• Nem Talált Eredményt

A BLS minden életkorú bajba jutott személyen alkalmazható, jóllehet vannak életkori eltérések a folyamat egyes lépéseit illetően. Először a felnőtt algoritmust tekintjük át, azután a gyermek- és újszülött-módszert tárgyaljuk.

Biztonság. Mielőtt bármit is tenne, győződjön meg arról, hogy saját maga nincs-e veszélyben. Ne lépjen be olyan hely-színre, amely nyilvánvalóan veszélyes! Ha nem biztos benne, hogy biztonságban van, legyen körültekintő! Ha felvetődik, hogy mégis veszélyben van, azonnal hagyja el a helyszínt és kérjen segítséget. A helyszín veszélyeivel külön fejezet foglal-kozik.

Kontaktusba vonás. Ha biztonságban vannak (ellátó és sé-rült), lépjen oda a bajbajutotthoz, és győződjön meg arról, hogy kontaktusba vonható-e (6/2. ábra). Szólítsa meg hango-san: Jó napot kívánok! Mi történt? Mi baj van? Hall engem? Ha ismeri, szólítsa a nevén. A megszólítással egy időben óvato-san, de határozottan fogja meg mindkét vállát, és rázza meg.

Ne emelje fel a bajbajutottat a földről, és úgy rázza meg a vál-lát, hogy a nyakát és a fejét kímélje.

6/2. ábra. A beteg kontaktusba vonása

Első teendők sürgős esetekben - elsősegélynyújtás 6. Életműködéseket támogató azonnali beavatkozások eszköz nélkül és eszközzel (BLS)

Bizonyos értelemben reakciónak tekinthető bármilyen mozgás vagy hangadás. Azonban attól, hogy reagál az illető, még lehet életveszélyben.

Ha értelmes verbális választ kap, akkor próbálja meg ki-kérdezni a beteget, és folyamatosan figyelje állapotát, szük-ség esetén gondoskodjon további segítszük-ségről. Járjon el úgy, ahogy azt a betegvizsgálattal foglalkozó fejezetben olvasta.

Ha nincs reakció, akkor kiáltson segítségért (6/3. ábra).

Segítségért kiáltás. Ha a beteg nem reagál a kontaktuskí-sérletre, kiáltson segítségért. Akkor is kiabáljon, ha nem tudja pontosan, hogy honnan várhat segítséget, például egy szo-bában, egy pincében vagy egy üres folyóson van. Kiabáljon!

A kiabálás szerepe az, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy baj van. Ezzel segítséget szerezhet maga mellé. Ha nem egyedül van, természetesen nem kell kiabálnia, de jelezze a jelenlévők-nek, hogy szükség lesz rájuk. Ajánlott konkrét személyt kivá-lasztani a tömegből és kérni, hogy maradjon ön mellett. Ne felejtse el, hogy egyedül nem tudja megmenteni a beteget!

A légutak felszabadítása. Ha gyanú van arra, hogy légúti akadály áll fenn, nézzen bele a beteg szájába. Légúti akadály gyanúja vetődik föl, ha:

• valami folyik a beteg szájából;

• evés közben lett rosszul;

• vízből mentették ki;

• fuldoklás előzte meg az összeesést.

Ha talál valami idegen anyagot, akkor is csak abban az esetben nyúljon szabad kézzel a szájba, ha biztos benne, hogy el tudja távolítani azt.

Felnőtt bajbajutott szájába belenézni – a felsorolt eseteket kivéve –, rutinszerűen nem szük-séges.

A leggyakoribb légúti akadály a bajbajutott saját nyelve. Eszméletlen beteg izmai elernyed-nek, tónustalanok. Ez az oka annak, hogy a nyelv akadálytalanul hátracsúszik, nekifeszül a garatfal-nak, és légúti akadályt képez. Ez egyszerű mozdulattal, a koponya hátrahajtásával kiküszöbölhető (hátrahajtás, hátraszegés, reklinálás). Ezért óvatosan hajtsa hátra a bajbajutott fejét. Ez a mozdulat két kézzel végzendő. Egyik keze a beteg állán van, a másik a homlokán. Figyeljen rá, hogy ne nyomja a nyakát (6/4. ábra).

Sok esetben ez az egyetlen mozdulat ment életet. Ha ugyanis eddig a nyelv elzárta a levegő útját, akkor a koponya hátrahajtásával ez az állapot megszűnik, a légutak szabaddá válnak.

