Használ Ön internetet?

A vizsgálati adatok azt mutatják, hogy az erre a kérdésre adott válaszok értékelése szorosan összefügg a számítógép használatra vonatkozó adatokkal. Mindenki, aki számítógép használó, egyben internet használó is. A kérdésre 2596 válasz érkezett, és mind igenlő volt. Ez esetben a számadatok száz százalékos arányt mutattak, vagyis az a hat fő, aki korábban a számítógép használatra nemet mondott, itt azok is igenlő választ adtak. Feltételezésünk szerint ők nem számítógép segítségével, hanem más eszköz közvetítésével jutnak interneteléréshez, vagy egyszerűen a hibaszázalék részeként értelmezhetők. A felmérésben résztvevők teljességének internethasználata pozitív irányban és igen jelentősen eltér mind az országos¹, mind pedig a

1 A Magyarország lakosságának internethasználatára vonatkozó friss adatai az EUROSTAT rendszerében ér-hetők el. E szerint 2014-ben hazai viszonylatban a 16-74 év közötti korosztályból a rendszeres internethasz-nálók (akik hetente legalább egyszer, vagy gyakrabban használják az internetet) aránya 73 százalékot tett ki.

EUROSTAT: Individuals regularly using the internet by NUTS 2 regions ; % of individuals aged 16 to 74.

http://ec.europa.eu/eurostat/tgm/table.do?tab=table&init=1&language=en&pcode=tgs00050&plugin=1 (2015.

08. 02.)

világban² mért adatoktól. Ennek okát a felmérés célközönségének összetételében kell ismét keresnünk: egyrészről csoportunk dolgozói rétege magasabban kvalifikált és jóval tudatosabb, továbbá motiváltabb információfogyasztó, mint a hazai lakosság átlaga, másrészről pedig köz-ismert, hogy a felsőoktatásban tanulók koruknál, társadalmi státuszuknál fogva az egyik legin-tenzívebb „internetfogyasztói” réteget jelentik.

6.4. Amennyiben igen, hol?

Mivel ez esetben is többféle válasz volt elfogadható, így az internethasználat helyszínének felderítésében, csakúgy, mint a számítógép használatnál ismét kétféle adatsorral kell dolgoz-nunk. Elsőként az összes jelöléshez (6558) viszonyítjuk a különböző használati helyszínek említésének gyakoriságát, majd ezt követően a válaszolók (2595) számának tükrében vizsgál-juk az arányokat. Ez esetben a számítógép használat mértékénél is nagyobb az egy válaszoló-ra jutó internetezési helyszín. Míg ott átlagosan két helyszín jutott egy válaszolóválaszoló-ra, ennél az adatsornál pedig több mint két és fél helyszín. A különbségeket feltevésünk szerint az okostelefonokkal és a tabletekkel, valamint az egyéb mobil eszközökkel történő internetezési lehetőségek használata adja. E kérdésnél vizsgáljuk még majd a hallgatók és a dolgozók ide vonatkozó szokásaira irányuló adatokat, végül összehasonlítjuk a számítógéphasználat és az internethasználat jellemző helyszíneit.

4. diagram

Az internethasználat helyszínei az összes adott válasz alapján

Ez esetben is az otthoni használat a legjellemzőbb, majd ezt követi teljesen azonos arányban a munkahelyi és az iskolai, utána pedig a nyilvános helyszíneken történő internetezés, az utca és egyéb közterek, az utazás, továbbá ehhez hasonló nagyságrendű a könyvtárban történő

2 A világ lakosságára vonatkozó internethasználati adatokat évről évre közzéteszi az International Telecommunication Union (ITU). A 2014-re érvényes adatok szerint a világ lakosságának 78,3 százaléka in-ternethasználó. International Telecommunication Union (ITU): Measuring the Information Society Report 2014. Individuals using the Internet per 100 inhabitants, 2005-2014. Source: ITU World Telecommunication

netezés. E kördiagramon az is jól látható, hogy az egyes helyszínek között jóval egyenlete-sebb az eloszlás, nincs az egyes kategóriák között olyan nagy különbség, mint azt a számító-gép használatnál az otthon esetében tapasztaltuk. Érdekes a teljes egybeesés a munkahely és az iskola között. A nyilvános helyszíneken és az utazás közben történő internetezés a mobil alkalmazásoknak köszönhetően tudott ekkora teret nyerni. Az általunk vizsgált csoportban, különösen a diákok esetében ma már ez is a mindennapi utcaképhez és az utazáshoz tartozó tevékenység. Ugyancsak ezt mutatja a válaszolók száma alapján készített kimutatásunk is.

Igen tanulságos, hogy a választ adók szempontjából vizsgálva is az otthoni internetezés ez esetben csaknem teljessé vált. Így bizton állíthatjuk, hogy a felmérésben résztvevők átlagosan két és fél internetező helyszínei közül az egyiket ez esetben is, ugyanúgy, mint a számítógé-pezésnél, az otthoni helyszín jelenti. Az egy személyre vetített internethasználat további más-fél etapját az élet egyéb helyszínei adják; kinek inkább az iskola, kinek inkább a munkahely.

