1. ÁDÁM V. (szerk.), (2001): Orvosi biokémia. Medicina Könyvkiadó. Budapest. 537-540.old.
2. ADRIANO D. C. (1986): Trace elements in the terrestrial environment. Springer-Verlag. New York-Berlin-Heidelberg-Tokyo. p. 533.
3. AZZA EL-SEBAI M. (1995): Effect of two heavy metals (Cd and Pb) on some physiological and productive traits of the domestic fowl. PhD thesis. KÁTKI. Gödöllő.
4. BALLA L. (szerk.), (1999): Mérgezések és első orvosi ellátásuk. Toxikológiai vademecum. Melania Kiadó. Budapest. 138. old.
5. BARÁTH CS., ITTZÉS A., UGRÓSDY GY. (1996): Biometria. Mezőgazda Kiadó.
Budapest. 37-217. old.
6. BASF. Hungária Kft. BIZTONSÁGI ADATLAP, (2006): 30131476/SDS CPA HU/HU.
7. BHUNYA S. P., JENA G. B. (1996): Clastogenic effects of copper sulphate in chick in vivo test system. Mutat. Res., 367 (2): 57-63.
8. BIZTONSÁGI ADATLAP, 16271. Reanal Finomvegyszergyár Rt.
9. BIZTONSÁGI ADATLAP, 27952. Reanal Finomvegyszergyár Rt.
10. BODAI J., TAMÁS L., VÉGH A. (1974): Magyar Állatorvosok Lapja. 29. 319.
11. BOGENFÜRST F. (2004): A keltetés kézikönyve. Gazda Kiadó. Budapest. 42-63. old.
148
12. BOGNÁR S. (1994): A magyar növényvédelem története a legrégebbi időktől napjainkig (1030-1980). Magánkiadás. Mosonmagyaróvár. 514-725. old.
13. BOKORI J. (1983): Általános takarmányozástani és takarmányozás-élettani ismeretek.
I. rész. Állatorvostudományi Egyetem. Budapest. 232-233.
14. BOKORI J., FEKETE S., KÁDÁR I., ALBERT M., KONCZ J. (1994): Effect of Cd load on the Cd content of eggs. 6th Int. Symp. New perspectives in the research of hardly known trace elements. Proc., pp. 183-188.
15. BOLOGNESI C., LANDINI E., ROGGIERI P., FABBRI R., VIARENGO A. (1999):
Genotoxicity biomarkers in the assessment of heavy metal effects in mussels:
Experimental studies. Environmental and Molecular Mutagenesis, 33 (4): 287-292.
16. BUDAI P., FEJES S., VÁRNAGY L., TAKÁCS I. (2000): A Dithane M-45 és az ólom-acetát együttes méreghatásának teratológiai vizsgálata házityúkon. X. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum. Keszthely. 2000. január 26-28. Összefoglalók, 72. old.
17. CSATHÓ P. (1994): A környezet nehézfém szennyezettsége és az agrártermelés. MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete. Budapest. 153-154. old.
18. CSÉKI I. (2000): A rézcsövek alkalmazástechnikai kézikönyve. ABM Hungária Kuprál Kft.
19. CSÍKI P. (1968): Klinikai toxikológia. Medicina Könyvkiadó. Budapest. 70-72., 87-89., 200-201. old.
20. DA LAGE C., ALNOT M. O. (1973): Effets teratogenes de certains pesticides sur les embryons d’oiseaux et de mammiferes. Econ. Med. Anim. 14(3): 141-150.
21. DALLDORF G., WILLIAMS R. R. (1945): Impairment of reproduction is rats by ingestion of lead. Science. 102. 668.
149
22. DAWSON A. B. (1926): A note on the staining of the skeleton of cleared specimens with alizarin red. S. Stain Techn., 1: 123-124.
23. DIECKERT J. W., DIECKERT M. C., CREGER C. R. (1992): The avian shell membrane specialized extracellular matrix: implications for differentation of the chorioallantonic membrane. SAAS Bulletin. Biochem. and Biotech. 5. 30-37.
