1. Atalay, I.Z. (1978): The petiole and leaf blade relationship for the determination of phosphorus and zink status of vineyard. Vitis 17, 147-151.
2. Attia, F. - Ibrahim, H. - Cadet, A. - Garcia, M. (2004): Evoluation of Leaf, Must and Wine Cation Contents and of Must and Wines Acidity of Five Red Wine Grape Cultivars (Vitis Vinifera L.) Grafted onto 3309 Couderc and Grown Hydroponically. ISHS Acta Horticulturae 652: I. International Symposium on Grapevine Growing, Commerce and Research. Lisbon, Portugal.
3. Avenant, E. - Avenant, J.H. – Barnard, R.O. (1997): The Effect of Three Rootstock Cultivars, Potassium Soil Applications and Foliar Sprays on Yield and Quality of Vitis vinifera L. cv. Ronelle in South Africa. S.Afr.J.Enol.Vitic., 18, (2): 31-38.
4. Bakonyi, K. – Kocsis, L. (2004): Teleki Zsigmond élete és munkássága. Keszthely, VE GMK. 5-26.p.
5. Balogh, I. – Tóthné-Surányi, K. (2000): A kálium szerepe és jelentısége a szılıtermesztésben.
International Potash Institute Basel, Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar Szılıtermesztési Tanszék, Budapest, 1-57.p.
6. Bates, T. (2005): Grapevine Root Biology and Rootstock Selection in the Eastern U.S. Proceedings of the Grapevine Rootstocks: Current Use, Research and Application. Rootstock Symposium, Osage Beach, Missouri, February 5, 2005. Editors: Cousins, P and Striegler, R.K.
7. Bergmann, W. (1979): Termesztett növények táplálkozási zavarainak elıfordulása és felismerése.
Mezıgazdasági Kiadó, Budapest
8. Bica, D. - Gay, G. - Morando, A. – Soave, E. (2000): Effects of rootstock and Vitis vinifera genotype on photosynthetic parameters. ISHS Acta Horticulturae 526. V.International Symposium on Grapevine Physiology. Jerusalem, Israel, 2000.
9. Blaha, J. (1975): Affinitätsversuche mit der Traubensorte Veltliner grün – Mitteilungen Rebe, Wein und Obstbau, (2): 97-100.
10. Bogoni, M. - Failla, O. - Panont, A. - Scienza, A. – Falcetti, M. (1995): Leaf diagnosis in genotype x environment interaction studies for the assessment of viticultural aptitudes of a territory.
ISHS Acta Horticulturae 383: Mineral Nutrition of Deciduous Fruit Plants. Trento, Italy.
11. Bogoni, M. - Tovaglieri, A. - Failla, O. – Scienza, A. (1996): Use of different statistical methods to assess stability in grapevines. Australian Journal of Grape and Wine Research, 2, 50-58.
12. Boubals, D. (1976): Obtention de nouveaux porte-greffes favorables à la qualité. Considérations générales. Exposé présenté à la 56e Assemblée générale qui a eu lieu à Ljubljana, Yougoslavie, du 30 août au 4 septembre 1976. Voir Ordre du Jour Bulletin de l’ O.I.V., 543, 321-329.
13. Boulton, R. (1980a): A hypothesis for the presence, activity, and role of potassium/hydrogen, adenosine triphosphatases in grapevines. Am. J.Enol.Vitic. 31, (3): 283-287.
14. Boulton, R. (1980b): The relationships between total acidity, titratable acidity and pH in grape tissue. Vitis, 19, (2): 113-120.
15. Brancadoro, L. -Valenti, L. – Reina, A. (1995): Rootstock effect on potassium content of grapevine. ISHS Acta Horticulturae (383): 115-124. Mineral Nutrition of Deciduous Fruit Plants.
Trento, Italy.
16. Bravdo, B. - Hepner, Y. - Loinger, C. - Cohen, S. – Tabacman, H. (1985): Effect of Crop Level and Crop Load on Growth, Yield, Must and Wine Composition, and Quality of Cabernet Sauvignon.
Am.J. Enol.Vitic., 36, (2): 125-131.
17. Bravdo, B.A. (2001): Effect of Cultural Practices and Environmental Factors on Fruit and Wine quality. Agriculturae Conspectus Scientificus, 66, (1): 13-20.
18. Cabanne, C. – Donéche, B. (2003): Calcium accumulation and redistribution during the development of grape berry. Vitis, 42, (1): 19-21.
