A cs. és kir. hadi levéltár liivatalos okiratai alapján.
E L S Ő K Ö Z L E M É N Y .
(Két térkép-melléklettel.)
A magyar nemesi fölkelésről e folyóirat h a s á b j a i n m á r a m ú l t é v b e n megemlékeztünk, ismertetve az 1797. és 1800/1801 -ik évi fölkelések életbeleptetésére tett intézkedéseket; tettük pedig ezt azon okból, hogy a régente oly n a g y szerepet játszó m a g y a r nemesi fölkelés történetének befejező mozzanatait az enyészettől meg-ó v j u k ; m e r t h a b á r a nemesi fölkelő sereg sem az érintett alkal-makkor, sem 1805-ben tényleg n e m is a l k a l m a z t a t o t t , a magyar nemzet hadtörténelmenek megirója a fölkelés életbehívására tett kísérleteket n e m fogja mellőzhetni s így hiteles okiratokból vett a d a t a i n k n a k hasznát fogja venni.
Ugyancsak ezen indokok vezérelnek b e n n ü n k e t m o s t is, midőn a m a g y a r nemesi fölkelések történetének e nagy fontosságú és egyszersmind végső fejezetét m u t a t j u k be.
Az 1809-dik évi m a g y a r nemesi fölkelés fontossága nemcsak a b b a n rejlik, hogy a fölkelő sereg ezúttal valósággal alkalmazást nyert, h a n e m még inkább abban, hogy a tett kísérlet a m a j d n e m évezredes m ú l t t a l bíró intézmény hasznavehetetlenséget mutatván ki, a n n a k végkép való megszüntetését vonta maga u t á n .
Nem m i n t h a a m a g y a r nemzetből a hadi erények kihaltak volna, — hisz a fölkelés története a személyes bátorság, a vitézség, az elszántság és az odaadó önfeláldozás számos p é l d á j á t m u t a t j a s a fölkelő sereg, h a azon föltételek fölött rendelkezik, melyek egy m o d e r n sereg harczképessége tekintetéből mellőzhetlenek, helyét bizonyára m e g á l l j a ; n e m is azért, m i n t h a az intéző körök a fölkelő
sereg életbehívása alkalmával a kellő buzgóságot ki nem fejthették volna, m e r t a fölkelés vezető köreit e tekintetben váddal illetni n e m lehet.
De meg kellett szűntetni az i n t é z m é n y t azért, mivel a f r a n -czia forradalmi és császársági h á b o r ú k a hadművészetet gyökeresen átalakítván, a fölkelés intézménye a megváltozott viszonyokkal összhangba hozható n e m volt, a fölkelő sereg pedig a fejlődöttebb hadművészet követelményeinek megfelelni képtelen vala.
A nagy f r a n c z i a császár k i t ű n ő e n szervezett, kiképezett, sza-k a d a t l a n h a r c z o sza-k b a n edzett és nagy győzelmesza-k által szellemében fölemelt hadseregével a m a g y a r nemesi fölkelés szervezetlen, kiké-pezetlen, fölszerelésében tökéletlen, fegyelmében meg nem szilár-dúlt csapatait a siker remenyével szembeállítani nem l e h e t e t t ; a győri csata beigazolta ezt, s m e g a d t a a kegyelem-döfést a m a z ősi intézménynek, mely u g y a n h a j d a n a magyar névnek sok dicsősé-get szerzett, de a mely m a g á t már régen lejárta s az idők meg-változott viszonyaihoz átalakítható n e m volt.
A következőkben — mellőzve a h a d j á r a t politikai történetét, melyre más illetékesebb író vállalkozzék — előadjuk a magyar nemesi fölkelés történetét úpy, a mint ez a h a d j á r a t o k r a vonat-kozó iratokból elénk tárult. M u n k á n k b a n a fősúlyt a fölkelés tör-t é n e tör-t é n e k katör-tonai részére helyezzük s személyes észrevétör-teleinketör-t csak ott teszszük meg, hol az a tények földerítésére, megvilágítá-sára szükséges; egyébként pedig csak arra szorítkozunk, hogy az okiratok szétszórt adatait egy áttekinthető egészszé fűzzük egybe.
I.