24. DOWDY R. P. (1969): Copper Metabolism. The American Journal of Clinical Nutrition, 22 (7): 887-892.
25. FÁBIÁN F. (1993): Mérgek és ellenszerek. Medicina Könyvkiadó. Budapest. 140., 160. old.
26. FÁNCSI T., VÁRNAGY L., IMRE R., BARTALITS L., HADHÁZY Á. (1982):
Teratogenci model Study – Effect of Insecticide Parahion 20 WP on Foetuses of Japanese Quail and Pheasant. Verhandlugsbericht des 24. Int. Symp. über die Erkrankungen der Zootiere. Akademie – Verlag. Berlin. p. 431.
27. FARA F. M. (1978): Experiences of the accident in Seveso. Eur. Teratology Soc. 6th Conf. Budapest-Szentendre.
28. FEJES S: (2005): Egyes nehézfémek és növényvédő szerek egyedi és együttes méreghatásának vizsgálata madárteratológiai tesztben. Doktori (PhD) Értekezés. VE GMK. Keszthely.
29. FERGUSSON J. E. (1991): The heavy elements. Chemistry, environmental impact and health effects. Oxford. Pergamon Press. p. 461-481.
30. FINNEY D. J. (1972): An Introduction to Statistical Science in Agriculture. Blackwell Sci. Publ., Oxford. p. 96.
31. FLEIT E. (2001): Nehézfém mintázatok a tiszai mederüledékben és halakban (2000-2001). TOX’ 2001. A Magyar Toxikológusok Egyesületének Kongresszusa. Eger.
2001. október 25-27. Összefoglalók, P1-6.
150
32. FRIEND J. N. (1961): Man and the chemical elements. Charles Griffin. London. p.
158.
33. GEORGOPOULOS P. G., ROY A., YONONE-LIOY M. J., OPIEKUN R. E., LIOY P.
J. (2001): Copper: Environmental Dynamics and Human Exposure Issues. Prepared for: The International Copper Association. Nu Horizon Enterprises Inc. Cranford. pp.
44-45.
34. GRILO-REINA A., LOPEZ-ARTIQUEZ M., CASTILLA M. (1990): Wine as source of lead contamination study in the southern regio of Sevilla. Med. Clin. Barc. 95. 281-285.
35. GUECHEVA T.,HENRIQUES J. A. P., ERDTMANNB. (2001): Genotoxic effects of copper sulphate in freshwater planarian in vivo, studied with the single-cell gel test (comet assay). Mutation Research/Genetic Toxicology and Environmental Mutagenesis, 497 (1-2): 19-27.
36. HALLENBECK W. M., CUNNINGHAM-BURNS K. M. (1985): Pesticides and Human Health. Springer-Verlag. New York. pp. 40-41.
37. HAMILTON H. L. (1952): Lillie’s development of the Chick. Holt, Rinehart and Winston, New York. USA.
38. HENNING A., GEORGI K., JEROCH H. (1971): Für Kontrazeptiven-wirkung des Kadmiums. Arch. Exp. Vet. Med., 25: 793-798.
39. HILBERT K., SÁLYI G., SZTOJKOV V. (1986): Vadkacsák krónikus ólommérgezése. III. Állatorvosi Toxikológiai Vándorgyűlés. Debrecen. Összefoglaló.
29.
40. HOFFMANN D. J., GAY M. L. (1981): Embriotoxic effect of benzo(a)pyrene, chrysene and 7,12-dimethylbenz(a) anthrance in petroleum hydrocarbonmixtures in mallard ducks. J. Toxicol. Environ. Hlth., 7. 775-787.
151
41. HOFFMANN D. J., RAMM G. M. (1972): Physiological effects of Trypan-blue on chick embryos. Journal. Exp. Zool., 182. 227-230. p.
42. HUMPERDINCK K. (1968): Cadmium and lung cancer. Med. Klin., 63: 948-951.
43. HUNYADI K., BÉRES I., KAZINCZI G. (szerk.) (2000): Gyomnövények, gyomirtás, gyombiológia. Mezőgazda Kiadó. Budapest. 386-395., 409-413. old.