19. Candolfi-Vasconcelos, M.C. (1995): Phylloxera-resistant Rootstocks for Grapevines. Oregon State University Extension Service. http://extension.oregonstate.edu/catalog/html/ec/ec1463/
20. Candolfi-Vasconcelos, M.C. - Castagnoli, S. – Baham, J. (1997): Grape Rootstocks and Nutrient Uptake Efficiency. Annual Meeting of the Oregon Horticultural Society. http//
berrygrape.oregonstate.edu. Proc.Oregon Hort. Soc. 88.
21. Carbonneau, A. (1985): The Early Selection of Grapevine Rootstocks for Resistance to Drought Conditions. Am. J. Enol. Vitic., 36, (3): 195-198.
22. Christensen, L. P. (1984): Nutrient Level Comparisons of Leaf Petioles and Blades in Twenty-Six Grape Cultivars Over Three Years (1979 through 1981). Am. J.Enol.Vitic., 35, (3): 124-133.
23. Cindrić, P. – Korać, N. – Kovač, V. (2000): Sorte vinove loze. Poljoprivredni Fakultet Univerzitate u Novom Sadu, „POMETEJ”, Novi Sad, III.izdanje, 417-418.p.
24. Cirami, R.M. - McCarthy, M.G. - Glenn, T. (1984): Comparison of the effects of rootstock on crop, juice and wine composition in a replanted nematode-infested Barossa Valley vineyard – Australian Journal of Experimental Agriculture and Animal Husbandry, 24, 283-289.
25. Conradie, W.J. (1981): Seasonal uptake of nutrients by Chenin blanc in sand culture. II.
Phosphorus, potassium, calcium and magnesium. S. Afr. J. Enol. Vitic. 2, 7-13.
26. Conradie, W.J. (1983): The uptake and distribution of 15N enriched nitrate by three rootstock cultivars grafted to Chenin blanc. South African Jiurnal for Enology and Viticulture 4, (2): 45-47.
27. Conradie, W.J. – Saayman, D. (1989a): Effects of Long-Term Nitrogen, Phosphorus, and Potassium Fertilization on Chenin blanc Vines. I. Nutrient Demand and Vine Performance.
Am.J.Enol.Vitic. 40. (2): 85-90.
28. Corino, L. – Calo, A. (2001): Sustainable Viticulture: Current Practices and Future Developments. Agriculturae Conspectus Scientificus, 66, (1): 3-11.
29. Cousins, P (2005): Evolution, Genetics, and Breeding: Viticultural Applications of the Origins of Our Rootstocks. Proceedings of the Grapevine Rootstocks: Current Use, Research and Application.
Rootstock Symposium, Osage Beach, Missouri, February 5, 2005. Editors: Cousins, P and Striegler, R.K.
30. Crescimanno, F.G. – Di Lorenzo, R. – Occorso, G. – Sottile, I. (1984): Ricerche sulee combinazioni d’innesto della vite in Sicilia. Vignevini, 10, 39-44.
31. Csepregi, P. – Zilai, J. (1961): Alanyfajták hatása a ráoltott szılıfajta termékenységére és növekedési erélyére (Elızetes közlemény). Kertészeti és Szılészeti Fıiskola Évkönyve, XXV.évf. 85-96.
32. Csepregi, P. – Zilai, J. (1973): Szılıfajtáink. Mezıgazdasági Kiadó, Budapest, 233-241.p.
33. Csepregi, P. – Zilai, J. (1977): Érdemes az immunis talajokra is oltványt telepíteni. Kertészet és Szılészet, 26, (17): 6.
34. Csepregi, P. – Zilai, J. (1988): Szılıfajta-ismeret és – használat. Mezıgazdasági Kiadó, Budapest
35. Csikászné, K.A. – Diófási, L. (2006): Alanyfajták hatása a Cabernet sauvignon szılıfajta tápelem felvételére három különbözı termıhelyen. Kertgazdaság, 38, (1): 43-55.
36. Csikász-Krizsics, A. – Diófási, L. (2007): Investigations into the correlation between boron concentration and yield characteristics with the grape cultivar ’Cabernet sauvignon’ on different rootstocks. Mitteilungen Klosterneuburg, 57, (4): 213-223.
37. Csikászné, K. A. – Diófási, L. – Ijjász, I. (2003): Az alanyfajták hatása a Cabernet sauvignon szılıfajta tápanyag felvételére, eltérı jellegő (csapadékos, aszályos) évjáratokban. Poszter. „Lippay János-Ormos Imre-Vas Károly” Tudományos Ülésszak, Budapest 2003. november 6-7. Összefoglalók-Kertészettudomány 494-495.
38. Čuš, F. (2004): The effect of different scion/rootstock combinations on yield properties of cv.