A Z 1 8 0 8 - I K É V I O R S Z Á G G Y Ű L É S B E Z Á R Á S Á T Ó L A G Y Ő R I C S A T Á I G .
Az osztrákfranczia viszonyok az 1808dik év végével m i n d -i n k á b b kedvezőtlen f o r d ú l a t o t vettek, s Ferencz császár és k-irály m i n d i n k á b b meggyőződött a r r ó l , hogy a fenforgó differentiák kiegyenlítése csak egy ú j a b b mérkőzés ú t j á n lesz lehetséges.
Az osztrák-magyar haderő Károly főherczeg szakadatlan gon-doskodása folytán szervezetében, kiképezésében stb. 1805 óta
elő-nyös változásokon ment át, s Ausztria e h a d j á r a t r a talán j o b b a n elő volt készülve, mint eddig bármikor. Mindazonáltal ép Károly főherczeg volt az, ki a háború megindítását még időszerűtlennek tartotta, s előbb a hadsereg újjászervezésére vonatkozó munkála-tok befejezését bevárni óhajtotta.
A hadsereg újjászervezésénél a magyar nemesi fölkelés ősi intézménye is újból fölszínre került, a mennyiben a fölkelés, ha idejekorán szerveztetik, a működő hadsereg számára alkalmas tar-talékot képezhetett. Ez okból a magyar rendek elé a fölkelés szer-vezése tárgyában törvényjavaslat terjesztetett, mely a rendek által
1808 október havában akadálytalanúl megszavaztatott.
A király ezen, a «magyar nemesség személyes fölkeléséről»
szóló s s rendek által három évre megszavazott törvényt ugyan-ezen év november 5-dikén szentesítette.
A tervbe vett új hadsereg fölállítása azonban a kilátásban levő hadizenetig, mely 1809 április 6-dikán következett be, csak lassan haladt előre. A közben eső idő József főherczeg, a szerve-zési munkálatok végrehajtásával megbízott nádor, által a fölkelők összeírására és más munkálatokra a legszorgosabban fölhasználta-tott. Ezek után a gyakorlati és szolgálati szabályzatok szerkeszte-séhez láttak, melyek az ú j hadsereg viszonyaihoz voltak alkalma-zandók; ezek elég gyorsan elkészültek s a megyékben gyülekező csapatoknak még az összpontosítás előtt szétosztattak.
A kezelési és szolgálati nyelv a magyar volt.1)
A fölkelés, mint a megelőző alkalmakkor, négy kerületre osztatott, melyek mindegyikének élén egy tábornok á l l o t t ; es pedig:
Az 1-ső kerületben, Dunán i n n e n : br. Davidovich táborszernagy.
A 2-ik « « t ú l : « Ott altábornagy.
A 3-ik « Tiszán innen : gr. Hadik tábornok.
A 4-ik « « t ú l : br. Duka altábornagy.
Ezeken kívül beosztott tábornokok voltak :
Az 1-ső kerületben: gr. Keylevich, Kerekes és Mesko tábornokok.
A 2-ik « br. Mecse'ry altábornagy és gr. Amlrdssy tábornok-A 3-ik « Herteleruly és br. Luzsimky tábornokok.
A 4-ik « Csekonics és br. Vaii tábornokok.
*) Ez az 1809 junius l l - d i k i napi parancscsal hirdettetett ki.
Hadtörténelmi Közlemények. II.
A magyar fölkelő sereg vezérkari főnökévé a császári és királyi osztrák hadsereg teljhatalmú fővezére, Károly főherczeg, Gornez de Parientos altábornagyot nevezte ki, kit ez alkalmazásban később Petrich tábornok követett. Tüzérségi főnök Vogelhuber altábornagy, főhadsegéd gr. Beckers ezredes lett.
A vezérkarhoz beosztásra egy ezredes (Haugwitz), két alezre-des (Ertl), négy őrnagy (Lipsky, Demuth, Maretich), nyolcz száza-dos és tíz főhadnagy ajánltatott.1)
A tüzérség ereje 60 lövegben állapíttatott meg. A császári álló hadsereg tetemes szaporítása a fölkelő seregnek szolgált tisz-tekkel való ellátását lehetetlenné tette. Miután pedig Magyarorszá-gon a nemesség közt csak kevés tiszti állásra alkalmas egyén talál-kozott, előre volt látható, hogy úgy a tisztek, mint a csapatok újon-czoknak fognak bizonyúlni. Még a tábornokok sem voltak képesek már szolgált tiszteket segédtisztekül alkalmazni, mi a vezérkari főnököt arra indította, hogy minden kerületi parancsnok mellé egy vezérkari tisztet oszszon be, hogy ez a csapatok szervezésénél segéd-kezet nyújtson.