44. KÁDÁR I. (1995): A talaj-növény-állat-ember tápláléklánc szennyeződése kémiai elemekkel Magyarországon. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete. Budapest.
45. KÁDÁR A. (szerk.) (2001): Vegyszeres gyomirtás és termésszabályozás. Factum Bt.
Budapest. 78-80., 101-105. old.
46. KÁKOSY T., SOÓS G. (1995): Egy örökifjú civilizációs ártalom: az ólommérgezés.
Orvosi Hetilap. 21. 1091-1097.
47. KARNOFSKY D. A., RIDGWAY L. P. (1951): Production of injury to the central nervous system of the chick embryo by lead salts. Div. of Exp. Chem., Sloan-Kettering Ins. for Cancer Research. New York 21. 176-186.
48. KERTAI P. (1982): Közegészségtan. Medicina Könyvkiadó. Budapest. 422-434. old.
49. KERTÉSZ V. (2001): Nehézfémek és PAH-vegyületek embrionális fejlődésre gyakorolt hatása madarakon. Doktori (PhD) Értekezés. SZIE MKK. Gödöllő.
50. KHERA K. S. (1966): Toxic and teratogenic effects of insecticides in duck and chick embryos. Toxicol. Appl. Pharmacol., 8: 345-348.
51. KLEIN N. W., VOGLER M. A., CHATOT C. L., PIERRO L. J. (1980): The use of cultured rat embryos to evaluate the teratogenic activity of serum: cadmium and cyclophosphamide. Teratology, 21: 199-208.
152
52. KORHONEN A., HEMMINIKI K., VAINIO H. (1981): Application of the chicken embryo in testing for embryotoxicity. Thiurams. Scandinavian Journal of Work.
Environment and Health, 8: 63-69.
53. KORHONEN A., HEMMINIKI K., VAINIO H. (1982): Embryotoxicity of Industrial Chemicals on the Chicken Embryo: Thiourea Derivatives. Acta Pharmacol. Toxicol., 51: 38-44.
54. KOVÁCS GY., FEHÉR GY. (1966): Fejlődéstan. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
148-149. old.
55. KRUTSAY M. (1980): Szövettani technika. Medicina Könyvkiadó. Budapest. 17- 61.
old.
56. LACZAY P. (1995): Állatorvosi Toxikológia. Egyetemi jegyzet, Állatorvostudományi Egyetem. Budapest. 59-70., 108-111., 158-160. old.
57. LENGYEL B., PROSZT J., SZARVAS P. (1971): Általános és szervetlen kémia.
Tankönyvkiadó. Budapest. 882-915.old.
58. LOCH J., NOSTICZIUS Á. (1992): Agrokémia és növényvédelmi kémia. Mezőgazda Kiadó. Budapest. 213-216. old.
59. LORR N. A., BLOOM S. E. (1987): Ontogeny of the chicken cytocrome P-450 enzyme system. Expression and development of responsiveness to phenobarbital induction. Biochemical Pharmacology, Vol.36(18): 3059-3067.
60. LUTZ H. (1974): Pesticides et reproduction chez les homeothermes. Bull. Soc. Zool.
France, 1: 49-50.
61. LUTZ H., LUTZ – OSTERTAG Y. (1973): Pesticides teratogenese et surric chez les oiseaux. Arch. Anat. Hist. Embr. 56. 65-68.
153
62. MACI R., ARIAS E. (1987): Teratogenic effects of teh fungicide maneb on chick embryos. Ecotoxikology and Environmental Safety. 13. 169.
63. MANUWALD O. (1989): The history of epidemic environmental lead poisoning. Z.
Ges. Hyg. 35. 718-721.
64. MARLIAC J. P., VERRET M. L. (1963): Injections of chemicals into chicken eggs a toxicology test. Fed. Proc., 21: 450.
65. MEGYERI M. (1996): Az ólom hatása az egészségre. OMIKK Környezetvédelmi Füzetek. Budapest.
66. MEINIEL R. (1973): L’action tératogéne d’un insecticide organophosphore (le-paration) chez l’embryon d’oiseau. Arch. Anat. Hist. Embr. Norm. et Exp., 56: 233-234.
