A fürttermés mennyiségével összefüggést a levél tápelem tartalmak közül a virágzáskori vastartalommal (pozitív korreláció, r=0,44) és az éréskori nitrogén tartalommal
(negatív korreláció, r= -0,48) fedezhetünk fel a 13 éves adatbázisban (1992-2004). Ugyanakkor mindkét elem a mustfokkal ellentétes irányú összefüggést mutatott.
Az alanyok szerint külön-külön vizsgálva az eredményeket megállapítható, hogy a termés mennyiség és a levelek virágzáskori vas tartalma között a vizsgált alanyok felénél szignifikáns az összefüggés (30. ábra), míg a mustfokkal csupán az 5C alanynál. Így a virágzáskor meghatározott magasabb vas értékekhez rendszerint magasabb terméseredmény is társul, de ezzel párhuzamosan a mustfok csökkenése is valószínősíthetı elsısorban az 5C alanyú Cabernet
30. ábra: A levelek virágzáskori vas tartalma és a termésmennyiség közötti összefüggés, alanyonként
A termésmennyiség és a levelekbıl éréskor meghatározott nitrogén tartalom közötti összefüggés szignifikáns volt az 5C Gm.6, 5C Gm.10, 5BB Fr.148, 5BB Cr.2, 125AA és SO4 alanyokon lévı Cabernet sauvignon-nál (31. ábra). Az egyenessel leírt legszorosabb összefüggést az 5C Gm.6-nál kaptuk. Valamennyi alanynál azonban a másodfokú polinom illesztésével a regressziós együtthatót növelni lehetett. Az 5C Gm.6-os klónt kivéve a görbe elsı szakaszára esı nitrogén tartományban (~2,2 N sz.a.%-ig) nincs a termésmennyiség alakulásával értékelhetı kapcsolat, viszont a magasabb éréskori nitrogén értékekhez alacsonyabb termés társult.
y = 3,2451x2 - 17,957x + 28,051
31. ábra: A levelek éréskori nitrogén tartalma és a termésmennyiség közötti összefüggés, alanyonként
A Cabernet sauvignon fajtán a legmagasabb terméshez tartozó éréskori nitrogén érték a levelekben 1,84 (5BB Cr.2) és 2,08 (125AA) között mozgott. Szignifikáns volt a kapcsolat az 5C Wed., az 5BB, az 5BB Fr.148 és 5BB Wei.48 alanyokon. Valamennyi alanynál az összefüggés típusa lineáris, a magasabb éréskori nitrogén értékekhez magasabb mustfok érték járult. Az alanyszintő eredmények összevetésébıl az tőnik ki, hogy az éréskori nitrogén értékek összefüggése a termésmennyiséggel és mustfokkal ellentmondásba csak az 5BB Fr.148-as alanyon került. A termésmennyiség csökkenése (ami 2,2-es nitrogén sz.a.% érték felett prognosztizálható) a mustfok növekedését eredményezi.
VIDA et al. (1987) 10 év adatainak feldolgozásakor a virágzáskor, valamint éréskor szedett levelek kálium tartalma és a termésátlag között mindig találtak pozitív összefüggést. FAILLA et al.
(1990) szerint is a tápelemek közül a kálium szorosan összefügg a termésszinttel, ez csökkenti a cukor és kálium akkumulációt a bogyóban és növeli a savtartalmát – valamint csökken a levél kálium tartalma. Kísérletünkben a fentiekkel nem ellentmondásban, a legszorosabb összefüggést a levelek kálium tartalma (elsısorban a virágzáskori értékek) és a mustfok alakulása között (r= -0,59 ) találtunk. A mustfok és a kálium tartalom közötti negatív összefüggést kiemeli HEPNER és BRAVDO (1985) is, de kísérletükben a káliumnak a termésszintre gyakorolt kedvezı hatása is igazolt volt.
15. táblázat: A Cabernet sauvignon levelek virágzáskori K tápelem tartalma és mustfoka közötti összefüggés az egyes alanyokon A teljes adatbázisban az összefüggést a negatív
iránytangenső egyenes 0,35-ös regressziós együttható mellett írja le, míg a másodfokú polinommal az R2 értéke 0,427-re nıtt. A görbe minimum pontja a levelek virágzáskor mért 1,58 K sz.a. % értékénél jelentkezett, 18,8 Mmo értékkel. Az alanyokra egyenként elvégzett számítások alapján (15. táblázat) a két változó közötti kapcsolatot jól írja le a negatív iránytangenső egyenes az 5C, 5C Gm.6, 5BB Fr.148
és SO4 alanyoknál (R2= 0,4-0,6 közötti). Hasonló regressziós együtthatójú kapcsolatot csak a másodfokú polinom illesztésével értünk el az 5BB, az 5BB Wei.48 és 125AA alanyoknál.
