ELNÖKSÉGÉNEK, 1957. FEBRUÁR 25
E. AZ SZKP KB HATÁROZATA KÁDÁR JÁNOS ÉS BISZKU BÉLA MOSZKVAI LÁTOGATÁSÁRÓL (TERVEZET)
Tervezet
Az SZKP KB határozata Kádár és Biszku elvtársak moszkvai látogatásáról az általuk felvetett kérdésekről folytatandó konzultációk végett A Központi Bizottság
1. jóváhagyja a budapesti szovjet nagykövethez intézendő távirat szövegét (mellékelve);3 2. Kádár és Biszku elvtársak fogadásával és moszkvai tartózkodásuk alatti személyi szolgálatuk ellátásával a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő KGB-t bízza meg;
3. meghagyja a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Polgári Légiközlekedési Főigazgatóságnak, hogy Kádár és Biszku elvtársért egy TU-104-es repülőgépet küldjön Budapestre;
4. Kádár és Biszku elvtárs repülőtéri fogadásával, illetve kikísérésével... elvtársat bízza meg.
ÉS MUNKÁSPÁRTJAIVAL FENNTARTOTT
KAPCSOLATOKKAL FOGLALKOZÓ OSZTÁLYA ÉSZREVÉTELEI AZ MSZMP SZERVEZETI SZABÁLYZATÁNAK TERVEZETÉRŐL
Észrevételek
a Magyar Szocialista Munkáspárt Szervezeti Szabályzatának tervezetéről Az MSZMP Szervezeti Szabályzatának tervezete a Magyar Dolgozók Pártjának az MDP III. kongresszusán, 1954. május 29-én elfogadott Szervezeti Szabályzatán alapul.
Mindamellett a tervezet számos lényeges kiegészítést és módosítást is tartalmaz. Nézetünk szerint e kiegészítések és módosítások közül jónéhány nem javít, hanem ront a Szervezeti Szabályzaton, és visszalépést jelent az MDP Szervezeti Szabályzatához képest.
A Szervezeti Szabályzat I. fejezete olyan meghatározást ad a pártról, valamint a párt céljairól és feladatairól, amely lényegében megegyezik azzal, ahogyan ezt a kérdést az MDP Szervezeti Szabályzata tárgyalja. De ebben a fejezetben is van néhány olyan kiegészítés és módosítás, amely nézetünk szerint hibás vagy szükségtelen.
A Szervezeti Szabályzat tervezetében például a következő' olvasható:
„A Magyar Szocialista Munkáspárt híven őrzi az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság, a Kommunisták Magyarországi Pártja, a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Magyar Dolgozók Pártja hagyományait és a magyar munkásosztály forradalmi hagyományait. A párt folytatója a magyar nép dicső szabadságharcainak, örököse és folytatója a magyar történelem haladó eszméinek.”
Helytelennek kell nyilvánítani azt az állítást, hogy az MSZMP a Magyar Kommunista Párt és a Magyar Dolgozók Pártja hagyományaival azonos mértékben őrzi a Szociálde
mokrata Párt hagyományait is. Az ilyen megfogalmazásból az következne, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt egyformán örököse és továbbfejlesztője a mgyar munkásmozga
lom forradalmi marxista hagyományainak és a magyar munkásosztályon belül létezett revizionista szociáldemokrata hagyományoknak. A magyar elvtársak nyilván meg akartak valahogy emlékezni a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt egyesülésének tényéről, de ezt úgy tették, hogy minden különbséget elmostak a forradalmi marxizmus és a revizionizmus között. Ismeretes, hogy a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt egyesülése a marxizmus-leninizmus szervezeti és ideológiai elveinek maradéktalan elismerése alapján ment végbe. Ha a magyar elvtársak szükségesnek látják, hogy valahogy megemlékezzenek a Szervezeti Szabályzatban a Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt egyesüléséről, ezt másképpen kell tenniük, nem úgy, hogy egybemossák a forradalmi marxizmus hagyományait a szociáldemokrácia hagyományaival.
