Elemzi a találatokat vagy véletlenszerűen válogat?

Az előzőekben tárgyalt, a weben történő keresés optimális beállításai az anyaggyűjtésünk alapvető fontosságú faktora, de csupán egyetlen módszere a hatékony forráskezelésnek. Mel-lette legalább ilyen fontosságú a keresésünk nyomán megjelenő találati halmaz elemzése, ezért vizsgálatunkban erre is kitértünk. A világhálón megjelenő információk igen sokfélék, igen sokféle forrásból származók és mind megbízhatóságuk, mind formájuk, minőségük, színvonaluk, tudományos szintjük és még számos más szempont alapján differenciáltan keze-lendők. Ezek közül a szempontok közül talán a legfontosabb a megbízhatóság, a hitelesség.

Erre vonatkozóan a közvélemény szintjén a legismertebb példa a különböző közösségi alkal-mazások révén létrejövő információs források, közöttük is talán a legismertebbek a különböző wiki-lehetőségek, amelyeknek mára már sokféle műfaja alakult ki. Ezekkel a forrásokkal kap-csolatosan számtalan negatív előítélet él, és tegyük hozzá, hogy ezekre igen gyakran rá is szolgálnak. Könyvtárnyi nagyságú irodalma van már a wiki-alkalmazások melletti és az azok elleni, esetenként a szélsőségeket sem mellőző megszólalásoknak, a gyakorlat pedig azt mu-tatja, hogy a weben keresők körében népszerűek ezek a források. Nem kívánjuk és nem is tud-juk a vitát eldönteni, az még bizonyára tovább fog hömpölyögni, és az egyre szaporodó kö-zösségi tartalmak nyilvánvalóan majd még tovább gerjesztik ezeket a disputákat. Azt azonban szeretnénk leszögezni, hogy nem az a kérdés, hogy a többség használja-e a wiki-forrásokat, hanem az, hogy bevallja-e vagy sem, tudja-e azokat okosan használni vagy nem.

A wiki-család tagjai sokféle dokumentum és sokféle nyelv – a legutóbbi adatközlés szerint mintegy 300 nyelven jelenik meg Wikipédia – összekapcsolásával alkotnak világméretű lán-colatot, és valójában igen eltérő mennyiséget kínáló és különböző színvonalú termékek érhe-tők el a rendszerben. Például az angol nyelvű Wikipédia csaknem 5 millió szócikket

tartal-maz, a többi nyelveken elérhető Wikipédiák ennél szerényebb eredményekről számolnak be.⁹ A német nyelvű online lexikon megközelíti a 2 milliót, és hasonló nagyságrendet mutat a svéd is, ám a spanyol nyelvű alig haladja meg az egymilliót, míg a magyar nyelvű Wikipédia szó-cikk-készlete mintegy 325 ezerre rúg. Csupán az összehasonlítási lehetőség kedvéért közöljük itt néhány olyan nagyobb, általános gyűjtőkörű lexikon szócikkeinek számát, amelyeket év-századok óta ebben a kategóriában a világ vezető termékei között tartanak számon. A világ legjobb lexikonjának tartott Brockhaus 21. kiadása, amelynek kötetei 2005-2006 között jelen-tek meg, 30 kötetben összesen mintegy 300 ezer szócikket és 40 ezer képet tartalmaz. A Bri-tannica internetes kiadása közel 120 ezer szócikket közöl. A hazai általános gyűjtőkörű lexi-konkiadás története máig legjobb lexikonjának tartott Pallas nagylexikona pedig 150 ezer címszót foglal magába, míg a szintén hazai kiadású, mára már klasszikussá nemesült Révai nagylexikona 200 ezer szócikk feldolgozására vállalkozott.