Cabernet sauvignon. Acta Agriculturae Slovenica, 83, (1): 63-71.
39. Debreczeni, B. – Debeczeni, B-né (1983): A tápanyag- és vízellátás kapcsolata. Mezıgazdasági Kiadó, Budapest, 73-74., 126.p.
40. Delas, J. (1979): Compartement du Merlot franc de pied et greffe en sol de graves de la region de Bordeaux, influence de la fertilisation azotée. Connaissance de la Vigne et du Vin, Bordeaux, 13, (2):
115-124.
41. Delas, J. – Pouget, R. (1979): Influence de la greffage sür la nutrition minerale de la vigne.
Connaissance de la Vigne et du Vin, Bordeaux, 13, 241-261.
42. Diófási, L. (1985): A minıségi borszılıtermesztés tudományos alapjai. Mezıgazdasági Kiadó, Budapest, 214-226.p.
43. Diófási, L. (1999): Az alany hatása termıkorú Cabernet sauvignon fajta tıkéinek életmőködésére, produkciójának minıségére a Szekszárdi, a Villányi és a Mecsekaljai borvidéken. T 023316 számú OTKA zárójelentés, Pécs, 1997-1999.
44. Diófási, L. (2004): Affinitási kísérletek eredményei Dél-Dunántúl borvidékein. Magyar Szılıszaporító. 2, (2): 8-14.
45. Dobrovoda, K. (1975): Resultats d’essais sur l’affinite entre la vigne porte greffe et la vigne noble. Progrés de la recherche viti-vinicole, 7, 143-158.
46. Donéche, B. – Chardonnet, C. (1992): Evolution et localisation des principaux cations au cours du développement du raisin. Vitis 31, 175-181.
47. Dula, B. (1987): A szılılevél N/K arányának és a terméshozam változásának vizsgálata.
A szılı tápanyagellátása. Nemzetközi tanácskozás. Gyöngyös, 1987. okt.9.
48. Eifert, J.- Bálo, E-né – Bálo, E.(1965): Alanyhatás vizsgálatok szılın, különbözı körülmények között. I. Az alanyok hatása a termés mennyiségére és minıségére, a vesszıtermésre és a tıkepusztulás mértékére. Szılı-és gyümölcstermesztés, Bp. 1, 33-60.
49. Failla, O. - Scienza, A. - Stringari, G. – Falcetti, M. (1990): Potassium partitioning between leaves and clusters: Role of rootstock. Genetic improvement of grapevine form or function. Vitis, Special Issue 187-196.
50. Fardossi, A. – Brandes, W. – Mayer, C. (1995): Einfluss verschiedener Unterlagssorten auf Wachstum, Naehrstoffgehalt der Blaetter und Mostqualitaet der Sorte Gruener Veltliner. Mitteilungen Klosterneuburg, Rebe und Wein, Obstbau und Fruechteverwertung 45, (1-2): 3-15.
51. Fardossi, A.- Hepp, E. - Mayer, C. – Kalchgruber, R. (1991): Untersuchungen über den Einfluss verschiedener Unterlagssorten auf die Nährstoffgehalte bei Grünem Veltliner im Gefässversuch. Mitt.Klosterneuburg, 41, 137-142.
52. Fardossi, A. - Hepp, E. - Mayer, C. – Kalchgruber, R. (1993a): Untersuchungen zur Nährstoffaufnahme mit Stecklingen der Rebsorte Traminer in Abhängigkeit von Unterlagsorten und Edelreisklonen in Wasserkultur. Mitt.Klosterneuburg, 43, 153-159.
53. Fardossi, A. - Hepp, E. - Mayer, C.- Kalchgruber, R. (1993b): Vergleichende Untersuchungen zum Ernährungszustand der Rebsorte Traminer in Abhängigkeit von Unterlagsorten und Edelreisklonen. Mitt.Klosterneuburg, 43, 189-193.
54. Fardossi, A. - Hepp, E. - Mayer, C. – Kalchgruber, R. (1992): Über den Einfluss verschiedener Unterlagssorten auf Wachstum, Ertrag, Mostqualität und Ernährungszustand der Edelsorte Neuburger (Vitis vinifera L.ssp.) im dritten Standjahr. Mitteilungen Klosterneuburg 42, 47-57.
55. Fardossi, A. - Hepp, E. - Mayer, C. – Wendelin, S. (1990): Vergleichende Untersuchungen über die Nährstoffaufnahme durch die Unterlagsrebsorten Kober 5BB, SO4 und Fercal im Gefässversuch.
