Itt három fogalmat kell megismernie: hatás, eredmény és siker. A hatásosság a mellkaskompresz-szió és a befújás fizikai (mechanikai) következménye. Vagyis csak annyit jelent, hogy amit csinál, az fizikai értelemben működik. Hatásos a lélegeztetés, ha a mellkas emelkedik és süllyed a befújások 6/18. ábra. A mellkaskompressziók végzése gyermeken BLS során
Első teendők sürgős esetekben - elsősegélynyújtás 6. Életműködéseket támogató azonnali beavatkozások eszköz nélkül és eszközzel (BLS)
hatására. Ön a mellkas süllyedését fogja látni, és hallani fogja, hogy kiáramlik a levegő. Ha nem süllyed a mellkas a befújás után és nem is áramlik kifelé a levegő, akkor nem volt hatásos a befújás.
Hatásos a mellkaskompresszió, ha annak hatására (annak végzése közben) centrális (a. caro-tis communis vagy a. femoralis) pulzus tapintható. Ha ön egyedül van, nem fogja tudni, hogy hatásos-e a mellkaskompresszió, hiszen nem áll módjában pulzust vizsgálni, és ez nem is feladata.
Az eredmény biológiai következmény, ami a javuló oxigénellátást jelzi. Eredményt jelent, ha a beteg bőre veszít a cianózisból, pupillái szűkülnek.
A siker a spontán életműködések visszatérését jelenti. A nagyér-pulzáció már önmagában si-kernek tekinthető spontán légzés nélkül is. Ön csak akkor fogja ezt észlelni, ha a beteg életjelet ad, hiszen keringést nem kell vizsgálnia.
Irodalom
aubrey, d. n. J, de Grey: Life Span Extension Research and Public Debate: Societal Considerations.
Studies in Ethics, Law, and Technology 1,5, 2007.
basKett et al.: Guidelines for the basic management of the airway and ventilation during resuscita-tion. Resuscitation 3:187-200, 1996.
benGt et al.: Jaw lift, a simple and effective method to open the airway in children. Resuscitation 39:171-174, 1998.
biarent et al.: European Resuscitation Council Guidelines for Resuscitation 2010 Section 6. Paediat-ric life support. Resuscitation 81:1364-1388, 2010.
cavus et al.: Impact of different compression–ventilation ratios during basic life support cardiopul-monary resuscitation. Resuscitation 79;1:118-124, 2008.
chandra, n. c., tsitliK, J. e., halperin, h. r., Guerci, a. d., Weisfeldt, M. l.: Observations of hemodynamics during human cardiopulmonary resuscitation. Critical Care Medicine 18;9:929-934, 1990.
crippen, d.: Brain Failure and Brain Death: Introduction. ACS Surgery Online, Critical Care, April 2005.
http://www.acssurgery.com/abstracts/acs/acs0812.htm. Retrieved 9 January 2007.
Koster, r. et al.: European Resuscitation Council Guidelines for Resuscitation 2010 Section 2. Adult basic life support and use of automated external defibrillators. Resuscitation 81:1277-1292, 2010.
haziM, J., WinnerKvist, a., Miller, c., iliopoulos, d. c., reardon, . J., espada, r., baldWin, J. c.: Effect of exten-ded cross-clamp time during thoracoabdominal aortic aneurysm repair. The Annals of Thora-cic Surgery 66;4:1204–1208, 1998.
Jogszabály: Az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről. (216. § a, b, c)
KastenbauM, r.: Definitions of Death. Encyclopedia of Death and Dying. 2006. http://www.deathre-ference.com/Da-Em/Definitions-of-Death.html. Retrieved 27 January 2007.
KastenbauM, r.: Death, Society, and Human Experience, 7th Ed. Allyn & Bacon, Boston, 2001.
siMs, n. r., MuyderMan, h.: Mitochondria, oxidative metabolism and cell death in stroke. Biochim Biophys Acta 1802;1:80-91, 2010.
nolan et al.: European Resuscitation Council Guidelines for Resuscitation 2010 Section 4. Adult advanced life support. Resuscitation 81:1305-1352, 2010.
safar, p. p.: Cerebral resuscitation after cardiac arrest: a review. Circulation 74,38–153, 1986
safar, p. p.: Resuscitation from clinical death: pathophysiologic limits and therapeutic potentials.