67. MEINIEL R. (1977): Teratogenesis of axial abnormalities induced by an organic phosphorus insecticide (parathion) in the Bird embryo. Wilhelm Roux’s Arch., 181:
41-63.
68. MITCHELL R. L., REITH J. W. S. (1966): The lead content of pasture herbage. J. Sci.
Food Agr. 17. 437-440.
69. NAS (1986): Mineral tolerance of domestic animals. National Academy of Sciences.
Washington D. C. pp. 6-11.
70. NEMZETKÖZI KÉMIAI BIZTONSÁGI KÁRTYA, 1997; ICSC: 0910
71. NEMZETKÖZI KÉMIAI BIZTONSÁGI KÁRTYA, 2001; ICSC: 1416
72. NEMZETKÖZI KÉMIAI BIZTONSÁGI KÁRTYA, 2005; ICSC: 0033
73. NEMZETKÖZI KÉMIAI BIZTONSÁGI KÁRTYA, 2007; ICSC: 1318
154
74. Nitrokémia 2000 Rt. BIZTONSÁGI ADATLAP, (2003).
75. PÁL K. (2003): Kadmium a környezetben. Környezetvédelmi Füzetek. Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár. Budapest. 2-6. old.
76. PETERSON M. E., TALCOTT P. A. (2001): Small animal toxicology. W. B. Saunders Company. Philadelphia. pp. 469-473.
77. POTTS C. L. (1965): Cadmium proteinuria – the health of battery workers exposed to cadmium oxide. Ann. Occup. Hyg., 8: 55-61.
78. PRASAD A. S., OBERLESA D., RAJASEKRAN G. (1970): Essential Micronutrient Elements. Biochemistry and Changes in Liver Disorders. The American Journal of Clinical Nutrition, 23 (5): 581-591.
79. PUHAE J., HRGOVIC N., STANKOVIC M., POPOVIC S. (1963): Laboratory investigations of the possibility of application of lead nitrates compounds as a raticide means decreasing reproductive capability of rats. Acta. Vet. (Beograd) 13. 3-9.
80. ROMANOFF A. L., ROMANOFF A. J. (1972): Pathogenesis of the Avian Embryo.
Wiley Interscience. New York. pp. 14-34.
81. SEPRŐS I. (szerk.) (2002): Növényorvosi (permetezési) tanácsok. Szaktudás Kiadó.
Budapest. 248. old.
82. SHROEDER H. A. – BALASSA J. J. (1961): Abnormal trace metals in man:
Cadmium. Chron. Diseases, 14. 236-258. p.
83. SHROEDER H. A. – NASON A. P. – TIPTON L. H. – BALASSA J. J. (1967):
Essential trace metals in man: Zinc. Relation to environmental cadmium. J. Chron.
Diseases, 20. 179-210. p.
84. SIMON F. (1981): Állatorvosi toxikológia. Állatorvostudományi Egyetem. Budapest.
80-83., 100-103. old.
155
85. SINKOVITSNÉ H. I., BENKŐ Z. (1993): Foszforsavészterek hatása a csirkeembrió fejlődésére. Állattani Közlemények, 79: 95-103.
86. SOMLYAY I. (1990): Dikamin D, Kolfugo 25 FW és Nevifosz 50 EC növényvédő szerek embrió- és magzati toxicitása házityúkon. Kandidátusi Értekezés. Keszthely.
87. SOMLYAY I., VÁRNAGY L., SZEMES M. (1986a): Út menti növényzet ólomszennyezettsége Keszthely környékén. Magyar Állatorvosok Lapja. 41. 432-434.
88. SOMLYAY I., VÁRNAGY L. (1986b): The avian embryo as test model in first line pesticide screening for teratology and embryotoxicology. Med Fac Landbow.w.
Rijksuniv. Gent, 51. 219-221.
89. SOMLYAY I., VÁRNAGY L. (1987): A Nevifosz 50 EC (foszmetilán 50%) károsító hatásának vizsgálata tyúk-magzatokon. Magyar Állatorvosok Lapja. 42. 483.
