C SEHI Zoltán
6. Ingó és ingatlan a magyar jogban – egykor és ma
A dolgok ingóra és ingatlanra való felosztása ősrégi, a régmúlt és a jelen szabá-lya éles különbséget tesznek a dolgok ezen két fajtája közt, mind azok megszer-zésében, megszűnésében, családjogban, a kereskedelmi jogban vagy például a végrehajtásban is.
Marton Géza római jogi bevezetőjében a lehető legrövidebben és legtömöreb-ben foglalta össze ingatlan és ingó közti különbséget. Tanítása szerint ingatlan (res immobiliaris) a telek (praedium, fundus), azaz a földterületnek bizonyos körülhatárolt része – fölfelé és lefelé egyaránt, ameddig az ember által uralom alá vonható, és ideértve minden alkatrészét, a rajta emelt építményt, a beültetett fát, más élő növényeket. Minden más ingónak minősül.25
A római jogi alapok valójában a Digesta soraiból tükröződnek (50, 16, 93):
„»Mouentium«, item »mobilium« appellatione idem signifi camus: si tamen apparet defunctum animalia dumtaxat, quia se ipsa mouerent, mouentia uocasse.
quod uerum est.”26
Frank Ignác az ingatlan-ingó megkülönböztetést annak mozdíthatóságában vagy mozdíthatatlanságában vélte meghatározni, az Optk. szabályához hason-lóan.27 Az Optk. 923. §-a szerint: „[…] azon dolgok, melyek állag sérelme nélkül egy helyről a másikra áttehetők, ingók; ellenesetben ingatlanoknak tartatnak, ha törvény szerint vagy a tulajdonos határozatával fogva valamely ingatlan
tar-25 MARTON Géza: A római magánjog elemeinek a tankönyve. 10. kiadás. Budapest, 1957. 287. és 291. margószám.
26 A római jog tulajdonfelfogásához rövid Max KASER: Römisches Privatrecht. 15. Aufl . Beck, München1989. 91. és skk.
27 FRANK i. m. 124. § 1. I.
Werbőczy és a zálogos telek, mint ingóság… 87
tozékát teszik.”28 Mind a mi napig elő szabály az ingót Fahrnisnak, az ingatlant Liegenschaftnak hívja,29 és a dolgok természetes tulajdonsága szolgál a meg-különbözetés alapjául.30 A lényegi különbség: az ingók átruházására az átadás, míg az ingatlanokéra a bejegyzés elve alkalmazandó.31 Lényeges különbség, a mai osztrák jogban a jogok ingóságoknak minősülnek, a magyarban nem.32
Az oktrojált osztrák jog a 19. századi magyar honban is szabállyá vált. Az Országbírói Értekezlet döntése kapcsán az ingatlanokkal kapcsolatban az Optk.
telekkönyvi rendszerrel összefüggő rendelkezéseit hatályában fenntartotta.33 Frank felfogása is lényegében ezt közvetítette, szerinte ingó az, ami mozog (pl.
barom), amit kár nélkül helyéből mozdítani és tovább vinni lehet, az az ingó.34 Ingatlan a föld, a rét, a ház.
Ezen a felfogáson változtatott az Mtj. Az Mtj. 434. §-a szerint: ingatlanok a telkek, a föld felületének egyes határozott részei alkotórészeikkel együtt; min-den más dolog ingó. Ez a felfogás alapvetően a telekre, annak fi zikailag lehatá-rolt részére (felfelé és lefelé), valamint a telek alkotórészeire alkalmazza az in-gatlan fogalmat. Az alkotórész alatt természetes, szerves részeket és mesterséges növekményeket is értünk. Ez utóbbi körbe tartozó dolgok kivételes önálló ingó-ságoknak minősülhetnek, akár az építmény, akár a termés.
A szocializmus előtti magyar magánjog egyes speciális jogosítványokat is in-gatlanoknak vett, akként értelmezte őket, és az ingatlanok szabályait alkalmazta.
Ide sorolták a telekkel szorosan összekapcsolódó jogosítványokat, mint a vadá-szat és halávadá-szat joga, dologi kegyuraság, valamint a telekkönyvben önálló jó-szágtestként feltüntethető dolgok, mint önálló pince, bányatulajdon. A harmadik csoportba tartoztak az osztott tulajdon alakzatai, örökhaszonbérlet, építményi jog.35 Nem minősültek ingatlannak az ingatlan tartozékai, az ingatlan korlátolt dologi jogai, az ingatlanra vonatkozó követelések. A hajómalom ingó, a belvízi és
28 KOLOSVÁRY Bálint: Dologi jog. In: SZLADITS Károly (szerk.): Magyar Magánjog. Dologi jog.
Budapest, 1941.; mind a mai napig ez a szabály az osztrák jogban.
29 Helmut KOZIOL – R. WELSER: Bürgerliches Recht. Band I. 12. Aufl . Wien, Manz, 2002. 218.
30 Franz BYDLINSKI: Sytem und Prinzipien des Privatrechts. Wien–New York, Springer, 1996.
332.
31 BYDLINSKI i. m. 332.
32 Uo.; továbbá Helmut KOZIOL – Peter BYDLINSKI – Raimund BOLLENGER: Kurzkommentar zum ABGB. Wien–New York, 2007. § 293.
33 KOLOSVÁRY i. m. 4. § A) pontja.
34 FRANK i. m. 124. § 1. I.
35 SZÁSZY István: A magyar magánjog általános része. II. kötet. Budapest, Egyetemi nyomda, 1947. 124.; SZLADITS Károly: A magyar magánjog vázlata. I. kötet. 5. kiadás. Budapest, Grill Kiadó, 33.
