Kitérő: Az indiánok
X. Hazája Szentföld-e?
„Mi tesz valóban szentté egy országot? A területén végbement bizonyos események szent jellege, a rajta élő nép tettei, küldetése, az emberiség történetében betöltött kimagasló szerepe, e föld Isten által egyedülálló, pozitív adottságokkal felruházott volta, vagy kisugárzása, mely a benne élő népet formálja, alakítja?”279
„Míg Palesztina, ezen belül is Jeruzsálem csupán az imént föltett kérdés első kritériumának, addig édes Hazánk, Magyarország mind a négy feltételnek megfelel, hogy okkal és joggal „Szentföldnek”
nevezzük.”280
Al-Garnáti 1150–53 között járt nálunk. A következőket írja:
„Magyarország egyike azoknak az országoknak, ahol a legkönnyebb és legjobb az élet.281
Összesen 78 város van, amelyek mindegyike olyan, mint Iszfahán vagy Bagdad, és iszonyatos bőség és jólét uralkodik mindenütt.”282
„A básgurd királyt Kazálinak hívják, s királysága sokszorta jelentékenyebb, mint Bizánc urának királysága –
278 Vecseklőy J.: A csillagsávos lobogó nyomában. 83. o.
279 Lajdi Péter: Szentföld. Világháló.
280 Lajdi Péter: Szentföld
281 Al-Garnáti: 58. o.
282 Al-Garnáti: 82–83. o.
107
lálhatatlanul sok katonája van, s országának területe húsznapi járófölddel vagy még többel is nagyobb, mint Bizánc területe.”283 Cosmas prágai püspök írja 1116-ban: „A magyar nép hatalmas erejű, igen gazdag, harci fegyverekben ellenállhatatlan, a földkerekség bármely királyával képes harcolni.”284
Ottó freisingi püspök így vélekedik: „Ez a tartomány, amelyet a régiek Pannóniának neveznek, mivelhogy köröskörül erdőségek, hegyek, s főképpen az Appenninek (Kárpátok) övezik. belsejében nagy kiterjedésű síkság, amelyet jeles folyók és vizek öntöznek, erdőkben felettébb gazdag, tele van mindenféle vadakkal, s felületének természeti szépsége éppen olyan bájos, mint amilyen dús a föld termékenysége, hogy mintegy Isten paradicsomának, vagy pompás Egyiptomnak látszik lenni. A magyarok rút ábrázatúak, szemük beesett, alacsony termetűek, szokásaikat és nyelvüket illetőleg egyaránt barbárok és vadak, úgyhogy joggal hibáztatható a végzet, vagy inkább csodálandó az isteni elnézés, amely – nem tudom mondani, hogy embereknek, hanem – ilyen emberi szörnyetegeknek oly gyönyörűséges országot adott.”285
Kb. ötven évvel korábban Gilbert nogent-i apát személyes élményei alapján, melyet a 1096-os keresztes háború idején szerzett, ezeket írja:
„Péter keresztes vezér a magyarok földjén való átkelést választotta.
Ezeknek vidékei igen gazdagok élelmiszerekben, amit a műveletlen tömeg felismert, és szélsőséges féktelenséggel kezdett a szelíd bennszülöttek ellen dühöngeni. Midőn ugyanis meglátták, hogy több év gabonatermése – amint azon a földön szokás – tornyok módjára a szántóföldeken áll, amelyeket mi általában asztagoknak szoktunk nevezni, és mivel a különböző húsfélék és más élelmiszerek, amelyekben a föld módfelett bővelkedett, dúsan álltak rendelkezésre, nem elégedett meg az ottaniak emberségével, hanem feltűnő esztelenséggel bántalmazni kezdték az idegenek a pogányokat, s noha
283 Al-Garnáti: 60. o. (II. Géza magyar királyról van szó.)
284 Lajdi T.: Szakrális magyar történelem 8. o.
285 Lajdi T.: Id. mű: 9. o. Kiemelés tőlem. Felhívom a figyelmet, hogy ezt egy keresztény(?) püspök mondta a XII. század közepén!
108
azok a keresztényeknek mindent szívesen hoztak eladásra, emezek nem tudván uralkodni mohóságukon, elfeledvén azok kegyes vendégbarátságát és jóindulatát, háborúval támadtak rájuk.”286 Nem biztos, hogy a magyarok voltak pogányok a két társaság közül, Jézus tanításai alapján.