Az a megállapítás, hogy az MSZMP „folytatója a magyar nép dicső szabad
ságharcainak”, ugyancsak nem eléggé világos, s ezért félrevezető lehet. Miután az októberi és novemberi magyarországi események során a revizionisták és a reakciósok nagyon is hivatkoztak a magyar szabadságharcok hagyományaira, és mindent megpróbáltak előrán
gatni, ami ezekben reakciós és nacionalista volt, ezt a kijelentést pontosabban kellett volna megfogalmazni, hangsúlyozva, hogy a párt a magyar szabadságharcok haladó, forradalmi hagyományainak folytatója.5
Ugyanebben a fejezetben olvashatók a következők is: „A Magyar Szocialista Munkás
párt, amely 1956. november 4-e után kezdte tevékenységét, védelmezi és megszilárdítja a munkásosztály egységét, valamint a munkások és a dolgozó parasztok testvéri szövetségét mint a proletárdiktatúra alapját.” A Szervezeti Szabályzatban teljesen fölösleges hangsú
lyozni, hogy a Párt 1956. november 4-e után kezdte tevékenységét. Az „amely 1956.
november 4-e után kezdte tevékenységét” passzust törölni kellene.
A Szervezeti Szabályzat tervezetében található az alábbi megfogalmazás is: „A párt, okulva az októberi és novemberi események tanulságaiból, a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség szellemében a Szovjetunió, a szocialista tábor népei, a világ dolgozói iránti testvéri barátságra és a haladó magyar történelmi hagyományok tiszteletére neveli a munkásosztályt és a magyar népet, és minden eszközzel erősíti a haza védelmét.”
Törölni kellene az „okulva az októberi és novemberi események tanulságaiból” szavakat.7 A párttagok, jogaik és kötelességeik. A Szervezeti Szabályzat tervezete szerint a pártnak 21. életévüket betöltött személyek lehetnek a tagjai. Véleményünk szerint semmi sem indokolja, hogy felemeljék a pártba való felvétel korhatárát.8
A Szervezeti Szabályzat tervezete külön kiköti, hogy „nem lehet a párt tagja, aki az októberi ellenforradalmi események során ellenforradalmi cselekményeket követett el, vagy aki idegen munkát zsákmányolt ki”. Nem célszerű külön kikötni, hogy a pártba nem vehetők fel olyanok, akik az októberi események során ellenforradalmi cselekményeket követtek el, hiszen ez magától értetődik.9
Figyelembe véve a Magyar Szocialista Munkáspárt jelenlegi állapotát, nem kellene bevenni a Szervezeti Szabályzatba a 4. paragrafus b) pontját, amely szerint „Ha a párttag nem ért egyet bizonyos párthatározatokkal, akkor e határozatokat feltétel nélkül végrehajtva, kitarthat véleménye mellett, és joga van kifejtenie véleményét felsőbb pártszerv előtt.” 10
A párttagok és tagjelöltek felvétele. A Magyar Dolgozók Pártja gyengeségének egyik oka köztudottan a párt sorainak mértéktelen felduzzasztása volt. Az MDP Szervezeti Szabályzata szerint a párttagok és a tagjelöltek felvételéhez két olyan párttag ajánlása kellett, aki legalább egy éve párttag volt és az ajánlottat közös tevékenység alapján legalább hat hónapja ismerte. Az alapszervezetnek a tagfelvételekről hozott határozatait a járási, a városi, a kerületi, illetve a Központi Bizottság által felhatalmazott üzemi pártbizottság hagyta jóvá. A tagjelöltség időtartama hat hónap volt.
Az MSZMP Szervezeti Szabályzatának tervezetében a pártba való felvételnek ugyan
ezek a feltételei szerepelnek. Véleményünk szerint növelni kellett volna az ajánlók számát, párttagságuk időtartamát, s azt az időt, amióta az ajánlónak ismernie kell az ajánlottat.
Növelni kellett volna ezenkívül a tagjelöltség időtartamát is.11
A párt központi szervei. A Szervezeti Szabályzat tervezete egyáltalán nem tesz említést a Központi Revíziós Bizottságról. Az MDP Szervezeti Szabályzata azt tartalmazta, hogy a Központi Revíziós Bizottságot a pártkongresszus választja meg, s ugyancsak a pártkong
resszus hallgatja meg és hagyja jóvá a Központi Revíziós Bizottság beszámolóját. A régi Szervezeti Szabályzatban külön fejezet foglalkozott a Revíziós Bizottság feladataival.