Szignifikáns összefüggést figyeltünk meg a mustfok és a levél tápelem tartalmak közül az éréskori magnézium értékek között a teljes adatbázisban. Amennyiben a számítást alanyonként is elvégeztük akkor szignifikáns összefüggést csak az 5C Gm.10-es klón esetében kaptunk a két változó között. MÁJER (2004) évjárattól függıen, Olasz rizling fajtán a magnézium trágyázás kedvezı hatását figyelte meg a terméshozamra és a must cukortartalmára.
Alanyok Lineáris R2 érték
Mivel a növények tápanyagfelvétele és anyagcseréje során az egyes tápelemek egymással kölcsönhatásban fejtik ki hatásukat ezért meghatároztuk a legfontosabb tápelem arányokat is – az éves átlagokból és külön csak a virágzáskori, ill. éréskori eredményekbıl is. Az alábbi 15 tápelem aránynak vizsgáltuk a termésparaméterekkel való kapcsolatát: N/K, N/P, N/Ca, N/Mg, K/Mg, K/Ca, K/B, K/Mn, P/Zn, P/Fe, P/Ca, Mg/Fe, Ca/Fe, Mn/Mg, Mn/Fe (BERGMANN, 1979).
A teljes adatbázisra a termés mennyiséggel szignifikáns korrelációt csak a virágzáskori adatokból meghatározott N/K aránnyal (r= -0,34), valamint a P/Fe (r= -0,42) és Ca/Fe (r= -0,34) hányadosokkal kaptunk. Mindhárom összefüggés iránya negatív, ami virágzáskor a káliumnak a nitrogénnel, valamint a vas foszforral és kalciummal szembeni relatív hiányának terméscsökkentı hatására utal. A termésmennyiség és a N/K arány közötti összefüggés jól jellemezhetı lineáris regresszióval. DULA (1987) is összefüggést talált a különbözı idıpontban győjtött levelek N/K aránya és a terméseredmények között. A P/Fe és Ca/Fe arányok és a terméshozam közötti kapcsolatot a másodfokú polinomok jobban jellemzik.
KOCSIS és LEHOCZKY (2000) nem találtak összefüggést alany-nemes kombinációnként a mustfok és a levelek tápelem tartalma között, viszont a tápelem arányokkal igen. Eredményeik szerint a virágzási adatokból számított N/P és N/K arány szoros korrelációt mutatott a Magyar rizling esetében a must cukortartalmával. A Vinitor-Fercal kombinációban pedig a magas P/K arány mellett a must cukortartalma is fokozódott. Ez az összefüggés összhangban van az általunk is kimutatott negatív összefüggéssel a mustfok és a levelek kálium tartalma között.
Kísérletünkben három káliumhoz kapcsolódó tápelem arány és a mustfok közötti összefüggés szorossága hasonló mértékő mind a virágzáskori értékeknél, mind az éves átlagból számolva.
Ezek közül mutatjuk be, az éves átlagokból számolt N/K (r=0,57) és K/Mg hányadosokat (r= -0,53), valamint a virágzási eredményekbıl meghatározott K/Ca arányt ( r= -0,55). A N/K arány a termésmennyiséggel ellentétes és gyengébb összefüggést mutatott, mint a mustfokkal.
A mustfoknak azokkal az arányokkal való kapcsolata, ahol a kálium a számlálóban van negatív, míg ahol a nevezıben ott pozitív – az adatbázis egészére a másodfokú polinom jobban írja le a káliumos tápelem arány és mustfok közötti kapcsolatot, mint az egyenes. A N/K arány 1,84-es értékénél volt az adatbázis alapján a mustfok minimuma (18,8). Az egyes alanyokra külön-külön elvégezve a regresszió-számítást három alanyt kivéve (5BB, 5BB Cr.2, 125AA) a két változó közötti összefüggés szignifikáns (32. ábra). Ezek közül a kapcsolat lineáris jellegő az 5C és 5BB Wei.48 alanyoknál, míg a többi alanynál a regressziós együtthatóban növekedést eredményez a másodfokú polinom illesztése. A vizsgált alanyok rendszerint 2,1 és 2,5 közötti éves átlagból számított N/K aránynál mutattak a görbe alapján minimális mustfok tartományt, 18,5-19 közötti értékeket (ami abszolút értékben nem alacsony).
