Az infrastruktúra és a gazdasági szféra

A sportlétesítmények és a gazdasági élet közötti kapcsolat vizsgálata során az egyik legfontosabb kérdés arra irányult, hogyan befolyásolják az új objektumok és a segítségükkel a településre csábított egyesületek a városok gazdasági életét. A kérdésfelvetés különösen éles volt az Amerikai Egyesült Államokban, ahol jelentős mennyiségű közpénzt fordítottak az ilyen jellegű beruházásokra (2012-ben az öt észak-amerikai liga, amerikai foci, baseball, kosárlabda, jégkorong, európai futball 140 csapatából 125 játszott 1990 után épült vagy jelentősen felújított stadionban, és a beruházások értéke 33,8 milliárd dollár volt, melyből 18,2 milliárdot a közszféra biztosított – Baade – Matheson, 2012), és ezért az esettanulmányok döntő része is onnan származik. A kutatók körében hosszú ideig az a nézet uralkodott, hogy a

sportlétesítményeknek nincs jelentős pozitív gazdasági következménye, és nem mutatható ki nagyobb mértékű munkahely, személyi jövedelem és helyi adóbevétel-növelő hatás (pl. Baade, 1996; Siegfried - Zimbalist, 2000; Zimbalist, 1998).

Hasonló, vagy inkább ennél is negatívabb eredményre jutott a Coates - Humphreys (2003) szerzőpáros is, akik már sokkal részletesebb, (al)szektoronkénti vizsgálatokat végeztek.

Eredményeik szerint az általuk vizsgált időpontban, az 1969 és 1996 közötti periódusban csak a szolgáltatások kategóriájába tartozó kikapcsolódás-szórakozás alszektorban lehetett az egy foglalkoztatottra jutó jövedelem vonatkozásában kismértékű emelkedést megfigyelni, míg más esetekben (pl. a szintén a szolgáltatásokhoz tartozó vendéglátás, illetve a kiskereskedelem kategóriájába tartozó vendéglátás) mind a foglalkoztatottak száma, mind pedig a jövedelem vonatkozásában visszaesés következett be. A szerzők úgy vélték, hogy ennek hátterében az ún.

„helyettesítés” jelensége áll, ami azt jelenti, hogy a szurkolók sporttal kapcsolatos kiadásai azt eredményezik, hogy az érintett személyek egyéb célú kiadásai (pl. étkezés a helyi étteremben, mozi-látogatás) visszaesnek, a sporttal kapcsolatos költések azonban a játékosok és tulajdonosok bevételeit növelik, és egyáltalán nem biztos, hogy ők ezt a pénzt a helyi gazdaság fejlődésével kapcsolatos célokra használják fel (ez a 4.3.3. alfejezetben említett leakages jelensége).

Az új évezredben ugyanakkor két szempontból is változás következett be. Egyrészt a kutatók egy része rámutatott arra, hogy a korábbi elemzések még elsősorban a városperemi/elővárosi fekvésű sportlétesítményekkel kapcsolatos vizsgálatokon alapultak.

Ezzel szemben az 1990-es évektől – elsősorban az Egyesült Államokban – egyre nagyobb szerepet kapnak a városok belső részein, gyakran a CBD területén elhelyezkedő, építészetileg újdonságot hordozó, idegenforgalmi látványosságként is funkcionáló, a belváros megújításának szerves részét képező objektumok, amelyeknél bizonyos esetekben már komoly gazdasági hatás is kimutatható (Nelson, 2007).

Santo (2005) az Egyesült Államokban végzett vizsgálatai során például 19 db 1991 és 1999 között épült, már az új generációba tartozó, NFL és MBL csapatoknak otthonául szolgáló stadion hatását elemezte, és eredményei szerint 8 esetben a lakossági jövedelem növekedését lehetett megfigyelni (a nyolc esetből hatban az új létesítmény a belváros közelében vagy a városon belül, de nem szuburbán környezetben helyezkedett el). Hasonló következtetésre jutott Nelson (2001) is, akinek a véleménye szerint a CBD-ben fekvő sportlétesítmények javítják a városok jövedelmi viszonyait, míg a CBD-n kívül fekvő objektumok esetében nem figyelhető meg ilyen hatás.

