I.
Még K lopstock életében sok szem rehányás han g zo tt el k ö l
tészete ellen. E zeket három főszem pont köré cso p o rto síth atju k . A z első a következő: K lopstock k ö ltészete időn és világon kívül áll s m ent m inden érzéki szem léletességtől.1 A m ásodik: tiszta m üköltészet, m ely a népiestől telje se n idegen. A h arm ad ik : érzelm essége a siránkozásba csap át. M indhárom szem pontból e lv e te tté k és elítélték .
E három v á d a t mi az irrealitás közös fogalm a a la tt t á r gyaljuk, Az irre a litá s a legszem beötlőbb és a legtöbbet gáncsolt jegye K lopstock lényének és k ö ltészetének. A la p ja nem m ás, m int K lopstock végsőkig finom ult szubjektivitása. Egyes á rn y a latai ugyan m ár közvetlen elődeinél és k o rtá rsa in á l is m u ta t
koznak, de oly tö k életesen m int nála, csak követőinél és u tá n zóinál1 2 tűnik fel, am i telje se n egyéni jelleg ére és k ia la k u ltsá g á ra vall. E költők azonban nem tu d tá k elérn i sohasem a szeráfi ta r talom és az irreális form a h a rm ó n iáját. Ez okozta a zu tán e p rae- rom antikus iskola h a n y a tlá sá t és n ép szerű tlen n é v álását. A G ö t
tinger H ainbund költészete m ár v irágzása tető p o n tjá n is m eg
h a la d o tt állá sp o n to t je le n te tt!3
A m i a k lopstock-utánzóknál p u szta m odorossággá fa ju lt, az K lopstock m űvészetének egyik jegjelentősebb elem e és s a já tos érték e volt. H ogy ezt k im utathassuk, vizsgáljuk meg egyen
ként az e m lített v á d a k a t közelebbről is! A z első főként S chiller tan u lm án y a, az Über naive und sentim entalische Dichtung e
1 V. ö. F. Mun cke r: K lopstock. G eschichte seines Lebens und seiner S chriften 323— 9. 1.
• H árom irán y u k van: an tik izáló -h o ratiu si, k eresztén y -szeráfi és hazai- m ithologikus irány. V. ö. Hettner, i. m, 111. 2 . 414—6. 1. és K. Vietor: G e
schichte der d eutschen Ode 138. 1.
3 L. Hettner, u. o. 422. 1.
híres helyén alapszik: „Seine S p h äre ist im m er das Ideenreich und ins U nendliche weiss er alles, w as er b earb eitet, hin ü b er
zuführen. M an m öchte sagen: er ziehe allem , w as er beh an d elt, den K ö rp er aus, um es zu G eist zu m achen, so wie an d ere D ich
te r das G eistige m it reinem K ö rp er um kleiden. B einahe je d e r Genuss, den seine D ichtungen gew ähren, m uss durch eine Übung d er D en k k raft errungen w e rd e n .“ A vád ló k azonban elfeled ték , hogy Schiller ezzel nem a k a rja elítéln i K lopstock k ö ltészetét, hisz azonnal hozzá is fűzi: „D aher dieser E rn st, diese K raft, dieser Schwung, diese Tiefe, die alles ch arak terisieren , w as von ihm kom m t; d ah er auch diese im m erw ährende S p annung des G em üts, in d er w ir bei d er Lesung d esselben e rh a lte n w erden.
— — Keusch, überirdisch, unkörperlich, heilig, wie seine R e li
gion, ist seine dichterische M use.“ 4 És valóban épen ezen te st- telenségében re jlik jellem ző teh etségének újság a, m ely eg y ú ttal ideális visszahatás is a ném et irodalom ba beférk ő zö tt m a te ria lizmus ellen.
Az irre a litá s forrása K lopstock p raero m an tik u s világnézete, m elynek lelki elő feltétele a pietizm us. K ia lak ításáb an az angol szentim entalizm us (R ichardson, Young, Pope, E lisab eth Rowe) és M ilton a m intaképei, fo rrásai pedig a biblia s az an tik k ia s z - szikusok. Lelke b e telt az ezernyi színes élm ény képeivel s a la p ja le tt ódái ta rta lm i és form ai irre a litá sá n a k eg y arán t. B előle m a gyarázzuk a fenti ellen v etések et is.
