Nagy Géza tanár úr emlékének A fordítóról, fordítási felfogásáról
Jean-Luc Moreau 1937-ben született Tours-ban, negyven évig tanított a párizsi Keleti Nyelvek és Civilizációk Intézetében ma-gyar (finn és észt) nyelvet. Több nyelvből fordít franciára, maga is ír, versei több költőnk tolmácsolásában megjelentek magyar nyelven.1 A Radnóti-centenárium alkalmából rendezett progra-mok egyikén, a Párizsi Magyar Intézetben mint Radnóti-fordító nyilatkozott.2 Beszélt a fordítás általa megtapasztalt nehézségei-ről, az általa kigondolt és művelt „fordítástechnológiáról”, a Radnóti-költészethez való viszonyulásáról. Nagy hatással volt rá
1 Magyar fordítói – Weöres Sándor, Lator László, Végh György, Szilágyi György, Czigány György – közül Tóth István mondja: [Moreau] „a kötött vers-formák virtuóza, a szavak jelentésváltozatainak és árnyalatainak értője, gyakorla-ti mestere, illetőleg a magyar irodalom egyik legjobb francia tolmácsolója.” A Tóth által lefordított versek: Rejtett szülőfolyóm; Szeretlek látni, ha...; A derűlátó;
Utolsó szép nap; Dal; Az élet; Pacsirtaszó; A haladék,[SZ.N.] Látó, 2000. május, XI.
évfolyam, 5. szám = http://lato.adatbank.transindex.ro/?lid=5 [2009. 10. 05.]
2VENCZEL Katalin,Hommage à Radnóti, Litera Irodalmi portál, 2009. 03. 13. = http://www.litera.hu/hirek/hommage-a-radnoti [2009.10.05.] A Párizsi Magyar Intézetben rendezett emlékesten, a résztvevőhárom frankofón magyar költők egyike, Lackfi János azt hangsúlyozta, hogy Radnóti [...] egyszerre volt modern és antik, egyszerre fordított Vergiliust és Apollinaire-t. Jean-Luc Moreau költő -műfordító, RadnótiMint a bikacímű1933-ban írt versét idézte, amelynek utol-só soraiban („Így küzdök én is és így esem el majd, s okulásul későkoroknak, csontjaim őrzi a táj”) Radnóti megjósolta saját halálát. A munkaszolgálatban történt kivégzése előtt néhány nappal pedigGyökércíműversében érezte meg a közeli véget (Virág voltam, gyökér lettem, súlyos, sötét föld felettem). Azt is kevesen tudják – hívta fel a figyelmet a fordító –, hogy azErőltetett menetcímű költeményét már a menet megindulása előtt megírta a költő. [SZ. N.] Balassi In-tézet = http://www.bbi.hu/index.php?id=87&cid=984 [2009. 10. 05.]
Radnóti emberi tartása: a saját sors alakításának felelőssége, a szinte „tudatosan vállalt mártíromság”. Szerinte Radnótinak nincs sok igazán „nagy verse, talán tíz igazi remekművet írt” (már egy is elég volna – SZ. T. GY.), verseiben érződik a francia költé-szet hatása. (Radnóti jól bírta a nyelvet, franciából szakdolgo-zott3, és fordított is francia verseket). Moreau-t megfogta a klasz-szikus forma, a tragikus életérzések hexameterben való megjele-nítése. Hogyan lehet ezt áttenni franciára? Ez foglalkoztatta, és megküzdött vele. E fordítói küzdelemről az 1975-ös francia ki-adás előszavában vall.4 Noha alapvetően azt gondolja, hogy a
„költészet nem fordítható”, a többféle verzió sem adhatja vissza az eredetit, a Radnóti-versek, köztük aLevél a hitveshezis valahogy
„lefordítódtak benne”. Moreau, saját fordítási felfogását közeli-nek érzi mindahhoz, amit Radnóti az Ikrek havában fejt ki.Őis arra törekszik, hogy a legfeszesebben adja vissza az eredeti köl-temény formáját, felvegye a magyar vers ritmusát, tisztelje az asz-szonáncok és a rím játékát. Bizonyos torzulások azonban elke-rülhetetlenek a nyelvek eltérőhangzása, költészeti szabályai miatt, elsődlegesen ilyen volt a hexameter. Ezt kellett volna átültetni, alexandrinusba ágyazni.