Mitt.Klosterneuburg, 40, (4): 147-151.
56. Fardossi, A. – Schober, V. – Schmuckenschlager, B. (1996): Einfluss verschidener Unterlagssorten auf die Mg-Ernährung der Sorte Welschriesling. Mitteilungen Klosterneuburg, 46, (6): 221-231.
57. Ferenczi, S. (1966): A szılı, a must és a bor kémiája, Mezıgazdasági Kiadó, Budapest, 60-62.p.
58. Ferreira, J.H.S.- Marais, P.G. (1987): Effect of Rootstock Cultivar, Pruning Method and Crop Load on Botrytis cinerea Rot of Vitis vinifera cv. Chenin blanc grapes. S. Afr.J.Enol.Vitic., 8, (2): 41-44.
59. Fregoni, M. – Vercesi, A. (1995): Relationships between mineral status of Pinot nero grapevines and must acidity. ISHS Acta Horticulturae 383: Mineral Nutrition of Deciduous Fruit Plants. Trento, Italy.
60. Füleky, Gy. (Eds, 1999): Tápanyag-gazdálkodás. Mezıgazda Kiadó, Budapest, 34., 505-513., 564-570.p.
61. Gaprindasvili, G.V. (1971): Vlijanie nekotorüh podvoev na urazsaj i kacsesztvo vinograda.
(Néhány alany hatása a szılı hozamára és minıségére.) Vinod. I Vinogr. SzSzSzr. (5): 32-33.
62. Gaprindasvili, G. (1982): Vlijánie na podlozskata vrhu kolicsesztvo i kacsesztvo na dobiva – Lozarsztvo i Vinarsztvo, (1): 41-43.
63. Gaprindasvili, G.V. - Buhrikidze, E. Sz. – Cercvadze, A. Sz. (1980): Podbor podvojev dija mesztnih szortov vinograda- Vinodelije i Vinogradarsztvo SzSzSzR, (1): 40-42.
64. Garcia, M. - Gallego, P. - Daveréde, C. – Ibrahim, H. (2001a): Effect of Three Rootstocks on Grapevine (Vitis vinifera L.) cv. Négrette, Grown Hydroponically. I. Potassium, Calcium and Magnesium Nutrition. S.Afr.J.Enol.Vitic., 22, (2): 101-103.
65. Garcia, M. – Ibrahim, H. - Gallego, P. – Puig, Ph. (2001b): Effect of Three Rootstocks on Grapevine (Vitis vinifera L.) cv. Négrette, Grown Hydroponically. II. Acidity of Musts and Wines.
S.Afr.J.Enol.Vitic., 22, (2): 104-106.
66. Gazdag, L. (1983): A szılı feldolgozása és a must erjesztése. Mezıgazdasági Kiadó, Budapest, 146-169.
67. Grant, R. S. (1999): Managing phosphorus deficiency in vineyards. Practical Winery & Vineyard Magazine. (1)
68. Grant, R.S. – Matthews, M.A. (1996): The influence of phosphorus availability and rootstock on root system characteristics, phosphorus uptake, phosphorus partitioning, and growth efficiency. Am. J.
Enol. Vitic., 47, 403-406.
69. Guerra, B. – Meredith, C.P. (1995): Comparison of Vitis Berlandieri x Vitis riparia rootstock cultivars by restriction fragment length polymorphism analysis. Vitis 34, (2):109-112.
70. Gysi, C. (1987): Zwölfjährige Feldversuche im ostschweizerischen Rebbaugebiet zur Ueberprüfung der Düngungsrichtlinien. A szılı tápanyagellátása. Nemzetközi tanácskozás.
Gyöngyös, 1987. okt.9.
71. Hajdu, E. – Bakonyi, K. (2006): A szılıalany-nemesítés és eredményei hazánkban.
Kertgazdaság, 38, (3): 25-32.
72. Hale, C.R. (1977): Relation between potassium and the malate and tartrate contents of grape berries. Vitis, 16, (1): 9-19.
73. Hegedős, Á. (1960): A szılı vízforgalmára vonatkozó vizsgálatok. Kísérletügyi Közlemények 52/C (2): 3-27.
74. Hepner, Y. – Bravdo, B. (1985): Effect of Crop Level and Drip Irrigation Scheduling on the Potassium Status of Cabernet Sauvignon and Carignane Vines and Its Influence on Must and Wine Composition and Quality. Am.J. Enol.,Vitic., 36, (2): 140-147.
75. Hidalgo, L. – Candela, M.R. (1973): Affinité du greffon et du sujet. Exposé présenté à la 53 e Assemblée générale de l’Office international de la vigne et du vin, Madrid-Cordoue, 13-20 septembre 1973. Voir Ordre du Jour Bulletin de l’O.I.V., 508, 379-391.
