Hobbi, szabadidő

A szabadidős tevékenységek sorából a kutatás szempontjából a számítógépezés, internetezés, könyv-, újság és magazinolvasás bír információs értékkel. Az 1-5 skálán – ahol az 1 a soha és az 5 a mindig – a számítógépezés és az internetezés általában négyes vagy ötös osztályzatot kapott, és 4,3-as, 4,4-es átlaggal rendelkezik, amely meglehetősen magasnak számít. Így kije-lenthetjük, hogy a két szabadidős tevékenységet meglehetősen gyakran űzik a válaszadók. A két átlag eltérése mindössze egy tizedszázalék, amelyből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy aki számítógépezik, az internetezik is, így nem válik el egymástól szervesen a két kife-jezés, szinte egymás szinonímáivá váltak. A hagyományos olvasás azonban nem rendelkezik ilyen magas gyakorisági mutatóval. Az olvasási szokások vizsgálatánál különválasztottuk a könyvolvasást, az újság/napilap és a magazinolvasást. A könyvolvasással mérhető leginkább, hogy egy hallgató milyen arányban használ hagyományos dokumentumokat, legyen az szabad-idő eltöltési vagy tanulási célból. 2,5 és 3,6 között mozog az átlag az 1-5-ös skálán. A legmaga-sabb aránnyal, a 3,6-del a könyvolvasás áll, hiszen ez a tevékenység a mai napig is megbecsü-lést, presztízst hordoz. Az átlagok összehasonlításából egyértelműen kitűnik, hogy a hagyomá-nyos, papíralapú információforrások olvasás mindinkább háttérbe szorul a digitálisak mögött.

A szabadidős tevékenységek közül először a számítógépezést vizsgáljuk meg abban a megközelítésben, hogy hallgató vagy nem hallgató a válaszadó. A legtöbben mindkét válasz-adói csoport esetében a legnagyobb, ötös értéket jelölték (55 és 48%-kal). A legkisebb, egyes értéket, vagyis a „soha” gyakorisági lehetőséget a válaszadók csupán 0,7%-a, vagyis összesen 13 fő jelölte. A gyakorisági skálán a „mindig”-től a „soha” irányába folyamatosan csökken a válaszadók száma mind a hallgatók, mind a nem hallgatók esetében.

11. diagram

A számítógéphasználat gyakorisága a hallgatók/nem hallgatók megközelítésében A számítógépezés mellett az internetezés is exponenciálisan emelkedő tendenciát mutat a használat gyakoriságát tekintve. A legtöbb válaszadó az internetezés tekintetében is a „min-dig” lehetőséget választotta, ez a hallgatók esetében 65%-ot, a nem hallgatók esetében 55,8%-ot jelent. Az előző diagram adataival összevetve igen érdekes felfedezést tehetünk, mely sze-rint a hallgatók és nem hallgatók esetében is magasabb azoknak az aránya (6-7%-kal), akik az internetezésnél a „mindig”, a számítógépezésnél viszont valamelyik másik lehetőséget válasz-totta a gyakorisági skálán, így kijelenthetjük, hogy a szabadidős tevékenységeink körében gyakrabban kerül elő az internetezés (valamely okos eszközön), mint a számítógépezés.

12. diagram

Internethasználat gyakorisága a hallgatók/nem hallgatók megközelítésében

A számítógépezés és az internetezés mellett az olvasást mint szabadidős tevékenységet emel-tük ki és elemezemel-tük a szokások közül. Elsőként az újság és napilap olvasást vesszük górcső alá. A gyakorisági skálán mind a hallgatók, mind a nem hallgatók esetében a hármas és né-gyes értéket jelölték a legtöbben, több mint a válaszadók fele. Összevetve a hallgatók és a nem hallgatók eloszlását, kiegyenlített arányokat figyelhetünk, hiszen maximum 4%-os elté-rés látszik a két válaszadói csoport között. Kivétel ez alól a „mindig” lehetőség. Hiszen míg a hallgatók csupán alig több, mint 10%-a vallotta magáról, hogy gyakran olvas valamilyen új-ságot, napilapot, addig a nem hallgatók esetében a legmagasabb skálaértéket megközelítőleg 18% jelezte, amely csaknem duplája a hallgatói aránynak. Az újság és napilapolvasás eseté-ben azonban nem szabad megfeledkeznünk a különböző médiumok online eléréséről, olvasá-sáról sem. Miután az online napilapok olvasása nem szerepelt a tevékenységi körök között, ezért ez a tevékenység feltételezhetően az internetezés alá tartozik.