A wikik egyikénél sem állnak ma még rendelkezésünkre több száz éves tapasztalatok, mint az megvan a Brockhausnál vagy a Britannicánál, de a hazai nagylexikonok kiadása óta is el-telt már egy évszázad. Ezért az online lexikonok hitelességi, megbízhatósági kérdései felett a jövőben még bizonyára sok-sok vita lesz, amelyek nyomán remélhetőleg egyre jobb és jobb minőségű közösségi termékek állnak majd rendelkezésünkre. Ugyanakkor nem vitatható ezeknek a forrásoknak a használati népszerűsége. A wikik eredményeit, hatásait világszerte mérő Wikimedia által közzétett adatok szerint azok látogatottsága már óránként is többmilliós nagyságrendeket mutat. Például az angol nyelvű Wikipédia óránként közel 7 millió, a német nyelvű közel egymillió, a spanyol nyelvű pedig mintegy 800 ezer használatot regisztrál. A kisebb nyelvek esetében is imponálóak az adatok: a magyar nyelvű Wikipédia óránként közel 50 ezer, a svéd pedig több mint 80 ezer látogatót jelent. Mind az egyes wikik gyűjteménye, de még inkább használatuk népszerűsége azt mutatja, hogy ezekkel a forrásokkal tartósan szá-molnunk kell, így – véleményünk szerint – nem a jelenség ellen kell harcolnunk, az egyébként is reménytelen lenne, hanem meg kell tanítani azokat helyesen, megfelelő kritikával, továbbá a szükséges fenntartásokkal kezelni. A németországi felfogás szerint a wikik használata az internetes világban nem kerülhető meg, ezért ott nem ellenségként kezelik használatukat, ha-nem az információs kompetencia kialakításának és fejlesztésének részeként fogják fel. Alkal-mazásukat az iskolai képzés keretében, az általános készségek kialakításának részeként tanít-ják. Magunk ugyanezen a véleményen vagyunk, és meggyőződésünk, hogy a megfelelően el-lenőrzött wiki-tartalmak igen nagy segítséget nyújthatnak az információkhoz való hozzájutás-ban. Mindezeken túl arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a nyomtatott, általános vagy akár diszciplináris gyűjtőkörű lexikonokban és enciklopédiákban is vannak, voltak kiváló mi-nőségűek és voltak, vannak szerényebb kvalitásúak, mint ahogyan nagyon rosszak is.

Felmérési eredményeink azt mutatják, hogy még napjainkban is minden ötödik (538 fő) weben kereső egyáltalán nem elemzi találati halmazát, hanem abból véletlenszerűen választja ki a felhasznált információs forrást. A további kérdéseink megpróbálnak majd rávilágítani az elemzések legfőbb módjaira, de ennek ellenére sem lesz teljesen pontos képünk arról, hogy az a közel 80 százalékos többség (2049 fő), akik az elemzést jelölték be, vajon pontosan mit ér-tenek ez alatt, és ez a munkafolyamat az egyes személyek esetében konkrétan milyen mozza-natokból is áll.

9

11. diagram

A találati halmaz elemzését végzők, illetve nem végzők aránya

A továbbiakban ebben az esetben is elvégeztük a társadalmi alapkategóriák mentén történő összehasonlításokat, amelynek nyomán sajátos képet kaptunk. Sok tényező mentén nem mu-tatható ki érdemleges különbség. Ilyenek az iskolázottság, a dolgozói és a hallgatói reláció.

Mindazonáltal a nemek közötti eltérés ebben az esetben a férfiak javára billen: amíg a férfiak 84,25%-a, vagyis az átlagnál több mint 5%, addig a nőknek csupán 77,20%-a, az átlagnál va-lamivel kevesebben és a férfiaknál több mint 7%-kal kisebb számban végeznek találati hal-maz-elemzést. Ennél a kérdésnél is megjelenik több mint 5%-os eltérés azoknak a javára, akik részt vettek, vagy részt vesznek az információs műveltség fejlesztésére irányuló képzésekben.

Ám ezeknél jóval nagyobb eltérés tapasztalható a lakóhely szerinti megoszlásban, és azt lát-hatjuk, hogy ismét a nagyváros elővárosában élők mutatnak az átlagot 10%-kal meghaladó arányt, a nagyvárosokban és a városokban élők teljesítménye ez esetben átlagos, míg a kiste-lepüléseken, valamint a tanyán élők nem érik el az átlagot. Arról már több esetben is szót ej-tettünk, hogy a tanyán élők kategóriája olyan kis számú, hogy abból nem érdemes általánosítha-tó következtetéseket levonni, ám fel kell figyelnünk arra, hogy a községekben, falvakban élők, illetve onnan származók már többedik alkalommal is az átlagnál alacsonyabb szintű eredmé-nyeket mutatnak. Továbbá szeretnénk arra is rámutatni, hogy a legmagasabb értéket adó nagy-városi elővárosban élőkhöz képest a kistelepüléseken lakók közel 15%-os mínuszt mutatnak.

12. diagram

A találati halmaz elemzését végzők aránya a lakóhely típusa szerinti megoszlásban