K ö ltészete távol áll a világtól. K lopstock nem tan u l m ég a term észettől. „P o e ta philologus“ ő s a világa „ B ü ch erw elt“ .5 E lm o n d ja G oethével: „W er m it M uhe viel B ücher d u rc h b lä tte rt h at, verach tet das leichte, einfältige B uch d er N a tu r . . Ó dái
nak ih le ta la p ja főként az ókori és középkori rom antikus h ag y o m ány. Ih lete szinte tudom ányos alapossággal k o m b in álja és fokozza a neki m egfelelő elem eket. K edveli az in d irek t élm ényü m ű fajo k at (W eiterdichtung, N achdichtung, N achbildung). S o k at fordít az idegen rem ekekből, hogy növelje lelk én ek eszm ei és zenei ta rta lm á t, finom ságát és k ife je z ő e re jé t. R óla is áll N ovalis * V.
Schillers W e rke (G oldene K lassik er-B ib lio th ek ), 8. rész, 152. 1.
V. ö. A . E. Berger: K lopstocks Sendung, 24. 1. és R. Hamei: K lop- sto ck -S tu d ien II. füzet.
Idézve S. von Lempic ki: B ücherw elt und w irkliche W elt. D eutsche V ierteljah rsch rift für Lit. und G eist. 3 : 355. 1.
15 m on d ása: „D eutschtum ist K osm opolitism us m it der k räftig sten In d iv id u a litä t gem ischt.“7 V ilágnézete filológiai szem léletének k iszélesítettk ö rű a lk alm azása a világegyetem re. Ez te rm észete
sen nem m indig áll a k ö ltészetérő l is. O tt m indig önm agát a d ja s rom antikus é n jé t k lasszikus m agasságba ipark o d ik em elni.
R om antikus lényéből fak ad azon d id ak tik u s jelleg is, m elyet baráti, v allási és e sztétik ai ó d áiban szuggerál sokszor m eglepő m űvésziességgel. N em a külvilág a la k ítja lelkét, hanem az for
m á lja a m aga h aso n la to ssá g á ra a külvilágot. íg y kö ltészete fog
la la ta , en cik lo p éd iája lesz egy zseniális egyed egész szellem i életének, m int Novalis m ondja: „R om antische O rientierung, B eurtheilung und B ehandlung des M enschenlebens.“8 * E zen úi életfo rm a tele van ak arással, küzd az id e á lja i m egvalósításáért, de nem sikerül neki, m ert a végtelenbe helyezte őket. M enekül a triviálistól s az élet köznapi arcátó l. K öltőivé teszi, stiliz á lja az életet. R o m an tik ája e z é rt póz, m ely egy m agas szellem i lég
kör igényeinek köszöni a lé tét. V oltaképen az eu ró p ai szellem - tö rté n e t azon irán y án ak szélsőséges típusa, m ely m inden tén y t a szellem an a ló g iá já ra ak a r értelm ezni. M isztikus, irracionális világszem lélet ez, m ely az ész világossága m ellett elh an y ag o lja a szem ét! A term észet szám ára m űvészet, m elyet a költészet, a legfőbb m űvészet kateg ó riáib a lehet b eleszo rítan i.0 E törekvés különösen Schelling „S ystem des tra n sc e n d e n tale n Id e alism u s“
c m üvében igyekezett á lta lá n o s érvényre jutni.
K lopstock h azafiasság a is e forrásból fak ad t. E zért keres az ősgerm án m ithologia m élységeiben ösztönzést k ifá ra d t ih le té nek. E zért oly halvány n ála a h aza fogalm a is és lebeg az uni- verzalizm us és a nacionalizm us h a tá ra i között. Ú jjászü letés a k a rn a ez lenni, de te lje se n irreális alapon. E lh a g y ja az egész
séges hagyom ány szilárd ta la já t egyedül tehetsége rendkívüli e re jé re és a könyvekből m e ríte tt fiktív haj d án k o r száraz u tá n z á sá ra hagy atk o zv án .10 H atalm as lírai teh etség ét így áld o zatu l hozza a „m agasabb m ű fa jo k “ (höhere G attungen) irán ti elő ítéletén ek .
7 Összes m unkái II. 125/68.
s U. o. III. 387/1180.
„Die N atu rb etrach tu n g d ient ihm nur dazu, grosse E m pfindungen und G edanken auszulösen." Vietor, i. m. 119. 1.
10 U. o. 122—4. 1.
K lopstock és vele a S tu rm und D rang a görög ritm ik át proklam álta., m ert azt ta r to tta élm ényei leghübb k ife je z ő jé n e k /1 De K lopstock ritm ik á já b a n lényeges elto ló d ás észlelh ető az ideális antik sém áktól a szabadabb, m ozgalm asabb és zeneibb ritm usok felé. S a já t egyéniségéhez id o m ítja a v erset k ed v elt jelszavai, F reih eit M annigfaltigkeit, V ieltönigkeit, Bewegung, H arm onie, V erw andlung, Tanz stb. szerint. B ám ulatos ö n tu d a tosságával sokszor kinő a környező világból, k e re se tt és h o m á
lyos, egyszóval: irreális lesz! E zért hiányzik oly nagyon a plasz- ticitás is ódáiból. C sak egy síkban dolgozik. M ozgás, h á tté r alig van, csak a gondolat hatalm as k o n tú rja in a k a rá n y a i s az é rz e lem m élysége és színpom pája ra g a d n a k el bennünket. A b arokk- lom an tík u s illúziókeltés legszebb tá v la ta it és dekorációit K lo p stock kö ltészetéb en ta lá lju k m eg.12 A term észet felfedezése a ném et k ö ltészet szám ára ugyan H erd e rre várt, de m ár K lo p stock is keresi m int egy nagy teljesség et és m egifjító fo rrást.
H ián y át stílu sa színpom pájával, képeivel és érzelm essége k o r
lá to k a t nem ism erő m agasságvágyával igyekszik pótolni. A la k ítása nem volt term észetes, de m űvésziességét ki m erné elvi
ta tn i? A féktelen realizm usú S tu rm und D rang m eg h ajo lt n ag y sága e lő tt és r e á ja épített.
Az eszm ék világában való sz á rn y a lá s azonban e lfá ra sz t bennünket egyhangúságával. A k eresztén y középkor id eo ló g iá
já é rt való rom antikus sóvárgása idönkívülivé teszi K lopstock kö ltészetét. Csak te ste kötötte őt racio n alista korához, lelk ét a középkor eszm ényeinek' örök napfénye vonzotta. V ilágnézete christocentríkus, koráé egocentrikussá volt fejlő d ő b en az á lla m m indenhatóság p a lá s tja a la tt. A középkor vallási, politikai és etik ai ideológiája h an y atló b an volt. K lopstockban felujjong még egyszer — szép álom ként — e m agasságokban csüngő é le t
eszm ény, hogy annál ham arab b elhaljon a kor meg nem é rté sé ben.13 E z é rt csak bizonyos tartó zk o d ással fo g ad h atju k H e ttn e r lesú jtó íté le té t: ,,W ir können uns jetzt nur m it M ühe in eine Zeitem pfindung versetzen, w elche K lopstock für einen tiefen, V.
V. ö. Fr. Strich: D eutsche K lassik und Rom antik, 228—36. 1.
V. ö. F. J. Schneider: Die d eutsche D ichtung zwischen B aro ck und K lassizismus, 117. 1.
V. ö. Ph. W itk o p : Die deutschen L y rik er von LvAier His N ietsche I. 156— 57. 1.
ursprünglichen, ja sogar für einen grossen D ichter hielt. In ih rer k a lte n S tu d ierth eit und g estaltlo sen E m p fin d elei gleicht seine F orm engebung noch du rch au s d er k a lt in d iv id u alitätslo sen und doch süsslich verschw im m enden M anier, w elche die gleich
zeitigen M aler, selbst die besten, wie R affael M engs und A ngelica K aufm ann so zopfig un d w irkungslos m a c h t.“14 T ag a d h a ta tlan , hogy e túlzó vélem ény ódak ö ltészete m ásodik sz ak aszára nagyobb m érték b en jellem ző irreális jegyeket te lje s joggal hangsúlyoz, de m int K lopstock költői lényét, zsenije e re jé t fé lre ism erő és m egtagadó íté le te t nem te h e tjü k m agunkévá.
A tiszta m ű kö ltészet v á d já t illetőleg meg kell jegyeznünk, hogy K lopstock m ár ifjú k o ráb an alapelvévé te tte : „künstlerisch ideal un d doch zugleich volkstüm lich zu sein.“15 E zen eszm ény elérésére a legkülönbözőbb eszközöket alk alm azta, de sajn o s íelsik errel, m ert n épszerűvé sohasem le tt. H iába hozzák fel ellenérvül G oethe m ély értelm ű k ije le n té sé t: ,,. . . es w ar ein Z eitalter, in w elchem die G e fü h lsid ealität d er M assen im m er noch lediglich in d er R eligion lag. W e r dies erfasste, d er w ar d er D ichter seiner Zeit, D enn d er grösste D ichter einer E poche ist nicht der, d er die rein sten L aute form t, die abgründigsten G e
dan k en erg rü n d et, sondern der, w elcher dem D rang un d in
brünstigen B egehren seiner Zeit W o rte leiht, so dass alle auf- horchen und ergriffen stam m eln: D enn du bist F leisch von m einem Fleisch . . . denn Du bist ich!“ (D ichtung und W a h rh e it II. könyv.) E zen szavak legfeljebb csak a M essiásról állan ak , de ódáiról sem m iképen sem. A népiesség K lopstock költői ala p - term észetének irrealitásáv al gyökeres ellen tétb en á llo tt. N em ism erhette az a töm egek igényeit, a n ép k ö ltészet ü d ítő és ifjító fo rrását, kinél a költészet szinte főpapi szertartáso sság g á fe jlő d ött és éterivé finom ult. L eh etett-e az ő töm ör, fönséges stílusa, irreális nyelve és szerkesztése, idegenszerű és bonyolult ritm i
k ája, reflexiókkal te lt ho sszad alm as elő ad ásm ó d ja, szóval az egyszerű közvetlenség te lje s h ián y a v alah a is nép szerű v é? M aga is érzi ó d ak ö ltészete ezen irre a litá sá n a k trag ik u m át és egy re n d kívül szem léletes képben ad neki k ifejezést:
17
14 Hettner, i. -n. III.2: 129.
15 U. o. 106. !.
Kurzweil G.: A forma mint kifejezőeszköz Klopstock ódaköltészetében. 2
„Ich sang's in der Öde des Hains, und mir allein,
Das Bragalied, wenn ihm etw a nicht Stolberg schattenum hüllt Von dem M oosstein horchte. So klang, da ich
A n die Eiche sie lehnte, die Telyn nach."
(Die K rieger. F. M uncke r u. J. Pawel: Fr. G. K lopstocks Oden.
K ritik ai k iadás. II. k. 12. 1.)
E g y etlen k iv é te lt ta lá n csak a k iv á la sz to tt ifjú le lk e k n é h ány ezre tesz, akiknek típ u sá t G oethe ö rö k ítette meg
W e rth e ré b e n . W e rth e r és L o tte a n y ári z iv a ta r to m b o lá sá t szem lélve gyönyörűséggel élv ezik K lo p sto ck F rü h lin g sfe ie ré - nek m egrázó so rait.
A h arm ad ik vád, az érzelm esség jogosultsága le ta g a d h a ta t
lan. De teg y ü n k k ü lö n b ség et! Id eg en k ed ő c so d álk o zással sz e m léljünk e ko r érzelm ein ek tú lcsap o n g ó á rját, a k ö n n y e k e t, m e ly e k e t a susogó liget, a holdas éj, a régi dicsőség és siv á r jelen, az eljövendő b a rá t vagy szerelm es k épe, a k o ra i sírok, egy szép költem ény, az eszm evilág szépsége stb. csalt ki a szem ekből a szen tim en talista világnézet eleven gyöngyeiként. N em é rtjü k m eg tö b b é K lo p sto ck és a G ö ttin g e r H ain b u n d b á rd i g esztu s á t. 16 De ak k o r m indez a levegőben volt s a tú lzáso k hibáitól K lopstock sem le h e te tt m ent. íg y őt is csak kora szem szögéből
le h e t é rté k e ln i.
A z érzelm esség azon felvilágosodott racionalizm us e lle n h a tá s a k é n t je len t meg, m ely az éle tb ő l és a k ö lté sz e tb ő l m inden finom abb é rz e lm e t kiölt. így az érzelem le tt K lo p sto ck g y ö k e res szellem i és irodalm i m egújhodást h ird e tő irá n y á n a k h a rc i k iáltása. B előle sa rja d új elem ek k el, fő k é n t a n ép iesség g el g y a
ra p o d v a a S tu rm und D rang erjed ő k o rsz a k a , m ely b ő l G o eth e és S ch iller k lasszik u s teljesség e m ár joggal k ife jlő d h e te tt.
K o ra szem p o n tjáb ó l így tisz tá z v a v olna ezen érzelm esség, de nem a m o d ern ízlés szám ára. V aló, am it V o lk elt m ond:
„das S en tim e n ta le ist n ich t e tw a eine A u sartu n g , so n d e rn ein für die E n tw ick lu n g d e r M e n sc h h e it u n e n tb e h rlic h e r, dem N aiven eben b ü rtig er T ypus des F ü h le n s.“ De ő is elism eri, hogy bizonyos fö lté te le k m e lle tt gáncsoló jelleget v e h e t fel ezen elnevezés: „Einm al näm lich k an n u n ter dem E influss jener g esp a lte n e n B ew usstseinslage, die d en K ern des S e n tim e n ta le n b ild et, das F ü h len so u n sich er und sch w ach w e rd e n , dass
6 V. ö. Voss leveleit. Hettner, u. o. 144. 1.
19 d a d u rc h die S e n tim e n ta litä t um alle K ra ft und F risc h e g e
b ra c h t w ird. Dies ist die w eichliche, dünne, sch m ach ten d e, sich v e rh ä tsc h e ln d e S e n tim e n ta litä t — So k a n n die S e n tim e n ta litä t zu einem In te re s s a n ttu n m it se in e n G efühlen, zum K o
k e ttie re n m it ih n en fü h re n und so den S tem p el d e r in n e re n U n e ch tch eit an sich tra g e n. “ 17 A z érzelm i tu d a to ssá g ezen túl- fo k o zása szin te ö sz tö n sz e rü ijelenség K lo p sto ck n ál. S zám ára ta lá n te rm é s z e te s és m ag átó l é rte tő d ő folyam at ez, de n ek ü n k b e lső v a ló tla n sá g o t és ü re ssé g e t jelent. L eg tö b b szö r u. i. — m in t L essing szellem esen m egjegyzi — az in te n d á lt nagy lelki rá h a tá s o k p a ró d iá ja k é n t sem m it sem érzünk!
Anyagélm ényeiben (Stofferlebnis) az első irreális vonás az, hogy lírai eg y én iség ét ep ik a i k ü lső ség ek m ögé rejti. Irre á lis a k izáró lag o s ódái k e re t is, m ely összes élm én y eit a fellengző p á to s z ra p ra e d e te rm in á lta s e lv o n ta figyelm ét az anyag sa já tos k ö ltő i é rté k e in e k felism erésétő l. M indent ö n lelk éb ő l m e r íte tt, az an y ag tó l legfeljebb ö sz tö n zést v á rt. így tulajdon- k é p e n i a n y a g k é sz le te a sa já t lelk e, a k ív ü lrő l jövő benyom ás csa k alkalom az önk ifejtésre. Ez m ag y arázza m eg e g y szers
m ind a v álto zato s elő ad ás hiányait, az aprólékos részletezést, a sok reflexiót, k itérést, átd o lg o zást és főként a rom antikus d e term in á c ió feltű n ő en nagy sz e re p é t ó d a k ö lté sz e té b en .
II.
Ó dáinak belső formája, v alóságuknak végső és v á lto z a tla n a la p ja az ő p ra e ro m a n tik u s lelkisége. M inden tulajd o n ság u k eb b ő l fakad. Ez v isszah at a külső b en y o m á so k ra s k ö lcsö n h atásu k ered m én y ek én t K lopstock szem élyiségének kim agasló jellem vonásai ó d ak ö ltészetéb en is visszatükröződnek. Az irre a litá s egyike e jellem vonásoknak. É rvényesülési lehetőségei k o rlá tla n o k . Összefügg a belső form a tö b b i jellem zőjével, az érzelm ességgel, feszültséggel, fenséges p á to ssz a l és a z e n e i
séggel. E g y e d u ra lo m ra tö r v elü k szem ben a külső form a m in d en ré sz é b e n , k ü lö n ö sen a stílusban.
T isztázzuk e z é rt a stílus fogalm át, hogy további k u ta tá sain k n ak m egb ízh ató a la p o t adjunk. L egm egfelelőbbnek látszik szám u n k ra E ls te r m e g h a tá ro z ása : „S til ist die Sum m e d e r
17 J. Volkelt: System d e r Ä sthetik, III. 316— 17. 1.
2*
e in h eitlich g e re g e lte n A u sd ru c k sm itte l eines W e rk e s, in d en e n sich die ä sth e tisc h e A uffassung und G e s ta ltu n g s k ra ft eines S chaffenden k u n d g ib t. “ 18 A z „einheitlich geregelte A u sd ru c k s
m itte l“ fogalm a m ag áb an foglalja a szo ro sab b é rte le m b e n v e tt stílust, a ritm u st és a nyelvm elódiát.
