ösztönös lelkesedésével a lk o tta meg. E lső fo rm aalak ításaih o z a nehéz logikai, k ép zeleti és érzelm i folyam atok egész ren d szere fűződött. A szellem ezen küzködése az anyaggal kezd etb en nagyon is észrevehető ó d aköltészetében. De az új, a rom antikus ta rta lo m feltörekvő ösztönösségébez szépen ille tt az alak u ló form ák diszharm óniája. U tóbb azonban a b eg y ak o rlo ttság érzete lép a m űvészi alak ító érzés helyébe. Á ta d ja m agát a ru tin k e lle m esebb, nyugodtabb érzetén ek és továbbra is a m egszokott v ág á
nyokon h alad , ,,ohne auf die in d er jew eiligen künstlerischen A ufgabe liegenden in n eren B edingungen R ücksicht zu nehm en und ohne auf die w eitere E ntw icklung des e rreich ten k ü n stle ri
schen K önnens b ed ach t zu sein. So e n tste h t ein gew andtes Form enspiel, dem das H erausgew achsensein aus d e r inneren N otw endigkeit eines zu g rundeliegenden G eh altes fehlt. E s k ann selsb t zu v irtu o sen h after F orm beherrschung kom m en, die den w eniger tief B lickenden täuscht, aber dem E chtes von U nechten u n tersch eid en K önnenden die d a h in te r verborgene Leere nicht zu verd eck en v erm ag .“3 K lopstock ú jsá g a így la ssan k én t a variációk özönébe m erül. A ta rta lo m szo k atlan ered etiség ét a form a erő lte te ttsé g e h ely ettesíti, am i term észetesen nem jelen ti a m űvésziesség h iá n y á t is egyszersm ind.
A feszültség a n ya g élm én yét illetően a következőket á lla p íth a tju k meg. H atáro k k al és leketőségekkel K lopstock alig törődik, hisz függetlenségérzete, szabadságvágya az é rz é k fe le tti
ség éterébe em eli fel lelkét. E zen új világban elem i erővel tö r ki belőle a kozm ikus életérzés n y u g talan és feszülő e re je .4 K é p zeletén ek szinte lényeges v elejáró iv á lesznek a nagy gesztusok:
„Die sto lzesten W ö rter, die w eitesten B egriffe w irb elt e r auf a ls p räch tig en Schweif, wie ein gew öhnlicher M ensch eine W olke E rd en stau b es: O zean, W elten , Jubelchöre, E rden, A llm ä c h tig e r.“5 E n th u ziasztik u s ap p ercep ció sfo rm ája csak a k é p z e le tet és é rz e l
m et m egindító g o n d o lato k ra szűkíti an y agélm ényei k ö rét. Idő- belileg m inden szépet, jót és nagyot egy szerre a k a r kifejezni.
A feszültség a legszebb jelk ép e az ódáiban m űködő erők p á r a t
lan co ex isten ciáján ak .6 3 V olkelt, i. m. III. 222. 1.
4 V. ö. H. Cysarz: Vom G eist des deutschen L ite ratu r-B aro c k s.
D eutsche V ie rte lja h rsc h rift I. k. 1. füzet.
5 Erm atinger: Die deutsche Lyrik, I. 13. 1.
8 V. ö. Vietor, i. m. 112. 1.
45
Ódái belső form ájában a feszültség csak m int kísérő jelen ség szerep el. Színezi, kiegészíti, fokozza vagy csökkenti a többi elem h a tá sá t. B efejezetlensége szem beszökő. Jó ré sz t ez okozza ódái in d irek t élm ényszerűségét. E setlegességétől, egyedi elszi
geteltségétől nem tu d elszak ad n i s így á ltalán o s érdekűvé, m ű
vészivé elm élyülni. E zen irreális feszültség forrása a belső form a szá m á ra K lopstock kezdem ényező volta, átm en eti lelk ialk ata.
K ét világ egyesül benne a m aga igényeivel és ellentéteivel.
