A munkájával/tanulmányaival összefüggésben

Az információszerzés módját tárgyaló fejezetünk további kérdései már más tartalmú informá-ciókkal foglalkoznak. A következő néhány kérdés alapján arra szerettünk volna választ kapni, hogy az úgynevezett kötelezettségteljesítéssel kapcsolatos információk, mint például a tanu-lás, a kutatás, a munkahelyi feladatok teljesítésében melyek a leginkább használatos források, továbbá arra is, hogy azok elektronikus alkalmazása milyen mértékben terjedt el az ilyen tar-talmú dokumentumok használatában, illetve mennyire maradtak meg a hagyományos eszkö-zök a tanulásban, a kutatásban vagy éppen más kötelezettségteljesítés közben. A kérdésben jelölhető válaszok részben megegyeztek a köznapi információszerzés során is használatos for-rások megnevezéseivel, de éppen az információk sajátos tartalma miatt egyes típusokat el-hagytunk, más kategóriákat pedig beemeltünk a vizsgálatba. Ebben az esetben is kétféle adat-sorral operálunk majd, hiszen többféle forrást is megjelölhettek a válaszolók. Az egyiket a kérdésre adott válaszok összessége jelenti, a másikat pedig a válaszolók száma alapján állítot-tuk össze. Az első esetben 8894 választás alapján végzünk elemzéseket, a második esetben pedig a felmérési adatlapot kitöltők csaknem teljességével, mintegy 2590 választ adó szem-pontjait dolgoztuk fel.

Csakúgy, mint azt a köznapi információszerzés során láthattuk, ez esetben is négy kategó-ria emelkedik ki a többi közül: az internetes általános keresők, a világháló segítségével elérhe-tő szakirodalmi adatbázisok, a könyvtárak, végül pedig az interperszonális kapcsolatok közül a barátok és az ismerősök. Ez a négy információs forrás együttesen a használat több, mint hetven százalékát jelenti, és a többi hat kategória osztozik a maradék harminc százalékon. A

könyvtárak ez esetben egyáltalán nem a sereghajtók, hanem a vezető csoportba kerültek, ám egyben azzal is szembesülnünk kell, hogy ott csupán a harmadik helyen jelennek meg, és mind az általános keresők, mind pedig a szakirodalmi adatbázisok használata megelőzi a könyvtára-kat. Felmérésünk egy másik szeletéből fog kiderülni, hogy a nagy népszerűségnek örvendő szakirodalmi adatbázisok alatt pontosan mit is értenek a használók, de már itt megkockáztatjuk azt az állítást, hogy azok többsége a könyvtárak által gondozott vagy közvetített adatbázisokat jelenti. Amennyiben feltevésünket igazolják a felmérések egyéb adatai, úgy bizony ezek is a könyvtári szolgáltatások körébe tartoznak, legfeljebb a használókban ez nem tudatosul elég nyomatékosan, és így a könyvtárak révén elérhető információs források használata együttesen már a legnagyobb értéket képviseli. Egyben felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a kötelességtel-jesítéssel kapcsolatos információs források között is sereghajtókká váltak a nyomtatott sajtóter-mékek, a rádió és a televízió. Ugyanakkor igen örvendetes, hogy a házi könyvtár megmaradt a viszonylag gyakran használt források között, hiszen ez nem csupán azt jelenti, hogy bizonyos körökben használják a házi könyvtárakat, hanem azt is, hogy vannak még ilyenek és azokat gondozzák, fejlesztik. Nem mehetünk el szó nélkül a kölcsönkönyv relatíve nagy aránya mel-lett. A kölcsönkönyv nyilvánvalóan jelentheti az ismerősöktől, kollégáktól kölcsönkért könyve-ket is, de tekintettel a vizsgált közegre, inkább azon a véleményen vagyunk, hogy ezek többsé-gét a könyvtárakból kölcsönzött kiadványok teszik ki. Ezt támasztják alá azok az országos sta-tisztikai adatok is, amelyek szerint a könyvtári szolgáltatások között a legnépszerűbb a könyv-kölcsönzés, és a napi tapasztalatok is ezt támasztják alá. További vizsgálatok bizonyára pontosíthatják majd ezt a kérdést, ám amennyiben feltevésünk helyes, úgy a könyvtárak része-sedése a munkahelyi és a tanulmányi kötelezettségek teljesítésében még nagyobb értéket mutat.

35. diagram

A kötelességteljesítéssel kapcsolatos információk megszerzésében a leggyakrabban használt információs források típusai és arányai az összes adott válasz alapján

Lényegében ugyanezeket az arányokat mutatja a válaszolók értékei mentén összeállított diag-ram is, ám az arányok némileg módosultak.

36. diagram

A kötelességteljesítéssel kapcsolatos információk megszerzésében a

leggyakrabban használt információs források típusai és arányai a válaszolók száma alapján A vizsgálatban megjelenő adatokat további elemzéseknek is alávetettük, de azt tapasztaltuk, hogy az alapvető társadalmi státuszok mentén általában nem írhatók le lényeges különbségek.