Konsztantinosz Mannasszész naupaktoszi görög metropolita ezt írja a magyarokról: „Mert kicsoda volt valaha azok között, akik a rómaiak feletti uralmat magukra övezték, aki adófizetésre kényszerítette a legyőzhetetlen pannonokat, ezt a népet, amely jó lovú, jól felfegyverzett, vassal, páncéllal övezett, Ares megszállottja, milliónyi tömeg, számtalan ember, több a tenger fövenyénél, vitézségben és harciasságban felülmúlja a tribullusukat, dákokat és a gepidákat, háborúban jártas, páratlanul merész, féktelenül bátor, lebírhatatlan lelkű, független, nem szolga nép, emelt fejű, szabadságszerető, a maga ura. Az örvényes bővizű Alduna felett lakik, mely több ágra szakadva hányja habjait a Fekete tengerbe. Mérhetetlen, végeláthatatlan távolságok választják el birodalmunktól, s csak híre hatol el ide, mert a természet ősidőktől fogva a Duna hullámait tette válaszfalként a két ország, Magyarország és a bizánci birodalom közé, és tovasiető vízbástyát hevenyészett oda. Övé dús gyümölcse a szántónak és termőföldeknek, övé a ménest és gulyát tápláló mezőnek földje melyen juhok legelnek, füves és kellemes, a rét és a nádas legelője kövér és dús, a buja föld harmatától és vadvizektől áztatott végtelen.
Semmiféle úrnak nem szokott adót fizetni, szilaj és önfejű volt világ életében, sokasága több mint réten a fű, karja csatában erős, valamennyien nehéz fegyverzetet, dárdát, ércpáncélt viselnek, és a sugár a nagy égig elhat sugaras sisakjukról. Lovuk tüzes, nemes, a harcban bátor és szilaj, és volt idő, midőn azt lehetett hallani, hogy ez a milliónyi és rémítő nemzet, ha harci szövetségre lép, még félelmetesebb...”287
„A viking kereskedő utak térképe szerint Franciaország bort és sót tudott adni. Az EU fennmaradó része semmit. A Kárpát-medence bort,
286 Lajdi T.: Szakrális magyar történelem 33. o. (Kiemelés tőlem.)
287 http://www.azigazijezus.hu/php/page.php?46
109
szövetet, ékszert, fazekasárut, üveget, kardpengét. Hasonló gazdagsága csak Bizáncnak volt. A Kazár állam csak rabszolgát.”288 Bonfini, Galeotto és IV. Béla leírják, hogy Európa népei mind irigylik a magyaroktól a Kárpát-medence területét, az itt lévő gazdagságot, ezért gyűlölet veszi őket körbe.
„(…) aligha van a világon még egy hely, amely képes lenne virággal és nektárral ellátni négyzetkilométerenként tizenöt méhcsaládot. Ezzel a magas méhsűrűséggel világrekorderek vagyunk.”289 És milyen gazdag virágzás lehetett régen, a folyók szabályozása előtt?
Vajda János (1896) írta, hogy „nemzetünknek a világon csak lelkes bámulói vagy engesztelhetetlen ellenségei, acsarkodó irigyei vannak, akik még álmaikban is fogukat csikorgatják, ha ránk gondolnak.
Bántja őket, hogy ily kisszámú nép birtokosa a Föld legáldottabb területének, izgatja őket számbeli csekélységünk, és bizakodnak tízszeres, hússzoros túlerejükben, hogy végre sikerül bennünket leigázni. Csupán az, hogy élünk, tekintve a számbeli arányokat, szinte nagyobb dicsőség, mint a szám szerint tízszer nagyobb népek világuralma”.290
Géczy Gábor szerint a Kárpát-medence egyik tulajdonsága, hogy megnemesít.
Thuróczy László jezsuita szerzetes lelkendezve ír a „magyar levegő csodálatos átalakító erejéről. Minden idegen nemzettség, amely egyszer felütötte sátorfáját ezen a földön, akarva nem akarva, magyar lesz nyelvében, szokásaiban, tehetségében és szellemében.”291
„Mert, hogy elsoroljam Magyarország gazdagságát, mellyel Európa valamennyi országa közül kiválik (ha igazán szólhatok), külön kötetre volna szükség.”292
„Ez az áldott Nap nemcsak bőségesebben ontja sugarait, mint tőlünk északra, észak-nyugatra, hanem kíméletesebben, cirógatóbban is, mint a nálunknál délebbre fekvő, mediterrán tájakon. Nem illantja úgy el a