S zépen jellem zik e típ u st L ippold szavai: ,,Es ist im ganzen das G efühlsleben dessen, den w ir in un serer K ulturlage zum eist in d er P erso n des seiner Id ee en tsp rech en d en P rim an ers oder des jün g eren Studios, also des geistigen ,tiro ‘ oder des G oetheischen (W erdenden* im eigentlichen Sinne vor uns h ab en .“7 N agyon nehéz a m odern em bernek e m isztikus ódái feszültség elle n tétein ek feloldó k u lcsát m eg találn i egy oly lélekben, kinél a viszonylag prim itív és egysíkú életérzés és képzelőerő dinam i
k á ja a legbonyolultabb szerk ezetű form ákból tö rt elő. A nagy rom antikus lelki erők k ifejlő d ését m eg ak ad ály o zták e m erev, p seu d o -k lasszik u s szerkezetek. Belső form ái feszültségén a re torikus g y ak o rlat hűvös prózaisága érzik. A form a rem ekül lü k tet, lebeg, tornyosul és elsim ul, de a lélek oly m essze van e virtuóz alak u lato k tó l, m int a nap, m elynek ragyogó arca kusza su gárnyalábokká foszlik a rohanó folyó vizén,
A ta rta lm i n yugtalanság és erő az ó dák stílusában válik leginkább felfoghatóvá. A stílus feszültsége kap csán K lopstock ala k ító e re jén e k legfőbb p roblém ájával, a szem léletességgel kell foglalkoznunk leginkább. Lényegesen m egkönnyíti a k u ta tá st a szem léletesség lényegbeli rokonsága a m ár tá rg y a lt érzelm es- séggel. A m ű alk o tás szem léletessége a költői belső látásn ak ere jé tő l és az anyag szem léletes elem einek terjed elm étő l függ.
V alam ely óda szem léletes h a tá s á t te h á t m indig e k ét szem pont a la p já n kell m egítélni. A belső lá tá s e re je m indig a külső ese
m ények pontos m egfigyelésének fejlettségéből ere d (v, ö. a filológus és a költő viszonyát K lop sto ck b an !).8 A belső és külső
II.
Fr. Lippold: B austeine zu einer Ä sth etik d er inneren Form . 192—93. 1.
8 L. Schmidt, i. m. 194. 1.
szem lélet azonban m égsem azonos te lje s egészében. Amíg a külső szem lélet a túlnyom ó, csak oly m űvekre szám íthatunk, m inőket pl. B rockes írt. A belső szem lélet fokozódásával azon
ban eg y ü tt já r az érzéki elem ek tip izálása is s így a belső felé való irán y u lással k ialak u l a szem lélet szabadabb, k ép z e le ttel te lte b b és általán o sab b , m űvészi fo rm ája is egyszersm ind. A m űvészi alko tó m u n k a ily elm élyülése H agedornnal és H a lle rra l k ezdődik meg az ú ja b b ném et k ö ltészetb en s K lopstocknál v á ra t
lanul igen nagy tökéletesség et ér el.0 K lopstock rom antikus a stílu sb an is, barokk analógiák u ra lk o d n a k kifejezőeszközei szem léletes elem ein. C sak egyes főm otivum okat k é p e z e tt ki te l
jes m értékben. A szem lélet finom ságai és in tim itásai csak G oethe és S chiller k lasszikus teljesség éb en fejlő d n ek ki m inden m o tí
vum szám ára. K lopstocknál még a kifejezés csecsebecséi a tú l
nyom ók. M ily élettő l duzzadó és biztos v o nalvezetésű ezzel szem ben G oethe k lasszikus m űvészete, m elynek szem léletessége m indig a tö k életes szépség h a tá s á t kelti, am it K lopstock bonyo
lu lt ,,zseniskedésével“ ritk á n tu d o tt csak elérni. A z így k e le t
kező feszültség azonban a legnem esebb k ite ljesed ése azon refor- m áto ri tevékenységnek, m ely G oethében érte el fejlő d ése te tő p o n tjá t.
Ódái stílu sa a legnagyobb m érték b en alk alm as az érzelem dinam ika és a képzelőerő szem léletes ta rta lm á n a k m űvészi k i
fejezésére, m égpedig nem az átv itt, hanem az ered eti, a tu la j- donképeni k ifejezésm ó d d al. A biztos, a tényleges jelen tés, a te l
jesen ta lá ló dologi kifejezés az elsősorban, m ely a szem léletes ta rta lm a t a szem ünk elé v a rázso lja. H a tá ro z o ttsá g és biztosság, félreism eretlen törekvés az egyéni és az egyszerű felé, az á lta lá nos, hom ályos és körülm ényes m egjelölések k erü lése jellem zi a szem léletes k ifejezésm ódot. E tu lajd o n ság o k k al felru h ázv a a kifejezés egy egészen h a tá ro z o tt és világos k é p z e te t ébreszt bennünk, m elynek ta rta lm á t lelkűnkben szem lélh etjü k . M ily p lasztik u s pl. a következő k é t versszak szem léletes ta rta lm a :
,,Cidli, du weinest, und ich schlumre sicher, Wo im Sande der Weg verzogen fortschleicht;