Ám ez esetben a dolgozók és a hallgatók ide vonatkozó szokásainak részletezésénél és össze-hasonlításánál eltérő diagram rajzolatot kaptunk. A dolgozók esetében meghatározó négy elemként különíthetők el az internetes keresők, a szakirodalmi adatbázisok, a könyvtár és a kollégák. A hallgatók esetében az első három tényező megegyezik, ám a negyediket – nyil-vánvalóan a sajátos társadalmi környezet miatt – nem a kollégák, hanem a barátok, ismerősök adják. Ám mindezeken túl lényeges különbség mutatkozik a három közös kategória használati gyakoriságában is. Míg a dolgozóknál az általános keresők mutatják a legnagyobb mértéket, addig a hallgatók esetében ezt a helyet a szakirodalmi adatbázisok jelentik, a dolgozóknál ezek a források a második helyre kerültek. A hallgatók esetében a könyvtárak jelentik a má-sodik leggyakoribb forrást, a dolgozóknál a könyvtárak a harmadik helyre kerültek, és a két nagy csoport között ezen a téren meglehetősen nagy különbség mutatkozik. A diagram továb-bi kategóriáit vizsgálva azt láthatjuk, hogy mind a házi könyvtár, mind pedig a kölcsönvett könyv használata jelentősebb a hallgatók esetében, míg a legkevésbé használatos forrásnál alig mutatkoznak különbségek. Az összehasonlítás eredményei alapján azt mondhatjuk, hogy némileg árnyalásra szorul az a köznapi szinten meglévő és gyakran a sajtóban is erősített kép, mely szerint a hallgatók a tanulmányaikhoz szükséges információkat csaknem kizárólag az internetes forrásokból szerzik. Úgy tűnik, hogy ez az állítás sokkal inkább igaz a munka vilá-gában élőkre, mint a hallgatókra. A hallgatókra inkább a sokféle forrás differenciált használa-ta jellemző, amikor használa-tanulásról van szó, és azt is állíthatjuk, hogy a hagyományos információ-közvetítő eszközök ez esetben egyáltalán nem állnak távol ettől a csoporttól. Mindazonáltal az is igaz, hogy szívesen használják az elektronikus forrásokat is. További két összefüggésre hív-juk fel a figyelmet. Megdöbbentően alacsony a munka világában élők körében a szakirodalmi adatbázisok és a könyvtárak használata. Komoly könyvtárszakmai kihívás és bizonyára ta-pasztalatokban gazdag lenne megvizsgálni, hogy azok a hallgatók, akik tanulmányaik során

oly szívesen használják ezeket a forrásokat, vajon miért mondanak le róluk a munka világá-ban. És itt ismét hangsúlyoznunk kell, hogy a felmérésben szereplő dolgozói réteg jóval ma-gasabban kvalifikált, mint a hazai átlag, és többségben olyan munkaköröket töltenek be, ahol a tudás folyamatos, rendszeres fejlesztése alapvető követelmény. Sajátos vonás, hogy ennek csupán igen szerény jelei mutatkoznak a munkájukhoz alapvetően szükséges információs for-rások használatában.

37. diagram

A kötelességteljesítéssel kapcsolatos információk megszerzésében a leggyakrabban használt információs források típusai és arányai a dolgozók és a hallgatók viszonylatában

6.13. A munkájával/tanulmányaival összefüggésben általában inkább elektronikus vagy hagyományos (papíralapú) forrásban keres?

Erre a kérdésünkre csaknem valamennyien válaszoltak, összesen 2590 fő, és csupán 9 fő hagyta üresen ezt a rovatot. Az eredmény, különösen az előzőek ismeretében, egyáltalán nem volt meglepő. A választ adók szívesen használják az e-forrásokat, hiszen számos kényelmi szempont mentén azok jobb eredményeket, hatékonyabb használatot biztosítanak. Ugyanak-kor jól érzékelhető az is, hogy azt a monolitikus képet, mely szerint a tanulók csak elektroni-kus forrásokat használnak, árnyalni szükséges. A válaszolók egyötöde inkább papíralapú for-rásokat használ. Vizsgálatunkból az nem derült ki, hogy ez a választás elsősorban valamiféle kényszerből ered, vagy egyszerűen szívesebben élnek a fizikailag is megfogható, továbbá a fiziológiai szempontból kényelmesebben, megszokottabban használható papír alapú doku-mentumokhoz.

38. diagram

A munkában, a tanulásban alkalmazott

elektronikus és a papíralapú források használatának aránya

Elemzésünk során ez esetben is elvégeztük a válaszolók társadalmi státuszához kapcsolódó kategóriák mentén az összehasonlításokat, de itt is azt láttuk, hogy szignifikáns különbségek nem fedezhetők fel. Néhány tételnél azonban érzékelhetők kisebb eltérések, ezeket ismertet-jük. Az egyik, ahol ez megállapítható, az a nemek szerinti összehasonlítás: a nők kisebb arányban (76,65%) használják az elektronikus forrásokat, mint a férfiak (84,20%), vagyis a gyengébb nem számára, ha nem is sokkal, de mégis kedveltebbek a hagyományos információs források. A másik terület, ahol lényegesebb különbség mutatkozik, az az iskolázottság. Amint már többször is említettük, a minta alacsony száma miatt itt is mellőzzük az általános és a szakiskolai végzettségűek adatait, és csak az érettségizettek és az annál magasabb végzettség-gel rendelkező csoportok összehasonlítását végezzük el. Azt tapasztaltuk, hogy a csupán érett-ségivel rendelkezők esetében az elektronikus információs forráshasználat kisebb arányú (74,62%), mint a többi kategóriában, ahol 81-83% között jelenik meg. Az érettségivel rendel-kezők többségét a jelenlegi felsőoktatásban tanulók adják, így megalapozottnak tűnik a már többször is igazolódott feltevésünk, mely szerint a munka világában élők – legalábbis az álta-lunk vizsgált mintában – nagyobb intenzitással használják az elektronikus lehetőségeket, mint a hallgatók. Ugyancsak ezt igazolja a kérdésünkre adott válaszok alapján összeállított alábbi diagram is, ahol kifejezetten a dolgozók-hallgatók ide vonatkozó arányait mutatjuk meg.

39. diagram

A munkában, a tanulásban használatos elektronikus és a papíralapú források alkalmazásának aránya a dolgozók és a hallgatók viszonylatában

6.14. A tanulmányaihoz, munkájához milyen százalékban