Critical Care Medicine 16;10:923–941, 1988.
svensson, l. G., craWford, e. s., hess, K. r. et al.: Experience with 1509 patients undergoing thora-coabdominal aortic operations. J. Vasc. Surg. 17:357–368, 1993.
tóth et al.: A Magyar Resuscitatiós Társaság 2006. évi felnőtt alapszintű újraélesztési (BLS), valamint a külső automata defibrillátor (AED) alkalmazására vonatkozó irányelvei. Újraélesztés 1:5-11, 2006.
tóth z., diószeGhy cs, Gőbl G., hornyáK i., hauser b.: A Magyar Resuscitatiós Társaság 2003. évi felnőtt alapszintű újraélesztési ajánlása. Lege Artis Medicinae, 14;8-9:616-619, 2004.
udassi et al.: Two-thumb technique is superior to two-finger technique during lone rescuer infant manikin CPR. Resuscitation 81:712-717, 2010.
WaaleWiJn et al.: Prevention of deterioration of ventricular fibrillation by basic life support during out-of hospital cardiac arrest. Resuscitation 54:31-36, 2002.
Walpoth, b. h., locher, t., leupi, f., schüpbach, p., MühleMann, W., althaus, u.: Accidental deep hypother-mia with cardiopulmonary arrest: extracorporeal blood rewarming in 11 patients. European Journal of Cardio-Thoracic Surgery 4;7:390–393, 1990.
younGner, s. J., arnold, r. M., shapiro, r. (eds): The Definition of Death: Contemporary Controversies.
Johns Hopkins University Press, Baltimore (MD), 1999.
7. Automata külső defibrillátor (AED)
7. Automata külső defibrillátor (AED)
dr. naGy Gábor
Az automata külső defibrillátorok olyan hordozható eszközök, melyek képesek automatikusan fel-ismerni az életveszélyes szívritmuszavarokat (kamrafibrillatio és kamrai tachycardia), valamint azo-kat defibrilláció (külső elektromos energia leadása) útján megszüntetni. Az alkalmazott defibrillá-ció így a veszélyes ritmuszavart megszüntetheti, helyet adva a normális ingerületeknek a szívben.
A kamrafibrillatio és a kamrai tachycardia két olyan, ún. sokkolandó ritmuszavar, amikor a szív elvileg működőképes, de az őt vezérlő kóros ingerületek részben túl gyorsak (tachycardia), rész-ben összerendezetlenek (kamrafibrillatio) ahhoz, hogy a szív hatékonyan ki tudja pumpálni a vért (7/1. ábra).
Ez az állapot rövid távon az agy károsodásához, majd a beteg biológiai halálához vezet. Az AED-k nagy hatékonysággal ismerik fel e ritmuszavarokat, amelyek így megszüntethetők a mell-kasra/szívre leadott energia segítségével.
A hirtelen keringésmegállás hátterében/okaként az esetek zömében ezek a ritmuszavarok állnak. Ezt már évtizedekkel ezelőtt felismerték, és mostanra már a korai defibrilláció (könnyen használható AED segítségével) mint a túlélési lánc fontos része beépült a laikus újraélesztés fo-lyamatába. Fontos megjegyezni, hogy hirtelen keringésmegállás esetén, helyes terápia (mellkas-kompresszió, defibrilláció) nélkül minden perc késlekedés 10%-kal csökkenti a beteg túlélési esé-lyeit.
Az AED használata szorosan illeszkedik a BLS algoritmusába, ezért minden megkezdett
újra-élesztés (mellkaskompresszió) során gyorsan informálódni kell, hogy van-e a közelben elérhető AED, és ha van, minél előbb oda kell hoz(at)ni.
A defibrillálásig eltelő idő csökkentésére számos programot (AED programot) dolgoztak ki hazánkban is. Mivel a hirtelen keringésmegállásnak jelentős része közterületen történik, ezért ígé-retesnek látszik e készülékek közterületre való kihelyezése. Természetesen számos költséghaté-konysági tanulmány készült már számos nyugati országban, ezek alapján úgy tűnik, hogy a nagy forgalmú területeken (kaszinó, repülőtér, bevásárlóközpont, pályaudvarok, sportcsarnokok) kihe-lyezett AED hosszabb távon pozitív következményekkel jár.
A készülék felépítése. A jelenleg használatban lévő készülékeket úgy alakították ki, hogy azok kezelhetősége, kezelőfelülete olyan egyszerű legyen, hogy még a képzetlen laikus is kezelni tudja.