Auch wenn stille Nacht ihn umschattend decket, Schlumr' ich ihn sicher. 8
8 V. ö. u. o. 195. 1.
47 Wo er sich endet, wo ein Strom das Meer wird,
Gleit' ich über den Strom, der sanfter aufschwallt;
Denn, der mich begleitet, der Gott gebots ihm!
Weine nicht, Cidli."
(F u rch t d er G eliebten. M. u. P. I. 113. 1.) A kifejezés h a tá ro z o ttsá g án a k van oly foka is, m elyen túl a szem léletesség m ár nem fokozódik, hanem csökken. M ásszóval az é rte lm e t hordozó szav ak n ak fogalm ilag h a tá ro z o tta k n ak kell lenniük, hogy k o n k rét szem léletre in d ítsák a k ép zeletet, de viszont an n y ira álta lá n o sa k n a k is, hogy azt meg ne kössék.
A z á ltalán o sab b fogalm azásnak ugyanis nagyobb a ta rta lm a , íg y k onkrétül hat, m időn K lopstock ezt írja :
„Nicht in den Ozean | der Welten alle Will ich mich stürzen! j schweben nicht,
Wo die ersten Erschafnen, die Jubelchöre der Söhne des Lichts, Anbeten, tief anbeten! | und in Entzückung vergehn!
(Die F rü h lin g sfey er. M. u. P. I. 133. 1.) A szó és tarta lo m az általán o sab b fogalm azás ellen ére is te lje se n fedik egym ást. A zonban a képes kifejezés is fokozhatja a szem léletességet, nem szám ítva sa játo s és á llan d ó érzelm i h a tá sá t, pl.: ewige N acht, ro lle n d e r Donner, sanftes Säuseln, him m elfliegendes E rstau n en stb. A z ilyen esetekben egy szem lé le te s h aso n lat áll előttünk, m elyben a h a so n líto tt dolog, anélkül hogy az e re d e ti k é p zetet elnyom ná, a szem léleti v ilá
gosságot fokozva érvényesül. E tén y eg y ú ttal a képes kifejezés veszélyeire is utal.
A z é rtelm et hordozó szavai közül nem m indegyik szem lé
letes. E gyesekben szinte szükségszerűen érvényesül a konkrét szem léletet előidéző jelleg, m ások viszont elvontságukkal, szín- telen ség ü k k el tű n n ek ki. E különbség m ár a tőszókban is érv é
nyesül, m ert vagy érzéki vagy szellem i folyam at tükröződik bennük, vagy pedig szem léletes értelm ü k m egm arad, illetőleg csökken. K ülönösen nagy az összetételből és képzésből eredő szavak szem léletessége. K lopstock ezt néha an n y ira felfokozza, hogy az új szó kép- vagy é rz é sta rtalm a felfo g h atatlan u l bonyo
lu lttá válik.10
A belső szem léletet kiváltó szavakon kívül vannak olyanok is, m elyek h a n g a la k ja a je le n té st érzékivé teszi elő ttü n k . A
10 V. ö. 0 . Weise: Ä sth etik d er deutschen Sprache, 95— 130. 1.
h angfestés és h an g u tán zás gyakori és érték es kifejezőeszköze K lopstock ó d ak ö ltészetén ek . H an g u latk eltő és szem léltető e re jük igen nagy.11
A szavak n yelvtani tu la jd o n sá g a i sem közöm bösek a szem léletesség szem pontjából. A z egyes szófajok szem léletességi h atá sfo k a különböző. Legelőnyösebb az ige h elyzete, m e rt eleven m ozgalm asságot fejez ki. A z igékből k é p zett főnevek közvetve fejezik ki e m ozgalm asságot, a z é rt m ár kisebb a szem léletességük. A klopstocki ó d ák szem léletessége mégis leginkább a főnevekből és m elléknevekből fa k ad .11 12 M aga K lopstock is e tu d a tb a n a lk o tja gyönyörű új szavait.