Amiben viszont itt egyértelműen nagyobbak az arányok, az a könyvtárban, valamint a közte-rületeken és az utazás közben történő internetezés.

5. diagram

Az internethasználat helyszíneinek jellemzői a válaszolók száma alapján

A továbbiakban arra is kíváncsiak voltunk, hogy a dolgozók és a hallgatók között tapasztalha-tó-e az internethasználat helyszínében lényeges különbség. Magától értetődő, hogy társadalmi státuszuk mentén jelentős különbségek mutatkoznak a két csoport között: a dolgozók esetében a munkahely, míg a diákoknál az iskolában történő internetezés mutat nagyobb arányokat. Az otthoni internetezés mindkét csoportnál a legnépszerűbb. A mozgás közben történő internete-zésben nincsenek lényeges különbségek. Ugyanakkor jól látható, hogy a könyvtárban történő internetezés a diákok dominanciáját mutatja, az ő esetükben ez igen népszerű helyszín, ami nyilvánvalóan összefügg azzal, hogy a könyvtárban való tanulás, felkészülés a dolgozók kö-rében nem olyan mértékben jellemző, mint a másik csoport esetében. Továbbá ezt az adatot de-terminálja a már többször említett, a felmérésben résztvevők e szempont szerinti megoszlása.

6. diagram

Az internethasználat helyszíneinek összehasonlítása a dolgozók és a hallgatók viszonylatában

A kétféle tevékenység – számítógéphasználat, internethasználat – szoros kapcsolódása miatt érdemesnek tartottuk azt is megvizsgálni: melyek a legnépszerűbb színterek, hol alkalmazzák azokat a legtöbben, illetve azt is, hogy a két kategória között mutathatók-e ki azonosságok és különbözőségek. A következő diagram adatai azt bizonyítják, hogy a nevesített öt helyszín – otthon, iskola, munkahely, közterület stb. és könyvtár – mennyire fontos, mennyire népszerű a számítógéphasználat, valamint az internethasználat szempontjából. Ami a diagram értékelése során azonnal szembetűnő, hogy a számítógéphasználat minden esetben kisebb számot mutat, mint az internethasználat. Ez megerősíti a korábbiakban már rögzített tapasztalatainkat, mely szerint az internetelérésben egyre nagyobb szerephez jutnak az egyéb mobil eszközök, és egy-re kevésbé lesz számítógéphez kötve. A másik fontos elem, hogy mind a számítógépezésben, mind pedig az internetezésben az otthon mint a használat helyszíne a legmagasabb értéket mutatja. A felmérés adatai alapján megalapozottan jelenthetjük ki, hogy a vizsgálatban részt-vevők csaknem teljessége használja otthon a számítógépet és az internetet. A harmadik fontos megállapítás, hogy az otthoni használaton kívül szinte minden kérdezettünk más helyszínen is használja ezeket az eszközöket. Hogy ki, hol, az attól függ, hogy mi az egyén társadalmi stá-tusza. Legtöbben a munkahelyet, illetve az iskolát, vagyis a kötelezettségek teljesítésével kap-csolatos használatot jelölték második helyszínként. Mindezeken túl ugyan nem kiemelkedő, de nem is elhanyagolható a könyvtár mint a számítógépezés, valamint az internetezés egyik színtere, így itt is igazoltnak látjuk azt a korábbi állításunkat, mely szerint a könyvtáraknak a továbbiakban is fontos szerepe van és lesz a jövőben is a számítógéphasználat és a világháló elérésének biztosításában. A mobil eszközökön történő számítógépezés és internethozzáférés felmérésünk egy évvel ezelőtti időpontjában még a legkisebb értékeket mutatta. Ehhez azon-ban hozzá kell tennünk, hogy felmérésünk adatgyűjtése 2014 tavaszán történt. Ám a mobil eszközöknél tapasztalható rohamos terjedés miatt, továbbá az ide vonatkozó prognózisok sze-rint már egy évvel később, írásunk megszületésének pillanatában is bizonyára jóval nagyobb értékeket tapasztalnánk, és ez még inkább így várható a közeli és a távolabbi jövőben. (Állítá-sunk igazolására álljon itt a STADAT-nak Az internet-előfizetések száma hozzáférési

szolgál-tatások szerinti statisztikájából két országos adat. Míg 2014 márciusában alig több, mint négy millió, addig egy évvel később, 2015 tavaszán, tehát egy évvel később, pedig már több, mint ötmillió mobil internetelőfizetést tartottak nyilván. Ez az országos adatokat figyelembe véve mintegy 25%-os növekedést mutat, és semmi okunk azt feltételezni, hogy felmérési köze-günkben mások lennének ezek az arányok.) A modern életformához jól igazodó és azt a leg-rugalmasabban, legkomfortosabban kiszolgáló mobil eszközök egyre nagyobb szerepet tölte-nek majd be életünk kommunikációs szférájában.

7. diagram

A számítógéphasználat és az internetezés helyszíneinek összehasonlítása az összes adott válasz alapján