K lopstock telje se n lírai egyéniség. K öltői alap term észetén ek igazi arca, zsenijének nagysága ódak ö ltészetéb en tükröződik legjobban.
K lopstock ó d áit m űvészien felérteni, azaz ta rta lm u k a t ön
m agában átélni, a ta rta lo m és form a eg y m ásértv aló ság át fel
ism erni, a legnehezebb felad ato k egyike. A z ó d a k é p tartalm áv al párhu zam o san m ély é rz éstartalo m is fejlő d ik nála. K ép és érzés csodálatos harm ó n iájáb ó l alakul ki az óda belső élete, je le n tő sége. M indez a form ával egyesülve válik csak b efe je z ett egésszé.
Ódái form akincsében m indazon lelki folyam atok visszatü k rö ződnek, m elyek azokat létreh o zták , A m űvészi form a te h á t a külső és belső átélés szem élyes tartalo m m al te líte tt ered ő je, így lesz az óda leghívebb kifejezője az alkotó zseni szem élyi
ségének tartalo m b an és form ában eg y a rá n t.1
H a K lopstock költői lényéből ód áin ak ta rta lm i és form ai viszonyaira ak aru n k következtetni, legelőször is a követendő módszert kell m egállapítanunk. M ár eleve hangsúlyozzuk, hogy a forma önm agában nem jelentős, hanem csak a ta rta lo m ra v o natkoztatva válik azzá. így nem h a sz n á lh a tju k az ú, n. dogma
tikus módszert, m ely nyelvtani és stilisztikai k ateg ó riák b a töm ö
ríti m egfigyelései és elem zései eredm ényét, a priori elveket e rő lte t a m ű alk o tás élő organizm usára.2 H asonlóan állu n k a
1 A m űalk o tás és m üértékelés léle k ta n ára vonatkozó m egjegyzéseinket iöként a következő m űvekből m erítettü k :
R. Muller^Freienfels: Psychologie d er K unst. Berlin, 1923.‘- 2. k.: P o etik (Aus N atu r und G eistesw elt. 460. sz.)
W alte r Heynen: D iltheys Psychologie des d ichterischen Schaffens.
H alle a, S. 1916.
R. Lehmann: D eutsche Poetik. (H andbuch des deutschen U n te r
richts. III.,.)
' V. ö. M. H. Jetiin ek: B em erkungen über K lopstocks D ichtersprache.
Vom G eiste neuer L iteratu rfo rsch u n g (F estsch rift für O. W alzel).
történeti módszerrel is. Ez k ik u ta tja a költő nyelvének és m otí
vum ainak viszonyát kortársaihoz, elődeihez, az idegen iro d a l
m akhoz, a néphez stb. E m ódszer ta g a d h a ta tla n u l érték eseb b az előzőnél, de ez sem ad fogalm at az illető költő egyéniségének, alkotó e rején ek titk airó l, E szem pontból — s ez a mi szem p o n tunk is — egyedül a lélektani vagy karakteriológiai m ódszer jöhet tekintetbe. Ez m agában fo g lalja a k ét előzőt is m int e lő készítő fokozatokat és felh aszn álja a filológiai, esztétikai és szellemtörténeti módszer ered m én y eit is. (V. ö. P. Merker; N eue A ufgaben der deutschen L iteraturgeschichte, Leipzig 1921.j A dogm atikus m ódszer a d a tg y ű jté se nélkül ugyanis ítéleteink ingadozókká válnának. A tö rtén eti m ódszer segítségével pedig m e g á llap íth atju k az illető író fejlő d é stö rté n e ti jelentőségét.
Ö nm agában azonban egyik sem kielégítő. Közös h ib áju k ugyanis az, ,,dass sie einen ewig w echselnden seelischen V erlauf in fertiggegebene, sta rre R ahm en zwingen, dass sie zarte, innere V orgänge m it rohen, äusserlichen M itteln b e h a n d e ln “ .4 A nyelv ugyanis nem önm agáért, hanem azon g o n d o latért és érzelem ért van, m ely á lta la ju t kifejezésre.
H angsúlyoznunk kell e helyen, hogy az organikus m üelm élet hívei vagyunk, m int E rm atinger, W alzel és sok m ás. Egy k ö lte m ény ö sszh atásán ak elem zése ugyanis három főforráshoz vezet bennünket: a tartalo m , a form a és a köztük levő, szükségképen organikus viszony vizsgálatához. E zen alap fo g alm ak m eghatá- io z á sa it E rm atin g er nyom án közöljük. A ta rta lo m n á l (G ehalt) ő különbséget tesz anyagélm ény (Stofferlebnis) és g o n d o la t
élm ény (G edankenerlebnis) között. Az a n ya g élm én y a tö rtén és külső és belső ak tu sain ak eg y m ásrah atásáb ó l ered ő a d o ttsá g a az egyes anyagelem eknek és ezek cso p o rtjain ak , a m otívum ok
n a k .' A gondolatélm ény pedig: ,,Das G ed an k en erleb n is ist die gedankliche A u sein an d ersetzu n g des Ich m it d er W e lt (der 1
Lásd erről bővebben:
Rubinyi Mózes: N yelvesztétika. B eöthy-E m lékkönyv 458— 63. 1.
