Id®-átlagtérképek

Ca

ⁱ

6439.075Å térképek

Az 5.6. ábrán a Caⁱ 6439.075Å régióra kapott vonalprol és fotometriai illesz-tések és Dopplertérképek láthatók az S1, S2, S3 független adatsorokra. Mind-egyik térkép egyértelm¶en mutatja a poláris terület foltosodását. A poláris folt középpontja azonban nem esik egybe a pólussal, hanem attól kb. a 140 hosszúság mentén alacsonyabb szélességek felé tolódott. Az 5.7. ábrán az S1 id®szak térké-pét gömbfelületen ábrázoltam a megfelel® látóirányú tengelyhajlással (ahogyan a csillagot ténylegesen láthatnánk).

Az 5.8. ábra Donati (1999) azonos id®szakra kapott ZDI eredményeit mutatja be. A teljesen független adatsorra és módszerrel kapott foltkitöltési tényez® = fényességeloszlás térkép nagyon jó egyezést mutat az 5.6. ábrán látható S1-es tér-képpel. Az 5.8. ábrán a három mágneses térkomponens térképei is láthatók. Donati (1999) ebben a munkájában a V711 Tau 5 évnyi ZDI feldolgozását végezte el. Az évenkénti Dopplertérképeken a maximális mágneses térer®sség 1000 G körüli, és sokszor gy¶r¶ szer¶ szer¶en azimutális, illetve radiális irányokba koncentrálódik.

A mágneses struktúrák rendszerint nem esnek egybe a foltokkal. Ennek egy való-szín¶ oka, hogy a hidegebb területekr®l érkez® mágneses szignál nagyon gyenge.

Az azimutális mágneses tér jellegzetes módon alacsonyabb szélességeken pozitív (az óramutató járásával megegyez® irányú) magasabb szélességeken negatív (az óramutató járásával ellentétes irányú).

Látható, hogy az S1-S3 id®szakok során a felületi h®mérsékleteloszlás jelent®s változásokon ment át. Az egyes id®szakok között átlagban7 rotációs ciklus, azaz

20 nap telt el, tehát ezek a változások az eltelt id® szempontjából gyorsnak mond-hatók. Azonban pl. a Nap esetén 7 rotációs ciklus 727.25⁼190.75 napot jelent. Ez id® alatt a Nap felszínén is jelent®s átrendez®déseket tapasztalhatunk, mivel egyes foltok élettartama 1 hét, foltcsoportoké 1 hónap körüli. A nagyobb skálán mérhet®

aktív területek (aktív fészkek) több rotációs cikluson keresztül is megmaradhat-nak. Aktívabb csillagok esetén a poláris folt azonban akár évtizedeken keresztül is stabil lehet (lásd az 5.11. ábrát).

Az S1-es térképen 5 foltot tudtunk megkülönböztetni, amelyeket a soron követ-kez® S2 és S3-as térképeken is azonosítani lehetett. Az 5.6. ábrán az egyes foltokat bet¶kkel jelöltem meg. AzAjel¶ f® folt egy nagy, aszimmetrikus poláris struktúra

` 150 hosszúság (0.42 fázis) és b ^{= +}65 szélesség mentén található, átlagosan

T=1100 K h®mérséklettel. Egy kisebb és melegebb folt `=92 hosszúság (0.25 fázis) és b=+55 szélességen helyezkedik el T 700 K h®mérséklettel (B jel¶

folt). A szintén kis méret¶ C folt koordinátái és h®mérséklete `=348 (0.95 fázis), b=+30, T 400 K. A közepes nagyságú, elnyúlt, T 700 K h®mérséklet¶ D jel¶ folt`=306(0.84 fázis),b+65-on, az ötödikEfolt pedig`=248(0.68 fázis), b+40 koordinátákon található és h®mérsékleteT 400 K. Az egyenlít® alatti

5.6. Dopplerleképezés 91

C D A E B

Hullámhossz Hullámhossz Hullámhossz Hullámhossz Hullámhossz Hullámhossz

Fázis Fázis

Fázis

Hõmérséklet (K)

Hõmérséklet (K)

Hõmérséklet (K)

A V711 Tau CaI 6439 hõmérséklettérképei az (S1, S2, S3) idõszakokra

5.6. ábra.

A fels® sorban az S1, S2, S3 id®szakok Caⁱ6439.075Å térképeit ábrázoltam kisimított-pólus vetületben, 40 és 90 szélességek között. A szélességkörök 30-ként követik egymást, a meggyelések fázisait nyilak jelzik. Az S1-es térképen a nyomon köve-tett foltokat bet¶kkel jelöltem meg. A középs® sorban a vonalprolok illesztései láthatók a prolok mellé írt fázisok és illesztés eltérését megadó érték feltüntetésével. Az adat-pontokat jelöl® vertikális szakaszok hosszai a pixelpontokhoz tartozó jel/zaj viszonnyal fordítottan arányosak. Az alsó sor a V és Ic fotometriai adatokat és azok illesztéseit mutatja.

CaI 6439 (S1)

5.7. ábra.