A légzés vizsgálata. A légzés vizsgálata közben a koponyát tartsa az imént vázolt reklinált (hátra-hajtott) állapotban. A légzés vizsgálatát az úgynevezett hármas észleléssel végzik, 10 másodper-cen keresztül. Hajtsa a fejét a beteg arcához, és figyelje, hogy hall-e légzést. Ezzel együtt figyelje azt is, hogy érzi-e arcbőrén a kilélegzett levegőt, illetve figyelje a beteg mellkasának mozgását is.

Így valósul meg a hármas észlelés: látom, hallom, érzem (6/5., 6/6. ábra, 6.1 videó: vitális paramé-terek észlelése – http://tamop.etk.pte.hu/elsosegelynyujtas/videok_hun/Vitalis_parameparamé-terek_esz- http://tamop.etk.pte.hu/elsosegelynyujtas/videok_hun/Vitalis_parameterek_esz-lelese_hun.wmv)

6/3. ábra. Segítségért kiáltás

6/4. ábra. A fej hátraszegése a légutak felszabadításához

látom hallom érzem

6/5. ábra. A légzés vizsgálata 6/6. ábra. A keringés és légzés vizsgá-latát egyszerre csak gyakorlott szak-emberek végezhetik

Első teendők sürgős esetekben - elsősegélynyújtás 6. Életműködéseket támogató azonnali beavatkozások eszköz nélkül és eszközzel (BLS)

A kérdés az, hogy van-e normális légzés. Normálisnak tekintjük a légzést, ha a 10 másodperc alatt van legalább kettő olyan légvétel, amely mellkasi kitérésekkel jár, nem erőlködő, nem ad kó-ros hangot (például: sípolás).

Szakember a légzés vizsgálatával egy időben vizsgáljon centrális keringést is! A laikus segít-ségnyújtónak nem kell keringést vizsgálnia. Így annak eldöntésében, hogy az illető élő-e vagy ha-lott, a légzés vizsgálatára kell hagyatkozni. Több oka van annak, hogy nem kell keringést vizsgálni:

egyrészt felnőttkorban a légzésleállás az esetek döntő többségében a keringés leállásának követ-kezménye. Vagyis ha valakinek nincs légzése, keringése sincs. Másrészt a laikus (és ide tartozik a nem sürgősségi területen dolgozó egészségügyi szakemberek egy része is) nagyon bizonytalanul vizsgál keringést. Ezzel értékes másodpercek vesznek el, ami a beteg további sorsát negatívan befolyásolhatja.

Teendő, ha van normális légzés: légútbiztosítás. Ha úgy ítéli meg, hogy a beteg légzése nor-mális, akkor sincs minden rendben, hiszen nem reagált a kontaktuskísérletre. Ekkor az ő állapotát eszméletlenségnek nevezzük: van légzése (és ebből következően keringése is), de nem reagál a környezetből jövő ingerekre. Ennek számtalan betegség és állapot lehet az oka, de az elsősegély-nyújtónak nem feladata ezt az okot keresni.

Amennyiben a leírtak alapján normális légzést talált, az lesz a legfontosabb feladata, hogy fo-lyamatosan biztosítsa a beteg számára az átjárható légutat. Veszélybe kerülhet a beteg légzése, amennyiben a levegő szabad áramlása nem biztosított a külvilág és a tüdő között. Eszméletlen betegen tehát a legfontosabb feladat a légútbiztosítás. Ennek több módszere is ismert. Ha nem kontraindikált, akkor végezze el a stabil oldalfektetést. Az eszméletlenségről és a légútbiztosításról külön fejezet szól (lásd 8., 9. fejezet).

A szabad légutak biztosítása után hívjon mentőt, ha ez eddig még nem történt meg. Marad-jon a beteg mellett, és folyamatosan figyelje a légzését. Ha változás áll be az állapotában, akkor járjon el annak megfelelően.

Mentőhívás. Ha a betegnek nincs normális légzése, az azt jelenti, hogy halott. Ha nem nyilvánva-ló a bionyilvánva-lógiai halál beállta, újra kell éleszteni. Ezt megelőzően azonban mentőt kell hívni. A laikus szintű újraélesztés szerepe ugyanis az, hogy áthidaló megoldás legyen a mentő megérkezéséig.

