A test hőmérséklete a külső környezeti tényezők következtében, különösen télen, képes gyor-san csökkenni. A lehűlést segíti elő a vizes ruházat vagy a jelentősebb szél is, fokozva a szervezet hőleadását. A szervezet 36,4-34 °C közötti hőmérséklete már élettani változásokkal jár. Nyugta-lanság, izomremegés, végtagfájdalmak lépnek fel. A pulzus emelkedése tapasztalható, azonban a keringés és a légzés nem érintett. A kimerülés fázisa 34-27 °C-on tapasztalható. Az izomremegés abbamarad, izommerevség érezhető. A beteg aluszékony lesz, akár szoporózus is. A pulzus gyérül, és szívritmuszavarok figyelhetők meg. A légzés felületessé válik. Ha a testhőmérséklete tovább csökken 27 °C alá, akkor mély eszméletlenséggel, reflexek megszűnésével kell számolni. A kerin-gés és a légzés összeomlása következhet be.
Ellátás. A betegről az esetleges vizes ruházatot el kell távolítani, és izolációs takaróba kell bur-kolni. Ha nincs izolációs takaró, akkor természetesen több meleg takaró is megteszi. Meleg kör-nyezetbe kell vinni az illetőt. Testmeleg folyadékkal lehet itatni, ha eszméletén van. Ha eszmélet-len, akkor a BLS szerint kell eljárni.
Áramütés
Az elektromos áram a szervezetre hatást gyakorol azáltal, hogy az élettani működéseket meg-változtatja. A szervezetre gyakorolt hatás az elektromos áram fajtájától (egyen- vagy váltóáram), az áramerősségtől, a feszültségtől, a bőr ellenállásától és a hatás idejétől függ. 1 mA áramerősség bizsergést vált ki, 3-10 mA a fájdalomküszöb, 15-150 mA kamrafibrillatiót, szívmegállást képes kiváltani. Ez utóbbi 220 V váltóáramú feszültség mellett következhet be.
Jelentősége van annak is, hogy az áram a szervezeten hol halad keresztül, és az egyén milyen fizikai állóképességgel, alapbetegséggel rendelkezik. Ha a szervezet az elektromos árammal kap-csolatba kerül, közvetlen hatásként a belépési és a kilépési ponton különböző nagyságú (pont-szerűtől a cm-es kráterig) égési sérülés keletkezik, áramjegyet hagyva maga után. A közvetlen kon-taktus helyén szürkésfehér nekrotikus szövetelszíneződés jön létre. A lokális hatáson túl az egész szervezetre is hatást gyakorol az áram, elsősorban azokban a szövetekben, melyek jó vezetőként viselkednek, elektrolitban gazdagok. A nedves vékony bőr kifejezetten jó vezető az elektromos áram szempontjából. Emellett azok a szövetek, melyek elektromos áramot keltenek és vezetnek - a szív, az idegrendszer, a vázizomrendszer -, kifejezetten károsodhatnak. Az elektromos impul-zusok következtében létrejövő kontrakciók az izom- és ínsérüléseken túl lehetetlenné teszik az áramforrás elengedését is, emiatt akár hosszabb ideig is az áramkörben maradhat a bajbajutott.
Első teendők sürgős esetekben - elsősegélynyújtás 11. Baleseti történések Villámcsapás. Az áramütés egy speciális formájaként is leírható. Az áram szervezettel való
talál-kozás nagyon jellegzetes lenyomatot hagy a bőrön szürkésfehér, faágszerű rajzolat formájában.
Az áramütést vibrációs és fényártalom, valamint akusztikus hatások is kísérik, ami látás- és hallás-károsodáshoz vezethet, akár vakságot vagy dobhártya-perforációt is előidézve.
Lépésfeszültség. Leginkább nagyfeszültségű távvezetékek leszakadásakor észlelhető jelenség.
Lényege, hogy a távvezeték közelében a földhöz érő vezetékhez közel jelentős feszültség alakul ki, mely távolabbra haladva csökken. A távvezeték környezetében azonban - a feszültséggradiens-nek megfelelően -, ha valaki lépést tesz, akkor a két végtag eltávolodása miatt eltérő potenciálú pontok jönnek létre, melyek között feszültség lép fel. Ilyen helyszínt csak araszoló lépésekkel lehet elhagyni.
Áramütött ellátása. A legfontosabb teendő tisztázni, hogy a bajbajutott még az áramkörben van-e vagy már kiszabadították. Ha szükséges, akkor ehhez segítséget is kell hívni. Az ellátást csak ak-kor szabad megkezdeni, ha az áramtalanítást a helyszínen elvégezték, ellenkező esetben ez az ellátók életét veszélyezteti. Ha az áramtalanítás nem lehetséges, akkor használható 1000 V alatt nem vezető szükséges eszköz (például fabot vagy műanyag rúd) az áramkörből való kiszabadí-tásra. Ezek után a BLS szerint járjon el, és végezze el a szükséges beavatkozásokat. Az áramjegyet minden esetben sterilen, a sebellátás szabályai szerint fedni kell. 11/4. videó: Az ellátás menete áramütés esetén – http://tamop.etk.pte.hu/elsosegelynyujtas/videok_hun/Ellatas_menete_ara-mutes_hun.wmv
Vízi balesetek
A vízi balesetek alkalmával figyelmetlenség vagy öngyilkossági szándék folytán az illető víz alá ke-rül, aminek következtében a légutaiba víz (édes, sós) vagy más folyadék (szennyvíz, folyóvíz) kerül.
Az eszméletlenséget kiválthatja szívritmuszavar, ittasság, epilepsiás görcsök.