Az 5.6. ábra S1-es tér-képének gömbi vetülete a forgás 9 fázishelyzetében. A h®mérséklets-kála és a szélességbeosztás az 5.6.

ábrán használttal megegyez®.

Foltkitöltési tényezõ Radiális mágneses tér

Azimutális mágneses tér Meridionális mágneses tér

5.8. ábra.

Donati (1999) azonos id®szakra kapott ZDI térképei a foltkitöltési tényez®

= fényességeloszlás és a mágneses tér három komponensének eloszlását mutatják. A fé-nyességeloszlás igen jó egyezést mutat az 5.6.

ábra S1 térképével.

92

A V711 TAURI VIZSGÁLATA

A B1 C D E

1996.860 (S1) ` 156 92 348 306 248

b 65 55 30 65 40

T 1100 700 400 700 400 1996.912 (S2) ` 164 90 343 289 237

b 65 60 35 65 45

T 1100 1100 300 400 370 1996.970 (S3) ` 125 102 ::: 308 240

b 67 60 ::: 65 50

T 1100 1100 ::: 500 700

5.3. táblázat.

A kalciumtérképekb®l az S1, S2, S3 id®szakokra meghatározott foltpa-raméterek. ` a hosszúság, b a szélesség fokokban. T pedig a h®mérséklet Kelvinben.

foltok egy része feltehet®en a tükröz®dési eektusnak tulajdonítható hamis kép-z®dmény ezért ezek vizsgálatával nem foglalkoztunk. Az S1 térképen egy gyenge hatodik foltot is azonosítani tudtunk ` 40 (0.1 fázis) és b=+35-nél, de mivel viszonylag gyenge képz®dmény és közel van a kritikus vonalátfedés fázisához, nem tartottuk bizosan valódinak. Az el®z®ekben azonosított 5 struktúra mellett ez is megtalálható Donati (1999) fényességeloszlás térképén, így kés®bb (lásd az 5.6.3.

részt) ezt a foltotB2-vel jelöltük meg. A jelzett foltok különböz® id®szakokra meg-határozott koordinátáit és h®mérsékletét az 5.3. táblázatban foglaltam össze.

Fe

ⁱ

6430.844Å térképek

Az 5.9. ábrán a Feⁱ 6430.844Å tartományra kapott eredmények láthatók, az 5.10. ábra pedig a kalciumtérképekkel való összehasonlítást mutatja kereszt-korrelációs vizsgálat alapján. Tökéletes korreláció egyrészt azért nem érhet® el, mert az alakzatok h®mérséklete a két térképen általában különböz®, másrészt a vastérképeken találhatók olyan struktúrák, amelyeknek nincs megfelel®je a kalci-umtérképeken és fordítva. Ahogy azt az 5.3.2. pontban említettem a 0.00.5 fázisok között még a kalciumvonal szempontjából tökéletes szeparáció esetén is a másod-komponens Feⁱⁱ 6432Å vonala fedésbe kerül a f®komponens Feⁱ 6430.844Å vo-nalával. Mivel a Feⁱⁱ 6432Å vonal sosem látható szeparáltan, nem lehettünk biz-tosak abban, hogy a másodkomponest modellez® referenciacsillag azonos vonala ugyanolyan er®sség¶, ezért a spektrumszétválasztás ezekben a fázisokban további bizonytalanságokat hordoz. Ezek ellenére a kalcium és a vastérképek közötti ha-sonlóság nem rossz: az eltolódott poláris folt mellett nomabb részletekben is egyezések tapasztalhatók. A vasra kapott eredményeinket mindenesetre kevésbé megbízhatónak ítéltük és a további vizsgálatokat a kalciumvonalra korlátoztuk.

Bár a színképtartomány nem tartalmazott több Dopplerleképezéshez használható vonalat, amellyel a kalcium tartományra kapott eredményeinket meger®síthettük volna, Donati (1999) független eredményével való rendkívül jó egyezés meggy®z®tt arról, hogy a kalciumvonalra korlátozott további vizsgálatok helyesek.

5.6. Dopplerleképezés 93

Hullámhossz Hullámhossz Hullámhossz Hullámhossz Hullámhossz

Fázis Fázis

Fázis

Hõmérséklet (K)

Hõmérséklet (K)

Hõmérséklet (K)

A V711 Tau FeI 6430 hõmérséklettérképei az (S1, S2, S3) idõszakokra

Hullámhossz

5.9. ábra.

Ugyanaz, mint az 5.6. ábra, csak a Feⁱ6430.844Å vonalra.

Keresztkorrelációs együttható

Szélesség (fok)

5.10. ábra.

A megfelel® S1, S2, S3 id®sza-kokra kapott kalcium és vastérképek közötti korrelációs együtthatók a szélesség függvé-nyében. Az egységnyi érték tökéletes korrelá-ciót jelent, a nulla pedig azt, hogy nincs kor-reláció. Látható, hogy magas szélességekre a legjobb a korreláció, az egyenlít® környéki részekre pedig lényegesen rosszabb. A korre-lációs függvények meghatározására az IRAF csomag ^fxcor rutinját használtam.

In document 1. Az aktív csillagok általános leírása 1 (Pldal 96-99)