3. Az egyes települési szférák sporttal kapcsolatos megnyilvánulási formái
3.4. A helyi (települési) önkormányzatok sporttal kapcsolatos tevékenysége
3.4.3. A települési önkormányzatok sporttal kapcsolatos kiadásai
A B C
versenysport támogatása (%) 27,0 37,5 83,3
sportrendezvények szervezése 52,7 70,8 91,7
nemzetközi sportkapcsolatok támogatása 44,6 75,0 91,7
létesítmények fejlesztése 54,1 66,7 100,0
egészséges életmód támogatása 33,8 54,2 50,0
óvodai sport-tevékenység támogatása 36,5 33,3 25,0
fogyatékosok sportolásának segítése 63,5 83,3 75,0
utánpótlás-nevelés támogatása 67,6 66,7 100,0
A – 10 ezer és 25 ezer fő közötti települések, B – 25 ezer és 50 ezer fő közötti települések, C – 50 ezer főnél nagyobb települések
Forrás: Kozma et al., 2015c
3.4.3. A települési önkormányzatok sporttal kapcsolatos kiadásai
A helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos kiadásai vizsgálatának fontossága elsősorban azzal indokolható, hogy a felmérések szerint az európai országok egy részében ez a szféra igen fontos szerepet játszik a sporttal kapcsolatos kiadásokban (28. ábra). Az adatokat elemezve ez a tény elsősorban az egykori szocialista országokra jellemző, amely két tényezővel magyarázható. A szocialista időszakban a sport egyik legfontosabb finanszírozója az állam volt, és ennek hagyományai 1990 után is tovább éltek, ugyanakkor a központi kormányzat gyengesége miatt a helyi önkormányzatoktól várták a támogatást. Emellett az új körülmények között még sem a háztartások sem a magánszféra fejlettsége nem érte el azt a szintet, hogy jelentősebb összegeket fordítson erre a célra.
28. ábra A sportra fordított összegek forrása szektorok szerint az Európai Unió egyes országaiban az 2000-es évek közepén (%)
Forrás: Eurostrategies, 2011 alapján
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
Bulgária Szlovákia Románia Lettország Portugália Lengyelország Magyarország Szlovénia Litvánia Dánia Franciaország Észtország Finnország Csehország Görögország Luxemburg Ciprus Hollandia Írország Olaszország Svédország Ausztria Németország Spanyolország Egyesült Királyság Málta
helyi önkormányzatok részesedése (%) központi kormányzat részesedése (%) magánszféra részesedése (%)
A magyarországi helyi önkormányzatok sportra fordított kiadásait az elmúlt 15 évben vizsgálva kezdetben egy fokozatos növekedést lehetett megfigyelni, amelyet az elmúlt évtized második felében stagnálás váltott fel (29. ábra). 2010 után, minden valószínűség szerint a gazdasági válság utóhatásaként visszaesés ment végbe, a 2014-es és 2015-ös esztendő ugyanakkor már ismét fellendülést hozott. A 29. ábra adatai szerint a helyi önkormányzatok ugyanakkor igen fontos szerepet töltöttek be az állami (államháztartási forrásból ból történő) sportfinanszírozásban: a 2000-es évtized második felében hosszú ideig 65-70% körül volt a részesedésük (ez az emelkedő abszolút összeg mellett azzal is magyarázható, hogy az akkori baloldali kormányok kisebb figyelmet szenteltek a sport támogatásának), és arányuk csak a sportot markánsan támogató FIDESZ-KDNP kormány hatalomra jutása után kezdett el erőteljesen csökkenni (ez elsősorban a központi költségvetésből megvalósított létesítményfejlesztések – pl. debreceni és ferencvárosi labdarúgó-stadion – hatásának tekinthető).
29. ábra A helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos kiadásainak legfontosabb adatai 2002 és 2015 között Magyarországon
(az adatok az egyes évek zárszámadási törvényeinek F08.a Sport és szabadidős tevékenységek és szolgáltatások (A sportintézmények, sportlétesítmények szolgáltatásai, a verseny- és élsport, a diáksport, az aktív vagy passzív sportolási lehetőségek és rekreációs elfoglaltságok
és események támogatása) funkcióra kiadott összegeit tartalmazzák)
A – a helyi önkormányzatok sportra fordított kiadásainak részesedése az államháztartás sportra fordított kiadásain belül (%), B – a helyi önkormányzatok sportra fordított kiadásai
(millió Ft)
Forrás: adott évek Parlament elé kerülő zárszámadási törvényjavaslata
A fentiek szellemében nem meglepő, hogy az összkiadáson belüli részesedést tekintve a helyi önkormányzatok értéke a 2000-es évtized közepétől hosszú ideig háromszorosa volt az országos (államháztartási) adatnak (30. ábra). Az új évtizedben mind a két mutató értékében jelentős emelkedés tapasztalható, amely a helyi önkormányzatok esetében két tényezővel magyarázható: 2014-ben már az abszolút értékben is jelentős növekedés ment végbe, valamint az oktatás állami kézbe kerülésének következményeként csökkent az összkiadás nagysága.