y = 1,2103x + 16,012
0,00 1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 6,00 N/K arány
0,00 1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 6,00 N/K arány
0,00 1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 6,00 N/K arány
0,00 1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 6,00
Mmo SO4
mustfok
N/K arány
32. ábra: Az éves átlagokból képzett N/K arány összefüggése a Cabernet sauvignon mustfok értékeivel, alanyonként
A K/Mg arány 5,8-es értékéhez tartozik a legalacsonyabb mustfok (18,7 Mmo). Ez a K/Mg-ra megadott optimum tartományon belül (3 és 7 között) van (7. melléklet).
y = -0,9373x + 24,054
33. ábra: Az éves átlagokból képzett K/Mg arány összefüggése a mustfok értékekkel, alanyonként
Alanyonként is elvégezve a számításokat (33. ábra), azt figyelhetjük meg, hogy a 18,6 körüli mustfok minimumhoz az 5C Gm.10, 5BB Fr.148 és Wei.48-as alanyoknál 5-5,3 közötti K/Mg arány tartozik a vizsgált 13 év alapján. A 125AA és az adatbázis egésze tekintetében a mustfok minimum 18,7 - 18,9, amihez az elızınél magasabb 5,8-6,0-os K/Mg arány párosult. A legalacsonyabb mustfok az SO4-re jellemzı (18,4), amihez viszont az elıbbiekhez képest kiugróan
magas K/Mg arány – 7,65-ös – járult. Az SO4-nél közel lineáris összefüggés állt fenn a mustfok és a K/Mg arány között, hasonlóan az 5C-hez. A vizsgált alanyok szerint értékelve a minimumpont helyét látható, hogy a jobb magnézium hasznosítású alanyokon a mustfok szélsı értéke alacsonyabb K/Mg aránynál következett be, mint a kedvezıtlenebb magnéziumhasznosítású alanyokon.
A virágzáskori kálium értékek relatív túlsúlyának a kalciummal szemben szintén hatása volt a mustfokok alakulására. A negatív összefüggést jól írja le a lineáris kapcsolat az 5C, 5C Gm.6, 5BB, 5BB Fr.148, 125AA és SO4 alanyokon (34. ábra). Az összefüggést leíró egyenes meredeksége az SO4 alanynál a legnagyobb a vizsgált 13 év eredményei alapján.
y = -7,5096x + 24,271
34. ábra: A virágzáskori értékekbıl képzett K/Ca arány összefüggése a mustfok értékekkel, alanyonként
4.2.3.2. Titrálható savtartalomhoz kapcsolódó összefüggések
A korrelációszámítás eredményeként megállapítható, hogy a savtartalom és a levelek virágzáskori (r= 0,51) ill. éréskori bórtartalma (r= 0,43), valamint az éréskori foszfor tartalma (r=0,5) közötti kapcsolat pozitív. A cink tartalommal (mindkét idıpontban, de elsısorban éréskor (r= -0,46) negatív összefüggést kaptunk.
CSIKÁSZ-KRIZSICS és DIÓFÁSI (2007) a levelek virágzáskori bór koncentrációja és a must minıségi paraméterek (titrálható savtartalom, mustfok) között feltárt kapcsolatot publikálták.
A levelek bór tartalma és a titrálható savtartalom közti összefüggés mellett, a levelek bórtartalma és a mustfok közötti negatív, továbbá a must bór tartalma és pH-ja között pozitív korreláció került bemutatásra. Ezekben az összefüggésekben a bór a káliummal megegyezı irányú korrelációt mutat.
A savtartalom és a virágzáskori bórtartalom közötti összefüggést az 5BB Fr.148 és 125AA alanyoknál az egyenes jól közelíti, de az 5C Gm.10, 5C Wed. és 5BB Cr.2 alanyoknál is az egyenestıl alig eltérı meredekségő másodfokú polinom írja le (35. ábra). Az 5C alanynál az összefüggést leíró görbe minimumpontja a 34-es virágzáskori bórtartalomhoz tartozó 9,7 g/l savtartalomnál volt.
y = 0,0081x2 - 0,5552x + 19,219
35. ábra: A levelek virágzáskori bór tartalma és a must titrálható savtartalma közötti összefüggés, alanyonként három alanynál (5C, 5C Gm.10, 125AA) viszont maximumponttal rendelkezı másodfokú polinom adott jó összefüggést. A maximumpont tekintetében az 5C Gm.10 és 125AA alanyok esetében volt hasonlóság (0,21-0,23 foszfor sz.a.%-nál jelentkezett), míg az 5C esetében ennél alacsonyabb szinten (0,18 %-nál) mutat a savtartalom maximum értéket.
sz.a.%
36. ábra: A levelek éréskori foszfor tartalma és a must titrálható savtartalma közötti összefüggés, alanyonként
A savtartalom maximumértéke tekintetében viszont az 5C és 125AA értéke áll közel egymáshoz (~11,7 g/l), míg az 5C Gm.10-nél ennél magasabb értéket kaptunk (12,5 g/l).
