gy ember életében számos olyan esemény történik, melynek során bizonyítványokat, okleveleket, igazolványokat állítanak ki ré-szére, dokumentálva annak hitelességét, valódiságát.
Már gyermekkorunkban megkapjuk az első ilyen igazolást, mégpedig a születésünk alakalmával, majd a kereszteléskor s ez a sor folytatódik az iskolai bizonyítvány formájában. Szinte életünk végéig folyamatosan ellátnak ilyennel és hasonlókkal a hivatalok, intézmények.
Sok olyan igazolványt, igazolást ismerünk, mely a kibocsátás idején nagyon fontos volt, ma azonban csak mosolygunk rajta. Természetesen a legtöbb irat életünk nagyon fontos részévé válik. Ez a már előbb említett első okmány, mely a születésünket igazolja.
A fontossági sorrendben az iskolai bizonyítvány következik, mely évek, évtizedek múlva csak mint kötelező dokumentum szerepel, hiszen a benne lévő adatok elvesztik fontosságukat. Egy idő múlva már nem érdekes, milyen eredménnyel végeztük el isko-láinkat – a fontos az, hogy papír legyen róla.
Miskolczi Ernő kerékpár bejelentő lapja Más szerepet töltenek be azok az iratok, melyek az életvitelünk, a hétköznapi munkánk során kerül-nek a birtokunkba. Nézzünk meg néhány érdekes papírt. Itt látható Miskolczi Ernő kerékpár bejelentő lapja. Érdekes ez mai szemmel, hiszen erre ma már semmi szükség. Egy autó megvásárlását be kell je-lentenünk, nyilván az adófizetés szempontjából, de a kerékpárt már nem.
A kerékpár bejelentése után kapott a tulajdonos egy „Kerékpár igazoló lap”-ot. Ma már elképzelhe-tetlen, hogy ilyen papírt, ilyen dokumentumot hord-jon magával mindenki, aki kerékpárral közlekedik.
Abban az időben ez fontos, sőt kötelező volt. Az igazolvány egyik oldalán a tulajdonos és a kerékpár adatai (gyártmánya, típusa, gyártási száma) szere-pelnek. Tulajdonképpen azt a funkciót töltötte be, mint a forgalmi engedély az autóknál, azzal a
kü-lönbséggel, hogy a kerékpárokat nem kellett idősza-konként műszaki vizsgára vinni. A nyomtatvány hátoldalán ott voltak a kerékpárosra vonatkozó elő-írások.
Az Igazoló lap hátoldala
Azt olvashatjuk rajta, hogy a „Kerékpár Igazoló lap” a kerékpár igazolására szolgál. Ez talán nem is olyan meglepő. Azt is megtudhatjuk, hogy az iga-zolványt mindig köteles magával hordani a tulajdo-nosa, majd azt igazoltatáskor haladéktalanul fel kell mutatni. Minden változást az illetékes rendőrségen be kell jelenteni, mégpedig a „Kerékpár bejelentő lap”-on. Ez is azt mutatja, hogy valóban úgy funkci-onált, mint egy forgalmi engedély. Természetesen ez arra is szolgált, hogy a használója igazolja azt, hogy az ő tulajdonát képezi ez a kétkerekű jármű. Lehet-séges, hogy a mai világban is fontos lenne egy ilyen igazolás?
Az Újpesti Előre Kerékpáros Kör igazolványa Újpesten 1904-ben megalakult egy kerékpároso-kat tömörítő társaság. Tulajdonképpen ez talán egy mai autós egyesületnek felelne meg. Fényképes iga-zolványt is kaptak a kör tagjai, melyet egy pecséttel hitelesítettek. A pecsét közepén egy szárnyakkal ellátott kerék látható, jelezve, hogy a kerékpárosok miként is közlekednek.
A személyazonosság igazolása is fontos volt. Ezt is különböző módon oldották meg. Más és más iga-zolások voltak használatban.