A z összetételnél a figyelem gy ak ran a m ellékfogalom ra tolódik á t s így az alap szó é lettel te lt ta rta lm a elhom ályosul és a h átté rb e szorul. így nem egyszer szem léletesebb az e g y szerű szó m int az ö sszetett.13 A z egyesszám néha ko n k réteb b en szem lélteti a k ép et m int a többesszám . A névm ás sohasem éri el nom enj ének szem léletességét. M égis gyakori n ála a névm ás, különösen a h a tá ro z a tla n es halm o zása bizonyos h angulatok k ifejezésére. A tu lajd o n n év b en a szem ély képe és tu la jd o n sá g a i
nak összege van meg sürítve. K lopstock n év ad ásai az é rt pontos, ta lá ló voltukkal és szem léletességükkel tű n n ek ki. A szórend és a m o n d atszerk ezet egyéb sa já tsá g a i is jelen tő sek e téren . A szem léletességet létesítő principium m indig a m o n d at e le jé n van. ,,Die m eisten K lopstockschen O den beginnen m it ra u sc h e n den E insätzen. Ein relativ es „ D e r“, ein m odales „ W ie “ , ein kondizionales „W e n n “, ein tem p o rales „ D a “ ste h t am E ingänge, und nun strö m t die R ede über N ebensätze d ritte n u n d zw eiten G rad es dem H au p tsa tz e zu, den oft e rst eine d e r s p ä te m S tro phen in sich b irg t.“14 A szem léletes k ezd et u tá n közvetlenül vagy a m ásodik h ely en van az ige s u tá n a a többi elem . K lo p stock ódái stílu sa így tu d a to sa n és részben ö n tu d a tla n u l a szem 11 H ogy K lopstock, a ném et nyelv h an g zato sság án ak nagy ism erője és fokozója (K langw ähler und T onsetzer) az ily szép ala k o k at mint gebeuts, fleugt, geusst, schleusst stb. a ma h a szn álato sak n ál jobban kedvelte, kö n y - nyen érthető. L. errő l J ea n Paul: V orschule d e r Ä sth etik (Je an P auls W erk e.
H erausg. v. E d u ard B erend. Berlin, 1924. P ropyläen-V erlag, 4. k.) 12 V, Ö. b árm ely ik ó d áját, különösen a fiatalk o riak a t.
13 L. Die W o rtbildung (G ram . G espr. 4.), G öschen IX, 95—'178, 1. és Würf l, i. m, I. rész: Das Substantivum ,
11 Schneider, i. m. 121, 1.
49 léletesség elvei szerint alak u l ki. A szem léletes elem ek gyakori h alm o zása azonban m egzavarja az óda m űvészi összhangját.
S zem léletesen h at még a m o n d atszerk ezet h atáro zo ttság a, lövidsége és áttekinthetősége is. A sok vonatkozással, k ötő
szóval (különösen kauzálissal), szám os alá- és fölérendeléssel te lített m ondatok inkább logikus m int szem léletes h a tá st k e l
tenek bennünk. A logikus és szem léletes jelleg et te h á t szigo
rúan el k ell különítenünk K lopstock ó d áib an .15
A szem léletesség p ro b lém áján ak m eg o ld ását Lessing és H erd er után Theodor A . M eyer k ísérelte meg m odern tu d o m ányos felkészültséggel.1” A szem léletes költői á télés illúzió
jának fo rrását lélek tan i alapon a szavak érzelem keltő erejében lá tja . E tényből a következő egyetlen és alap v ető stílustörvényt vonja le: ,,Der D ichter bilde jeden einzelnen Zug so lebensvoll als m öglich und sorge dafür, dass die G ehaltssum m e d er e in zelnen Züge sich zu einer lebendigen G eh altsein h eit zusam m en- schliesst: dann ste llt sich Illuision des einheitlichen B ildes ein, und diese Illusion m öglichst k räftig zu erzeugen, ist seine A u f
gabe." E fejlődési folyam atot továbbvezetve azt következő- képen tag o lh atju k : 1. a beszédm ozgás érzelm ei; 2. a szavak ritm usának, m eló d iáján ak és jóhangzásának érzéki benyom á
saiból ered ő érzelm ek; 3. az előbbi elem ek v áltozatos k ap cso lataiból ered ő érzelm ek; 4. a fenti három féle érzelem egyesü
léséből önként adódik az átm en et a szem léletességhez; 5. a szem léletes képzetelem ek fo lytatólagosan gazdagodnak és asszociálódnak az em lített érzelm i érték ek re való állan d ó tek in tettel. Ezen öt fejlődési fokon keresztü l lassan k én t k i
alak u l a szem léletes kép is az érzelm i tartalo m m al együtt.