Bajza Józ se f: B ajza József költői nyelvéről. M. N yelvőr 37 : 13— 25. 1.
Prohászka János: P etőfi költői nyelvének fősajátságai. N yelvészeti füzetek 58. sz.
1 O. Walzel: G ehalt und G estalt. (H andbuch d er L ite ratu rw isse n schaft.) 384. f.
V. ö. Ermatinger: Das dich terisch e K unstw erk 51. 1.
K onvention). Es erzeugt im In n ern des D ichters die Idee o d er die Ideen . . , Die Id ee o d er die Id een bilden in ih re r G esam tw irkung die W eltan sch au u n g des D ichters, sein G esam turteil über das Sein und W erden, G ott und W elt, über F rag en d er E rkenntniss, d er Sittlichkeit, Schuld und Schicksal usw .“6 V égül id e ik ta tju k a forma m eg h atáro zását és lellem zését is: ,,Die F orm im K u n stw erk ist sinnliche B egren
zung des durch die Id een d y n am ik d er W eltan sch au u n g beseelten Stoffes, S ichtbarw erdung d er geistigen F unktion, die im K u n st
schaffen sich auslebt. Ihre G esetzm ässigkeit e rh ä lt sie somit nicht von aussen, sondern von innen, aus der dynam ischen B e
ziehung von Idee u n d Stoff. D as geform te K unstw erk ist, wie jedes Lebew esen, autonom , nicht heteronom . D as W esen der Form ist beim genial S chaffenden nicht äu sserer Zufall, W ahl, sondern innere N otw endigkeit, bedingt durch den G efü h ls
gehalt und Id een k ern d er P e rsö n lich k eit.“7 A form a leh et belső és külső. A belső forma a költő életérzésén ek és eszm edinam i
k á já n a k e red ő je a m űalkotásban. A külső forma Pedig az én és a világ m int eszm ei-szubjektív és anyagi-objektív elem ek k ö l
csö n h atása a mü külső kifejezőeszközeiben.8 * A külső form a vagy stílu s (tágabb értelem ben) m agában fo g lalja a szorosabb értelm ű stílust, a ritmust és a nyelvmelódiát.
E zen fogalm i alap v etés u tá n k iem eljük azt a tényt, hogy a tartalo m , az anyag m int su b stratu m csak term észetén él fogva, logikailag előzi meg a form át. Közös fo g an tatásu k a költői lélek oly intuitív fo ly am atain ak eredm énye, m elyek tito k zato s te r m észetét sajnos ignoram us s tán örökre ignorabim us! E zt m eg
fontolva, K lopstock ódak ö ltészetén ek lélek tan i elem zésében az lesz a kiindulópontunk, hogy a k arak terio ló g ia0 szab ály ai s z e rin t oly álla n d ó és kim agasló jellem vonásokat álla p ítsu n k meg szem élyiségében, m elyek ódái ta rta lm á b a n és fo rm ájáb an elha- tározólag érvényesültek. ,,Es liegt in den C h a ra k te re n eine ge
wisse N otw endigkeit, eine gewisse K onsequenz, verm öge w elcher bei diesem o d er jenem G rundzug eines C h arak ters gewisse
8 U. o. 65. 1.
7 U. o. 191—2. 1.
8 U. o. 192. 1.
H V. ö. Edua rd Spranger: Lebensform en. G eistesw issenschaftliche Psychologie und E th ik d er P ersönlichkeit. H alle, 1927,6
K lopstock szem élyiségében öt ilyen á llan d ó tu la jd o n sá g o t figyel
h etü n k meg, m elyek term észetesen a legkülönfélébben d ifferen ciálódnak. E zek a következők:
1. K ülönösen vonzódik a tipikushoz, az elvonthoz. Id e a li
zál, elszellem ít m indent. H ajlik a ta rta lm i és form ai h atáso k tú lh a jtá s á ra stb. Egyszóval: irrealitás (vagy irra tio n a litá s ).
2. Lelki nagyság, m ely a m onum entális felé tö r ta rta lo m ban és form ában eg y arán t. A legm agasztosabb tá rg y a k a t énekli meg a legm éltóbb form ában. P á to sza m indennek nagy jelen tő séget tu la jd o n it stb. E gyszóval: fenség.
