78 Ők, akik örökségbe kapták –:
V. Erkölcsi példa-e más népek számára?
A mi korunkban kutató amerikai író, Wess Roberts, aki azt írja őseinkről: „Jámbor, ártatlan emberek, akik naiv hittel hisznek az emberi jóságban, ezért gyakran esnek áldozatul gyakorlott diplomáciai cselszövéseknek.”196
„Ez a világ jobb, tisztességesebb lenne, ha az angol nyelvű nemzetek vezetői csak egy kis részét mutatnák fel annak a bátorságnak, amelyről annak idején Horthy tengernagy tanúbizonyságot tett. (…) Magyarország többet tett, mint amire erkölcsileg kötelezve volt, amikor saját zsidói mellett menedéket nyújtott külföldi zsidóknak is.
193 K. Meuli. Idézi Várkonyi Nándor: Az elveszett paradicsom. 98. o.
194 Bunyevácz Zs.: Félni csak… 104. o.
195 Erről bővebbet Weissmahr Béla írásaiból lehet megtudni. Bevezetés az ismeretelméletbe, Filozófiai istentan, Ontológia, A szellem valósága, stb.
196 http://www.magtudin.org/Abelovszky%20-%20Kezai%20Simon.htm
81
A sors nem engedte, hogy megmaradjon az üldözötteknek ez az oázisa az elnyomás sivatagában.”197
Horthy Miklós újratemetésén látható volt egy koszorú a „Hálás zsidóságtól” felirattal.
Mit reagál erre egy rabbi, hogyan látja ő a helyzetet? Raj Tamás Venetianer Lajos A magyar zsidóság története című könyvéhez írt előszavában úgy látja, hogy Venetianer álláspontja a magyar-zsidó sorsközösség már elavult nézet. „A hajdan pozitív álláspont – az események tükrében – konzervatívvá és egyoldalúvá vált. Nem csak azért, mert az első világháború után és különösen a zsidótörvények és a fasizmus következtében mindez visszájára fordult. (…) A zsidó lakosság viszont – nem tanulva a Tanácsköztársaság leverésének és a fehérterror rémtetteinek szomorú tapasztalataiból – továbbra is bizonyítani akart: tragikus módon megőrizte korábbi törekvéseit. (…) Az első világháború elvesztése és a Tanácsköztársaság leverése után az ellenforradalom helyenként véres zsidóüldözésekben nyilvánult meg.”198
Gorton tábornok nyilatkozata a „fehérterror” mértékéről: „Egy nép sem mutatott volna annyi mérsékletet kínzóival szemben, mint a magyarok.”199
A szkítákról írja Bonfini: „Az igazság náluk nem törvényekkel volt elfogadtatva, hanem jellemükbe volt oltva.”
Anonymus pedig: „A szcítiaiak, amint mondottuk, jó régi népek.
Róluk a történetírók akik a rómaiak viselt dolgait megírták, így beszélnek: A szittyák valaha igen bölcsek és szelídek voltak, földet nem műveltek, és majdnem semmiféle bűn nem fordult elő közöttük.
Ugyanis nem voltak mesterséggel épült házaik, csupán nemezből készült sátraik. Húst, halat, tejet, mézet ettek, és bőven volt fűszeres boruk. Nyusztprémbe és más vadállatok bőrébe öltöztek. Arany, ezüst, gyöngy: annyi volt az nekik, mint a kavics, mivel saját földjük
197 J. F. Montgomery: Vonakodó csatlós. Idézi Hernádi Tibor 68. o.
198Venetianer Lajos 11–13. o.
199 Idézi Vecseklőy 1993. 255. o.
82
folyamaiban találhatták mindezt. Nem kívánták a másét, minthogy mindannyian gazdagok voltak, sok állatnak és elegendő ennivalónak a birtokosai. Nem paráználkodtak, hanem mindenkinek csupán csak egy felesége volt.”200
„A magyar népmesék alapfelfogása az, hogy a hős akkor ér célt, ha önmaga jó. A belső jóság nem külső, isteni parancsra történik, nem a megtorlástól való félelem váltja ki, hanem a jóra való törekvést fejezi ki, mint célt.”201
A „szentek és hősök családjának” nevezte a magyarságot a francia Montalambert.202
„Íme, mi magyarok szívesen elismerjük hibáinkat irányotokban, s ünnepélyesen megkövetünk a múltakért.”203 Írja Mocsáry Lajos 1858-ban a nemzetiségeknek. Azoknak, akik magyar falvakat irtottak ki, városokat égettek fel. Persze nem ereszkedtek le hozzánk.
Szt. László visszautasítja a császári koronát. Mások az eszközökben nem válogatva akarják megszerezni. I. (Nagy) Lajosnak szintén felajánlották. II. Rákóczi Ferenc a lengyel királyi koronát utasítja vissza.
A környező ország népei nem szoktak önvizsgálatot, bűnbánatot tartani, nálunk felekezettől függetlenül mindenki.
Jézus ezt mondja: „Az szeret igazán, aki életét adja barátaiért.” A magyarok hány életet áldoztak Európa és a kereszténység megmentéséért? (Tatárok, törökök, oroszok elleni küzdelmekben.)