0,0
2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015
A B
30. ábra A helyi önkormányzatok és az államháztartás sportra fordított kiadásai arányának változása az összes kiadáson belül 2002 és 2015 között Magyarországon (%)
(az adatok az egyes évek zárszámadási törvényeinek F08.a Sport és szabadidős tevékenységek és szolgáltatások (A sportintézmények, sportlétesítmények szolgáltatásai, a verseny- és élsport, a diáksport, az aktív vagy passzív sportolási lehetőségek és rekreációs elfoglaltságok
és események támogatása) funkcióra kiadott összegeit tartalmazzák Forrás: adott évek Parlament elé kerülő zárszámadási törvényjavaslata
A helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos kiadásainak területi/települési megoszlásának kutatása az eddigiek során kevesebb figyelmet kapott. A 2000-es évek közepén végzett vizsgálat (Bukta, 2011) eredményei szerint a kiadások közel 50%-a a megyei jogú városokhoz kapcsolódott, a második helyet az egyéb vidéki települések, míg a harmadik helyet a fővárosi és kerületi önkormányzatok foglalták el (az egy lakosra jutó értékek alapján ugyanakkor az utóbbi két településkategória fordított sorrendben helyezkedett el) A felhasználás irányát tekintve a sportlétesítmény-üzemeltetés valamint a versenysport és utánpótlás-nevelés részesedése nagyjából hasonló értékeket ért el, míg a szabadidősport és a diáksport szerepe sokkal kisebb volt.
A megyei jogú városok jelentőségét erősítette meg Dénes (2015) 2000-es évtizedben lezajlott vizsgálata, amely egyrészt rámutatott a sport fővárosi diszpreferáltságára, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy a versenysport legfontosabb bázisát a megyei jogú városok, valamint a többi város jelenti.
A 2000-es évtized második felében lefolytatott kutatás Debrecen, Veszprém, Győr, Szeged, Sopron és Pécs helyi önkormányzatait vizsgálta, és többek között megállapította, hogy az érintett települések városfejlesztési és sportpolitikai dokumentumaiban megfogalmazott célok és a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök elosztása között nem figyelhető meg közvetlen kapcsolat, valamint az érintett helyi önkormányzatok elsősorban a hivatásos sportot támogatják (Gyömörei, 2014).
A sportra fordított kiadások települési szintű jellegzetességeit vizsgáló kutatásaim eredményeként egyrészt a településnagyság befolyásoló szerepe figyelhető meg (27. táblázat).
A kisebb települések esetében (ez főleg az 5 ezer fő alatti településekre jellemző) az önkormányzatok rendkívül korlátozott pénzügyi erőforrásokkal rendelkeznek, és ennek
0,00 0,50 1,00 1,50 2,00 2,50
2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 helyi önkormányzat államháztartás
következtében igen keveset tudnak sportra költeni. A településnagyság növekedésével fokozatosan növekszik mind az egy lakosra jutó összeg, mind pedig a teljes kiadáson belüli részarány, amely a maximumot az 50 ezer és 100 ezer fő közötti településeken éri el. Igen feltűnő Budapest (vagyis a fővárosi és a kerületi önkormányzatok) alacsony értéke, amely jelzi, hogy a főváros kevesebb figyelmet fordít erre a területre, amely alapvetően két ténnyel magyarázható. Egyrészt Budapesten sokkal kisebb mértékben alakult ki szerves kapcsolat a kerületi önkormányzattok és a versenysport, illetve az ahhoz kapcsolódó utánpótlás-nevelés között, mint a vidéki térségekben (a fővárosban például kevésbé érezték magukénak a vezetők a sportsikereket, mint vidéken), és ez a finanszírozásban is megmutatkozott. Másrészt a budapesti sportlétesítmények egy része állami kezelésben maradt, így az önkormányzatoknak kevésbé kellett ezek fenntartására költeni.