Természetesen a legtöbb újraélesztéssel foglalkozó (oktató) szakmai szervezet már a BLS kurzus részeként együttesen tanítja az újraélesztést és az AED használatát.
A készülék 2 részből áll:
1. Központi egység, melyen általában a bekapcsoló, sokkot leadó gomb található. Készüléktípus-tól függően az előlapon kijelző és hangszóró együttesen segíti a – látott és hallott utasítások közvetítésével – minél egyszerűbb használatot.
A központi egység érzékeli és elemzi a betegről elvezetett ritmust és dönt a sokk leadá-sáról.
Az egység része még a telep, mely a sokkhoz szükséges energiát adja. A legtöbb készülé-ken a telep töltöttségi állapotát mutató kijelző is található.
A legtöbb készülék automatikusan, meghatározott rendszerességgel ellenőrzi az elektró-dok és a telep állapotát, töltöttségét. Ha az AED készülék, illetve az elektród láthatóan sérült, a lehetséges áramütés veszélye miatt a készüléket ne használjuk.
2. Elektródok (2 db), melyek vagy gyárilag rögzítettek a készülékhez, vagy a használónak kell ma-nuálisan csatlakoztatni őket. Az elektródok általában felnőtt emberekre méretezettek (mivel
1. a normál szinusz ritmus EKG jele
2. a kamrafibrilláció EKG jele
3 . a kamrai tachycardia EKG jele
7/1. ábra. A normál szinusz-ritmus és a kamrai tachycardia, valamint a kamrafibrilláció
EKG képe 7/2. ábra. Az Automata Külső Defibrillátor (AED) részei különböző készülékeknél
Első teendők sürgős esetekben - elsősegélynyújtás 7. Automata külső defibrillátor (AED)
ezeket legtöbbször felnőtteken használják). A mellkas meghatározott pontjaira helyezendők.
Öntapadók, az elektromosságot jól vezető géllel vannak ellátva, így hatékonnyá, pontosabbá teszik a szívritmus érzékelését és sokk esetén könnyítik az energialeadást (7/2. ábra).
A defibrillálás kivitelezése. Bizonyosodjunk meg arról, hogy mind a sérült, mind a segítség-nyújtó biztonságban van. Ha a sérült kontaktusba vonásra nem reagál és nem lélegzik normálisan, küldjünk valakit sürgősen AED-ért (ha elérhető), és szóljunk neki, hogy hívja a mentőket.
Kezdjük meg az újraélesztést (az előző fejezetben leírt módon) 30:2 mellkaskompresszió, majd lélegeztetés arányban.
Mihelyt az AED megérkezik, kapcsoljuk be a készüléket, és helyezzük fel a betegre a mellkasi elektródokat (tapaszokat). Ha több segítő is van, egyikük e művelet közben folyamatosan végezze az újraélesztést.
Az elektródok felhelyezése. Az öntapadó elektródot a védőfólia levétele után géles felével a beteg mellkasa felé nézve ragasztjuk fel. Győződjünk meg arról, hogy az elektródok jól a testhez tapadtak, mivel a rossz tapadás a leadott energia nagyságát csökkentheti.
A két elektród közül az egyiket a szívcsúcs környékére, a mellkas bal oldalára helyezzük fel, a másikat általában a jobb oldali kulcscsont alá tesszük. Az elektródokon a gyorsabb felhelyezés ér-dekében általában ábra mutatja, hogy hová kell felhelyezni őket (polarizált elektródok) (7/3. ábra).
Léteznek ún. nem polarizált elektródok, amelyek helyezhetők akár a szív felé, akár a jobb kulcs-csont alá. Elhelyezésük az energialeadás irányát nem befolyásolja.
Az elektródok elhelyezkedése olyan, hogy a szegycsont szabadon marad, így nem zavarja az újraélesztés kivitelezését.
Az elektródokat a legtöbb esetleg átlagos felnőtt ember mellkasához méretezik, így általá-ban 8 éves kor (vagy 25 kg testsúly) felett használhatók. Speciális esetekre kisebb méretű gyer-mek-elektródok is léteznek (7/4. ábra).
Ha kisebb mellkasú, fiatal egyénre felnőtt méretű elektródot helyezünk fel, ügyeljünk arra, hogy azok ne érintkezzenek egymással.