288 In.: Tudás fája, 2002. 195. szám
289 Magyar Nemzet Magazin. 2011. VIII. 13. 28. o. Lépre menni.
290 Kiszely István: A magyar nép őstörténete. (Kiemelés tőlem.)
291 Idézi: Szalay Jeromos: Igazságok Közép-Európa körül 36. o.
292 Brodarics István: 22. o. (Eredeti 1527.)
110
legfinomabb ízek, illatok, zamatok titokzatos összetevőit, a különféle illóolajokat és finom növényi savakat. E tekintetben a földkerekség legszerencsésebb országai közé tartozunk.” írja egy helyen Gyúró Ferenc akadémikus, a mezőgazdasági tudományok doktora.293
Erdei Ferenc a makói hagymáról a következőket írja: „Ha pontosan meg tudnánk határozni a különféle hagymák tápanyagát és fűszer elemeit akkor e vonatkozásban is nyilván a makói lenne a legelső.
Ilyen vizsgálatok híján csak azt mondhatjuk, amit a közönséges ízlés mond, azt nevezetesen, hogy a makói hagyma a legelső. A legerősebb és legízletesebb, tehát húsok ízesítésére minden másnál kiválóbb. Ezt tudják a nagy európai piacokon is, mert ha főzeléknek szeretik is az olasz és spanyol, vagy holland enyhe, alig csípős hagymákat, fűszerként legszívesebben a makóit veszik.”294
„Mindenki tudja, hogy az igazi királyok László, IV. Béla, Nagy Lajos és Mátyás voltak. Csak azt nem tudjuk, hogy miért. Mert ők a megvillant szeműek, akik feltépték a világot és látnak. Egyedül nekik volt tudatuk az aranykorról, és egyedül ők tudták, hogy ez a nép azért álmodik, mert tulajdonképpen az aranykorban él. Nézz körül. E szelíd lankák, a keskeny folyók és kicsiny tavak, alacsony dombok és széles völgyek földjén: liget az egész ország. Kertben élünk. Minden olyan világos nálunk, mint borunk íze, és olyan sima és langyos. Nagy királyaink tudták ezt, és hogy a népnek kert-életet kell élni. Csak elkeseredésből hős, nem akar ez harcolni. Azért jött ide, és telepedett meg itt. Azért az övé ez a föld. A magyar nem vitéz, csak amikor keserű, és nem dühös, csak amikor kétségbeesett, csak akkor elveszett és lázad és forr benne a méreg, ha nem élheti szelíd kert-életét.”295
„Magyarországon könnyebb tehetségesnek lenni, mint egyebütt. (…) Magyarországon könnyebb elveszni, mint egyebütt.”296
„De hisz még ha nem is volna mienk, akkor is érdemes volna ezt a gyönyörű országot alaposan megismerni, mert hisz a szelíd
293 Idézi Betlenfalvy Gábor: Magyar gyümölcs. 18. o.
294 Erdei Ferenc: A makói hagyma iskolája. 19. o.
295 Betlenfalvy 33. o.
296 Hamvas Béla: Öt géniusz
111
változatosságnak, a legbájosabb tájképcsoportoknak olyan nyugalmas, derűs, lélekpihentető harmóniája, amilyen nincs több a világon! Nincs itt Himalája, sem Niagara, sem norvég fjord, sem forró égövi őserdő, általában semmi félelmesen nagyszerű, hanem a legbájosabb virágos kert, szemet, lelket gyönyörködtető, az idegeket megpihentető nyugalom, ez lehet a legnyugalmasabb, legboldogabb élet otthona!
(…) Talán innen származik a magyar embernek csodálatosan nyugalmas, filozofikus engedékeny természete.”297
„Ezután Cholnoky kifejti, hogy a Magyar-medence jellegzetesen változatos, több szempontból is: megtalálható itt Európa három nagy földtani egysége. Klimatikus szempontból szintén a hármasság jellemzi: kontinentális, mediterrán és óceáni. Ezért növény és állatvilága is változatos. Az emberfajtáknak is minden típusa és az átmeneti típusok is megtalálhatók, valamint a vallás, a kultúra és a településszerkezet is sokszínű.”298
„Azt mondják a madarak életével foglalkozó tudósok, hogy a tőlünk messze délre költöző madarak, az ottani hazájukban nincsenek otthon.
Éppen csak összeszedik a táplálékukat, és aztán szomorúan gubbasztanak, várva a napok, hetek, hónapok múlását. Mikor aztán itt nálunk a tél dermedtsége engedni kezd, és nyúló napokkal, mind melegebben kezd sütni az áldott napsugár, ezt megérzik ők is ottan.