76. Huang, Z. – Ough, C.S. (1989): Effect of Vineyard Locations, Varieties, and Rootstocks on the Juice Amino Acid Composition of Several Cultivars. Am.J.Vitic., 40, (2): 135-142.
77. Iannini, B. - Ridomi, A. - Moretti, G - Poppi, M. – Pezza, L. – Giulivo, C. (1980): Alcuni aspetti fisiologici e produttivi in una serie di combinazioni de innesto in Vitis vinifera – Revista di Viticoltura e Enologia di Conegliano, (12): 557-571.
78. Jaborek, C. (1988): Unterlagsreben in Östereich. Ursprünge und Herkunft unserer Rebunterlagen – 1.Teil. Winzer, Wien, 44, (1): 4-7.
2.Teil – Unterlagsreben in der Praxis. Winzer, Wien, 44, (2): 11-14.
79. Jackson, D.I. (1986): Factors Affecting Soluble Solids, Acid, pH, and Color in grapes. Am. J.
Enol.Vitic., 37, (3): 179-183.
80. Jackson, D.I. – Lombard, P.B. (1993): Environmental and Management Practices Affecting Grape Composition and Wine Quality – A Review. Am. J.Enol.Vitic., 44, (4): 409-430.
81. Kádár, Gy. (Eds., 1982): Borászat. Mezıgazdasági Kiadó, Budapest, 71-85.
82. Kádár, I. (1992): A növénytáplálás alapelvei és módszerei. MTA TAKI, Budapest, 157-197.p.
83. Kadisch, E. – Mertens, H. (1974): Die Unterlagsrebsorte Selektion Oppenheim 4 – ein Weg zum wirtschaftlichen Qualitätsweinbau. Der Deutsche Weinbau, 26, 889-892.
84. Kaserer H. - Blahous D. - Brandes W. (1995): Untersuchungen über den Einfluss von Rebunterlagen auf den Reifeverlauf, die Mostinhaltsstoffe und die Weinqualität bei der Rebsorte Grüner Veltliner. Mitteilungen Klosterneuburg, 45, 103-112.
85. Kaserer, H. - Blahous, D. – Brandes, W. (1996): Optimizing wine grape quality by considering rootstock-scion interaction. ISHS Acta Horticulturae 427. Strategies to Optimize Wine Grape Quality.
Conegliano, Italy 1996.
86. Kaserer, H. - Schöffl, G. (1993): Ergebnisse eines langjährigen Versuches über die Affinität der Rebsorte Zweigelt zu den Unterlagen 5C, SO4, 5BB, 143A, Sorisil und G9. Mitt. Klosterneuburg, 43, 109-117.
87. Keller, M. (2003): Grapevine Anatomy and Physiology. Washington State University. 103-109p., 153-155.p.
88. Keller, M. (2005a): Deficit Irrigation and Vine Mineral Nutrition. Am.J.Enol.Vitic. 56, (3): 267-283. Review
89. Keller, M. (2005b): Rootstock and Varietal Effects on the Variability in Cluster Initiation and Development. 14th Annual Conference of the Nortwest Center for Small Fruits Research in Portland, Oregon. 13.
90. Keller, M. - Kummer, M. – Vasconcelos, M.C. (2001a): Reproductive growth of grapevines in response to nitrogen supply and rootstock. Australian Journal of Grape and Wine Research, 7, 12-18.
91. Keller, M. - Kummer, M. – Vasconcelos, M.C. (2001b): Soil nitrogen utilisation for growth and gas exchange by grapevines in response to nitrogen supply and rootstock. Australian J. of Grape and Wine Research, 7, 2-11.
92. Kiss, Á. (1987): Klorózis: a növények sárgasága. Mezıgazdasági Kiadó, Budapest, 69, 73-74.p.
93. Klein, I. – Strime, M. – Fanberstein, L. (2000): Irrigation and fertigation effects on phosphorus and potassium nutrition of wine grapes. Vitis, 39, (2): 55-62.
94. Koblet, W. - Keller, M. - Candolfi-Vasconcelos, M.C. (1996): Effects of training system, canopy management practices, crop load and rootstock on grapevine photosynthesis. Proc. Workshop Strategies to Optimize Wine Grape Quality. Acta Horticulturae 427.