A fuldoklás fázisai:
• A fuldoklás első fázisában a bajbajutott pánikba kerül és az elmerülés következtében vizet nyel. Ha víz kerül a légcsőbe és a hörgőkbe, erőteljes köhögési inger lesz úrrá a sérültön. Az oxigénhiány következtében elveszti az eszméletét.
• A második fázisban több víz éri a gégebemenetet, ami gégegörcsöt idéz elő a Kratsch-mer-reflexnek köszönhetően (trigeminocardialis és respiratoricus reflex). Ez megakadá-lyozza a víz tüdőbe való beáramlását akár 30 másodpercig is (néha akár a klinikai vagy biológiai halálig is megmarad, emiatt ezt „száraz” fulladásnak nevezik).
• A harmadik szakaszban a gégegörcs oldódását követően a víz a tüdőbe áramlik. A víz egé-szen az alveolusokig eljut, ami a „nedves” fulladást okozza.
• A negyedik fázisban az agyi oxigénhiány miatt az egész szervezetre kiterjedő harántcsíkolt izom görcsök jelennek meg.
• Az ötödik szakaszban keringés- és légzésleállás következik be egy-két gaspoló légvétellel.
A vízi balsetek során a búvárreflex jelensége is felléphet a homlokot és az arcot érő hirtelen hidegha-tásra. Ekkor a beteg bőre sápadt, livid és hűvös lesz, pulzusa szapo-ra, légzése horkoló, nyögő. Hány-inger és hányás is kísérőjelensége lehet a folyamatnak.
Ellátás. A legelső teendő a biz-tonságos kimentés, melyet csak gyakorlott vízből mentő végezzen (11/24. ábra). Az úszni tudás ön-magában nem mindig elégséges
a fuldokló mentéséhez. A parton gyors vizsgálatot követően légzés- és keringés-ellenőrzést kell végezni, majd szükség szerint a BLS szerint folytatni. A lehűlés fokozott veszélyt jelent, így a vizes ruházattól mielőbb meg kell szabadítani a bajbajutottat, és szárazra kell törölni. A lehűlés ellen izolációs takaróval vagy száraz takaróval lehet védekezni. Gondoskodni kell mentők mielőbbi ér-tesítéséről.
Irodalom
durtrant et al.: Thermal injury – The first 24 h. Current Anaesthesia & Critical Care 19:256–263, 2008.
bényi M. (szerk.) Baleseti helyzetkép. ÁNTSZ Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ, Buda-pest, 2010.
bényi M., néMeth r., KéKi z.: Balesetek, sérülések a magyar Országos Lakossági Egészségfelmérés adatai alapján, 2003. ÁNTSZ Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ, Budapest, 2003.
subedi et al.: Frostbite in a Sherpa. Wilderness and Environmental Medicine 21:127–129, 2010.
cauchy et al. Retrospective study of 70 cases of severe frostbite lesions: a proposed new classifica-tion scheme. Wilderness and Environmental Medicine 12:248–255, 2001.
Morris, e. s.: Cold-induced injury: frostbite. In: Herndon, N. D. (ed.): Total Burn Care. pp. 530–535.
Saunders Elsevier, 2007.
ryan, c. M., schoenfeld, d. a., thorpe, W. p., sheridan, r. l., casseM, e. h., toMpKins, R. G.: Objective estima-tes of the probability of death from injuries. N. Eng. J. Med. 338:362–366, 1998
hettiaratchy, s., dzieWulsKi, p.: ABC of burns. BMJ 328:1366–1368, 2004.
11/24. ábra. Vízből mentés
Első teendők sürgős esetekben - elsősegélynyújtás
http://publishing.yudu.com/Library/Axv9z/ABCofBurns/resources/13.htm
collis, n., sMith, G., fenton, o. M.: Accuracy of burn size estimation and subsequent fluid priror to arrival at the Yorkshire Regional Burns Unit. A three year retrospective study. Burns 25:345–351, 1999.
hsiao et al.: What do kids know: A survey of 420 Grade 5 students in Cambodia on their knowledge of burn prevention and first-aid treatment. Burns 33:347–351, 2007.
cuttle et al.: A review of first aid treatments for burn injuries. Burns 35:768–775, 2009.
vande velde et al.: European first aid guidelines. Resuscitation 72:240–251, 2007.
12. Belgyógyászati jellegű rosszullétek
dr. betleheM József, Köcse taMás, Marton-siMora József
A fejezet tartalma
Agyi vérellátási zavarok / 182
Mellkasi fájdalom, szívizomelhalás / 183 Cukorbetegség / 185
Túlérzékenységi reakciók / 186 Tüdőasthma (asthma bronchiale) / 187 A shock folyamata / 188
Mérgezés / 191
A toxikológia fogalma / 192 Mérgezések / 192
A mérgezettek ellátása / 195
Helyszíni első ellátás az „S-ABCDE” algoritmus szerint / 195 Mérgezettek specifikus ellátása / 195
Részletes toxikológia / 198
Etilalkohol- (etanol-) mérgezés / 198 Metilalkohol-mérgezés / 198 Etilénglikol-mérgezés / 199
Pszichoaktív élvezeti szerek (drogok) / 199 Gázmérgezések / 200
Gyógyszermérgezések / 202
Oldószermérgezés (benzin, benzol, szén-tetraklorid) / 203 Marószerek (savak, lúgok) okozta mérgezések / 204 Gombamérgezések / 204
Növényvédő szer mérgezések / 206 Irodalom / 209
Első teendők sürgős esetekben - elsősegélynyújtás 12. Belgyógyászati jellegű rosszullétek