A savtartalom és az éréskori cinktartalom tekintetében az egész adatbázis maximumát 17,5 mg/kg cink esetén látjuk, ami 11,0 g/l. Az egyes alanyokat külön értékelve három alanynál – 5C Wed., 5BB és 5BB Fr.148 - kaptunk lineáris összefüggést, közel azonos negatív iránytangenső egyenes írja le a kapcsolatot 20 és 60 mg/kg közötti cinktartalom esetén (37. ábra).
y = -0,058x + 12,136
37. ábra: A levelek éréskori cink tartalma és a must titrálható savtartalma közötti összefüggés, alanyonként
A titrálható savtartalom és az egyes tápelem arányok közötti összefüggés jellemzésére hat kapcsolatot elemeztünk. A P/Zn arányt, éves átlagból és éréskori adatokból számolva (r=0,51).
Emellett vizsgáltuk a virágzáskori adatokból a K/B (r= -0,43) és N/Ca (r=0,48) arányokat, valamint az éréskori adatokból képzett N/P (r= -0,52) és Mn/Mg hányadosokat (r=0,49).
Az adatbázis egészét tekintve a savtartalom és a N/P, K/B és Mn/Mg arányok közötti összefüggések lineárisak – utóbbi kapcsolat pozitív, míg az elsı kettı negatív. A savtartalom és a N/Ca közötti pozitív viszonyt is a másodfokú polinom írja le pontosabban. A görbe minimumértéke az 1,26-os arányhoz tartozó 9,58 g/l-es savtartalom érték. Az egyes alanyokra külön-külön elvégezett regressziós számítások eredményeit összegezve a 16. táblázat tartalmazza.
16. táblázat: A Cabernet sauvignon mustjának savtartalma és négy tápelemarány közötti összefüggések, alanyonként
Alanyok K/B (virágzás) N/Ca (virágzás) N/P (érés) Mn/Mg (érés) arányok és a savtartalom közötti összefüggés (R2 értéke)
5C - - 0,33 -
5C Gm.6 - 0,35* 0,57* -
5C Gm.10 - 0,39* 0,53* -
5C Wed. 0,36* 0,37 - -
5BB - 0,41* 0,32* 0,45
5BB Fr.148 - - - 0,38
5BB Wei.48 - - - 0,46*
5BB Cr.2 0,34 - - 0,54*
125 AA 0,36 - - -
SO4 - - - -
* R2 értéke polinom illesztése esetén
Mindkét vizsgált idıszak alapján képzett P/Zn arányok és a savtartalom közötti összefüggést a maximumponttal rendelkezı másodfokú polinom közelíti a legjobban. Az éves átlagból számolt aránynál a szélsıértéket 105-nél mértük, 11,4 g/l-t. Az éréskori adatokból számolt P/Zn arány esetében a 134-es viszonyszámhoz köthetı a maximum, 11,6 g/l-es savtartalom.
A savtartalommal a legszorosabb összefüggést mutató tápelem arányok görbéit - az éves átlagból, ill. éréskori adatokból számolt P/Zn arányokét – alanyonként is bemutatjuk (38.-39.
ábrák). Az éréskori adatokból számolt tápelem arány és a savtartalom között az 5C Gm.6 és Wed.
klónoknál a kapcsolat jellege lineáris, míg a többi alanynál a kapcsolatot leíró másodfokú polinom maximumértéket mutat. Az 5BB és az 5BB Fr.148 alanyok összevetésébıl látszik, hogy utóbbi esetében a savtartalom maximuma alacsonyabb P/Zn aránynál lépett fel, különösen, ha az éves átlagból számolt eredményt nézzük (éves átlagban: 101, szemben az 5BB 187-es értékével, éréskori adatból számoltnál: 165 ill. az 5BB-nél 174). A csak éréskori eredményekbıl számolt P/Zn regresszióknál szignifikáns eredményt adó két alanynál, az 5C-nél és 5BB Wei.48-nál a maximális savtartalom (~ 11,3 g/l) és az ehhez tartozó arányszám (88 ill. 66) is jelentısen alacsonyabb, mint az 5BB-nél és Fr.148-as klónjánál.
y = 0,0292x + 8,2733
38. ábra: Az éves átlagból számított P/Zn arány és a must titrálható savtartalma közötti összefüggés, alanyonként
39. ábra: Az éréskori adatokból számított P/Zn arány és a must titrálható savtartalma közötti összefüggés, alanyonként
4.2.3.3. Pathanalízis eredményei
A savtartalom értékek alakulására a következı három változó képezte a vizsgálat tárgyát: a bór és cink virágzáskori értéke, valamint a foszfor éréskori értéke (17. táblázat).