95. Kocsis, L. (1996): Szılıalany- és nemesfajták kölcsönhatása az oltványkészítéstıl a termırefordulásig. Kandidátusi értekezés, Keszthely
96. Kocsis, L. – Bakonyi, L. (2000): A szılıalany nemesítés története Magyarországon. In: Csoma, Zs. – Balogh, I. (Eds.) Milleniumi Szılıs-boros könyv. Agroinform, Budapest, 271-274.p.
97. Kocsis, L. – Bakonyi, L. – Bakonyi, K. (2000): A szılıalanyok használata Magyarországon. In:
Csoma, Zs. – Balogh, I. (Eds.) Milleniumi Szılıs-boros könyv. Agroinform, Budapest, 275-283.p.
98. Kocsis, L. – Lehoczky, É. (2000): Az alany-nemes kombinációk és a levelek tápelem tartalma közötti összefüggések a minıség szempontjából. Lippay János&Vas Károly Tudományos Ülésszak 2000. nov .6-7. Összefoglaló 534-535.
99. Kocsis, L. – Lehoczky, É. – Bakonyi, L. (1995): Studies on vine leaf nutrient status in various graft combinations. Horticultural Science – Kertészeti Tudomány, 28, (1-2): 54-56.
100. Kocsis, L. - Lehoczky, É. - Keresztes, Z. - Angyal, M. – Walker, M.A. (2001): Grape Rootstock – Scion Combination Effects on Leaf Nutrient Status and Yield Under Drought Condition in Hungary. ASEV 52nd Annual Meeting, San Diego, California 21.p.
101. Kocsis, L. – Podmaniczky, P. (2005): Grape rootstock-scion interaction on quantity and quality of yield. International Workshop on Advances in Grapevine and Wine Research. Venosa, Italy 14-17.
Sept. 2005. Abstracts 63.p.
102. Kozma, P. (1966): Szılıtermesztés 2. , Mezıgazdasági Kiadó, Budapest
103. Kozma, P. (1993): A szılı és termesztése. I.-II., Akadémiai Kiadó, Budapest
104. Kozma, P. – Polyák, D. (1965): L’ influence des porte-greffes sur la teneur en azote, en acide phosphorique et en potasse des feuilles de la vigne. Vignes et Vins (141): 25-27.
105. Kozma, P. – Polyák, D. (1973): A saját gyökerő és oltvány Olaszrizling szılıtıkék produktivitása különbözı talajokon. Kertészeti Egyetem Közleményei 37, 107-117.
106. Kozma, P. – Polyák, D. – Diófási, L. (1969): A szılıtıke növelésének és terhelésének hatása a levelek NPK tartalmára. Kertészeti Egyetem Közleményei, 33, (1): 135-154.
107. Lanyon, D.M. - Cass, A. – Hansen, D. (2004): The effect of soil properties on vine performance. CSIRO Land and Water Technical Report 34/04. 1-54.p.
108. Lehoczky, J. – Reichart, G. (1968): A szılı védelme. Mezıgazdasági Kiadó, Budapest, 186-191.p.
109. Luntz, O. (1987): A szılıalany-termesztés és fajtahasználat aktuális problémái hazánkban.
Szılıtermesztés és Borászat. 9 (1): 1-3.
110. Majoros, L. (1976): A szılıalany fajtaválaszték bıvítése. Kertgazdaság, Budapest, 8, (3): 37-44.
111. Marschner, H. – Schropp, A. (1977): Vergleichende Untersuchungen über die Empfindlichkeit von 6 Unterlagensorten der Weinrebe gegenüber Phosphatinduziertem Zink-Mangel. Vitis, 16, 79-88.
112. Matthews, M.A. - Sipiora, M.J. – Anderson, M.M. (1992): Potassium Fertilization and Rootstock as Factors of Fruit Composition. Proc.4th Int. Symp. Grapevine Physiol., Turin.
113. May, P. – Sauer, M.R. – Scholefiled, P.B. (1973): Effect of various combinations of trellis, pruning and rootstock on vigorous Sultana vines – Vitis, 12, 192-206.
114. Májer, J. (2004): Magnéziumhiány mérséklésének lehetıségei a Badacsonyi borvidék szılıültetvényeiben. PhD dolgozat, Keszthely
115. McCarthy, M.G. – Cirami, R.M. (1990): The Effect of Rootstocks on the Performance of Chardonnay from a Nematode-Infested Barossa Valley Vineyard. Am. J. Enol. Vitic. 41, (2): 126-130.
116. Miklós, E. (1994): A szılı kálium és kalcium transzportjának fajtajellege. Kandidátusi értekezés.
Kecskemét,
117. Miklós, E. – Erdei, L. – Eifert, J. (1985): A szılı kálium felvétele. I. Fajtajelleg és hatékonyság. Szılıtermesztés és Borászat. 7 (4): 24-28.
