Az intertextuális nevek alkalmazása

„Már régen futott a koponya-regény folytatása a Pesti Naplóban, mikor Karinthy egy beszélgetésben azt fejtegette, hogy mivel ez az első műve, amely-lyel mindenképpen a nagyvilág elé lép, […] szándékosan gyűjti egybe ebben a könyvében mindazt, amit addigi irodalmi működésében lényegesnek tartott”

(DEVECSERI 1998: 353). A regényben utal korábbi novelláinak, humoreszkjei-nek, drámáinak szereplőire, mondanivalójára, például elmeséli, hogy a regény írása közben hogyan ismerte fel utólagosan, hogy Olivecrona alakja kísértetie-sen egyezik egy fiatalkori drámájában, a Holnap reggel-ben szereplő északi orvos alakjával, Olson Irjő-vel (U. 412–413). Ahogy a tumor növekedésével Karinthy látása egyre romlott, eszébe jutott egy évekkel azelőtt megírt darabjá-nak a hőse (aki az azonos témájú Géniusz című novelládarabjá-nak is főhőse): „Génius jut eszembe, a »Lepketánc« hőse, egyetlen látó a vakok közt... No, most megír-juk a másikat... egyetlen vakot a látók birodalmában.” (U. 415) Az író a regény szövegében a kilátástalanság és a remény sorsfordító pontjain Thomas Mann József és testvérei című regényét olvassa, vagy már rosszul látván felolvastatja magának, műtéte után a kórházi éjjeli szekrényén is ez a könyv feküdt, sőt a csodával határos módon visszanyert látását is a regény részletének felolvasásá-val tudatja feleségével (U. 469). A fent említett intertextuális nevek nem írói nevek, de lehetséges konnotációjuk miatt nagy a jelentőségük.

5.2.4.3. A névvariációk alkalmazása

A regény szinte teljes egészében orvosok között, kivizsgálásokon, kórhá-zakban játszódik, mégis csupán a négy külföldi orvos családnevét ismerjük meg (Lysholm, Olivecrona, Pötzl, Söjkvist), négy orvos pedig a keresztnevén szere-pel (Géza, Gyula, Gyula, M. Endre). Az operáló orvosról, Olivecronáról csak a 10. fejezetben, majdnem a regény felénél található az első említés. Egy fontos, visszatérő jellemzésből tudjuk meg később, hogy róla volt szó: „ez a tanár az utóbbi években kizáróan csak agyvelőt operál” (U. 347), majd a Beteglátogatók című fejezetben: „csak agyat operál” (U. 366). A svéd orvoson az író élete mú-lik, ezért még a neve is különös jelentőséggel ruházódik fel számára: „Oli-vecrona. Herbert Oli„Oli-vecrona. Oliven? Nem, csak Olive. Furcsa név, de szép.

Olajkoszorút vagy olajkoronát, vagy olajfalombot jelenthet magyarul, vagy talán hódolati olajágat. Tetszik nekem ez a név, patetikus, éppen azért tetszik.”

(U. 367.) Az író a regény utolsó oldalain azt is elárulja, feleségével hogyan ne-vezték őt el: „Nem hagy békén a viking (csak így hívjuk magunk között)” (U.

464–465). A névvariációk a szereplők közötti viszonyok kifejezői is lehetnek, ezért nem csak azt érdemes megvizsgálni, hogy általánosságban hány névválto-zat jelöli ugyanazt a szereplőt a szövegben. Ennél ugyanis értékesebb informá-ciót nyújt annak számbavétele, hogy melyik szereplő hogyan, milyen megneve-zéssel említ egy másik szereplőt. Olivecrona például 18-féleképpen, Karinthy Frigyes 13-féleképpen, Aranka 8-féleképpen van megnevezve. A szereplők többségét epizódszerepüknek köszönhetően csupán egyféle megnevezés jelöli (vö. 4. táblázat).

