülálló megoldást alakítottak ki.
A közigazgatási ügyszakot a munkaügyi bíróságok szervezeti keretei közé helyez- ték, létrehozva a közigazgatási és munkaügyi bíróságokat. A közigazgatási ügysza-kot tehát nem önállósították:
a) Továbbra is egy másik magánjogias ügyszakkal működik együtt, csak a pol -gári ügyszak helyébe a munkaügyi ügyszak került. A közigazgatási ügyszak ezzel visszakerült törvényszéki szintről járásbírósági szintre, ami jelentős problémát oko -zott, hiszen számos tapasztalt bíró nem volt hajlandó e szervezeti változásban részt venni, és inkább – ügyszakot váltva – a törvényszéken maradt.
b) A „lesüllyedés” azt is eredményezte, hogy ítélőtáblai szintről törvényszéki szintre került a másodfokú perek elbírálása. A Fővárosi Ítélőtábla a továbbiakban nem rendelkezett hatáskörrel a fellebbezések elbírálására, s a másodfokú eljárásokra való illetékesség kizárólagossága is megszűnt, így a fellebbezéseket szétterítették – már a KMB-k felállítását megelőzően – a törvényszékek között. Így zömével polgári bírák kezébe került a másodfokú ítélkezés, ami egy teljességgel szakmaiatlan megoldás:
az elsősorban eljárási végzésekkel szembeni fellebbezések elbírálását, azaz a perjogi kérdések zömében követendő joggyakorlat irányítását tehát – eltekintve azon törvény-széki bíráktól, akik a KMB-re átmenni nem kívántak – olyan bírák végzik, akik az elsőfokú közigazgatási perek világát nem ismerik.
c) Ehhez társul az a további tényező, hogy a kollégiumokat közösen szervezik, az intézmény fogalmával és funkciójával ellentétes módon. A regionális kollégiumok
A hatásköri szabályok és a bírósági szervezetrendszer metszéspontja i95
ugyan szervezhetnek részüléseket, döntéseket viszont nem hozhatnak, s így a szak- mai irányítás, amit a kollégiumok gyakorolnak, egy másik ügyszak bíráival együt-tesen valósul meg. A Kúria szintjén sem önálló a két ügyszak kollégiuma, noha megtartható és megtartandó lett volna legalább ezen a szinten az önállóság.
d) Különbíróságról pedig már csak azért sem beszélhetünk, mert önálló jogi személyisége a KMB-nek nincsen, az a törvényszéki elnök irányítása alá tartozik.
Tehát minden lényeges decentralizált igazgatási kérdésben a törvényszéki elnök dönt, aki az esetek 99%-ában nem közigazgatási ügyszakos bíró.
e) Létszámánál fogva is túl kicsi a közigazgatási ügyszak ahhoz, hogy sajátos igénye-it a bírósági szervezeten belül ilyen körülmények között érvényesíteni tudja. Ezt mi sem mutatja jobban, mint a képzési tervek, továbbképzési lehetőségek169 és a vezetői megbí-zatások terén való teljes alulreprezentáltság.170 Ez persze folyománya annak a bevett magyar gondolkodásnak, hogy a polgári ügyszak „kistestvére” a közigazgatási ügyszak, amely igen erősen a szakmai önállóság, és így a szakmai fejlődés ellen hat. Ezt tükrözi például a közigazgatási pereknek a Polgári Perrendtartásban való elhelyezése és azok különös polgári perré minősítése elleni hosszú küzdelem.171 A hasonló hozzáállású cseh
a) Statisztikai adatok
A mai világban, ahol a folyamatos tanulás elengedhetetlen a megfelelő szakmaiság biz tosításához, a szervezetet is úgy kell kialakítani, hogy azt előmozdítsa. A bírákat
169 Lásd részletesen Kozma György: Merre tovább közigazgatási bíráskodás? Új Magyar Közigazgatás, (2009) 2., 51–55., 52. o.
170 Igazán beszédes adat, és a szervezeti egyensúlytalanságot jól mutatja, hogy a húsz KMB közül csak kettőnek (Budapest és Debrecen) van közigazgatási ügyszakos vezetője, és a hat regionális kollégium közül csupán egynek (Észak-Magyarországi). Ezt a benyomást tovább erősítik a bírói létszámok és az ügyszámok arányszámai: a munkaügyi bírák létszáma 30%-kal haladja meg a közigazgatási bírák létszámát, miközben ez az arány az ügyszámok esetében éppen fordított.
171 A közigazgatási perek polgári perrendtartásból való kiemelésére 2004-ben is volt kísérlet az igazság-ügyi tárcánál, azonban sajnos sikertelen volt. A tervezetet ismertető, értékelő konferenciáról lásd F.
rozsnyai Krisztina: Szubjektív vagy/és objektív jogvédelem. Jogtudományi Közlöny, (2004) 6., 213–214. o.