A betegnek nagy valószínűséggel szüksége van defibrillátorra, de a sikeres defibrillálás (a szív elektromos újraindítása) egyik feltétele, hogy minél hamarabb kezdődjön meg, illetve megfele-lően oxigenizáltak legyenek a legfontosabb szervek. Ha tehát tudjuk, hogy az illető újraélesztésre szorul, nem késlekedhetünk annak megkezdésével és a defibrillációval sem. Az elsősegélynyújtó meg tudja kezdeni az újraélesztést, azonban egyedül hosszú távon nem tudja megoldani vélhe-tően a problémát. Ezért kell ezen a ponton mentőt hívni. Ha nincs egyedül, akkor az a személy hívjon mentőt, aki az ön segítségére sietett. Mindenképpen kérje meg, hogy a telefonba mondja azt, hogy megkezdett újraélesztéshez kérik a mentőt. Ha egyedül van, akkor önnek kell mentőt

hívnia. Ha nincs mobiltelefonja, akkor hagyja magára a beteget és keressen telefonálási lehetősé-get: telefonfülkét, házat, autót stb.

Ha feltételezi, hogy a helyszínen (például bevásárlóközpontban vagy repülőtéren) van laikus által használható automata külső defibrillátor (AED), akkor arra is kérje meg a segítőjét, hogy ke-resse meg azt, és hozza oda. Az AED-ről külön fejezet szól részletesen (lásd 7. fejezet).

Ha légzési eredetű a halál (például vízből mentett személy, félrenyelés esete), és ön egyedül van a helyszínen, akkor csak egy perc újraélesztés után hívja fel a mentőket.

Mellkaskompressziók. Miután tudja, hogy nincs normális légzés és mentőt hívtak, meg kell kez-denie magát az újraélesztést. Minél hamarabb elkezdjük, annál nagyobb lesz az esélye annak, hogy megfelelő lehet a szervezet saját oxigénellátása, ami elengedhetetlen a sikeres defibrillá-láshoz.

A beteg feküdjön kemény alapon! Ha ez nem így van, akkor próbálja meg kemény alapra fektetni. Úgy helyezkedjen el a beteg mellett, hogy kényelmesen hozzáférjen a mellkashoz és a beteg arcához is ugyanabból a pózból. Ne kelljen helyet változtatnia!

Tegye a két kezét egymásra a beteg mellkasa közepén, a szegycsont alsó harmada fölé. Ügyel-jen arra, hogy amennyire csak lehet, egymás felett legyenek a kezei. Így hatékonyabb tud lenni, mert nem terül el túl nagy felületen a kifejtett erő. Arra is vigyázzon, hogy ne tegye túl mélyre a kezeit a mellkason. Ezzel ugyanis letörheti a szegycsont porcos részét, a kardnyúlványt, illetve nem lesz hatásos a kompresszió.

A karok a mellkas komprimálása közben nyújtva legyenek, ne hajlítsa a könyökét. Próbálja a felsőteste tömegével nyomni a mellkast, ne felkarból dolgozzon. Derékból kiindulva fel-le mozog-jon a felsőteste (6/7. ábra).

A mellkast körülbelül 4-5 cm-es mélységben nyomja le, egymás után 30-szor. Fontos, hogy minden lenyomás ugyan-ilyen mély legyen. Mindegyik lenyomás után teljesen enged-je fel a mellkast. Ez biztosítja azt, hogy ne csak kilökődjön a vér a szívből, de telítődni is tudjon a szív a nagy vénák felől. A lenyomások (kompressziók) és felengedések (dekompresszi-ók) időtartamának aránya 1:1 legyen. A mellkaskompressziók frekvenciája 100/perc. Ez azt jelenti, hogy a 30 kompresszió ideje körülbelül 20-25 másodperc.

Lélegeztetés. Miután elvégezte a 30 mellkaskompressziót, levegőt kell befújni a felnőtt beteg szájába vagy orrába. Az ön

6/7. ábra. A mellkaskompressziók végzése felnőttön

Első teendők sürgős esetekben - elsősegélynyújtás 6. Életműködéseket támogató azonnali beavatkozások eszköz nélkül és eszközzel (BLS)

által kifújt levegő még elég oxigént tartalmaz ahhoz, hogy lélegeztessen vele (kb. 16% az oxigén-tartalma). Ön dönti el, hogy hová fúj. Arra figyeljen, hogy ha az orrába fúj, akkor tartsa csukva a be-teg száját, ha pedig a szájába fúj, fogja be az orrát. A befújás közben a koponya legyen hátrahajtva.

A beteg orrát/száját teljesen légmentesen át kell fognia az ön szájával ahhoz, hogy hatásos legyen a befújás (6/8. ábra). Egy befújás körülbelül egy másodpercig tartson. Felnőttnek egyszerre átlago-san 500-800 ml levegőt kell befújni (testtömeg-kilogrammonként 7-8 milliliter). Ez egy normális légvételnek megfelelő mennyiséget jelent. Ha túl sok levegőt és/vagy túl gyorsan fúj be, akkor a levegő a légcső helyett a nyelőcsőbe jut, vagyis felfújódik a gyomor. Így egyrészt nem lesz meg-felelő gázcsere, másrészt fennáll az a veszély, hogy a gyomortartalom a nyelőcsövön át visszajut a garatba, az ön befújásai következtében pedig a légutakba (lásd 8/2. ábra).