Nyugtalankodni kezdenek. Verdesnek a szárnyukkal. Fel-felrepülnek, egyet-egyet köröznek is. Tájékozódnak a messzi észak felé. (…) Mint mondják, sokkal hamarabb jönnek, Fele, negyede idő alatt, mint amennyi idő alatt elmentek. Mert itt van az igazi hazájuk! Mert itt várja őket a fészek, az, amit mi emberek úgy nevezünk: édes anyai otthon!”299
„Az egykori Magyarország tökéletes fizikai egyensúlyát a számarányok is igazolták: 50% síkság, művelhető földterület, 25%
erdő, 20% rét, mező és alig 5% terméketlen terület.”300
297 Cholnoky Jenő: A Föld és élete. Idézi: Betlenfalvy 53. o.
298 Betlenfalvy 54. o.
299 Daczó Árpád: Csíksomlyó ragyogása. 44. o.
300 Yves de Daruvár: A feldarabolt Magyarország. 20. o.
112
„A Habsburgok betiltották a piros csizma és a cifraszűr viselését, mivel ezek annyira szépek voltak, hogy szemben álltak elnyomó szándékukkal.”301
A térképen Európa földhő és hőforrás térképe látható.302
A keresztény Habsburgok irántunk való jó szándékának egyik példája 1442-ben, I. Ulászló idején követük így szólt: „ti közénk és a török közé vagytok beékelve: vigyázzatok, hogy keletről és nyugatról egy időben támadás ne érjen benneteket!”303
Dr. Arató István: Termékeny félhold? című írásában azt állítja, hogy Mezopotámia nem is olyan termékeny, mint amilyennek mondják.
Hiszen alacsony a csapadék mennyiség, sok a sivatag, nincs fém lelőhelye. Csak a sumerok öntözéses gazdálkodása és szorgalma volt képes valamennyire megváltoztatni az életlehetőségeket. De ez a
301 Vö.: Cúth János: Magyarságtudatunk forrásvidékei. MTF. 11. 8. o.
302 Forrás: Varga Csaba: Az elme eredete. 239. o.
303 Idézi Joó Tibor: A magyar nacionalizmus 122. o.
113
kultúra csekély létszámú és törékeny volt. Ezért hódították meg olyan sokan a századok során.
Velük összehasonlítva Szkítia, amely a Duna-deltától a Volgáig terjedt, sokkal gazdagabb volt minden területen. Több csapadék, több folyó, jobb talaj, ásványok, nagyobb népesség. A sumerok és a görögök ősei is északról érkeztek.304
„Ha van nép és ország között mély összefüggés és lelki kapcsolat, bizonnyal megvan ez a mi népünk és országunk között! Persze az ezeréves országot értem, a hegyektől félkörben koszorúzott földet...
Ennek minden része részt vett a kapcsolatban; politikai véletlenek nem számítanak itt. Ez a szép, kerek terület a magyar lélek szülőágya és nyújtózó matraca, ez a magyar vér vegyítő edénye, s kultúránk festékes palettája.”305
A Kárpát-medencében talált vértesszőlősi lelet szerint, az akkor itt élő Samu (kb. 350 ezer éve), olyan fejlettségi szintet ért el, mint a 30–40 ezer évvel ezelőtt élt ősember. Tehát évszázadokkal előzte meg korát.306
A Kárpát-medence hőforrásai környékén könnyebb volt a jégkorszakokat átvészelni.
A Kárpát-medence világelső több régészeti leletben is: Istállóskői leletekben találtak egy háromlyukú furulyát, ami öt hang megszólaltatására alkalmas. Ugyanitt találtak rengeteg apró nyílhegyet, amivel mintegy 25 ezer évvel előzzük a világ többi részét.
Lándzsacsúcsok leleteivel 5–6 ezer évvel előzzük a Franciaországban találtakat. Kb. 11 ezer éves festékbánya. Érden 50 ezer évnél idősebb 7 ezer kg hús tárolására alkalmas vermet találtak. Ehhez már társadalomnak kellett lenni! A mai Csehország területén 27 ezer évesre becsült szőtt ruha maradványok kerültek elő. Csak a Kárpát-medencében fordul elő az ún. nyelvdugós furulya. Első lelete 35 ezer
304 Vö.: Arató István
305 Babits: A magyar jellemről 32; 35. o.
306 Vö.: Gáboriné Csánk Vera: Az ősember Magyarországon. 68. o.
114
éves. Még ma is készítenek hasonlót Magyarországon. Itt alakultak ki Európa legkorábbi földműves társadalmai.307
A természettel való kapcsolata nem kizsákmányoló, hanem építő, segítő. A magyar ártéri gazdálkodás a halak páratlan szaporaságát tette lehetővé. Több volt a hal, mint emberi beavatkozás nélkül. Pedig az embereknek is jutott bőven.308
A Kárpát-medencének kimagaslóan magas az édesvíz készlete.