A csapatok szervezésével és fölszerelésével egyidejűleg a vezér-kari főnökaz időt az ország határainkémszemlókre, a n n a k belsejében pedig védelmi rendszabályok életbeléptetésére használta. A Morva és Vág mentére, Kassára, a nyugoti és déli vidékekre, a Mura és
/
Dráva partjaira, a magyar-stíriai határszélre és az Árva völgyébe tisztek küldettek k i ; de különösen a Rába és Marczal folyók, netán bekövetkezhető védő intézkedések szempontjából, pontosan kém-szemléltettek. Győr mellett erődített tábort terveztek, hogy a háború kedvezőtlen fordulata esetére a fölkelés szervezése ennek oltalma alatt befejeztethessek.
Április 27-dikén a fölkelő csapatok a megyékben szemle alá vonattak és ezután a következő összpontosítás állapíttatott m e g :
A Dunán inneni kerület Komárom és Nyitra között; a Dunán túli kerület Győr és Keszthely között; a Tiszán inneni kerület Eger környékén; a Tiszán túli kerület Pest és Szeged kör-nyékén.
*) Csak a zárjel közt említettek neveit találtuk föl; a többi isme-retlen.
Az ö s s z p o n t o s í t á s i h e l y h e z l e g k ö z e l e b b f e k v ő m e g y é k f ö l k e l ő i a z o n n a l , a t á v o l a b b i a k m á j u s k ö z e p é i g v o l t a k ú t b a i n d í -t a n d ó k .
D e e p a r a n c s o t c s a k k e v é s v á r m e g y e t e l j e s í t h e t t e , m i v e l a n a g y o b b r é s z a m e g j e l ö l t i d ő p o n t i g t i s z t j e i v á l a s z t á s á t s e m f e j e z t e b e .
Az ö s s z e í r t l é t s z á m a l a p j á n e g y e l ő r e a k ö v e t k e z ő b e o s z t á s á l l a p í t t a t o t t m e g :
Dunán inneni kerület:
Lovas-ezredek: Gyalog-zászlóaljak:
1. Pozsony 6 lovas-század 1039 ló — — ember
2. Nógrád 6 « 1074 « 1. 1129 «
3. Bars 6 « 858 « 4. 1264 «
4. Pest 6 « 1056 « 2. 1224 «
5. Érseki 6 « 1023 « — — «
6. Nyitra 6 « 1011 « 3. 1186 «
Összesen 36 lovas-század 6061 ló 4 zlj. 4803 ember.
Dunán túli kerület :
Lovas-ezredek: Gyalog-zászlóaljak:
1. Siimegh 6 lovas-század 1106 ló — — ember
2. Veszprém 6 « 1007 « 9. 1207 «
3. Zala 6 « 1071 « 8. 1176 «
4. Vasvár 6 « 1098 « ] 5 .
| 6.
1191 « 4. Vasvár 6 « 1098 « ] 5 .
| 6. 1028 «
5. Sopron 2 « (1 oszt.) 374 « — «
Komárom 7. 1148 «
Székesfehérvár 10. 490 « Összesen 26 lovas-század 4656 ló 6 zlj. 6240 ember.
Tiszán inneni kerület:
Lovas-ezredek: Gyalog-zászlóaljak:
1. Zemplén 6 lovas-század 1234 ló 18. 1137 ember
2. Heves 6 « 1033 « 15. 1133 «
Borsod 16. 1191 «
Gömör 17. 1541 «
Abaujvár 19. 1200 « Összesen 12 lovas-század 2267 ló 5 zlj. 6202 ember.
6*
Gróf Hadik Mecséry tábor- Br. Davidovich tábornok nagy táborszernagy Hertelendyés András9y tábor- Keglevicli, Kere- Luzsinszky nok, Gosztonyi kes és Meskó tábornokok ezredes tábornokok
Az