CSEHI Zoltán 88
tengeri hajó Kolosváry szerint ingatlan,36 Szászy szerint ingó,37 ingatlan viszont a parthoz kötött építmény, például vízerőmű turbinaszerkezete.38 Megtartja ingó jellegét viszont mindazon dolog, amelynek az ingatlanba való összeforrása csak ideiglenes jellegű, kiállítási pavilon, eladásra szánt facsemete beültetése.39
Az 1959-es Ptk. is ismerte és megkülönböztette az ingó és ingatlan fogalmát, külön-külön szabályokat adva az egyikre és másikra (pl. 108. §, 113. §), de törvé-nyi megfogalmazást nem adott, az maradt a jogtudományra és a bírói gyakorlatra.
Az elmélet szerint az ingatlanok jogi természetének sajátossága a nyilvántartá-sukban és a nyilvántartásukhoz fűzött jogi hatásban rejlik.40 Ezek a joghatások az ingatlanok tulajdonjogának átruházása és az ingatlanok megterhelése során jelentkeznek.41 Ez a fogalmi megközelítés arra az eredményre vezetett, hogy magát az ingatlant a magánjog anyagi szabályozásán kívül, az nyilván-tartási szabályok alapján határozza meg. Ezen meghatározás szerint ingatlan-nak az minősül, amit az ingatlan-nyilvántartásról szóló külön jogszabály (1997.
évi CXLI. törvény) önálló ingatlannak minősít. Ezen felfogás azon alapszik, hogy az ingatlan-nyilvántartásnak alapvető jelenőségét az adja, hogy az ingat-lanra vonatkozó jogok keletkezése, megszűnése és módosulása körében konsti-tutív hatállyal – azaz jogszerzés, módosítást kiváltó hatása van.42 A jogszerzés, változás és módosítás a bejegyzéssel jön létre, amely bejegyzéshez jogvédelmi hatást is ad a törvény.43 A jogvédelmi bejegyzés lényege, hogy a jogszerző az ingatlan-nyilvántartásban szereplő tények és jogok fennálltában bízhat, és jog-szerzését az ott szereplő adatok védik.44
Az új Polgári törvénykönyv, a 2013. évi V. törvény előkészítése során újra fel-merült az ingó-ingatlan meghatározás törvényi szabályozásának szükségessé-ge. Végül a korábbi felfogás maradt életben, amely abból indul ki, hogy vala-mennyi ingatlan szerepel az ingatlan-nyilvántartásban, és a Kódex „nem akar támogatni ingatlan-nyilvántartáson kívüli ingatlanforgalmat.”45 Ebből
követke-36 KOLOSVÁRY i. m.
37 SZÁSZY i. m.
38 Uo.
39 KOLOSVÁRY i. m.
40 MENYHÁRD Attila: Dologi jog. Budapest, Századvég, 2007. 61.
41 Uo.
42 MENYHÁRD i. m. 63.
43 Uo.
44 Uo. 65.
45 MENYHÁRD Attila: A dologi jogi szabályozás sarokpontjai. In: VÉKÁS–VÖRÖS (szerk.):
Tanulmányok az új Polgári Törvénykönyvhöz. Budapest, Complex, 2014. 157.
Werbőczy és a zálogos telek, mint ingóság… 89
zően magának a törvénynek nem kell meghatároznia az ingatlan fogalmát, azt a külön törvényi szabály megmondja. A szabály egyik legfontosabb eredménye, az a jogvédelmi hatás, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosultat harmadik személyek irányában védi, „alakilag legitimálja”.46
Számos kérdést vet fel ez a felfogás, amelyet ehelyütt nem kívánunk tárgyal-ni. Elsőként, hogy a történeti és dogmatikai hagyományokkal rendelkező ingat-lanfogalom feladására miért van szükség? A történeti fogalom a telekhez, a föld-höz kapcsolja az ingatlan fogalmát, ami természetben viszonylag könnyen ész-lelhető és tudatosítható jelenség, minden más ehhez képest a föld természetes vagy jogi értelemben vett alkotórésze, illetve egyéb kivétel a szabály alól.47 Az, hogy a magánjogi szabály nem a közvetlenül észlelhető valóságon alapul, hanem egy másik szabály meghatározásán, továbbá annak adminisztratív módon tör-ténő nyilvántartásban való kialakításán, a magánjog messze-messze eltávolo-dik attól a közegtől, amelynek szabályozására szolgál. Miért nem ingatlan az, ami még nem vagy soha nem szerepelt az ingatlan-nyilvántartásban, például a volt szovjet laktanyák földterülete, az az épület, amelyet soha nem vezettek fel nyilvántartásba, de évtizedek óta elkészült és rendeltetésének megfelelő-en használják, az a tetőtér-beépítés, amely utólag került kialakításra az épület-ben, amelyben önálló lakrészek vagy egyéb helyiségek találhatók. Ezek egyike sem lenne ingatlan mindaddig, míg az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetés-re nem kerül? Továbbá számos ingatlan mint dolog anélkül keletkezik, hogy az valaha is feldolgoznák az ingatlan-nyilvántartásban, fi zikailag kettéosztott épü-let, vagy pince. Továbbá a magánjogban számos tény és jogszerzés nem kap-csolódik az ingatlan-nyilvántartáshoz, például közös tulajdon, vagy elbirtoklás.
A jogvédelemi funkció pedig véleményünk szerint nem írja felül a magánjogi szabályokat a jogok, így az ingatlanra vonatkozó tulajdonjog, szolgalom vagy egyéb szerzésére és védelmére vonatkozóan.