3. M indent m agához ölelő és á ta la k ító érzelem , m ely az öröm ben és fájdalom ban, baráti, szerelm es, hazafias és vallásos felhevülésben nem ism er h a tá rt stb. Egyszóval: érzel messég.
4. Ifjú i erőérzet, ny u g talan képzelőerő, jellem szilárd ság stb.
Egyszóval: feszültség.
5. G ondolat- és érzésvilágának á lla n d ó ritm ikus h u llá m zása, b arokk optim izm us, m ely csapongó életöröm ével m indent zenei m inőségekre értékel át. Egyszóval: zeneiség.
E zen öt főszem pont ism eretével k e z d jü k m eg e le m z é se in ket, m elyeket az egyes fejezetekben a következőképen cso p o r
to síto ttu n k :
I. A kérdéses tulajdonság lélektani és tartalmi határoz- mányai.
1. K lopstock költői egyéniségének azon jegyei, m elyekből a tu lajd o n ság fak ad t,
2. A zon egyetem es elv, szellem i- vagy ízlésáram lat, m ely alá a tu la jd o n sá g besorozható.
3. A tu lajd o n ság érzelm i- és gondolatélm ényi a la p ja i (G efühls- und G ed an k en erleb n is).
4. A tu la jd o n sá g anyagélm ényi a la p ja i (S tofferlebnis).
II. A kérdéses tulajdonság formai határozmányai.
A) Belső form a.
B) K ülső form a vagy stílus (általános értelem ben) a) S t i l u s (szorosabb értelem ben)
1. K lopstock esztétik ai appercepciósform ái és az illető tu lajd o n ság . 10
10 J. P. Eckerma nn : G espräche mit G oethe, 1824. febr. 26.
11
O b jektív appercepciósformák: m egszem élye
sítés, á tv á lto z ta tá s, m etafora, m etonym ia Synekdoche, szim bólum , antithesis, epithesis, synthesis, k örülírás.
S z u b je k tív appercepciósformák: erős érze
lem keltő szavak v álasztása, az érzelem h u llám zás előidézése, az érzelem felfokozása ism ét
léssel, roko n értelm ű szók és fo rd u lato k h a l
m ozásával, a szó- és m ondatfűzéssel; a feszü lt
ség fokozása stb.
2. A z esztétik ai appercepciósform ák nyelvi m eg
felelői:
S zóalkotás, szóválasztás, szóhalm ozás, szó
ism étlés, m o n d atszerk esztés (egyszerű és ösz- sz e te tt m ondatok, m o n datdeterm inációk, a szórend) stb.
3. P roblém ák: a logikai helyesség, szem léletes
ség, ellen tétesség stb. és az illető tu lajd o n ság . b) R i t m u s
A hangsúlyozás; ütem előzős és an élk ü li so
rok; a pauza; szó tag n y u jtás; többszótagos ütem ek; a tem pó; a hangerősség viszonyai, a lebegő és á th e ly e z ett hangsúlyozás; a több
ütem ű (3, 4, 5, 6) sorok; a különböző alak ú sorok v áltak o zása; ism étlés és szim m etria; a sorvég (csengő, tom pa és p a u z á ló ); versszakos és v ersszak talan tagozódás; a szabad ritm us;
az óda m int szerves ritm ikai egység stb, c) N y e l v m e l ó d i a ; összehasonlító elem zés és a
jellem ző vonások kiem elése az illető tu la jd o n ság szem pontjából.
III. A lélektani, tartalmi és formai határozm ányok viszonya.
Rövid összefoglalása a m egfigyelés és elem zés lényeges eredm ényeinek; a ta rta lm i és form ai m inőségek egym ásra- v o n atk o ztatása stb.
E k e re t teljesség ét, m int id eáll, leginkább a zeneiség tá rg y a lásánál értü k ei. A többi tu lajd o n ság n ál m egelégedtünk a vi
szonylagos teljességgel és inkább egyes speciális k érd ések k i
fe jté sé re v etettük a súlyt. így az irrealitásn ál K lopstock p
rae-rom antikus lényével, az érzelm ességnél szentim entalizm usával, a feszültségnél szem léletességével, a fenségnél pedig a ,.m aga
sabb m ű fa jo k 1' jellem zésével foglalkoztunk.
M indez lehetővé te tte, hogy b ep illan th assu n k K lopstock költői m űhelyének szentélyébe és önm agából íté ljü k m eg zsenije n agyságát és h a tó e re jé t. F e ltá rtu k e rajongó lélekben a ném et barokk és rokokó k ö ltészet legszebb tem plom át. L ép jü n k be öröm m el, m inden ideg en k ed ést félretéve, a k ap u : az irrealitás!