Nem illúzió ez, hanem lélek tan i tény, m elynek további e lem zése m ár kívülesik k u tatásain k keretén.
Azon nagy érzelm i egységből, m elyben m inden szem léletes elem és a belőle fakadó érzelem egyesül, bizonyos m agasabb, lelki életü n k et irányító logikai, ethikai és esztétik ai érzelm ek (egyszóval: appercepciós érzelm ek) fakadnak, m elyek egyre m élyebb és so k oldalúbb íté le ta lk o tá sra ösztönzik az em beri szellem et. Ezek is k ap cso lato sak a pusztán nyelvi érzelm ekkel,
' ’ V. ö. Jon as Cohn: Die A nschaulichkeit der dichterischen Sprache.
Z. f. Ä sthetik. 1907. 2. füzet.
16 Das Stilgesetz der Poesie. Leipzig, 1901. c. művében.
Kurzweil G.: A forma mint kifejezőeszköz Klopstock ódaköltészetében.
úgyhogy a nyelvi form ák közvetlenül fe lk elth etik őket. így az asszociációs érzelm ek á lta l té r- és időbeli re n d szerb en k ife j
te tt k ép zetek m agasabb em beri tartalo m m al telítő d n ek . A nyelv ezá lta l a csupasz form ák és v ázlato k v értelen k é p z e tv ilág át m egh alad v a az eleven élet áb rá z o lá sára válik alk alm assá.
„In d em ein sprachliches G ebilde geform t w ird, tauchen rein sprachlich-sinnliche G efühle auf, sie verknüpfen sich m it den G efü h lsresten der frü h eren A nschauungen, die zu den W o rten gehören, und w ecken so den V orstellungsgehalt, sie verbinden sich fern er m it den von d er V erknüpfung frü h erer d irek ter E rfah ru n g en h er in d er Seele schlum m ernden A sso- ziations- und A p p erzep tio n sg efü h len und w ecken so die leb en s
echte B eziehung, in d er die V orstellungen stehen so llen .“17 18 A fentiekből nyilvánvaló, hogy K lopstock ó d ak ö ltészete szem lé
let-, érzelem - és eszm evilágának közös fo rrása a m indent á t ölelő b arokk-rom antikus életérzés, s a feszültség csak egyik összetevője ö sszh atása e nagy lelki ere d ő jé n e k .151
M inden szem léletes k é p zetet vagy k é p zetelem et egy é rz e lem előz meg m int szubjektív élm ényi érték, m ely fölkelti a k ép zet ta rta lm á t. A k ép zet p lasztik u s volta, k ép k eltő és belső szem léletet előidéző e re je a benne re jlő ta p a s z ta la ti világ vizuális elem einek szám ától függ.19 H a ezen elem ek a h á t
térbe szorulnak vagy hiányzanak, akkor érzelem kom plikáció keletkezik, m ely az élm ényi és ta p a s z ta la ti érté k e k n e k m ár csak az illú zió ját kelti fel bennünk. így van n ak szavak, m elyek vagy csupán az érzelem , vagy csupán a szem lélet k ed v éért jönnek létre és szerep eln ek a költői m ű egyik-m ásik helyén.
V aló jáb an pedig m indkét csoport az érzelem ben gyökeredzik.20 A fentiek a la p já n im m ár világosan lá tju k K lopstock ódái stílu sáb an a szem léletesség és feszültség viszonyának lélek tan i elő feltételeit. A m űvészi értelm ű szem léletességhez azonban még több is kell: tö k életes életszerűség és term észethűség, ami különösen a nyelvi elem ek összefüggéséből szárm azik. A stílu s
nak te h á t úgy kell alak u ln ia, hogy a logikai, ethikai és eszté-17 Sc hm idt, i. m. 200. 1,
18 V. ö. W u n d t: G esetz d er psychischen R esultanten! G ru n d riss der Psychologie: Beziehungs- und Entw icklungsgesetze.