Megnevező Megnevezés

Karinthy Frigyes

Herbert Olivecrona ~ Olivecrona ~ a benyitó Olivecrona ~ Oliv

~ a férfi ~ egy magas, vállas, szőke hajú és szőke arcú száz szá-zalékosan északi férfi ~ nagy hírű sebész ~ a hírneves agysebész

~ a tanár ~ a tanár úr ~ az a stockholmi tanár ~ ez a tanítvány

~ a viking

Aranka a professzor ~ a világhírű sebész ~ a tanár ~ a viking Pötzl kiváló kollégám ~ a sebész ~ az általa választott sebész Kerstin nővér a tanár úr

4. táblázat: Herbert Olivecrona megnevezései

Karinthy felesége egyféle tulajdonnévvel (Aranka) és hétféle köznévi jelö-lővel (anyád, édesanyja, feleségem, őnagysága, anya, az asszony, egy feleség) jelölt (vö. 5. táblázat). A feleségem és az őnagysága megnevezések között nin-csen lényeges gyakorisági eltérés, a mai nyelvhasználatban már érezhető stilisz-tikai különbségtevés nem volt Karinthy célja e két jelölés váltakoztatásával.

Megnevező Megnevezés

Jenő Aranka

Karinthy Frigyes anyád ~ édesanyja (értsd: Cinié)

~ feleségem ~ őnagysága

Cini anya

Szabatos Gyula az asszony a villamoson valaki egy feleség

5. táblázat: Karinthy Frigyes felesége, Böhm Aranka megnevezései

Regényében az író saját magát a szereplői által Frici-nek, K. Frici-nek, K.

F.-nek, K.-nak nevezi (vö. 6. táblázat). A becéző névalak megfelel a valóságos névhasználatnak, KOSZTOLÁNYI DEZSŐNÉ is Frici-nek nevezi őt az író életéről

szóló könyvében (2004). KARINTHY FERENCNÉ szerint is mindenki Frici-nek hívta az írót, ahogyan Karinthy Ferencet Cini-nek.

Nem különböznek ettől az író regénybeli megszólításai sem (vö. 7. táblá-zat); egy sajátosan abszurd helyzetben, felvágott fejbőrrel a műtőben feküdve önmagától így köszön el: „– Na, szervusz, Frici – és nem lep meg, hogy senki se felel” (U. 426). A megszólítás identifikáló funkciója kerül előtérbe a követ-kező megszólítások esetén: szerkesztő úr, művész úr. Az író jólesően nyugtázza is a név információtöbbletét: „jólesik, hogy művész úrnak szólít, tehát »felis-mert«” (U. 276). Valós rokonsági viszonyt fejez ki az apa és az Onkel megszó-lítás, hiszen az író Cininek az apja, Noéminek pedig a nagybátyja.

Megnevező Megnevezés

Géza K. Frici

Jenő Frici

egy újságíró K. F. ~ K.

egy látogató a barátunk

idegenvezető egy kedves barátunk

Pötzl a beteg

Aranka a beteg ~ az uram

Karinthy Frigyes az író ~ egy eléggé ismert író nyakkendő-kereskedő az az író

finom lírai költő szegény fiú

Rózsi a szegény nagyságos úr

6. táblázat: Karinthy Frigyes megnevezései Megszólító Megszólítás

Karinthy Frigyes Frici Gáspár Bandi Frici Karinthy Frigyes Frici az egyik orvos drágám

Cini apa

H. tanársegéd szerkesztő úr ~ kedves szerkesztő úr egy sebész lelkem

R. doktor kedves mester egy asztalos művész úr

Noémi Onkel

7. táblázat: Karinthy Frigyes megszólításai

Az orvosok, ápolók, betegek, látogatók többségét csupán köznévi jelölő, a barátok, ismerősök, írók, költők nagyobbik részét viszont csak tulajdonnév jelöli. Gyakori, hogy a köznévi jelölővel megnevezett szereplő másodszori

felbukkanásakor csak egy mellékesnek hitt utalás emlékeztet arra, hogy már találkoztunk vele a szöveg korábbi részében: „Érdekes új kísérletnek vagyok tanúja, néhány hónap óta egy tehetséges neurológus inzulinnal próbálja gyógyí-tani a tudathasadásos elmebetegeket” (U. 302). Majd 52 oldallal később: „nagy megkönnyebbülés egy szerény, fiatal orvos, aki megismer. Két éve van itt, egy felfedezését ellenőrzi, inzulinnal próbálja gyógyítani a skizofréniát.” (U. 354.)

A regényben található többi megszólítás többségének nem viszonyjelölő funkciója a hangsúlyos, a megszólított orvosok megszólításai a foglalkozásra utalnak: tanár úr, méltóságos tanár úr, drága tanár úr, tanársegéd úr, profesz-szor úr, Herr Professor.