Jóakarat, erény, gáncstalanság

,,J ó “-nak az életben először is a tárgy ak at nevezzük, ha élvezetet okoznak, vagy hasznosak. ,,Jó “-nak m ondjuk azonban a szem élyt és annak a k a ra tá t is, ha etikailag é rté ­ kes. ,,Jó “-n, mint eddig is tettük, nem élvezetet, vagy hasznot, hanem az etikai értéket fogjuk érteni.

Az akarat, a személy képes a jót feltétlen ül akarni, vagyis minden lehető céllal, indokkal és indítékkal szem­

ben a jót választani.

Ha a jót nem feltétlenül akarjuk, akkor más célt a /ónak elébe helyezünk, a jót nem önm agáért (hanem pl.

valami haszonért) akarjuk, A /ónak nem feltétlen ak arása a m oralitással szemben csak legalitás. A legalitás esetén akaratunk tárgya jó, de a tárgy ak arása nem, m ert nem feltétlenül akarjuk. Lehet tehát az ak arat tárgya jó (nor­

mative helyes) és maga az a k a ra t is jó (az alany jósága).

Az alany jósága, a jóakarat, a /ónak feltétlen aka­

rása a szubjektív jóság területe.

Nem áll fenn szubjektív jóság az a k a ra t tárgyának norm atív helyessége ellenére sem:

1. legalitás esetén. E rről m ár szóltunk.

2. Ha az akarás csak látszólagos, valójában benső kényszer (pl. téboly, hipnózis, álom) állapotában „cselek­

szik“. Ez esetben hiányzik az a k a ra t három kelléke:1 a 1

1 Paulen Bevezetés a filozófiába. 116. 1,

szándékosság, öntudatosság és céltudatosság, vagy ezek valamelyike.

Az emberi psziché tökéletlensége folytán akarhatunk egyazon aktussal jót és rosszat: pl. a cél jó, de az eszköz helytelen.

A szubjektív jóság, vagyis a feltétlen jóakarat képes­

sége a személy méltósága, mely felelősséget, beszám ítható- ságot jelent. Láttuk, hogy ez a felelősség és beszám ítható- ság nem jöhet létre — m ert akarás sem áll fenn — , ha a

„cselekvésből“ hiányzik a szándék, öntudatosság és cél- tudatosság, vagyis a szabadság. Az ak arat szabadsága a szubjektív jóság feltétele.

Az emberi személy pszicho-fizikai létében nem füg­

getlen, annyiban nem is személy, hanem tárgy: tárgya nála hatalm asabb erőknek. Szándékában azonban szabadnak kell lennie, ha jó- vagy rosszakaratról kellő alappal be­

szélnünk lehet. Nem -szabad szándék se nem jó, se nem rossz, sőt önellentmondó, m ert a szándék és ak arat fogal­

mához hozzátartozik a szabadság.

A jó csak úgy lehet kötelesség és érdem, elm ulasz­

tása bűn, ha mi akarhatjuk, nem idegen hatás kényszeríti bennünk a külső „cselekvést“.

Az a k arat szabadsága alternatíva, mely a rosszakarat lehetőségét is jelenti. E zért az akaró személynek biztosíta­

nia kell magában a jó állandó teljesítését. A jó ban való bizonyos irányú állhatatosság az erény.

Az erény, mint az ak aratnak a jóban való önmegszi­

lárdítása, magasabb állapot az egyes, elszigetelt jócsele­

kedettel szemben, de a szabadságot az akarattól el nem veszi. Ellenkezőleg: az erény a nagyobb szabadságot je­

lenti, m ert a maga állhatatosságában független minden e l­

térítő pszichikai élménytől. Az állandó, nem labilis aka­

ráshoz általában több szabadság kell az ellentétes h a tá ­ sokkal szemben, mint egy jócselekedethez.

Az egyes jócselekedet pillanatnyilag az „én“ feltétlen azonosítása a /óval, így mintegy a csírát tartalm azza, melyből az erény kifejlődik. Az erényben ugyanis a jó területén való pillanatnyi meggyökerezés bontakozik ki és

a jóakaratnak az idő felett való győzelmévé terebélyesedik.