E
A személy igazolására szolgáló okmányok
A mindennapok nehéz munkái után sokszor jól-esik egy kis pihenés. A kerékpározás felüdít, sőt jó kondícióban tart. Nagyobb távolságokat lehet vele megtenni, mint gyalogosan. Az emberek azonban sokkal többre vágynak. nagyobb sebességekre, s több ismeretre. Ezt elősegítheti például egy motor-kerékpár. Gyorsabban és kényelmesebben eljuthat vele az ember olyan távolságokra is ahová a bicikli-vel ennyi idő alatt nem. A motorkerékpár megvásár-lása tulajdonképpen egy adás-vételi szerződés az eladó és a vevő között.
Motorkerékpár adás-vételi szerződése Egy telek eladása is szerződés. A pénz átvételéről azonban egy elismervényt szokás írni.
Kézzel írott elismervény
Vannak olyan iratok, amelyek az ember életében nagy jelentősséggel bírnak, de előfordulnak felesle-gesek is. Tulajdonképp minden irat bizonyos fokig egy igazolás is. Tanúsítja azt a folyamatot, melynek szövege a papíron ott van akár nyomtatva, akár kéz-zel írva. Dátummal, aláírással, esetleg pecséttel egy-értelműen hivatalosnak számít.
Rádió használati engedélye
Meglepő az, hogy a múlt század elején még egy rádió működtetéséhez is külön engedély kellett. Ma, amikor az üzletekben bármennyi készüléket vásárol-hatunk, elképzelhetetlennek tűnik az, hogy esetleg a mai viszonyok között is a hatósági engedéllyel hasz-náljuk ezeket. Pedig ez 1930-ban csak így működhe-tett. Az engedély hátoldalán meghatározzák, hogy milyen feltételekkel használhatja a berendezést.
Érdekes az előírás, miszerint a készüléket máshová is elviheti magával a tulajdonosa, s ott ideiglenesen üzemben is tarthatja, de csak akkor, ha ezt az enge-délyezési okiratot is magánál tartja. A feltételekben szerepel az is, hogy a kereskedelemügyi miniszter bármikor visszavonhatja ezt az engedélyt.
Az iskolában eltöltött időszakot is dokumentum-mal, vagyis egy bizonyítvánnyal igazolják, melyet később munkavállalás esetén be is kell mutatnunk, hogy meggyőződjenek végzettségünk fokáról. A munkába állásunk is adminisztrációval kezdődik, hiszen ki kell állíttatni a nevünkre szóló munka-könyvet, melybe majd beírják a munkában eltöltött időnket azok a munkahelyek, ahol alkalmazásban leszünk. (Sajnos ez a munkakönyv megszűnése miatt ma már nem így működik!) A munkakönyvek ta-nulmányozásakor megismerhetjük azokat a vállala-tokat, iparosokat, amelyek az okmány tulajdonosát bizonyos időszakra alkalmazták. A beírt adatok na-gyon sok információt hordoznak, hiszen megismer-hetjük a dolgozó személy munkában eltöltött idejét, azt is, hogy milyen beosztásban, vagy szakmában dolgozott. Hol és mennyi időt töltött el. Némelyik munkakönyvben még a bér is szerepel, ezáltal
meg-tudhatjuk azt is, hogy adott időszakban mennyi pénzből kellett megélnie az illetőnek és a családjá-nak.
Egy munkakönyv bejegyzései
Akik önálló iparosként szeretett volna dolgozni, annak mestervizsgát kellett tenni. A mestervizsga a munkavállalási engedély mellett egy bizonyos fokú elismerést is jelentett, hiszen az okmány bizonyította, hogy választott szakmát mesteri fokon ismeri. Az engedélyek kiadásához azonban nagyon sok okmány-ra volt szükség (erkölcsi bizonyítvány, telephely beje-lentés, nyitvatartási idő engedélyezése, stb.).
Mesterlevél
Ezek a dokumentumok bizonyítékként is szolgál-nak, hiszen tükrözik a kort, melyben használatban voltak. Az iratok, igazolványok fontossága koron-ként változott. Némelyikre ma is szükség van, más papírokat pedig nyugodtan eldobhatunk. Soha nem tudhatjuk, hogy a most érdektelennek tartott igazol-vány vagy egyéb dokumentum mennyire lesz majd érdekes évtizedek múlva.