A sporttal kapcsolatos infrastruktúra és a gazdaság közötti kapcsolatot elemző vizsgálatok következő csoportja az objektumok ingatlanpiacra kifejtett hatásait elemzi, ami természetesen szorosan összefügg az adott területről kialakult imázs változásával. A napjainkban egyre inkább elterjedt NIMBY (Not In My BackYard – ne az én közelemben) megközelítésre támaszkodva hosszú ideig az a nézet uralkodott, hogy a különböző kedvezőtlen hatások (4.4.1. alfejezet) miatt a sportlétesítmények létesítésének hatására csökken az ingatlanok értéke. A 2000-es évtizedben a különböző országokban és városokban végzett empirikus kutatások jelentős része azonban éppen ellenkező eredményre jutott. A sportlétesítmények felépítése pozitívan hatott az ingatlanok értékére, amelynek hátterében a beruházást követő infrastruktúra-fejlesztés és az új objektum által kínált kikapcsolódási és szórakozási lehetőségek álltak (ez a tény főleg azon országokban játszik igen fontos szerepet, ahol a helyi önkormányzatok bevételei között az ingatlanadó jelentős arányt képvisel).

A vizsgálatok egyik legfontosabb célterületei – nem függetlenül a célra áldozott jelentős összegektől – az Amerikai Egyesült Államok városai voltak (Kozma, 2010c). Tu (2005) az 1990-es évek második felében átadott FedEx Field (az NFL-ben játszó Washington Redskins

új pályája) hatását elemezte, és eredményei szerint a pálya környékén ugyan továbbra is alacsonyabbak az ingatlanárak, a meglévő különbség azonban már az új helyszín bejelentésének hatására csökkent, majd az építkezés befejezése után tovább mérséklődött (53. ábra). Az elemzés másik fontos eredménye a térbeliség kimutatása: az új pályához közelebb nagyobb volt az áremelkedés, amelynek a hatása kb. 2,5 mérföldig figyelhető meg.

53. ábra A FedEx új stadionjának hatása a családi házak árára Forrás: Tu, 2005, p. 393.

Feng és Humphreys (2008) két különböző városrészben elhelyezkedő új sportlétesítmény segítségével az ingatlanárak emelkedésében tapasztalható területi különbségekre, illetve az egyes sportágak eltérő hatására mutatott rá. Az Egyesült Államok Ohio állambeli Columbus városában a városközpontban fekvő, a belváros megújulásában fontos szerepet betöltő és a jóval népszerűbb NHL-csapatnak (Blue Jackets) helyszínül szolgáló Nationwide Arena esetében sokkal nagyobb volt az áremelkedés mértéke, mint a város külső területein elhelyezkedő, és az MLS-ban (Major League Soccer) játszó Columbus Crew otthonául szolgáló Crew Stadium esetében. Az említett szerzőpárosnak a négy jelentős amerikai csapatsportág (NHL, NBA, MLS MLB) stadionjainak hatásait elemző tanulmánya megerősíti az egyedi eredményeket, vagyis a stadionokhoz való közelség pozitívan befolyásolja az ingatlanárakat, amely a helyi önkormányzatok adóbevételeit is növeli (Feng – Humphreys, 2012). Emellett arra is felhívja a figyelmet, hogy az árakban megfigyelhető emelkedés a sűrűn lakott negyedekben a legnagyobb, de még itt is kevesebb, mint az új létesítmény építési költsége.

Az új évezred egyik legnagyobb sporteseménye, a 2012-es Londoni Olimpia jelentős számú kutatást generált, amelyek egy része a településre gyakorolt hatást elemezte. Ennek keretében az ingatlanpiachoz kapcsolódó elemzések már az olimpia bejelentésének hatására is ingatlanár-emelkedést mutattak az Olimpia Stadionhoz közeli lakónegyedekben (Kavetsos, 2012).

Az európai kontinensen született tanulmányok közül a legjelentősebb a német Ahlfeldt – Maenning (2008) szerzőpáros nevéhez fűződik, akik Berlinben elemezték a város három, eredetileg a 2000-es olimpiai pályázat keretében épült, de napjainkban a helyi lakosság által is használt, új sportlétesítményének (Velodrom/Swimming Arena, Max-Schmeling-Arena) ingatlanpiaci hatását (54. ábra). Eredményeik szerint ugyan mind a két objektum esetében áremelkedés figyelhető meg (ennek hatása kb. 3.000 méterig kimutatható), a Max-Schmeling-Arena vonatkozásában azonban ez csak az objektumtól nagyobb távolságra (1.500 – 3.000

méter) tapasztalható. Ez a tény elsősorban arra vezethető vissza, hogy a létesítményt két nemzetközileg is jelentős sportklub (Alba Berlin – kosárlabda, Füchse Berlin – kézilabda) is használja, és az ő mérkőzéseik kényelmetlenségeket is okoznak a közelebb lakók számára.

54. ábra A Velodrome és a Max-Schmeling-Arena becsült hatása az ingatlanárakra Forrás: Ahlfeldt – Maenning, 2008, p. 23.