Küzdelem a hexameterrel
Tehát a fordítónak a hexameterrel támadt konfliktusa, s ez végig-kísérte a Radnóti-fordításokkal való folyamatot. Egyrészt azért, mert amikor elkezdett a Radnóti-versekkel foglalkozni (Hetedikés Nyolcadik ecloga), nem ismerte a hexametert, pontosabban csak azt a képet őrizte róla, ami még gimnáziumi tanulmányaiból maradt meg a Vergiliusszal és Lucretiusszal való birkózás során. Igazából nem érezte a daktilusok és a spondeusok hullámzását, és nem tudta megfelelően skandálni a verssorokat. Hogyan lehet ezt élő
-3VILCSEK Béla,Radnóti Miklós,Szombathely, Savaria University Press, 2009, 16.
4J.-L. MOREAU:Miklós Radnóti Marche forcée. Poèmes suivis de Le Mois des Gémeaux, Éditions P. J. Oswald, 1975, 21–23, itt található a versfordítás: 114–115. (Meg-jelent egy új kiadás a Phébus Kiadónál 2000-ben, más forrás szerint1999-ben:
http://wapedia.mobi/fr/Jean-Luc_Moreau_(universitaire) [2009. 10. 05.]
vé tenni, hogy ez alexandrinusban szóljon? Ez versről versre, fokozatosan alakult ki, csak később tudatosodott benne, hogy el-sőfordításai inkább a prózai formához álltak közelebb, semmint a vershez. Jóval később – amikor magyar barátaitól hallotta a he-xametereket hangoztatni – értette meg a magyar versek nagysze-rűségét, élőhangzását, rugalmasságát, tiszta harmóniáját.5Ekkor jutott be az előtte addig zárt magyar költészet egy részébe, s ek-kor értette meg Vergiliust. Az eclogák fordítása kevésbé intuitív, olyan versezetben jelennek meg, amely a hat hangsúlyos hatásra támaszkodik, és engedelmeskedik néhány egyszerűszabálynak, amely érinti a néma ’e’ és a hiátus kikerülésének játékát. A ké-sőbbi fordításokban hűségesebben szól a hexameter muzsikája, ami érződik aLevél a hitveshezcíműversben is. A két nyelv, a ma-gyar és a francia hangzásának, a verselés, a versezetek összehan-golásában bizonyára szerepet játszott, hogy Radnóti is (a francia költőkön kívül) fordított Vergiliust.
A költő-fordító szembesült azzal, hogy több Radnóti-költe-mény – mint az Erőltetett menet – „nibelungizált” verssorokban íródott: a verssor két jambikus ritmusú félsorból áll, és a két hat szótagos egység bármelyike finoman megnyújtható egy hetedik hangsúlytalan szótaggal. A francia nőrímmel ellentétben ez az utolsó szótag sohasem néma. Így a sor egyszerre lesz hosszabb, kevésbé lágy, inkább éles, hangsúlyosabb, mint a franciák alexandrinusa. Ezért Moreau úgy döntött, hogy a félsorokat hét szótagosra veszi, amelyet egy nyolcadik, szabadon beiktatható néma szótag követ.
Látta, hogy aLevél a hitvesheztíz szótagú verssorokból áll, nő -rímekre építve, vagyis mindig tartalmaz egy tizenegyedik, hang-súlytalan szótagot. Érzékelte, hogy az eredeti versben a metszés helye igencsak mobil, így úgy vélte: a tizenegy szótagos sor
ke-5Mint Aurélien Sauvageot professzor tanítványa, a párizsi Keleti Nyelvek Fő is-koláján kitűnőmagyar költők és bölcsészek társaságában van (Radnóti Miklós, Kosáry Domokos, Madácsy László, Gáldi László, Karátson Endre stb.).
MADÁCSY Piroska,Aurélien Sauvageot és tanítványai Madáchról=
http://www.madach.hu/MadachIThonlap/tanulmanyok/SzimpoziumII/mada csy.html [2009. 10. 05.]
vésbé lesz alkalmas, hogy visszaadja a magyar varázslat érzelmi indulatát. (E verssel így tett, de azt bevallja, hogy a hexametere-ket versenként másként fordította.)6
De át kell-e tenni a sorokat alexandrinusba? Miért nem ma-radhat a franciában a tíz (illetve tizenegy) szótag? A francia verse-lés a tiznkét szótagos sort kedveli, a francia nyelvnek ez felel meg, ezt kívánja a nyelv szerkezete és a hangok belsőereje, tona-litása. Ha a magyar versnek, verselésnek megfelelni akarván, kö-vetné a tíz szótagos sort, a franciában elveszne a vers, mégpedig az eredeti. Hogy ez ne következzen be, „igazításra” van szükség.
Ekkor lép előa költői mestermunka: 1. érzés, beleérzés a két hangzásvilágba, a hangzás rendszerébe; 2. tudatos nyelviség, a nyelvtudomány, a poétikai szabályok bevonásával, azaz az alkotói átszabás; 3. a nyelv lelkiségének felfedezése. Ezt tette Moreau, íme az eredmény: