I
„K lopstock, . . . gew altig in d er A hnung und gigantisch im W ort, reizsam im E m pfinden und w achsam im S ittlichen, tro tz dem so seltsam und dum pf im Bild, g estaltlos in der Zeichnung, vag im Gleichnis, tü rm t lutherischem W o rt- und W eltgefühl von neuem ein ragendes M al.“1 E gyönyörű szavakkal jellem zi C ysarz a fenség azon feldöbbenő szépségét, m elyet KlopstocK lelke és k ö ltészete sugároz felénk. K lopstock egy görög bölcs szerelm es sóvárgásával, eroszával fordul az ideák világa felé s e m etafizikus elm élyülés h atalm áb a k eríti m indenét. Az Iste n ség, az ideák n a p ja besugározza alkotó lelk ét és kényszeríti, hogy törvényei szerint beszéljen. M int m ár hangsúlyoztuk, K lopstock lelki fensége az abszolút idealizm us első m agas csúcsa a ném et szellem tö rtén etéb en . F elté tle n ü l és korlátozás nélkül nagy dim enziókban él. K ezén elveszti m inden a m értékét. H a tá rokkal és lehetőségekkel nem törődik, hisz ezek a fizikai való
ság szilárd ta la já b a n gyökereznek, míg ő a term észetfölöttiség éteréb en él.2 Fenség és felfo g h atatlan ság n ála csak h a js z á l
n y i i g különböző fogalm ak.
M agasabb szem pontból tekintve a fenség e lelki jegye a k eresztény, a klasszikus és a ném et nem zeti idealizm us h a r m onikus egységéből nőtt ki a „m agasabb m ű fajo k “ ta la já n .3 Nem újító, hanem betetőző K lopstock egyénisége e tekintetben, m ert rom antikus egységbe töm öríti a ném et szellem tö rtén et e három eszm ényét, m elyekből utóbb G oethe és S chiller lelkében és költészetében a ném et nem zeti klasszicizm us örökérvényű teljessége kifejlő d ö tt.
A fenség g o n d o la télm én yét G. M üller nyom án következő-1 H. Cysarz: Deutsche B arockdichtung 211. 1.
2 V. ö. Ermatinger: Die deutsche L y rik I. 15. 1.
3 V. ö. Berger, i. m. 40. 1.
seine fest um schriebenen G renzen. Es w ird notw endigerw eise w eltersch ü ttern d , weil es die Seele e rsc h ü tte rt, die seine W elt ist. U nd so w äre es in seinem Sinne eine A rt S akrileg, dieses E rlebnis witzig auszuzirkeln und in d er P o la ritä t des E ros das G edicht abgelöst schw eben zu la sse n ."4 A M essiás k ö ltő jén ek fenséges élm ényei m ár a la p ju k b a n is vallásos jelentőségűek.
És ezen vallásos ala p je lle g hasonló in tenzitású rezgésbe hozza lelke összes h ú rja it, úgyhogy, m int K lopstock írja, ,,er bringt uns m it sch n eller G ew alt dahin, dass w ir la u t ausrufen, uns la u t freuen; tiefsinnig steh n bleiben, denken, schw eigen; oder blass w erden, zittern, w ein en ."5 A fenség lá n g ra lo b b a n tja a szivet, m ely m éltó és alk alm as a befo g ad ására, m ely m aga is fenséges! „Die ganze Seele w ird w eiter, alle B ilder der E in b ild u n g sk raft erw achen, alle G edanken denken grösser. D enn obgleich einige L eidenschaften eine gewisse ruhige A rt zu d en ken ganz u nterbrechen, so feu ert uns doch ü b e rh a u p t das b e w egte H erz an, schnell, gross und w ahr zu denken. W elche neue H arm onie der Seele en td eck en w ir d ann in uns! M it w elchem ungew ohnten Schw ünge erheben sich die G edanken und E m pfindungen in uns! W elche E ntw ürfe! w elche E n t
sch lü sse!"6 K lopstock fensége te h á t a k in y ilatk o ztatás nyom ain h alad . A vallásos jelleg á lta l k eletkező prim ér h a n g u lato t ünnepélyességnek (F eyerlichkeit) hívja. E nnek felfokozása a fenség. „D enn d er G eh alt des E rh ab en en b esteh t im Ü ber
m enschlichen, Ü berm ächtigen. So liegt im G eh alt des E rhabenen in ganz besonderem G rad e seelische K raften tfaltu n g , seelische A u sw irkung.“7
A fenség anya g élm én yi a la p ja it jellem éből és ta n u lm á nyaiból m e rítette. A szülői h ázban szigorú p ietista szellem ű nevelést k ap o tt, m elyet k ieg észítettek a sch u lp fo rtai évek. T a nulm ányai a S zen tírás fenséges gondolataival te lítik m ár ifjú koráb an is a lelkét. E gyetem i tan u lm án y aib an nagy szerepe van a theologiának és a k lasszikus filológiának. Az így n y ert bőséges anyagba az angol szen tim en talizm u sért való rajo n g á sa
4 G. Müller, i. m. 190. 1.
5 Von der heiligen Poesie. G öschen X. 228— 9. 1.
6 U. o. 233. 1.
7 Volk elt, i. m. II. 110. 1.
ól ö n tö tt életet. De m indezeken felül csodálatos ösztöne volt a nagyság iránt, m ely m agnetikus erővel vonzotta lelk ét az enthuziazm us és a fenséges pátosz forrásai felé. M eglepően hű képe ezen ösztönnek a b an alitástó l való aggódó félelem . B reitin- ger elve szerint felem eli, m egnem esíti a köznapi tá rg y ak at, néha azonban végletes tú lzásb a esik és pózoL A fenség anyagélm é
nyében gondolatilag a középkor és a felvilágosult ú jk o r id ealiz
m usát igyekszik összhangba hozni egym ással. A szellem i fen
séget szellem ivel m éri össze és fejezi ki. E nem ben ő az első a ném et irodalom ban. így lelki kényszerből m indig a legtágabb fogalm akat és k ép zetek et keresi. ,,Seine G estalten und A n schauungen, seine höhere D ichtung sind oft eigentlich Licht, dessen K örper, w enn m an will, der A eth er ist, gleichsam das letzte, feinste A rom des C oncreten, des R äum lichen. A ber da sie Licht ist, so h a t sie ihr inneres Leben, ihre C ontraste, ihren S treit, m it einem W o rt ihre ganze, eigentüm liche F a rb e n f r a c h t.“8 E lvontabb térb en nem m ozoghat m ár em beri képzelet s így igaza van azon franciának, aki K lopstockot a „legfensé
gesebb“ költőnek nevezte. Időbelileg csak lelki erőinek cso d á
lato s co ex isten tiájáv al tu d ja előidézni a fenséget m int az enthuziazm us felsőfokát. így ód ak ö ltészete állan d ó epiphaniá- nak tek in th ető épen azon tétel értelm ében, hogy Isten szellem .9 A nagyvonalúság te h á t életelem e ódáinak s ha néha e rő lte te tt és hosszadalm as is, a z é rt igen nagy érdem e K lopstocknak, hogy e kezdetben felv állalt eszm ényi m agasságban mindvégig meg a k a rt és tu d o tt m aradni!
II.
A klopstocki fenség belső form ája kapcsán az ú jab b ném et költészet ú. n. „gediegene oder hoch-lyrische A r t“-ján ak p ro b lém áival foglalkozunk. E belső form a m indenekelőtt rom antikus jellegű: nyilt, k ia lak u latlan , hom ályos, „So sind seine innere F orm en noch in einem unentw ickelten Z ustande, und bieten m it ihren geradlinig-offenem (direkten) Losgehen auf das E in klangsziel die gem einhin anschaulichsten Beispiele rein ä sth e tischer B ildung.“10 E tisztán esztétikai k épzettség szülte nála
8 R. Hamel: K lop sto ck -S tu d ien I. füzet, 2. rész.
9 V. ö. Schneider, i. m. 115. 1.
10 V. ö. Lippold, i. m. 200. 1.
a „m agasabb m ű fa jo k “ kizárólagos k u ltu szán ak elő ítéletét.
Lírai élm ényei így csak eg y o ld alú an fejlő d h ettek , m ert egyetlen k ik ristály o so d ási lehetőségük az óda volt.11 E zen enth u ziasztik u s belső form a m agán h o rd ja K lopstock átm en eti lelkiségének m inden v ívódását és eg y ú ttal az eljövendő virágzás igényét: a k lasszikus harm óniák fenségét.
Ó dáinak stílu sa visszhangja lelke zengő, csengő, daloló, susogó, suttogó és m ennydörgő világának. E visszhang és á rn y a la ti válto zásai legtágabb körvo n alak b an fenségesnek m ond
hatók. E stílus azonban még nem oly k ia la k u lt és egységes, hogy a fenség m inden előforduló fa já t sa já to s nyelvén tu d n á m eg szólaltatni. M ég így is fenséges k ö ltészet ez a legnem esebb m űvészi form ában.11 12 13 K ialak ításáb an nagy része van K lopstock erkölcsi ak ara te n erg iá in a k és rom antikus életérzésén ek . A z erkölcsi a k a ra te rő t S ch iller ,,W ü rd e “-nek nevezi. H a ez vallásos á h íta tta l és bölcseleti m élységgel párosul, lé tre jő a fenség t a r talm i és form ai eszm énye. E szm ényt m ondunk, m ert K lopstock a fenségnek re n d sz e rin t csak p ath etico -en th u siasticu s fokát éri el, m agát a fenséget ritk áb b an . A stílusfenségnél te h á t ódái ezen p ath etico -en th u siasticu s jellegének az eszm ény felé való irá n y u lá sá t tá rg y a lju k .
E jelleg m egnyilvánul m ár a stílus érzéki k ifejezőelem ei
ben is. A p a te tik u s érzés csak jólhangzó szav ak at és k ife je z é seket indukál. A leggyönyörűbb ö ssze té te le k e t ta lá lju k ódáiban, pl.: W onnegefühl, F lam m endam pf, D onnersturm ; U m schattung, V erw esung stb. S tílu sán ak ereje, len d ü lete, p áto sz a és ü n n e
pélyessége ezen m eglepően új szóalkotásokból fa k a d .11 K lo p stock főcélja: a gondolkodás g yorsasága és pontossága s e záltal m eglepő h a tá s k iv áltása. Öröme h a tá rta la n volt, m időn lá tta, hogy a ném et n y elvet e tek in tetb en a görög m ellé sik erü lt em elnie.14 A rövidség különben m erészütem ü és zseniális egyéni
ségének egyik jellem ző vonása.
A „gew ählter A u s d r u c k“ tip ik u san klopstocki fogalm ának nagy jelentősége van a fenség szem pontjából is. M ily előkelő
11 V. ö. Vietor, i. m. 176. 1.
12 U. o. 112. 1.
13 V. ö. G ram . G espr. 4.: Die W ortbildung. G öschen IX, 95— 11.
14 U. o.: 5. Z w ischengespräch. G öschen IX. 143— 11.
63 hang, m ily nemes lendület u ralk o d ik pl. a Z ürchersee e v ers
szak án ak m inden szaván:
„ R e iz v o ll k lin g e t d e s R u h m s l o c k e n d e r S ilb e r to n In d a s s c h la g e n d e H e rz , u n d d ie U n s te r b lic h k e it I s t e in g r o s s e r G e d a n k e ,
I s t d e s S c h w e is s e s d e r E d le n w e r th ! ”
(M. u. P. I. 85. 1.) A z ism étlés különféle fajai, a szóhalm ozás, közbevetés és m egszólítás m ind szokatlan erővel tu d já k tolm ácsolni fenséges g o n d o latait és érzelm eit, legalább is részleteikben. A m o n d at
szerkesztésnél különösen a h atalm as körm ondatok és a rom an
tikus d eterm inációk ra g a d já k meg a figyelm ünket,15 A h agyo
m ány m inden elve, külföldi m intái, m űveltsége m ind a rra ösz
tönzik, hogy fenséges le lk ita rta lm á n ak bonyolult k ifejezést ad jo n . K é p zeletfo ly am atait m eg d u zzasztja a sok reflexió, díszítő és k a ra k te risz tik u s jelző, közbevetés, felkiáltás, képfokozás, h a l
m ozás stb. T aláló p é ld a m inderre a következő:
„ N o c h m it E n tz ü c k u n g h ö r ich d e r E r d e g e lin d e s R a u s c h e n ! D e s R ic h te r s A rm , d e r ü b e r a n d r e V ö lk e r
F ü r c h te r lic h sic h a u s s tr e c k t,
D ie S t ä d t ’ e r s c h ü tte r t, d a s s sie v o ll E n ts e tz e n s D o n n e rn , u n d f a lle n , ! u n te r z u g e h e n ! “
(Die G enesung des Königs. M, u. P. I. 146. 1.) A szórendnél az ism ert négy alap elv szerint fejeződik ki a fenség: szenvedély, várakozás, m eglepetés és m ellékkiképzés.10 P é ld á k : Die Erscheinung, A n Elisen, V erhängnisse, Die B raut stb. M egszem élyítései, átv á lto z ta tá sai (V erw andlung), m etaforái (pl. K lagode; B eruhigung: az erkölcsös cselek ed etek óceánja!;
V erschiedne Zw ecke: a költészet m int szivárvány, stb.), m etony- m iái17 a m egszokott fölé em elik s m egrázóvá teszik a kifejezést.
' ' V. ö. a köv. ó d ák at: Dem Erlöser, Der Hügel und der Hain stb.
18 V. ö. Von der W ortfolge. G öschen IX. 423. 1. és Vom edlen A us
d ru c k U. o. 426. 1.
17 G yönyörű p é ld á ju k a következő:
„ 0 F reyheit,
Silberton dem Ohre!
Licht dem V erstan d ’, und hoher F lug zu denken!
Dem H erzen gross G efühl!“
(Das neue J a h rh u n d e rt. M. u. P. I. 148. 1.)
A fenség hü kifejezője a szim bólum . A szim bólum ok u ra l
k o dnak elvont eszm ényekként ódái egén. így m inden állan d ó jelzője, jelzős kifejezése, az antik és ősgerm án m ithologia, a zsidó és k eresztén y vallási term inológia, a szem ély esített ab stractu m o k stb., m indezek szim bólum ai nála a világba lenyúló és azt m ozgató ideáknak, m elyeknek halvány h asonm ásait lelke fén y szó ró ja teszi láth ató v á, tündöklővé:
,,A lle s V e r g ä n g lic h e I s t n u r e in G le ic h n is s ! “
A variációt élénkítő stilisztikai eszközként alk alm azza a fenség egyhangú szárn y alásaib an . A z érzelem á llan d ó fejlődése is k ív á n ja a kifejezés v álto zato sság át: a m etonym ia, Synekdoche stb. külsőleg nézve őket szintén variációk. A p atetik u s stílu s
form a egyik legjellem zőbb kivirágzása az epithesis. H a tá sa rendkívüli. K lopstock ódáiban szinte nyüzsögnek a leggyönyö
rűbb epithesisek, így a W ingolf m inden versszakában, pl.:
„ W ie G n a im F lu g e , ju g e n d lic h u n g e s tü m , U n d s to lz , a ls r e ic h te n m ir a u s I d u n a s G o ld D ie G ö tte r , sin g ' ich m e in e F r e u n d e
F e y r e n d in k ü h n e r e m B a r d e n lie d e . — — S o flo s s d e r H e b ru s . S c h a tte n b e s ä n f tig e r , M it f o r tg e r is s e n fo lg te d e in f lie h e n d H a u p t V o ll B lu ts , m it t o d te r S tirn , d e r L e y e r H o c h im G e tö s e g e s tü r z te r W o g e n .“ stb .
(M. u. P. I. 9. 1.) H asonló h atású a synthesis. L élek tan ilag ez azonos az ö sszetétellel, m ert a szem léleti a la p egységesítését, a gondol
kozás m eggyorsítását célozza. N agyon sok és érték es v álto zata van. K ifejező ereje oly nagy, hogy tá rg y a lá sá n ak külön fe je zetet szen telh etn én k . Igen érték es eredm énnyel kecsegtetne a k örülírás, a fokozás, ism étlés, a hasonló és ro k o n jelen tésü sz a vak halm o zásán ak és nagyszám ú v á lto zataik n ak k ifejtése és illu sztrálása. E h e ly e tt inkább E ls te r stilisz tik á já ra s m agukra az ó d á k ra u talu n k . A fentebbi elem zések nyom án nem lesz nehéz kiegészíteni tá rg y alásu n k hiányait. A stílusnak p a te tik u s szavakkal (M achtausdruck) való telítésére jellem ző p é ld a a W ingolf. Ezzel rokon, de m ásjellegű jelenség a p a te tik u s asszo
ciáció. Ez különösen öregkora ó d áit jellem zi, m időn a lk o tó ereje
65 m ár h a n y atló b an volt. Lényege: bizonyos lelki folyam atok m in
dig u g y an azt vagy m ajdnem ug y an azt a kifejezést igénylik, az egyes ta rta lm i- és kifejezőelem ek in d u k á ljá k egym ást. így bizo
nyos konvenciónál izmus, ism étlődés és m egszokottság k e le t
kezik, m elynek m űvészi érték e csekély.
A fenségre törekvő pátosz szülte ódáinak m onum entális logikai fe lé p íté sé t is. K lopstock a legtöbb gondot fo rd ítja a ném et irodalom k lasszik u sai között a gondolatok so rren d jére és ta g o z ó d á sá ra.18 19 N agy logikai m unka re jlik m indenegyes ó d á já ban. A z ó d a egyes szakaszai leginkább p arallelisztik u s form á
ban kap cso ló d n ak egym áshoz, de igen gyakori az e llen tétes szerkesztés is. E lő a d ásm ó d ján ak epikai jellege különösen a fenségnél tűnik elő. S zereti a hatalm as, reflexiókkal m egterhelt k ö rm o n d ato k at. A z elvont és fogható k ifejezések viszonya, a logikai jelleg kidom borodása nem csak a legnehezebb p ro b lé
m ája, de legszebb éke is a fenséges elő ad ásn ak . A h a talm as ívelésű szerk ezetek logikai öröm e ugyanis nem kis m értékben em eli ó d áin ak esztétik ai h a tá sá t, de csak fáradságos észm unká
val érh ető el. Ez azonban nem von le sem m it sem az óda m ű
vészi értékéből! H a azonban a logikus elem ek túltengenék, a k k o r olyan stílus keletkezik, m ely vonatkozásainak özö
nével, elvont m élységével, szem lélettelenségével és kínos fogalmi pontosságával inkább tudom ányos értekezésbe való m int ódába.
A logikus elem ezen erő szak o lása term észetesen csak kivételes jelenség.
A fenség és a szem léletesség viszo n yá t illetően azt jegyez
zük csak meg, hogy K lopstock m esterien ki tu d ja alak ítan i a szem lélet elem eit, de az egész óda szem léletes h a tá sá n a k nor- m álásához m ár nem ért, nem tu d ja felkelteni bennünk az egy
séges kép illú zió ját. Ódái stílu sa egyébként is inkább az érze
lem k eltésre m int a szem léletességre irányul. „Diese S prache will nicht verstanden, sie will gefühlt w e rd en ."10 H e rd e r e stílu st
„die S p rach e des H erzens", ódáit pedig „Selbstgespräche des H erzen s" nevével illeti.20
A z ellen tétesség 1770 u tán i ódáiban m utatkozik a p atetik u s stílusban, m időn k ö ltő ietlen tá rg y a k a t dolgoz fel bennük. A
18 V, ö. Muncker, i. m, 323— 9. 1.
19 V ietor, i. m. 113. 1.
ao V. ő, Suphan I. 467. 1.
Kurzweil G.: A forma mint kifejezőeszköz Klopstock ódaköltészetében.
pom pázó és felcsigázott stílus ilyenkor ellen tétb e k erü l a sz á raz, a lk a lm a tla n tartalo m m al s az olvasó a belső igazság h ián y át érzi a rem ekül lü k tető ritm us és a pom pázó stílus m ögött.21
Végül id e ik ta tju k a p a te tik u s részle te zé s egyik u to lé rh e te tle n rem ekét:
„ U n d d u m ö c h te s t d a s W u n d e r g e b ä u d e , w o rin d ie g e r e g te L u ft Z u m L a u t w ird , d e n d u lie b s t,
W ie g e s u n k e n d ir d e n k e n , z e r s tö r e t, d a s s n u n sic h ih r W a l l e n d ir U m s o n s t n a h t, u n d w ie s tu m m
D ir z e r f lie s s t; a h z e r s t ö r t G e h ö r g a n g , d ie e r k lin g e n d e G r o tte , d r in D e n A m b o s, u n d v o n ih r
Z u d e m M u n d e d e n W e g , u n d a n ih re m G e w ö lb e d ie F ä s e r c h e n , S ie A u f h a l t d e s G e tö n s ,
D a s s e s s a n f t sic h v e r lie r e ; d ie f e in e r e n S a ite n , sie s in d g e stirn t D em A n w e h n , d a s sie r ü h r t ;
(W ie W in d e m e n n ic h t a ll e n g estirn t) d e n V o r s a a l, w o e s n e tz e n d rin t, E m p o r w a llt, w ie d e r Q u e ll;
D ie g e b o g e n e n R ö h r e n , d e r S c h n e c k e G e w in d e , d ie S c h e id e w a n d , D a s g a n z e L a b i r i n th ? “
(Das G ehör. M. u. P. II. 56. I.) Ó dáinak ritm usa szintén az enth u ziasztik u s érzés- és eszm e
tarta lo m h a tá sa a la tt áll. K lopstock — m int lá ttu k — felsza
b a d íto tta a ritm u st az an tik form ák m erevsége alól, ném et v ers
szak o k at alk o to tt a klasszikus strófákból 2, 3, 4, 5 és 6-ütem ü sorokkal, m elyeknek lü k tető ritm usa m egfelelt az ó d ák kom oly p áto szán ak . íg y ezen új ritm us m inden ízében p lasztik u s képe K lopstock törekvéseinek a fenség eszm énye u tá n .22
A z em phatikus hangsúly e szem pontból te lje se n uralm a a la tt ta r tja a ritm ust. E h a tá s an n y ira te rje d , hogy felin d u lt érzelm i álla p o tn á l bárm ely ik szótag a főhangsúly h o rd o zó ja leh et. A szó- és m o n d ath an g sú ly változásainak, á rn y a la ta in a k a m egfigyelése igen érték es a d a to k a t szo lg áltat a p a tetik u s ritm u s belső életén ek ism eretéhez. A ta rta lo m és az em phasis k ap c so la ta oly szoros, hogy nagyobb lelki m egindulásnál a hangsúlyozás ren d k ív ü li erejű v é v álh at. R em ek p é ld a erre az E islauf k ét utolsó versszak a. A b anális figyelm eztetést, hogy veszélyes a gyenge jégre lépni, K lopstock b arokk en th u ziaz- m usa így növeszti rendkívülivé:
21 V. ö. M uncker, i. m. 317—23. 1.
22 V. ö. Schmidt, i. m. 63— 4. 1.
67
„ Z u rü c k ! L as s n ic h t d ie s c h im m e r n d e B a h n D ich v e rfü h re n , w eg v o m U f e r z u g eh n !
D e n n w o d o r t T ie f e n sie d e c k t, s tr ö m ts v ie lle ic h t, S p r u d e ln v ie lle ic h t Q u e lle n e m p o r.
D e n u n g e h ö r te n W o g e n e n ts tr ö m t, D em g e h e im e n Q u e ll e n tr i e s e l t d e r T o d !
G l i tt s t d u a u c h le ic h t, w ie d ie s s L a u b , a c h d o r th in ; S ä n k e s t d u d o c h , J ü n g lin g , u n d s tü r b s t! "
(M. u. P. I. 174. l.j Jellem ző p éld á k még a W ir und Sie, W arnung stb. N éha csak egyes szótagok, szók vagy sorok válnak ki hangsúlyozott voltukkal, m áskor egész versszak sőt egész óda is hangsúlyos, persze tágabb értelem ben. E z é rt lényeges kellék, hogy ódáit tisztán és jól hangsúlyozva olvassuk, nézzük és h a llju k egy
szerre! F ontos továbbá a z t is tudni, hogy az egyes ritm uselem ek csak a nagyobb egységekre (versszak, periódus stb.) vonatkoz
ta tv a v áln ak te lje s jelentőségűvé. így az összhatás az irányadó a p a te tik u s jelleg m egítélésében. E lem ezzük a z é rt e szem pont
ból Die frühen G rä b e r c. ó d á já t:28
„ W illk o m m e n , o s ilb e r n e r M o n d , S c h ö n e r, s t i ll e r G e f ä h r t d e r N a c h t!
D u e n tf l i e h s t? E ile n ic h t, b le ib , G e d a n k e n f r e u n d ! S e h e t, e r b le ib t, d a s G e w ö lk w a llte n u r h in ."
(M. u. P. I. 171. 1.) Egy an tik jellegű v ersm értékkel van dolgunk. Az első két sor nyolc, az utolsó k ettő tizenegy szótagos és egy könnyed so r
k ezd etre m indig egy súlyos következik. Egy-egy sorban 3, 4, 5, 6 hangsúlyos szótag van. H a az ó d á t fennhangon olvassuk a h a n gulati ta rta lo m n a k m egfelelően, m ásként fog hangzani, m int a schem a kívánná. Nem antik m érték ez többé: K lopstock enthuziaz- m usa ö sztönszerüen ném etté a la k íto tta á t k ét részből álló, négy- ö tü tem ű v ersszakokkal. A versszakok m ásodik része élénkebbé v álik a három szótagú ütem ek révén változatos h angsúlyelosz
lásáv al és kiem elkedő csúcsaival. A z első k ét sorok viszont fenséges n y u g alm at fejeznek ki hangsúlyaik egyenletes elosz
lásával. A negyedik sor m indig visszatér az első k ettő n y u g al
m ához. A ritm u s így hü k ép ét a d ja a költő lelki m egindult- ságának. 23
23 V. ö. Schmidt, i. m. 25— 27. 1.
5*
K lopstock ódái nyelve itt a legszínesebb hangokkal ékes
kedik. E h an g h atáso k bőven k á rp ó to ljá k az olvasót a hiányzó rím ért. M agánhangzóinak gazdagsága különösen szem be
tűnik, pl,:
Schöner, stiller Gefährt der Nacht! —
Wenn ihm Tau hell wie Licht aus der Locke träuft — 0 wie war glüchlich ich, als ich noch mit euch — stb.
K lopstock m ár a szó m eg v álasztásán ál is ügyel a h a n g ja i
n ak csengésére, néha az értelem ro v á sá ra is. M ássalhangzói nem kevésbbé kifejezők. így ebben: ,,das Gernölk m ailte n u r h in “, a w -hang a gördülési, a to v asik lást fejezi ki. „Tau /ra u ft h ell wie L icht aus d er Locke": a /-k a cseppek gyöngyözésére, az /-e k pedig a fénysugarak özönlésére u ta ln a k . E lsősorban m égis az en th u ziasztik u s h an g u lat s nem a h an g érték a döntő tényező a szavak m eg v álasztásában, pl.: ,,Silberner M o n d “ , „Schöner, stiller G e fä h rt’ d er N a c h t“ , m indez csu p a szem léletes kép, jellem ző m ozaik egy p a te tik u s é jszak ai tájb ó l. K lopstock itt ism ét rem ekel az érzelm es és szem léletes elem ek elh ely ezésé
ben. A „G efährt’ d er N a c h t“-ban az érzelem az u ralk o d ó jegy.
E zu tán ism ét a szem lélet kerül elő térb e: ,,Du e n tflieh st? ..
„Sehet, e r bleibt, das G ew ölk w a llte nur h in “, de a közbeeső ,,G e d a n k e n freu n d “, a ném a hold ism ét a m ély érzelem (a k ö ltő enth u ziasztik u s vonzódása a holdhoz) kifejezője, — T e lje se n a szem léletből n ő tt ki a m ásodik versszak b an a m ájus, az ébredő fiúcska m eglelkesítése: fü rtjeirő l n ap fén y tő l á tsu g á rz o tt h a rm a t- cseppek p eregnek a lá s ró zsásan lép k ed a dom boldalon. H a m egfontoljuk azt is, hogy e gyönyörű k épek v a rá z sa a költő
„Sehet, e r bleibt, das G ew ölk w a llte nur h in “, de a közbeeső ,,G e d a n k e n freu n d “, a ném a hold ism ét a m ély érzelem (a k ö ltő enth u ziasztik u s vonzódása a holdhoz) kifejezője, — T e lje se n a szem léletből n ő tt ki a m ásodik versszak b an a m ájus, az ébredő fiúcska m eglelkesítése: fü rtjeirő l n ap fén y tő l á tsu g á rz o tt h a rm a t- cseppek p eregnek a lá s ró zsásan lép k ed a dom boldalon. H a m egfontoljuk azt is, hogy e gyönyörű k épek v a rá z sa a költő