A 96 közigAzgAtásiügyEkBEnEljáRóBíRósághAtásköRE
a folyamatos fejlődésben leginkább – természetesen a reális ügyteher mellett – a megfe-lelő szintű specializáció segítheti. Ennek viszont előfeltétele, hogy kellően nagyszámú bírói kar álljon rendelkezésre az egyes bíróságokon. A mai rendszer tanulsága, hogy a közigazgatási ügyek megyei szinten nem kezelhetőek. Vagyis továbbra is szük- ség van a bírák kevesebb bíróságra való koncentrációjára. Ezen állítás alátámasztá-sára érdemes néhány statisztikai adatot figyelembe venni. Ezekből jól látható, hogy a KMB-k megyei illetékességével a jogalkotó konzerválta azt a problémát, hogy az egyes KMB-ken igen alacsony a közigazgatási ügyszakos bírók száma:
Az alacsony létszámok azért jelentenek gondot, mert a közigazgatási ügyek annyira heterogének, hogy megfelelő kezelésük egy bizonyos fokú specializációt elengedhetetlenné tesz. Minél nagyobb területi illetékességgel szervezik tehát meg a közigazgatási bíróságokat, annál több bíró tud egy bíróságon dolgozni, ami a referá- dák bizonyos specializációját segíti, így a bírónak nem kell az adóügyektől a hulladék- ügyeken keresztül a szociális ügyekig minden területtel foglalkoznia, hanem elmé-lyedhet néhány ágazatban. Ez nemcsak az eljárás idejének esetenkénti lerövidüléséhez és a bíró munkaterhének könnyítéséhez vezet, hanem a szakmaiság erősödéséhez is, hiszen ilyen esetekben a bíró nem sok ágazatban kevés ismerettel, hanem kevés ágazatban sok ismerettel fog rendelkezni. Nem véletlen tehát, hogy a legtöbb környező országban regionális szintre telepítették az elsőfokú közigazgatási bíróságokat.
A személyi állomány változásai körében a 369/2012. (XI. 13.) OBHE számú, a 390/2012. (XI. 29.) OBHE számú és a 407/2012. (XII. 11.) OBHE számú határo-zatok172 alapján azt látjuk, hogy a törvényszékekről nem került át minden közigaz-gatási ügyeket tárgyaló bíró a KMB-kre. Természetesen ebben a fellebbezések szétterítése is szerepet játszik, hiszen a jövőben minden törvényszéken lehetnek közigazgatási ügyek. Az eddig is vegyes referádás bíróknál a törvényszéken mara-dás így nem jelent gyökeres szakmai változást.173 A 407/2012. (XII. 11.) OBHE számú határozat tanúsága szerint öt törvényszékről egyetlen bírót sem helyeztek át. A 390/2012. (XI. 29.) OBHE számú határozat indokolása is világossá teszi ezt:
Figyelemmel arra, hogy a közigazgatási és munkaügyi bíróságok 369/2012. (XI.
13.) OBHE számú határozatomban megállapított létszámának biztosításához nem volt elegendő a törvényszékeken közigazgatási ügyeket tárgyaló bírák megszünte-tendő álláshely száma, indokoltnak láttam, hogy az érintett törvényszékek esetében a közigazgatási és munkaügyi bíróságok létszáma az üres álláshelyek átalakításának engedélyezésével kerüljön biztosításra.
172 Bírósági Közlöny, (2012) 12., 9., 13., illetve 20. o.
173 Tegyük azt is hozzá, hogy a járási szintű KMB-re átkerülés – annak ellenére, hogy a korábbi bírói beosz-tásukra utaló elnevezésüket és illetményüket jogosultak megtartani a törvényszéki bírák – presztízs-veszteségként is értékelhető.
A hatásköri szabályok és a bírósági szervezetrendszer metszéspontja i97
1. sz. táblázat: A KMB-k engedélyezett létszáma és a közigazgatási bírák száma a birosag.hu alapján (2016 május) KMBengedélyezett létszámmunkaügyi bíróközigazgatási- munkaügyi ügyszak közigazgatási bíróközigazgatási bíró munka- ügyre és közig.- re kijelölve munkaügyi bíró munkaügyre és közig.-re kijelölve munkaügyi bíró közig.-re kijelölve
közig. ügysza- kos bírók száma Fővárosi KMB61120161191327 Budapest Környéki KMB183026078 Tatabányai KMB62001031 Salgótarjáni KMB41010021 Győri KMB71011042 Szombathelyi KMB40020022 Székesfehérvári KMB73030013 Veszprémi KMB50011032 Egri KMB52011012 Miskolci KMB 130023085 Nyíregyházi KMB91031044 Debreceni KMB91061107 Kaposvári KMB51010121 Pécsi KMB73021013 Szekszárdi KMB40001031 Zalaegerszegi KMB52000210 Szolnoki KMB51101112 Kecskeméti KMB80032035 Gyulai KMB52020102 Szegedi KMB81320025
A 98 közigAzgAtásiügyEkBEnEljáRóBíRósághAtásköRE
Tehát nemcsak törvényszéki bírói álláshelyek, hanem járásbírósági álláshelyek is megszűntek a KMB-ken rendszeresítendő bírói álláshelyek érdekében, a 2013.
január 1. napjával működésüket megkezdő közigazgatási és munkaügyi bíróságok- ra történő bírói áthelyezésekről szóló 407/2012. (XII. 11.) OBHE számú határozat-tal az OBH elnöke 13 városi bírót helyezett át a KMB-kre. Több mint két tucat törvényszéki, illetve városi bírósági üres, illetve zárolt bírói álláshely átalakítására is engedélyt adott az OBH elnöke azzal, hogy azokat a KMB-ken 2013. január 1-jét követően rendszeresítették.174 Vagyis számos olyan bíró került be a KMB-kre, akik közigazgatási ügyekben nem feltétlenül jártasak.
A munkaügyi bíróságokkal való egység kérdésével nem foglalkozunk, mert ez kívül esik jelen munka vizsgálódási körén, adott előfeltételnek vesszük. A regio-nalizáció természetesen – ha a közös szervezeti keretek megmaradnak – számos szempontból hasonlóan érinti a munkaügyi szakágat is.