„Mikor fogjuk leróni adósságunkat az áldott magyar nemzet iránt, amely a művelt emberiséget megmentette, amikor saját testével védte Európát a tatár és a török ellen?”204
„Angliának, Franciaországnak és Magyarországnak a középkorban egyenlő számú lakosa volt, ellenben azért lett ma Angliának negyvennégy millió, Franciaországnak negyvenmillió, Magyar-országnak pedig csak kilencmillió lakosa, mert a magyarság négyszáz
200 Gesta hungarorum. Ford.: Pais Dezső. MEK (Kiemelés tőlem.)
201 Cser-Darai: Kárpát-medence… 212. o.
202 Gönczi Tamás: Pilisi titkok, pálos barátok. MTF 8. 9. o.
203 Idézi: Szekfű: Három nemzedék 178. o.
204 Michelet XIX. sz-i francia történész. Idézi Vecseklőy 1993. 15. o.
83
éven át vérzett Európáért, a műveltségért, a civilizációért.
Magyarország lakossága ezekben a harcokban apadt le négymillióról, két és fél millióra, s karddal a kézben elesett magyarok helyébe ekkor települtek be idegenek.”205
„Magyarország történelmében számtalan olyan tanítás van számunkra és minden más nemzet számára, amelyeket érdemes megtanulnunk…
Megtanulhatjuk a bátorság leckéjét… Az egész civilizált világ adósa Magyarországnak a múltjáért. Amikor Amerika még Európa méhében volt, Magyarország volt az a tényező, amely meggátolta a barbarizmus terjedését, és amely a civilizált világ biztonságát őrizte. Az önök őseié az érdem, hogy azokat a támadásokat visszaverték, amelyeket a nyugati kultúra ellen intéztek a barbarizmus világából, mert az önök őseinek teste állította meg a barbarizmus előretörését. Washington népe… ma is csodálattal adózik az önök nagy, bátor, nemes királyai, Erdélyben, a Duna jobb és bal partján küzdött dicső harcosai és ama számos győzelmes csata iránt, amelyeket ők megvívtak. Nincs dicsőbb történelem, mint a magyar nemzet története. Én ismerem ezt a történelmet, és nem tartanám magam művelt embernek, ha nem ismerném…206
„Skóciai Szent Margit, aki Szent István Ágota nevű lányának és az angol trónörökösnek hazánkban kötött házasságából született. Alapos nevelést kapott, nagy műveltségre tehetett szert, így került Skóciába, ahol Véres Malcolm kitartó udvarlása után skóciai királyné lett.
Durva, műveletlen férje – látva, hogy Margit mennyivel rátermettebb az uralkodásra is – megadta neki a kellő mozgásteret, hogy Szent István mintája szerinti államszervezetet hozzon létre. A skótok máig hálásak: évente skót küldöttség jön Pécsváradra, hogy köszönetet mondjon Magyarországnak legnagyobb uralkodójukért.”207
„Kinga teljes hozományával hozzájárult az ország védelméhez; az 1241–42-es mongoltámadás („tatárjárás”) után pedig adományokkal járult hozzá az ország újjáépítéséhez: kórházakat, templomokat,
205 Pierre Delattre francia történész. Idézi: Vecseklőy 1993. 16. o.
206 Theodore Roosevelt. Idézi: Vecseklőy 1993. 24. o. (Kiemelés tőlem.)
207 Kopp Mária: Mégis a család. A szív 2010. 6‒7 sz. (Kiemelés tőlem.)
84
kolostorokat építtetett; köztük a nagy kulturális jelentőségre szert tevő ószandeci ferences kolostort. 1249-ben hazalátogatott Magyar-országra, hogy édesapjától kérjen segítséget a nélkülöző lengyel nép számára. Ekkor kapta ajándékba a máramarosi sóbányát. A híres bochniai sóbányákat (Wieliczka) 1251-ben nyittatta meg. 1257.
március 2-án Boleszláv király, kimutatva háláját felesége országépítő tevékenysége iránt, oklevélben neki adományozta a Krakkótól délre eső Szandec tartományt, ahol az említett klarissza kolostort alapította.
„Árpád-házi Szent Kinga a sajátjaként szerette második hazáját, Lengyelországot és annak népét. Királynőként szerették és tisztelték, jóllehet Kingát és életét kevésbé az uralkodói stílus, sokkal inkább a szolgálat jellemezte.”208
Kingához hasonlóan népszerű Lengyelországban Szent Hedvig, aki szakított Vilmos osztrák herceggel és Jagelló Ulászló litván nagyfejedelem felesége lett. Ezzel a tettével Lengyelország nagyságát alapozta meg. Fiatalon elhunyt, és halála után rögtön szentként tisztelték, bár csak II. János-Pál pápa avatta szentté 1997-ben. „Az üdvöt és a kegyelmet hangsúlyozta férje meglehetősen világias, erőszakos módszereivel szemben. Ő szorgalmazta, hogy a még zavargó, áttérni nem akaróknak ne vegyék el a jószágaikat, hangsúlyozva, hogy: Ha vissza is adtuk javaikat, ki fogja visszaadni elsírt könnyeiket?…. Szorgalmazta a meggyőzés elvét a kereszteléseknél, illetve a litván papság kiművelését. Biecz városban kórházat is építtetett.209
„Hangosak közt halkan egyenes derékkal állni.
Törött szárnyakkal megpróbálni szállni.
Nem akarni fényeset, bármennyire csábít.
208 http://baratno.com/view.php?arclid=2010030101
209 Wikipédia