Rudolf Steiner ezt írja a magyarokról Életutam című könyvében: „Az erdélyiekhez fűződő emberi kapcsolat aztán egy budapesti utazáshoz vezetett. Magyarország fővárosa – Bécstől annyira elütő jellegével – mély hatást gyakorolt rám. A Bécsből Budapestre vivő út kellemes természeti világon vezet keresztül, amelyet temperamentumos emberi jelleg és valami mély zeneiség hat át. Ha az ember kinéz a vonat ablakán, az a benyomása, hogy maga a természet is mintegy poétikussá válik, és hogy az emberek – ezzel az általuk megszokott poétikus világgal nem sokat törődve – valamilyen mélyen bensőséges zeneiség szerint élik az életüket. Amikor Budapestre ér az ember, olyan világot talál, amelyet a más európai népekhez tartozók a legnagyobb együttérzéssel tudnak szemlélni, teljesen megérteni azonban sohasem tudnak. Sötét tónusú alap, és efölött valamilyen színjátszó fény ragyog.”309
„Hogy a visegrádi várpalota szépségével és gazdagságával valóban ilyen nagyszerű építkezés volt, tanúnk Castelli püspök, a Vatikán követe is, ki megbűvölve a látottaktól, IV. Sixtus pápához intézett levelét így kezdi: »Ex Visegrado paradiso terrestri...« – földi paradicsomnak nevezi a magyarok királyának csodálatos palotáját.”310 A budai várról pedig Evlia Cselebi ezt írja: „A következő napon, midőn egy sereggel Budára bement, látta, hogy ez olyan vár, minőt még szem nem látott. Csársija és bazárja többszörös és tetszetős.
Házai művésziek és ragyogók. Utcái márvány-kövezetűek és tágasak.
307 Vö. Bunyevácz Zsuzsa: a Szent Grál üzenete. Az eltitkolt magyar vonatkozások. 23–27. o. Szakirodalmi hivatkozásokkal.
308 Ld.: Molnár Géza műveit.
309 Michaeliták. 26. o.
310 Ujházy György: Európai magyarság 139. o.
115
Azután a király palotájába ment s miután azt teljes hét órán át nézegette így szólt: »Ah! Mi lenne, ha ez a palota a mi Isztámbulunkban a Szeráj-burnun volna;« utána a király kincstárába ment s látta, hogy ott a temérdek kincsnek se szeri, se száma.
»Fogadást teszek Allahnak, hogy ezen hadizsákmányból Jeruzsálemben és a fénylő Medinában egy-egy várat építtetek és Isztámbulba vízvezető csatornákon vizet vezetek be.«”311
Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország Hol szőke sellő, lenge szellő, játszik a Tiszán, Ott él egy nép, legendák népe, ott az én hazám.
Az ősi Kárpát őrzi álmát, hű Csaba vezér, Ki csillagoknak égi útján vissza-vissza tér.
Hogy jön, szívünk várva várja!
S, hogy felzeng a trombitája!
Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország, Gyönyörűbb, mint a nagyvilág!
Ha zeng a zeneszó, látom ragyogó, szép orcád.
Táltos paripákon tovaszállunk, haza hí´ fű, fa, lomb, virág!
Úgy sír a hegedű, vár egy gyönyörű szép ország!
Ott dalos ajkú mind a lány, mert dal terem a fán, És délibábos tündérkastély leng a vén Tiszán.
A rónaságon hét határon száll, repül a szél;
Huszárok kedve éri csak be, hogyha szárnyra kél.
Ahogy zeng a trombitájuk, Nincs tán hét világon párjuk
Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország, Gyönyörűbb, mint a nagyvilág!
311 Evlia Cselebi 251–252. o.
116
Ha zeng a zeneszó, látom ragyogó, szép orcád.
Táltos paripákon odaszállunk, haza hí´ fű, fa, lomb, virág!
Úgy sír a hegedű, vár egy gyönyörű szép ország!
Kulinyi Ernő (1920)