Csak kivételesen fordul elő oly eset, amikor az erény egyetlen jócselekedethez is szükséges, vagyis egyetlen te tt­

hez az alany erejének és szabadságának nagy foka kell.

Ezek a hősi áldozattal járó tettek, m elyek egymagukban is állhatatosságot kívánnak. R endszerint azonban az egyes jótett nem feltételez szükségkép erényt a személyben, csak annak csíráját, a jó hajlandóságot.

Amint egy jótett nem jelent szükségkép erényt, úgy egy erény sem jelenti még a személy gáncstalanságát, vagyis minden irányú erényességét. Nagy m oralisták tap asztalata szerint legalább 2—3 erény megszerzésével — illetőleg 2—3 főhiba kiirtásával — a személy a többi erény birtokába is eljut, legalább is a minden irányú, helyes cse­

lekvéshez szükséges mértékben.

A személy szubjektív jóságának e szerint fokozatai lehetnek. A három legfontosabb fokozat: jóakarat, erény és gáncstalanság. K ant felfogása szerint a jóakarat az egyetlen valódi hordozója a m oralitásnak. Az etikai érték- hordozók körének ez a megszűkítése azonban a tényekkel összeegyeztethetetlen. Elég egy elfogulatlan p illantást vet­

nünk az erkölcsiség tarka, minőségileg gazdag különbsé­

geket felm utató világára, pl. egy nemes szeretetre, hősies lem ondásra, nagylelkű m egbocsátásra, hűségre, tiszta jel­

lem re stb., és belátjuk, hogy az akaraton kívül a sze­

mély maga is hordozója lehet az értéknek." Am int némely embernek m ár az arcvonásaira kiülnek értékei: lelki elő­

kelősége, tisztasága, jósága stb., úgy m ások arckifejezése értéktelenségüket, egész kicsinyességüket, aljasságukat áru lja el.

A szubjektív jóság em lített fokozatai egyúttal az e r­

kölcsi tudat kisebb, vagy nagyobb fokát is jelentik. Az erkölcsi beszám íthatóság, a jó, vagy a rossz cselekedetekre való képesség maga is csak a tu d at bizonyos fokán lép fel. Nem minden tud at erkölcsi tudat, csak az, amelyik öntudatos, céltudatos és a szándékosság lehetőségét is ta r

-у . ö. D . V . Hildebrand i. munkájával (3.1. és köv.).

talm azza. A csecsemő, az elmebeteg, vagy az álom állapot dekoncentrált tu d ata nem engedi meg az ak arat szabad­

ságát (szándék, ön- és céltudat), teh át nem erkölcsi tudat.

Az erényességhez, erkölcsi kiválósághoz a tudatnak erkölcsileg még magasabb: gazdagabb, élesebb és mélyebb foka szükséges. Az erény tudás olyan értelem ben is, hogy a jó finom és pontos megkülönböztetése, felismerése nél­

kül nincs erény. Intellektuális kiválóság és bizonyos, lei- kies értelem ben vett műveltség, tehát a tudat tágult, fej­

lett látóköre az erkölcsi kiválóság egyik feltétele, m ert szükséges a nagy tettek és m agatartások alkalm ainak, lehetőségének felfedezéséhez. Az etikus ember tudatos és logikus, de ezen kívül az összefüggések ösztönszerű meg­

érzésére is képes. Az erényesség bizonyos esztétikai, logi­

kai és etikai kiegyenlítettség.

Az életkörülmények, környezet, életkor, történeti kor, vagyon, testi állapot stb. növelhetik, vagy csökkenthetik a beszám íthatóságot. M egtörténik gyakran, hogy a szabad­

ság valam ely ember életében csak igen kis terü letre kor­

látozódik. Betegség, szenvedélyek, külső erőszak határo ­ zottan csökkenthetik. Azonban a hősiesség mindezek elle­

nére is képes az erkölcsi függetlenséget megvédelmezní.