90. SOMOGYI J. (1992): Környezeti ártalmak hatásai gyermekekre: ólom expozíció győri általános iskolások körében. Egészségnevelés. 33. 114-115.
91. STRANGE R. J., KERR W. E. (1976): Teratogenic and toxicological examination of 2,4,5-T in developing chick embryos. Toxicology, 6. 35.
92. STRIKAUSKA S., OZOLA V., BERZINS A., LETVIETIS J. (1995): Lead and cadmium as a nutritional hazard to farm livestock. Mengen- und Spurenelementen. 15.
Arbeitstagung. Friedrich Schiller Universaität. Jena. Proc., pp. 295-297.
93. SUGÁR L., BICSÉRDY GY., EGRI B., SZTOJKOV V. (2000): Vadbetegségek.
Mezőgazda Kiadó. Budapest. 108-110. old.
94. SZABADI G. (szerk.), (2005): Növényvédő szerek, termésnövelő anyagok. Agrinex Bt. Budapest. 168., 438-439. old.
95. SZABADI G. (szerk.), (2009): Növényvédő szerek, termésnövelő anyagok. Agrinex Bt. Budapest. 443-456. old.
156
96. SZABÓ R. (2008): Környezetszennyező nehézfémek és herbicidek egyedi és együttes toxicitása házityúk embriókon. Doktori (PhD) Értekezés. Pannon Egyetem Georgikon Kar. Keszthely.
97. SZABÓ S. A., REGIUSNÉ M. Á., GYŐRI D., SZENTMIHÁLYI S. (1987):
Mikroelemek a mezőgazdaságban. Esszenciális mikroelemek. Mezőgazdasági Kiadó.
Budapest. 110-131. old.
98. TERÉNYI S., JOSEPOVITS GY., MATOLCSY GY. (1967): Növényvédelmi kémia.
Akadémiai Kiadó. Budapest. 19-34., 347-348. old.
99. THOMPSON H. M. (1996): Interactions between pesticides; A review of reported efffects and their implications for wildlife risk assessment. Ecotoxicology, 5 (2): 59-81.
100. TSUBAKI I., IRUKAYAMA K. (1977): Minamata disease. Kodansha Ltd. Tokyo.
101. VALVERDE M., FORTOUL T. I., DIAZ-BARRIGA F., MEJIA J., ROJAS DEL CASTILLO E. (2000): Induction of genotixicity by cadmium chloride inhalation in several organs of CD-1 mice. Mutagenesis, 15 (2): 109-114.
102. VARGA T., HLUBIK I., VÁRNAGY L., BUDAI P., MOLNÁR E. (1999):
Embryonic toxicity of insecticide Sumithion 50 EC and herbicide Fusilade S in pheasants after individual or combined administration. Acta Veterinaria Hungarica, 47:
123-128.
103. VÁRNAGY L. (1981a): Teratological examination of agricultural pesticides on Japanese quail (Coturnix coturnix japonica) eggs. Acta. Vet. Acad. Sci. Hung., 29. 77.
104. VÁRNAGY L. (1981b): Teratogenicity testing of Parathion 20 WP, Methylparathion 18 WP and Wofatox 50 EC on Japanese quail embryos by egg immersion technique. Acta. Vet. Acad. Sci. Hung., 29. 85.
157
105. VÁRNAGY L. (1984): Háziállatokon végzett toxikológiai vizsgálatok a növényvédő szerek engedélyezési eljárásában. Magyar Állatorvosok Lapja. 39: 505-506.
106. VÁRNAGY L. (1991): Különböző növényvédő szerek hatása madár magzatokon.
Doktori Értekezés. Keszthely.
107. VÁRNAGY L. (1996): Növényvédő szerek és a reprodukció kapcsolata. Magyar Állatorvosok Lapja. 51: 421-423.
108. VÁRNAGY L. (2005): Madárembrióteszt alkalmazása a xenobiotikumok ökotoxikológiai vizsgálatában. Magyar Állatorvosok Lapja. 127: 490-494.