Fontos, hogy a befújás után hirtelen fordítsa a beteg mellkasa felé oldalra a fejét, és figyelje a kilégzést, pontosan úgy, mint amikor légzést vizsgált. Így érezni fogja a kiáramló levegőt, és látni fogja a mellkas süllyedését. Ezekből tudhatja, hogy hatásos volt-e a befújás, vagyis a megfelelő módon a megfelelő helyre fújt-e be.

Ha nem tud levegőt befújni, akkor nézzen bele a beteg szájába. Ha lát ott olyan tárgyat (ide-gentestet), amelyet megítélése szerint szabad kézzel el tud távolítani (például félrecsúszott mű-fogsor, ételdarab), akkor próbálja meg azt kivenni, majd ha még mindig szükséges, az előbb leírt módon folytassa a lélegeztetést. Ha úgy gondolja, hogy nem fogja tudni kivenni az idegen tár-gyat, vagy nem lát semmit a beteg szájában, akkor ne is nyúljon bele. Ez esetben is hajtsa hátra újra a beteg fejét, és próbáljon megint befújni. Lehet, hogy a fej hátrahajtása nem volt megfelelő.

Ötszöri sikertelen próbálkozás után ne kísérletezzen tovább, végezzen folyamatosan mellkas-kompressziót (lásd 6/7. ábra).

Csak akkor döntsön úgy, hogy egyáltalán nem lélegezteti a beteget, ha fél a fertőzésektől, nem tartja higiénikusnak, vagy más okból képtelen ezt megtenni. Ilyenkor folyamatosan kompri-málja a mellkast 100/perces frekvenciával.

A felnőtt alapszintű újraélesztés folyamatát mutatja a 6/9. ábra és a 6/2. videó. (6.2 videó: felnőtt alapszintű újraélesztés – http://tamop.etk.pte.hu/elsosegelynyujtas/videok_hun/Felnott_alapszin-tu_ujraelesztes_hun.wmv)

Cardiopulmonalis (szív-tüdő) reanimáció (CPR)

Az újraélesztés legfontosabb lépéseit nevezik szív-tüdő újraélesztésnek is, hiszen a légzés és kerin-gés pótlását ennek a két szervnek a segítségével biztosítja. A CPR fő célja a szívmegállást követően a klinikai halál állapotában a vérkeringést és a légzést visszaállítani az élettanihoz közel

megegye-Reagál-e a beteg?

segítségért kiáltás légút-felszabadítás kielégítő-e a légzés?

segélyhívás (104, 112) 30 mellkasi kompresszió

2 befúvás 30 mellkasi kompresszió

Nolan et al. nyomán 2010.

6/8. ábra. A lélegeztetés BLS során felnőttön (szájba vagy orrba)

6/9. ábra. A felnőtt alapszintű újraélesztés folyamata az ERC alapján

Első teendők sürgős esetekben - elsősegélynyújtás 6. Életműködéseket támogató azonnali beavatkozások eszköz nélkül és eszközzel (BLS)

ző módon. Természetesen olyan tökéle-tes módon ez soha sem sikerülhet, mint ahogy azt a szervezet maga végzi, azon-ban jelen tudásunk szerint mégis ez a leg-jobb mód. A helyesen kivitelezett mellkas-kompresszió során a vérnyomás alacsony marad, és a szív saját vérellátása sem lesz tökéletes, de ahhoz elégséges maradhat, hogy a kialakuló sejtkárosodást a halál fo-lyamatán belül késleltesse, esetleg a halál folyamatát megfordítsa (6/10. ábra).

Az utóbbi években folyamatos kísérletek folynak arra, hogy miként lehet az újraélesztés hatás-fokát a szervezet élettani és kórélettani folyamatait is figyelembe véve növelni. E vizsgálat leg-újabb és legfontosabb megállapítása, hogy a mellkaskompresszió folyamatosságát minél inkább biztosítani kell. (Egyes elképzelések szerint elégséges lenne kizárólag folyamatos mellkaskomp-resszió (Continuous Chest Compression, CCC) is az újraélesztés első perceiben, azonban ennek általános érvényűségét az ERC 2010-ben még nem vezette be.