13. diagram

Újság, napilap olvasás gyakorisága a hallgatók/nem hallgatók megközelítésében A magazinolvasás esetében is a kettes és a hármas lehetőséget választották a legtöbben, a vá-laszadók megközelítően 60%-a. Az ötfokozatú gyakorisági skálán a harmadik helyen a „soha”

szerepel. Eszerint a válaszadók megközelítőleg egynegyede soha nem olvas magazinokat. Ez-zel szemben azoknál a válaszadóknál, akik nem tanulnak felsőoktatási intézményben maga-sabb a magazinolvasók aránya, hiszen több, mint 25%-uk jelölte a gyakorisági skálán a leg-magasabb ötös, illetve a négyes lehetőséget. A magazinolvasás tekintetében nem figyelhetőek meg nagyarányú eltérések a hallgatók és a nem hallgatók között, a differencia legmagasabb mértéke mindössze 4%-nyi.

14. diagram

Magazinolvasás gyakorisága a hallgatók/nem hallgatók megközelítésében

A könyvolvasás esetében nagyarányú eltérések figyelhetőek meg a hallgatók és nem hallgatók csoportja között. Meglepő eredmény született a gyakorisági skála legmagasabb értéke esetében, hiszen a felsőoktatásban résztvevő hallgatók szokásrendszerében – legalábbis a vizsgaidőszak-ban – feltételezhetően előkelő helyen szerepel. Ennek ellenére csupán a hallgatók egynegyede jelölte be a gyakorisági skálán a „mindig” kategóriát. Ugyanennyi hallgató jelölte a középérté-ket, 30%-uk pedig a 4-es, „gyakran” lehetőséget. A nem hallgatók esetében magasan (35%-kal) vezet a „mindig” kategória, és fokozatosan csökken a skála legalsó értéke irányába. A „soha”

értéket a válaszadók mindössze 6%-a jelölte, ami annak fényében különösen magas aránynak mondható, hogy a válaszadók meghatározó többsége diplomás vagy oklevél várományosa.

15. diagram

Könyvolvasás gyakorisága a hallgatók/nem hallgatók megközelítésében

Az egyes tevékenységeket egy diagramon is érdemes szemléltetni, hiszen ebből egyértelműen kitűnik, hogy a válaszadók a gyakorisági skálán a legtöbbször az ötös, vagyis a legmagasabb

ér-téket jelölték. Ezt az eredményt egyértelműen a magas arányú számítógépezés, internetezés in-dukálja. A gyakorisági skála alacsonyabb értékei felé folyamatosan csökken a válaszadók száma, ám ennek is a számítógépezés, internetezés az oka. Ha a három olvasási kategóriát (napilap, ma-gazin, könyv) külön megfigyeljük, már nem fedezünk fel ilyen egyértelmű csökkenő tendenciát a gyakorisági skálán. A legmagasabb eredményt ugyanis a hármas érték esetében figyelhetjük meg, amely mind az egyes (soha), mindaz ötös (mindig) irányába csökkenést mutat.

16. diagram

Milyen gyakran űzi az egyes tevékenységeket?

Ha valamennyi tevékenység gyakoriságát vizsgáljuk egy másik megközelítésben, megfigyel-hetjük, hogy a számítógépezés és az internetezés esetében megközelítőleg dupla akkora érté-kekkel kell számolnunk, mint a többi szabadidős foglalatosság esetén, mely kizárólag egy esetben haladja meg a 30%-ot.

17. diagram

Szabadidős tevékenységek gyakorisága 5.5. Összegzés

A szociológiai háttér vázolása mellett a kulturális, szabadidős tevékenységek feltérképezése is fontos szerepet játszott a kutatásban. A válaszokból egyértelműen kitűnik, hogy a vizsgálat-ban résztvevők a szabadidejüket szívesen töltik el a digitális világvizsgálat-ban, ezzel szemben az olva-sás már nem ilyen népszerű tevékenység. A digitális eszközökkel való ellátottság tekintetében a válaszadók arról számoltak be, hogy nyitottak az újításokra, előszeretettel szereznek be új technikai berendezéseket. Ezen kívül egyszerre több eszközzel is rendelkeznek, amelyet a munkában, a tanulás vagy a kikapcsolódás során alkalmaznak. A válaszadók IKT eszközök mellett a házi könyvtárban megtalálható köteteket is gyakran használják.