A teljes adatbázisra elvégezve a számítást (10 alany és 13 év adatai) a vizsgált változók a savtartalom varianciáját 63,5%-ban határozták meg. A savtartalom alakításában a legnagyobb súllyal az éréskori foszfor tartalom közvetlen hatása szerepelt, de jelentıs (20,5%) a virágzáskori bórtartalom szerepe is. Az egyes alanyokra külön-külön elvégezve a számításokat a vizsgált három változó hatása a savtartalom alakításában minden alany esetében 63% feletti összhatást mutatott – a legmagasabb összérték (85%) az 5BB Wei.48-ra volt jellemzı. Két alanynál (5C és 5BB Wei.48) mind a virágzáskori bórtartalom, mind az éréskori foszfortartalom hatása a savtartalom alakulására meghatározó. A virágzáskori bórtartalom dominanciája figyelhetı meg a savtartalom értékek alakulásában az 5BB Cr.2 és 125AA alanyoknál. Különösen az 5C geisenheimi klónjainál az éréskori foszfortartalom közvetlen hatása szembeötlı. Az összhatáson belül a virágzáskori cinktartalom hatása két alanynál (5C Wed. és 5BB) ért el 20% feletti részesedét és az adott alanyok esetében dominanciát a három változó között.
A mustfok értékek alakulására három-három változó hatásának vizsgálatára került sor.
Az elsı esetben: a kálium virágzáskori értéke, a vas virágzáskori értéke és a magnézium éréskori értéke (18. táblázat), - a második esetben a kálium virágzáskori értéke mellett a termésmennyiség (kg/tıke) és a titrálható savtartalom hatását értékeltük a mustfokok alakulására (19. táblázat). A teljes adatbázisra elvégezve a számítást (10 alany és 13 év adatai) a vizsgált változók az elsı esetben a mustfok varianciáját 49,4%-ban határozták meg, míg a második esetben 67%-ban. Így megállapítható, hogy a mustfok alakításában a második esetben vizsgált változók meghatározóbb szerepet játszanak, mint az elsı variációban felsoroltak. Az elsı esetben, a mustfok alakításában a legnagyobb súllyal a virágzáskori kálium tartalom szerepelt. A második esetben a változók közül a legkisebb közvetlen hatást a termésmennyiség változása fejtette ki átlagosan, míg a virágzáskori kálium és titrálható savtartalom értékek közel azonos súllyal szerepeltek, együtthatásuk viszont ellentétes irányú volt.
Az elsı esetben az egyes alanyokra külön elvégezve a számításokat a vizsgált három változó hatása a mustfok alakításában az 5C, 5C Gm.6, 5BB Fr.148 és SO4 alanyoknál volt jelentıs (66-74%-os összhatás, 18. táblázat). Mind a négy alanynál a három változó közül a virágzáskori kálium tartalom hatása volt a döntı. A virágzáskori vastartalom jelentısebb arányt az összhatáson belül az 5C Gm.6 és 125AA alanyoknál mutatott, míg az éréskori magnézium tartalom az 5C Gm.10 és Wed. klónoknál valamint az 5BB Wei.48-as alanynál. A virágzáskori kálium tartalomnak a másik két változóval való egyirányú együtthatása az 5BB Fr.148 alanyklónon növelte a három változó összhatásának szerepét a mustfok alakításában.