Speciális esetekben az elektródok a szokásostól eltérően máshogy is fel-helyezhetőek, például a mellkasra a szív felett elöl és a háton.
Az elektródokat a mentők meg-érkezéséig ne távolítsuk el a betegről, még akkor sem, ha közben esetleg si-keres az újraélesztés. A beteget a men-tők biztosan kórházba szállítják, de az állapota bármikor hirtelen változhat, és lehet, hogy közben újabb sokk le-adására lesz szükség.
Ha elfelejtettük, hogy mit is kell csinálnunk, hogyan kell tovább foly-tatni a defibrillálást, a legtöbb készülék hanggal/képpel utasításokat ad, azo-kat kell követni.
A készülék az elektródok felhelyezése után készen áll a beteg szívritmusának elemzésére, ilyenkor az újraélesztést abba kell hagyni, és a készülék kezelőjének ellenőrizni kell, hogy az analí-zis (és az azt követő sokkleadás) alatt senki se érjen a beteghez.
Sokkolandó ritmus. Ha a készülék sokkolandó ritmust észlel, hangosan jelzi, hogy sokk leadására van szükség, ezt a gép vagy automatikusan megteszi (ha teljesen automata defibrillátor), vagy felszólít, hogy a „shock” gombot nyomjuk meg (automata külső defibrillátor). A beteghez egyik esetben sem érhet senki továbbra sem (itt már főként az áramütés veszélye miatt).
Nem sokkolandó ritmus. Ha a készülék nem sokkolandó ritmust érzékel, felszólítja a segítőket, hogy mihamarabb folytassák az újraélesztést 2 percig.
Amennyiben a sokk leadása megtörtént, ismét 2 perc újraélesztés következik.
A további lépéseket illetően a készülék továbbra is utasítja a segítőket, és számolja a 2 percet, majd ha letelt, újra analízis és szükség szerint sokkleadás következik. Mindaddig folytatódnak ezek a 2 perces ritmusellenőrzéssel egybekötött körök, amíg a következőkre sor nem kerül:
• A mentők megérkeznek és átveszik az ellátást.
• A páciens normálisan kezd lélegezni.
• A segítők kifáradnak (7/5. ábra).
Szerencsére egyre több közintézmény rendelkezik automata külső defibrillátor készülékkel. Azo-kat a helyeket, ahol ilyen készülék található, egyezményes jellel látják el, ahol az elsősegélynyújtás további eszközei is elérhetők (7/6. ábra).
7.1 videó: Az AED használata felnőtt BLS során – http://tamop.etk.pte.hu/elsosegelynyujtas/
videok_hun/AED_hasznalata_hun.wmv 7/3. ábra. Az AED elektródok
felhelyezése felnőttre
7/4. ábra. Az AED elektródok felhelyezése gyermekre
Első teendők sürgős esetekben - elsősegélynyújtás
8. Eszméletlen beteg elsődleges ellátása
Marton-siMora József
Reagál-e a beteg?
segítségért kiáltás
légút-felszabadítás
kielégítő-e a légzés?
segélyhívás (104, 112) AED: hozni vagy hozatni
CPR 30:2 amíg a AED megérkezik
AED ritmus értékelés
1 sokk (150 v. 360 J) CPR 30:2 2 percig
a sokk indokolt
CPR 30:2 2 percig a sokk nem indokolt
Nolan et al. nyomán 2010.
7/5. ábra. Az AED használatának algoritmusa a BLS során
7/6. ábra. Az AED-vel felszerelt elsősegélyhely jelölése (ILCOR alapján)
Irodalom
Koster, r. et al.: European Resuscitation Council Guidelines for Resusci-tation 2010 Section 2. Adult basic life support and use of automated external defibrillators Resuscitation 81:1277-1292, 2010.
A fejezet tartalma
Eszmélet- és tudatzavarok / 108 Egyszerű ájulás / 108
Tartós eszméletvesztéssel járó kórképek / 109 Görcsrohammal járó eszméletvesztés / 110 Az eszméletlenség mélysége / 111
Az eszméletlenség okai / 111 Eszméletlen beteg ellátása / 112
Stabil oldalfekvő helyzet / 113
Egyéb eszköz nélküli légútbiztosító módszerek / 115 Eszközös légútbiztosító módszerek / 116
Irodalom / 118
Első teendők sürgős esetekben - elsősegélynyújtás 8. Eszméletlen beteg elsődleges ellátása