118. Miklós, E. – Hajdu, E. (2002): Effect of Rootstock on Nutrient Transport of Scion Varieties under Arid Condition. 8th International Conference on Grape Genetics and Breeding, Kecskemét – Hungary. In Acta Horticulturae (603): 749-753.
119. Misurenko, A.G. - Szamborszkij, P.P (1971): Vlijanie podvoja na roszt i urazsajnoszty vinograda. Vinod. i Vinogr. SzSzSzR. 2, 35-38.
120. Morlat, R. – Jacquet, A. (1993): The soil effects on the grapevine root system in several vineyards of the Loire valley (France). Vitis, 32, 35-42.
121. Morton, L.T. (1994): The myth of the universal rootstock-vines. Wines&Vines, 1994. June
122. Mpelasoka, B. S. – Schachtman, S.M. - Treeby, M.T. – Thomas, M.R. (2003): A review of potassium nutrition in grapevines with special emphasis on berry accumulation. Australian Journal of Grape and Wine Research, 9, 154-168.
123. Németh, M. (1967): Ampelográfiai album. Termesztett borszılıfajták 1. Mezıgazdasági Kiadó, Budapest, 154-156.p.
124. Németh, M. (1975): Ampelográfiai album. Alany-, direkttermı és csemegeszılı-fajták.
Mezıgazdasági Kiadó, Budapest, 46-50.p.
125. Nuzzo, V. – Matthews, M.A. (2006): Response of Fruit Growth and Ripening to Crop Level in Dry-Farmed Cabernet Sauvignon on Four Rootstocks. Am. J. Enol. Vitic., 57, (3): 314-324.
126. Ochaba, R. (1987): Uplyv kultivarov uslachtilého a podnikového vinica na úrody hrozna na terasách – Vinohrad, 12, 271-273.
127. Ochaba, R. (1988): Sortiment uslachtilého a podnikového vinica do vinohradov na terasách – Vinohrad, 6, 127-129.
128. Ollat, N. – Lafontaine, M. (2003): Short and long term effects of three rootstocks on Cabernet sauvignon vine behaviour and wine quality. ISHS Acta Horticulturae 617. Workshop on Rootstocks’
Performance in Phylloxera Infested Vineyards. Geisenheim, Germany, 2003.
129. Onokpise, O.U. – Mortensen, J.A. (1988): Genotype x Environment Interaction in Vitis Rotundifolia Michaux. Am. J. Enol.,Vitic., 39, (2): 121-124.
130. Pais, I. (1980): A mikrotápanyagok szerepe a mezıgazdaságban. Mezıgazdasági Kiadó, Budapest, 46-50.p.
131. Pók, T. –Romenda, R. (1992): Az alany hatása az oltványtıke produktivitására és a must minıségére. Magyar Szılı-és Borgazdaság. 2, (3): 5- 9.
132. Polyák, D. (1992): A modellkísérletek alkalmazhatósága a szılı tápanyagellátásának témakörében. Budapest, Doktori értekezés tézisei.
133. Polyák, D. – Kozma, P. – Bálo, E. – Pór, J.-né - Kıhalmi, I.-né – Varga, L. (1986): A tápelemek hatása az 5C és S.O.4 alanyszılıfajta levelének tápelem-tartalmára, vesszıjének tápelem- és szénhidrát-tartalmára, valamint kalluszképzésére. Kertészeti Egyetem Közleményei 50,(1): 113-122.
134. Pouget, R. (1987a): Le Porte-Greffe: Un Facteur Efficace Pour Maitriser La Vigueur De La Vigne Et La Qualite Du Vin. Bulletin de I’O.I.V. 60, (681-682): 919-928.
135. Pouget, R. (1987b): Usefulness of Rootstocks for Controlling Vine Vigour and Improving Wine Quality. ISHS Acta Horticulturae 206: Symposium on Grapevine Canopy and Vigor Management, XXII IHC. Davis, Kalifornia, USA
136. Rakcsányi, L. (Eds., 1967): Borászat. Mezıgazdasági Kiadó, Budapest, 105-124.
137. Renquist, R. - Reid J. (2000): Quality influences of N and K supply to vines: A nutrient response model. Australian Grapegrower and Winemaker (442): 32-36.
138. Rives, M. (1971): Statistical analysis of rootstock experiments as providing a definition of the terms vigour and affinity in grapes. Vitis, 9, 280-290.