17. táblázat: Path-analízis eredménytáblázata, a must titrálható savtartalmának alakulására
10 alanyra
változó Hatások Képlet összesen 5C 5C Gm.6 5C Gm.10 5C Wed. 5BB 5BB Fr.148 5BB Wei.48 5BB Cr.2 125AA SO4
B- virágzás Közvetlen X1 p12 20,463 32,525 15,489 11,916 21,775 17,096 31,320 26,062 36,608 33,997 19,731
(X1) Közvetett X2 p22*r122 0,018 0,041 0,079 3,143 0,609 0,008 0,231 0,000 0,551 0,566 0,041
X3 p32*r132 0,172 0,008 1,368 0,362 0,978 0,451 0,186 0,019 0,381 0,733 0,278
P- érés (X2) Közvetlen X2 p22 23,226 29,167 45,984 47,903 10,453 23,203 19,985 35,975 3,422 16,406 29,078
Közvetett X1 p12*r122 0,016 0,045 0,026 0,782 1,269 0,006 0,362 0,000 5,900 1,174 0,028
X3 p32*r232 0 0,000 0,012 0,772 0,335 0,081 0,123 0,454 0,820 0,107 0,050
Zn- virágzás Közvetlen X3 p32 14,824 8,328 12,071 12,053 23,663 27,482 9,776 13,209 15,505 6,893 19,193
(X3) Közvetett X1 p12*r132 0,238 0,030 1,756 0,358 0,900 0,280 0,595 0,037 0,898 3,615 0,286
X2 p22*r232 0 0,000 0,045 3,067 0,148 0,069 0,251 1,236 0,181 0,254 0,076
Együttes X1-X2 2*p1*p2*r12 1,216 2,303 -2,206 12,240 7,283 0,729 -5,380 -0,059 8,986 8,776 1,798
X1-X3 2*p1*p3*r13 3,753 -1,006 9,208 4,154 9,230 -5,552 4,825 1,393 7,465 9,984 4,683
X2-X3 2*p2*p3*r23 0,017 0,000 -1,480 -12,161 -3,745 2,747 3,135 8,082 -3,350 2,648 2,408
Összes ry12 63,498 71,318 79,066 76,106 68,660 65,704 63,661 84,661 68,636 78,704 76,891
Maradék 1- ry12 36,502 28,682 20,934 23,894 31,340 34,296 36,339 15,339 31,364 21,296 23,109
Alanyok
18. táblázat: Path-analízis eredménytáblázata, a mustfokok alakulására I.
10 alanyra
változó Hatások Képlet összesen 5C 5C Gm.6 5C Gm.10 5C Wed. 5BB 5BB Fr.148 5BB Wei.48 5BB Cr.2 125AA SO4
K- virágzás Közvetlen X1 p12 24,245 39,455 26,644 9,265 15,140 27,278 34,731 38,453 24,442 22,821 42,894
(X1) Közvetett X2 p22*r122 0,362 1,495 0,284 0,127 0,382 0,000 0,808 0,086 0,048 0,446 0,185
X3 p32*r132 0,165 0,007 0,618 1,105 0,081 0,023 1,134 0,197 0,029 0,000 0,600
Fe- virágzás Közvetlen X2 p22 6,775 11,029 17,100 3,547 2,147 10,623 8,443 0,731 10,366 15,411 1,339
(X2) Közvetett X1 p12*r122 1,295 5,347 0,443 0,332 2,695 0,001 3,323 4,500 0,113 0,660 5,926
X3 p32*r232 0,416 0,013 0,167 0,966 0,953 0,402 0,044 3,765 0,775 0,048 2,623
Mg- érés (X3) Közvetlen X3 p32 5,063 0,036 5,375 20,892 14,304 2,317 6,792 16,731 4,618 0,175 7,411
Közvetett X1 p12*r132 0,790 7,599 3,065 0,490 0,085 0,270 5,798 0,452 0,156 0,008 3,475
X2 p22*r232 0,557 3,896 0,533 0,164 0,143 1,841 0,055 0,165 1,739 4,181 0,474
Együttes X1-X2 2*p1*p2*r12 5,923 15,359 5,503 2,171 4,811 0,193 10,594 -3,628 2,165 6,381 5,635
X1-X3 2*p1*p3*r13 3,999 1,047 8,118 6,400 2,211 1,583 12,550 -5,498 1,698 0,073 10,150
X2-X3 2*p2*p3*r23 3,358 0,750 3,384 3,702 2,861 4,132 1,225 -3,319 5,667 1,712 3,749
Összes ry12 49,364 67,676 66,122 45,977 41,475 46,126 74,335 43,470 48,956 46,574 71,178
Maradék 1- ry12 50,636 32,324 33,878 54,023 58,525 53,874 25,665 56,530 51,044 53,426 28,822
Alanyok
19. táblázat:Path-analízis eredménytáblázata, a mustfokok alakulására II.