109. VÁRNAGY L., BUDAI P. (1995): Agrárkémiai higiéne. Mezőgazda Kiadó.
Budapest. 48-70., 142-192. old.
110. VÁRNAGY L., BUDAI P. (2003): A mezőgazdasági vegyi anyagok higiéniája és toxikológiája. Veszprémi Egyetemi Kiadó. Veszprém. 67-93., 180-200., 370-373. old.
111. VÁRNAGY L., IMRE R., FÁNCSI T., HADHÁZY Á. (1981): Teratogenicity of Parathion 20 WP in Japanese quail, pheasant and chicken embryo. Acta. Vet. Acad.
Sci. Hung., 29. 371.
112. VÁRNAGY L., IMRE R., FÁNCSI I., HADHÁZY Á. (1982a): Paration és metil-paration hatóanyagú készítmények teratogén hatásának vizsgálata madármagzatokon, különös figyelemmel a csontvázrendszerre. Magyar Állatorvosok Lapja, 37: 389-397.
113. VÁRNAGY L., FÁNCSI T., IMRE R., BARTALITS L., HADHÁZY Á. (1982b):
Teratológiai modellvizsgálat: A Parathion 20 WP növényvédő szer hatása fácán és fürj magzatokra. Állattani Közlemények. LXIX. 133-138. old.
158
114. VÁRNAGY L., VARGA T., HLUBIK I., BUDAI P., MOLNÁR E. (1996):
Toxicity of the herbicides Flubalex, Fusilade S, and Maloran 50 WP to chicken embryos after administration as single compounds or in combination. Acta Veterinaria Hungarica, 44: 363-376.
115. VETÉSI F. (2002): Állatorvosi hisztopatológia / Veterinary Histopathology.
Mezőgazda Kiadó. Budapest. 7-16. old.
116. VETTER J., HARASZTI E. (1982): Botanikai Közlemények. 69. 233-236.
117. VIRÁG Á. (1981): A mezőgazdasági kemizálás környezetvédelmi összefüggései.
Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 7. old.
118. WHO Technical Report (1967): Principles for the testing of drugs for teratogenicity. World Health Organisation. Geneva. Techn. Rep. Series No. 364.
119. WILSON J. G. (1978): Review of in vitro system with potential for use in teratogenicity screening. J. Environ. Pathol. 2. 149.
120. YAMADA A. (1968): Teratogenic effect of organophosphorus insecticides in the chick embryo. Report of Osaka City Institute of Hygiene. pp. 30-121.
121. ZBORAY G. (1991): Embriológia. ELTE egyetemi jegyzet. Budapest. 105-108.
159
Köszönetnyilvánítás
Szeretnék köszönetet mondani témavezetőmnek, Dr. Várnagy László egyetemi tanárnak, aki kutatási munkám irányításán túl hasznos elméleti tanácsaival és gyakorlati észrevételeivel járult hozzá doktori értekezésem elkészítéséhez.
Szeretném megköszönni a disszertáció elkészítésében nyújtott önzetlen segítségét Dr. Budai Péter egyetemi docensnek. Továbbá köszönetemet fejezem ki Dr. Fejes Sándornak, Dr. Keserű Mihálynak, Dr. Szabó Ritának, Tóthné Takács Ildikó üzemmérnöknek, Tarsoly Gáborné és Németh Józsefné laboránsoknak, Tavaszi Judit Ph.D.
hallgatónak a laboratóriumi vizsgálatok végrehajtásában való tevékeny részvételükért.
Köszönettel tartozom még Dr. Kertész Virág tudományos munkatársnak, aki a korai embrionális fejlődés vizsgálatában és értékelésében nyújtott nélkülözhetetlen segítséget.
Dr. Fáncsi Tibor egyetemi adjunktusnak a szövettani metszetek értékelésében nyújtott segítségéért tartozom hálával.
Végül és legfőképpen köszönettel tartozom Szüleimnek és mindazoknak, akik támogattak és bíztattak.
160
„Az ember olyan mértékben avatkozott bele a természet egyensúlyába, hogy tevékenységének bizonyos káros következményeit neki kell viselnie, illetve további beavatkozásaival enyhítenie.”
Nagy István