F o rd ítsu k figyelm ünket először a szorosabb értelemben vett stílusra.19 Irre a litá sáh o z igen sok alap v ető p roblém a fűződik.
E z e k e t a k ö v e tk e z ő szem p o n t sz e rin t igyekszünk m egbírálni és leh ető leg m eg is oldani: az e s z té tik a ig én y ein ek m egfelel-e azon irre á lis kifejezésm ódok re n d sz e re , m e ly e t K lo p sto ck p ra e ro m a n tik u s le lk é n e k m e g a lk o to tt? A fe le le t m e g le h e tő se n nehéz. S zabadjon a z é rt egy k ité ré s s e l élnünk, hogy K lo p sto c k s tílirre a litá s á t m o d ern szem p o n tb ó l is elfo g ad h ató v á teg y ü k .
A z é rzék fö lö tti, az e lv o n t és k ü lö n ö sen a sz e n t eszm ék és é rz é se k m e g te ste síté sé n e k k é t m ódja van. K ü lö n b sé g ü k e t azo n nal m egértjük, h a a bizánci, p ra e ra fa e lita és a beu ro n i m űvé
sz e tre és e lle n té té re R áfael s a fló ren ciek m ű v é s z e té re go n dolunk. A z u tó b b i az a n th ro p o m o rp h ism u sb ó l k iin d u lv a az
„ u to lé rh e te tle n e m b e re sz m én y “ k e re te i k ö z ö tt igyekszik k i
a la k íta n i az isten it. Igazolásul a görög p la sz tik a és az olasz- országi fe sté sz e t k ifejlő d ésére h iv atk o zik . „A us d en alten , in ih re r S ta rrh e it eh rw ü rd ig feierv o llen K u ltb ild e rn h a b e als H o ch b lü te h e ra u s die id eale M en sch en sch ö n h eit d e r G ö tte r b ildern des P hidias und P o ly k let m it N otw endigkeit en tw ic k e lt.“
H aso n ló k ép en az olaszországi fe sté sz e tb e n : „ . . . au ch h ie r (entw ickelt sich) die Selbstbefreiung von den feierlich e rh a b en en M o saik g em äld en d er B y sa n tin e r bis zu r H e rrlic h k e it d e r U m b rie r und F lo re n tin e r und d e r g ro ssen ita lie n isc h e n G la n z z e it. “ 20 Á m de azok, kik a h e llé n fejlő d ésre u ta lta k , e lfe le d té k a lényeges k ü lö n b ség et, hogy a görög iste n e k tu la jd o n k ép en h e ro iz á lt em berek, hogy a görög p la s z tik a az em b e rb ő l indult ki s az emberhez k e lle tt v issz a té rn ie , h a m ély és igófe a k a rt m arad n i. A z olasz fejlődés pedig nem szü k ség szerű , h a nem csak az elő b b in ek visszhangja volt. A k e re s z té n y m ü v é-18 E. Elster: P rin zip ien d er L iteratu rw issen sch aft II. B and, S tilis
tik, 8. 1.
1H Az egyes stílusform ákról szóló alap v ető tu d n iv aló k at Elster fentebbi és R. M. M eye r D eutsche S tilistik (H andbuch des deu tsch en U n te rric h ts III.i.) c. m űvéből m erítettük.
20 Hettner, i. m. III.2. 112. 1.
s z é t első jelentős k é p v iselő in ek , a b iz á n c ia k n ak azo n b a n a t e r m é sz e tfö lö ttib ő l k e lle tt k iindulniok. B e lá ttá k , hogy a k e re s z tén y , azaz tisztán v alláso s m űvészet ak k o r a legigazibb, ha a föld- és időfeletti, m eg fo g h atatlan és végtelen Istenség je le n
létének é rz e té t leginkább fö lk elti bennünk, h a eszm ényéhez a legközelebb tu d férk ő zn i. 21 M iként a h it m essze m aga m ögött h a g y ja a tu d á st, úgy a tisz tá n vallásos m űvészet is tú lsz á rn y a lja
létének é rz e té t leginkább fö lk elti bennünk, h a eszm ényéhez a legközelebb tu d férk ő zn i. 21 M iként a h it m essze m aga m ögött h a g y ja a tu d á st, úgy a tisz tá n vallásos m űvészet is tú lsz á rn y a lja