27. táblázat A helyi önkormányzatok sportra fordított kiadásai 2014-ben településnagyság szerint
egy lakosra jutó összeg (Ft/fő) az összkiadáson belüli részesedés (%)
A településnagyság melletti egyéb magyarázó tényezőket elemezve három további mutató szerepe került elemzésre: a helyi adó, az összes kiadás és a gépjárműadó (28. táblázat).
A két adó szerep azért lehet jelentősnek, mivel az önkormányzatok – a dedikált források szűkössége miatt – csak saját bevételeikből tudnak a sportra áldozni, az összkiadás vizsgálata pedig rávilágít arra, többet költenek-e a gazdagabb önkormányzatok erre a célra. Az eredmények szerint a három mutató közül a legszorosabb kapcsolat a helyi adó vonatkozásában állapítható meg, ugyanakkor még ennek a hatását is felülmúlja a településnagyság befolyásoló ereje.
28. táblázat A Spearmann-féle rangkorrelációs együttható értéke a sporttal kapcsolatos kiadások vonatkozásában
A B C D
az egy főre jutó sportkiadások értéke -0,171* 0,273* 0,175* 0,415*
a sportra fordított kiadások aránya az összes kiadáshoz viszonyítva
-0,221* 0,274* 0,186* 0,419*
A – az egy főre jutó összkiadások nagysága, B – az egy főre jutó helyi adó nagysága, C – az egy főre jutó gépjárműadó nagysága, D – lakosságszám
* - a kapcsolat 0,01-es szinten szignifikáns Forrás: Magyar Államkincstár adatszolgáltatása
A sportra fordított kiadások nagyságát befolyásoló tényezők vizsgálatának utolsó részét a települési önkormányzatok kormányzati szakpolitikával történő azonosulásának az elemzése
jelentette: megfigyelhető-e az a tendencia, hogy a kormánypártinak tekinthető helyhatóságok többet fordítanak erre – a központi kormányzat által kiemelten preferált – területre. A kutatás során – támaszkodva az előző alfejezetbe leírtakra – az 5 ezer főnél népesebb településekre koncentráltam, és az érintett települési önkormányzatok sport-kiadásainak egy főre jutó értékét vettem alapul. Az eredmények szerint tapasztalható bizonyos összefüggés: a kormánypárti önkormányzatok körében az átlagnál magasabb azon helyi önkormányzatok száma, amelyek nagyobb összeget áldoznak erre a célra, míg az ellenzéki önkormányzatok esetében az alacsony sportkiadással jellemezhető önkormányzatok dominálnak (29. táblázat).
29. táblázat A helyi önkormányzatok sportra fordított kiadásai (Ft/fő) és a kormányzati szakpolitikával való azonosulás közötti kapcsolat erőssége a 2014-es választások előtti időszakban az 5 ezer főnél nagyobb településekena
első
a – első kvartilis: legalacsonyabb értékek, negyedik kvartilis: legnagyobb értékek, a táblázat nem tartalmazza Budapest értékeit
* - mind a polgármester, mind pedig a képviselőtestület kormánypárti, ** - a polgármester vagy a képviselőtestület kormánypárti, *** - mind a polgármester, mind pedig a képviselőtestület ellenzéki
Forrás: Magyar Államkincstár adatszolgáltatása; Kozma et al., 2015c
A sportra fordított összegek konkrét célok szerinti megoszlását településnagyság szerint elemezve (13. és 14. melléklet) több jelentős különbség is megfigyelhető. Egyrészt a verseny- és utánpótlássport esetében kiemelkedő szerepet játszanak a nagyobb (25 ezer és 250 ezer fő közötti) települések, amelynek hátterében az áll, hogy elsősorban ezen településeken működnek olyan sportegyesületek, amelyek csapataikkal vagy egyéni versenyzőikkel az országos bajnokságokba is bekapcsolódnak, és így finanszírozásuk nagyobb önkormányzati támogatást igényel. Másrészt a kisebb települések a rendelkezésre álló anyagi erőforrások döntő részét a meglévő sportlétesítményeik működtetésére, illetve a szabadidősport támogatására fordítják, de az egy főre jutó összegek vonatkozásában még itt is elmaradnak a nagyobb települések értékeitől.
Az iskolai sport támogatása elsősorban a nagyobb településekre jellemző, amely azzal magyarázható, hogy döntő mértékben itt működnek olyan általános iskolák, amelyek esetében szükség van ilyen jellegű segítségre. A sportági szakszövetségek támogatása tétel a legnagyobb szerepet Budapesten játssza, amely a fővárosban működő országos szervezetekkel magyarázható.