10 alanyra
változó Hatások Képlet összesen 5C 5C Gm.6 5C Gm.10 5C Wed. 5BB 5BB Fr.148 5BB Wei.48 5BB Cr.2 125AA SO4
K- virágzás (X1)Közvetlen X1 p12 31,959 35,243 42,471 18,597 39,781 40,007 45,295 32,520 25,799 32,346 22,907
Közvetett X2 p22*r122 0,846 0,067 0,498 1,303 3,664 1,475 0,000 0,390 1,014 0,334 0,031
X3 p32*r132 0,411 1,936 0,449 1,641 0,160 0,080 1,263 0,150 1,594 0,118 7,800
savtart. (X2) Közvetlen X2 p22 26,552 27,244 33,872 29,904 37,237 27,237 7,961 23,683 43,535 22,145 33,447
Közvetett X1 p12*r122 0,495 0,087 0,624 0,810 3,915 2,167 0,000 0,535 0,601 0,488 0,021
X3 p32*r232 0,224 0,092 0,177 0,066 0,079 0,090 0,003 0,128 1,044 0,035 5,877
termés (X3) Közvetlen X3 p32 10,226 6,757 3,417 13,705 5,787 2,880 12,012 6,574 19,410 22,490 35,274
Közvetett X1 p12*r132 2,643 10,099 5,577 2,226 1,102 1,106 4,761 0,741 2,118 0,169 5,065
X2 p22*r232 0,583 0,371 1,759 0,145 0,505 0,853 0,002 0,460 2,341 0,035 5,572
Együttes X1-X2 2*p1*p2*r12 10,398 3,077 -9,198 -9,846 -24,147 -15,364 0,041 -7,122 -10,232 -6,573 1,680
X1-X3 2*p1*p3*r13 -7,252 16,522 8,731 11,048 5,051 3,570 15,125 4,413 12,825 3,902 26,734
X2-X3 2*p2*p3*r23 -4,882 -3,169 -4,903 -2,815 -3,420 -3,134 0,291 -3,479 -13,482 -1,763 -28,040
Összes ry12 67,001 85,675 74,390 60,592 60,289 55,196 80,725 56,590 77,856 72,548 92,002
Maradék 1- ry12 32,999 14,325 25,610 39,408 39,711 44,804 19,275 43,410 22,144 27,452 7,998
Alanyok
A második esetben: a vizsgált változók (a virágzáskori K tartalom, termésmennyiség, savtartalom) a Cabernet mustok mustfokainak alakításában meghatározó szerepet játszottak az 5C és SO4 alanyokon (85 ill. 92%-os összes hatás, 19. táblázat). Az 5C alanynál az összhatásból a legnagyobb részarányt (35%) a kálium virágzáskori értéke képviselte, de emellett jelentıs a savtartalom közvetlen hatása (27%) is. A termésmennyiség közvetlen hatása csak 6,7%-os, de emellett a virágzáskori kálium tartalom és a termés együttes hatása 16,5%-nyi súllyal szerepel az összhatásban. Az SO4 alanynál azonos súlyú a termésmennyiség és a savtartalom (35-33%) összefüggése a mustfokkal. Nem elhanyagolható a virágzáskori kálium tartalom közvetlen hatása sem (23%), de még nagyobb jelentıségő a virágzáskori kálium és termésmennyiség együttes egyirányú hatása (26,7%). A savtartalom és termésmennyiség ellentétes irányú együttes hatása viszont szintén hasonló mértékő (-28%). A többi alany közül elsısorban az 5BB Fr.148-nál mutatkozott meghatározónak a mustfok alakításában a virágzáskori kálium tartalom. Az 5C Gm.6 és Wed. klónoknál a kálium mellett jelentıs súllyal szerepel a titrálható savtartalom is. Az 5BB Cr.2 alanynál a savtartalom szerepe dominánsabb, mint a káliumé. A 125AA alanynál a legnagyobb hatást a mustfokra a virágzáskori kálium tartalom gyakorolta, de emellett az SO4-hez hasonlóan, meghatározó a savtartalom és termés hatása (22-22,5%) ill. ezek ellentétes irányú együtthatása (-13,5%). A virágzáskori kálium értéknek a mustfok alakulására az 5C Gm.10-nél volt legmérsékeltebb hatása, valamint e változó együttes hatása a másik két változóval lényegében kioltotta egymást.
4.2.4. A termés mennyiség, a termés minıség és a must tápelem tartalma közötti összefüggések
A komplex összefüggésrendszer feltárásának fontosságára utalnak MPELASOKA et al.
(2003). Meglátásuk szerint a trágyázási programokban a magas termés és ehhez kapcsolódóan a vegetatív részek magas kálium koncentrációja áll a középpontban, felhasználva a levélnyél kálium szintjét, mint indexet. Azonban a versenyképességhez a termék minıség a kulcstényezı. Így fontosnak tartják a bogyó koncentráció elemzését is a trágyázási gyakorlathoz - az optimális kálium koncentrációt óvatosan kell kalibrálni összefüggésben a növekedéssel, a termés mennyiséggel és a termék minıséggel. Véleményünk szerint, s a kapott eredmények alapján is, ezt a komplex gondolkodásmódot több tápelemre is célszerő kiterjeszteni.