A párt szervezetei a fegyveres erőinél. A z MDP Szervezeti Szabályzata kimondta, hogy a Magyar Néphadseregben folytatott politikai és pártmunkát a Politikai Főcsoportfőnök
ség irányítja. Az MSZMP Szervezeti Szabályzatának tervezete erről a következőket írja:
választott pártszervek, alapszervezeti vezetőségek és pártbizottságok irányítják. A fegy
veres erőknél működő pártbizottságok ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint a területi pártbizottságok. A pártértekezleten megválasztott pártbizottság munkáját az MSZMP KB irányítja. A fegyveres erőknél dolgozó politikai csoportfőnökségek és politikai helyettesek állami szervek gyanánt működnek. Fő feladatuk a személyi állomány erkölcsi, politikai, hazafias és harci nevelése a szocialista építés védelme érdekében.”
A Szervezeti Szabályzat tervezete szerint tehát a hadseregben a pártszervezetek, a legfelsőbbtől a legalsóbb szintig, a politikai szervektől függetlenül dolgoznának. A hadsereg
ben folytatott pártmunkának és a politikai munkának ez az elválasztása nézetünk szerint célszerűtlen, s oda vezethet, hogy a politikai szervek és a pártszervezetek nem hangolják össze tevékenységüket, a hadseregben pedig gyengülni fog a politikai nevelő munka.13
A Magyar Szocialista Munkáspárt számára most különösen fontos a párt szervezeti és ideológiai egységének erősítése, a kollektív vezetés elveinek érvényesítése, felülről egé
szen a legalsó szintekig. Ennek ellenére a Szervezeti Szabályzat tervezetében szó sincs a kollektív vezetésről. A párt egységére, a pártfegyelemre és a frakciós tevékenység bármi
féle megkísérlése elleni küzdelemre vonatkozó paragrafusok a Szervezeti Szabályzat különböző fejezeteiben szétszórva találhatók, megfogalmazásuk pedig nem elég szabatos és határozott. Nézetünk szerint célirányosabb lenne mindezeket a kérdéseket összefüggő
en, egy helyen, mégpedig „A párt szervezeti felépítése” fejezetben kifejteni.14
A Szervezeti Szabályzat tervezete még komoly átszövegezésre szorul, mivel a Szerve
zeti Szabályzat számos pontjának megfogalmazása nem kellően szabatos.
Az SZKP KB szocialista országok kommunista és munkáspártjaival fenntartott
kapcsolatokkal foglalkozó osztálya Andropov [saját kezű aláírás]
Az Oroszországi Föderáció Elnöki Levéltára
JEGYZETEK
A C-E. jelű iratok első lapjain, a jobb alsó sarokban „16667” bélyegző látható.
1 Kádár tervezett moszkvai útja elsősorban az MSZMP 1957. június 27-29-i első országos értekezle
tével, az ott érvényesítendő politikával, s a már előkészületben lévő Nagy Imre-perrel függött össze. A látogatás tényét nem hozták nyilvánosságra.
t A pártértekezlet teljes anyagát, függelékében a Szervezeti Szabályzat szövegével lásd A Magyar Szocialista Munkáspárt Országos Értekezletének jegyzőkönyve. 1957. június 27-29. Kossuth Kiadó, Budapest, 1957.
3 A tervezet szó szerint megegyezik a B. jelű dokumentummal, ezért nem közöljük.
4 A Szervezeti Szabályzat I. fejezetében elfogadták a szovjet bírálatot, és kihagyták a szociáldemok
ráciát, mint hagyományt, csupán „a magyar munkásmozgalom forradalmi hagyományait” említették.
5 „A magyar nép dicső szabadságharcai” benne maradt a végleges szövegben.
6 A Szervezeti Szabályzat tervezetének ez a mondata arra szolgált, hogy elfeledtesse az MSZMP forradalom alatti megalakulásának körülményeit, Nagy Imre és Kádár János együttműködésének napjait. A kifogásolt rész kimaradt a szövegből.
7 A kifogásolt rész kimaradt a szövegből.
8 A 21 éves korhatár megmaradt.
9 A kifogásolt rész kimaradt.
10 A kifogásolt pont benne maradt a Szabályzatban.
11 Az elfogadott szövegben 2 évre növelték az ajánlók párttagságának szükséges időtartamát, s egy évre növelték a tagjelöltség maximális időtartamát.
12 A Revíziós Bizottság bekerült a Szabályzatba.
13 Ezt a javaslatot nem fogadták el, a fegyveres erők pártszervezetei elvben függetlenek maradtak a politikai szervektől (tisztektől).
14 A javaslatot elfogadták.