139. Rogiers, S.Y. – Greer, D.H. – Hatfield, J.M. – Orchard, B.A. – Keller, M. (2006): Mineral sinks within ripening grape berries (Vitis vinifera L.). Vitis, 45, (3): 115-123.
140. Rogiers, S.Y. - Hatfield, J.M. – Keller, M. (2004): Irrigation, nitrogen, and rootstock effects on volume loss of berries from potted Shiraz vines. Vitis, 43, (1): 1-6.
141. Roubelakis-Angelakis, K.A. – Kliewer, W.M. (1992): Nitrogen metabolism in grapevine.
Horticulture Reviews. 14, 407-452.
142. Ruhl, E.H. (1989): Uptake and distribution of potassium by grapevine rootstocks and its implication for grape juice pH of scion varieties. Australian Journal of Experimental Agriculture, 29, 707-712.
143. Rühl, E.H. (1992): Effect of K supply and relative humidity on ion uptake and distribution on two grapevine rootstock varieties. Vitis, 31, 23-33.
144. Rühl, E.H. (2000): Effect of Rootstocks and K+ Supply on pH and Acidity of Grape Juice. ISHS Acta Horticulturae 512: XXV International Horticultural Congress, Part 2: Mineral Nutrition and Grape and Wine Quality.
145. Rühl, E.H. – Clingeleffer, P.R. - Nicholas, P.R. - Cirami, R.M. - McCarthy, M.G. - Whiting, J.R. (1988): Effect of rootstocks on berry weight and pH, mineral content and organic acid concentrations of grape juice of some wine varieties – Australian Journal of Experimental Agriculture, 28, 119-125.
146. Sampaio, T. – Vasconcelos, C. (2005): Optimizing water status, gas-exchange, fruit yield and composition using rootstocks. Geisenheim , 23-27.08.2005. GESCO Proceedings (2): 115-119.p. and ASEV 56th Annual Meeting Abstracts – 317A.
147. Sanjun Gu (2003): Effect of Rootstocks on Grapevines. www.pawpaw.kysu.edu. Kentucky State University Viticulture Program.
148. Sarič, M.R. - Zorzič, M. – Burič, D. (1977): Einfluss der Unterlage und des Reises auf die Ionenaufnahme und – verteilung. Vitis, 16, 174-183.
149. Scienza, A. - Bogoni, M. - Iacono, F. (1996): A Multi-Disciplinary Study of the Vineyard Ecosystem to Optimize Wine Quality. ISHS Acta Horticulturae 427: Strategies to Optimize Wine Grape Quality. Conegliano, Italy.
150. Shaffer, R. - Sampaio, T.L. - Pinkerton, J. – Vasconcelos, M.C. (2004): Grapevine Rootstocks for Oregon Vineyards. Oregon State University Extension Service. EM 8882. December 2004.
www.extension.oregonstate.edu
151. Sivilotti, P. - Zulini, L. - Petrussi, C. – Peterlunger, E. (2005): Sensory properties of Cabernet sauvignon wines as affected by rootstock and season. International Workshop on Advances in Grapevine and Wine Research. Venosa, Italy 14-17. Sept. 2005. Abstracts 69.
152. Skinner, P.W. – Matthews, M.A. (1990): A Novel Interaction of Magnesium Translocation with the Supply of Phosphorus to Roots of Grapevine (Vitis vinifera L.). Plant, Cell and Environment 13, 821-826.
153. Smart, R.E. (1985): Principles of Grapevine Canopy Microclimate Manipulation with Implications for Yield and Quality. A Review. Am. J.Enol. Vitic., 36, (3): 230-239.
154. Smart, D.R. – Schwass, E. – Lakso, A. – Morano, L. (2006): Grapevine Rooting Patterns: A Comprehensive Analysis and a Review. Am. J. Enol. Vitic., 57, (1): 89-104.
155. Southey, J.M. – Fouché, G.W. (1990): The Performance of Chenin blanc Grafted onto Different Rootstock Cultivars on a Dundee Soil in the Montagu District. S. Afr. J. Enol. Vitic., 11, (1): 50-54.
156. Spiegel-Roy, P. - Kochba, J. - Lavee, S. (1972): Quality and yield of Alicante, Grenache and Semillon on various rootstocks in an arid climate. Vitis, 11, 99-107.
157. Striegler, R.K. – Howell, G.S. (1991): The influence of rootstock on the cold hardiness of Seyval grapevines I. Primary and secondary effects on growth, canopy development, yield, fruit
157. Striegler, R.K. – Howell, G.S. (1991): The influence of rootstock on the cold hardiness of Seyval grapevines I. Primary and secondary effects on growth, canopy development, yield, fruit