A termés mennyisége negatív összefüggést mutathat a minıségi paraméterek közül a mustfokkal. BOULTON (1980a, b) számos kísérlet eredményének összegzése alapján beszámol arról, hogy a növekvı termésszintek csökkentik a must cukor tartalmát, a bogyóméretet és pH-t ill.
növelik a titrálható savtartalmat, a borkı- és almasav mennyiségét a mustban. Kísérletünkben másodfokú polinom írja le a termésmennyiség és mustfok közötti összefüggést mind a teljes adatbázisra, mind az egyes alanyok viszonylatában (40. ábra). A vizsgált alanyok közül az 5C,
5BB Fr.148, 125AA és SO4 alanyokon lévı Cabernet sauvignon-nál volt az összefüggés szignifikáns. Az 5C alanynál közelít a görbe a leginkább a lineáris összefüggéshez, míg az 5BB Fr.148-nál a legerıteljesebb a görbe meredeksége. A vizsgált négy alany közül a Cabernet mustjának maximális mustfok értéke a 125AA és SO4 alanyokon ~20Mmo, míg az 5C és 5BB Fr.148-on ~ 20,5Mmo. A 125AA és SO4 alanyok esetében ehhez a maximális mustfok értékhez 3,3 kg/tıkés termés mennyiség tartozik. A másik két alanyhoz kapcsolódóan pedig a fél mustfokkal magasabb maximumhoz 2,1-2,3 kg/tıkés termésátlag. A marginális hatékonyság adatokat kiszámolva 3,5, 4,0, 4,5 és 5,0 kg/tıkés termés mennyiségekre megállapítható, hogy a mustfok a legérzékenyebben a termésátlag növekedésére az 5BB Fr.148-as alanyklónon reagált, míg a legmérsékeltebb minıség csökkenés a 125AA alanyon jellemzi a Cabernet-t.
DIÓFÁSI (1985) a termés minıség alakításában nagyobb jelentıségőnek találta az évjáratot és a fajtát, mint a termés mennyiségét. Vizsgálatai szerint termıhelytıl, fajtától, terheléstıl függıen 3-4 m2-es tenyészterületen tıkénként 5-8 kg szılı évrıl-évre tartósan megtermelhetı.
y = -0,2212x2 + 0,999x + 19,432
40. ábra: A Cabernet sauvignon termésmennyisége és mustfoka közötti összefüggés, alanyonként
A teljes adatbázis alapján szignifikáns a kapcsolat a mustfok és a savtartalom között is, amit a negatív iránytangenső egyeneshez képest pontosabban ír le a másodfokú polinom. A görbe 20 mustfokos maximum pontjához tartozó titrálható savtartalom érték 8,99 g/l. A görbe jellege és a pontok elhelyezkedése jól mutatja az erıteljes évjárathatást e két változóra. S ennek tulajdonítható az is, hogy az alanyokra egyenként elvégezve a regressziós számítást egyik esetben sem kaptunk szignifikáns összefüggést.
A termés paraméterek és a must elemtartalma között viszonylag kevés összefüggés áll fenn. Emellett valószínősíthetı, hogy ezek közvetett hatások, melyek a tápelem homeosztázis részét képezik. Az irodalomból tudjuk, hogy a kritikusan magas kálium tartalom a mustban a pH kedvezıtlen emelkedését idézheti elı. Vizsgálataink szerint az ülepítetlen mustok pH-jával ez az összefüggés nem állt fenn (a dolgozatban ezekkel az adatokkal számoltunk). Megállapítást nyert viszont, hogy az ülepített mustokban (másnap a laboratóriumban) mért pH értékek és a must
A termés paraméterek és a must elemtartalma között viszonylag kevés összefüggés áll fenn. Emellett valószínősíthetı, hogy ezek közvetett hatások, melyek a tápelem homeosztázis részét képezik. Az irodalomból tudjuk, hogy a kritikusan magas kálium tartalom a mustban a pH kedvezıtlen emelkedését idézheti elı. Vizsgálataink szerint az ülepítetlen mustok pH-jával ez az összefüggés nem állt fenn (a dolgozatban ezekkel az adatokkal számoltunk). Megállapítást nyert viszont, hogy az ülepített mustokban (másnap a laboratóriumban) mért pH értékek és a must