19 V. ö. Berger, i. m. 7. 1.
20 V. ö. Günther Müller, i. m. 185. 1.
51 tik ai m inőségek m agasabb é le té rz ésé t ki tu d ja fejezni, m ert e z á lta l jő lé tre a m űvészi kép egyes elem einek élettől duzzadó egysége és harm ó n iája. A tisztán nyelvi érzelm ek alkotó e le m eit nehéz m egállapítani. ,.W ahrscheinlich spielen hierbei die durch die S prachm elodie bedingten E lem entargefiihle eine grosse R olle, indes scheidet auch d er R hythm us nicht aus, und einzelne eingenartige Stilform en (B indew örter z. B.) w irken d ire k t ein auf die E n tfaltu n g solcher Beziehungsgefühle, die d an n zum d en k en d en D urchdringen d er sprachlich d arg estellten W irk lich k eiten fü h ren .“*1
A z érzés te h á t az a hid, m ely K lopstock ó daköltészetében a valóság és az illúzió világát összeköti a nyelv segítségével.
Érzés, szem lélés és gondolkozás itt oly m űvészi harm ó n iát lé te sítenek, hogy tá rg y as gondolkodásm ódról (gegenständliches D enken) beszélh etü n k K lopstocknál. Ez nagyon tu d ato s fo ly a
m at n á la és végighúzódik egész költészetén. így ak á r meglevő m otivum okból a lk o tja meg ö n hatalm úlag a m űvét, ak á r pedig a közvetlen ta p a sz ta la tb ó l teszi azt életteljessé, az eredm ény m in d k ét esetben a te lje s szem léletesség lesz, m elynek illú zió ját a nyelv kelti fel bennünk. A te lje s valóságot sohasem éri el K lopstock kifejező m űvészete, inkább az illú zió ja felkeltésében rem ekel. Ez e re je és gyengéje is egyszersm ind. Sokszor ugyanis le té r a helyes középútról és irre a liz álja, elv o n ttá teszi a szem léletes h a tá st. A hol azonban m érsékelni tu d ja m agát, épen az elvontság és egyénítés, a h a tá ro z a tlan sá g és a m e g h atáro zo tt
ság egyesítésével idézi elő ódái nyelvében a legszem léletesebb m űvészi h a tá so k a t.22
A tárgyias gondolkozás sa játo s form ákat alk o to tt K lo p stock ódáiban. Ilyenek: a szem léletes gondolatfűzés e lle n té te s
sége és p árhuzam ossága, a képek és szim bólum ok kedvelése, az é le tte le n dolgok átlelk esítése. E tulajdonságokból a nyelvi kifejezőeszközök egesz sora a lak u lt. E zek: m egszem élyesítés, m egnevezés, v á ra tla n fo rd u lato k (pl. az ú. n. ,,F o rm elb ru ch “), asszociációk, m etafora, szim bólum , e lle n té t stb. Épen az e lle n té t ig azolja azt a tényt, hogy a szavak viszonyait nem leh et e l
v álasztan i a m ondatokétól, m ert az ellen tétb en növi ki m agát szinte ren d szeresen a szóviszony m ondatviszonnyá. Sőt az
21 Schm idt, i. m. 201. 1.
22 V. ö. Schmidt, i. m. 201— 2. 1.
4*
egyes m ondatviszonyok fe lett is érvényesül v alam ely z á rt összeköttetés, folytonosság és egységes u ralk o d ó te n d en cia.23 V an azonkívül sok olyan nyelvi form a is K lopstocknál, m ely m egtöri a költői beszéd h an g u lati és szem léleti egységét és ezá lta l k arak terisztik u s, an tip lasztik u s h a tá so k a t és fe sz ü lt
séget eredm ényez. E zek: a parenthesis, ellypsis és az an a- koluthon, A parenthesis m agyarázó jellege m iatt m eg zav arja az összefüggést és sokszor végtelenül körülm ényessé teszi a stílu st. E lte re li ugyan a figyelm et a fődologról, azonban élén kítő h a tá sa is van, m ert a költő átm enetileg fölcseréli az e l
beszélő szerep ét a m agyarázóéval. H a m űvészi tu d ato sság g al és k ellő érzékkel alk alm azza, igen h atáso s lehet, pl,:
„Ich sah, o sagt mir, sah ich, was jetzt geschieht?
Erblickt’ ich Zukunft? mit der britannischen Sah ich in Streitlauf Deutschlands Muse
Erblickt’ ich Zukunft? mit der britannischen Sah ich in Streitlauf Deutschlands Muse