A polgárosított bánsági határőrvidék és a polgárosított titeli zászlóalj területére sajtóügyekben az 1862. december 17-én kelt sajtószabályok követendők.
Kelt Budapest, 1872. október 8.
Az 1872. évi június hó 9-én kelt legfelsőbb királyi leirat határozatainak foganatosításául rendelem a mint következik:
[…]
XIV. Czikk.
A törvényszékeknek a büntető eljárásra nézve, a m. kir. igazságügyministerium által 1872. évben ily czím alatt: „Az igazságügyminister által javaslatba hozott szabályok a bűnvádi eljárás egyöntetűsége tárgyában” kibocsájtott büntető törvénykezési szabályrendelet szolgál zsinórmértékül.
A sajtóügyekben való eljárásra nézve, a hadügyministerium 1864. évi július hó 1-én kelt körrendeletében foglalt határozatok kizárásával, az 1862. évi deczember hó 17-én kelt sajtószabályok követendők.
[…]
Kelt Pesten, 1872. évi október hó 8-án.
Dr. Pauler Tivadar.
A m. kir. belügyministernek 1873. márczius 9-én 463. sz. a. kelt, s valamennyi törvényhatóság elnökéhez intézett körrendelete, a külföldön megjelent sajtótermékek házalás útján leendő elárusításának
szabályozása tárgyában.
Felidézi az 1867. június 26-án 1731. R. szám alatt kiadott belügyminiszteri körrendeletet, amely a belföldi sajtótermékek házalás útján történő terjesztését a területileg illetékes törvényhatóság előzetes engedélyéhez kötötte. E rendelet a külföldön megjelent sajtótermékek házalás útján történő terjesztésére a belügyminiszter előzetes engedélyét írja elő. Erdélyre ebben a tekintetben az 1852. május 27-ei Sajtórendtartás vonatkozik.
Módosította a m. kir. belügyminister 1905. évi 106.647. számú körrendelete.
Az 1848: XVIII. t. cz. Magyarországon a sajtószabadság elvét törvényerőre emelvén, egyúttal a sajtótermékek rendes úton való elárusításának módozatát is meghatározta, ellenben az azokkal való házalást a 45. §-ban az illető hatóság rendőri felügyelete alá helyezte.
A királyi kormány a törvény által reá ruházott ezen kötelesség folytán a sajtótermékekkeli házalás szabályozását a kellő egyöntetűség szempontjából is szükségesnek találván, az összes törvényhatóságok elnökei, mint kikre az idézett törvény által a sajtóügykezelése – a mennyiben az közigazgatási útra tartozik – bízatott, az 1867. évi június 26-án 1731. R. szám alatt kelt belügyministeri körrendelettel értesíttettek, hogy az idézett sajtótörvényben körülírt mindennemű belföldi sajtótermékek házalás útján csak azon esetben árulhatók, ha erre az illető sajtótermék előleges bemutatása mellett azon törvényhatóság engedélye nyeretett ki, melyben a házalás eszközöltetik.
Legújabban ismételve merültek fel esetek, hogy külföldön megjelent sajtótermékeknek Magyarországban házalás útján leendő elárusítása részint minden hatósági engedély nélkül megkísértetett, részint az illető belföldi vagy külhoni ügynökök az engedély kinyerése iránt hol
egyik hol másik hatósághoz fordultak, miáltal a törvényszerű felügyelet felette megnehezíttetett, vagy épen lehetlenné tétetett.
Ennek kikerülése végett, valamint a különben is múlhatlanul szükséges egyöntetű eljárás létesítése czéljából, a törvény által reám ruházott jog és kötelesség alapján ezennel rendelem:
miszerint oly esetben, midőn bárki külföldön megjelent hírlapokat, röpiratokat, képeket vagy bármiféle sajtótermékeket Magyarország határain belől, Erdély kivételével, házalás útján elárusítani, vagy ilyenekre előfizetőket ily módon gyűjteni kíván, tartozik erre, az illető sajtótermék előleges bemutatása mellett, a kir. belügyminister előzetes engedélyét kikérni, s a kinyert ezen engedélyt azon törvényhatóság elnökénél, melynek területén az elárusítást gyakorolni kívánja, az elárusítás megkezdése előtt bemutatni.
A Királyhágón túli törvényhatóságok területén a sajtóviszonyokra nézve ez időszerint még az 1852. évi május 27-iki sajtórendtartás mindazon szabványai, melyek az 1871. évi május 14-én 1498 I. M. E. szám alatt kelt belügyi- és igazságügyministeri szabályrendelet által módosítást nem szenvedtek, érvényben lévén, ezen sajtórendtartás 7. §-a a fentebb előadottak értelmében a Királyhágontúli törvényhatóságok területére nézve továbbra is teljes érvényben fentartatik.
Az összes törvényhatóságok kötelessége leend ezen rendeletem pontos végrehajtása felett őrködni, az az ellen vétőket kérdőre vonni, s általában a hatóságuk alatti területen az elárusítást csak a ministeri engedélyben meghatározott sajtótermékekre nézve s az abban meghatározott időtartamon belől megengedni.
Miről tekintetes Uraságod megfelelő eljárás végett ezennel értesíttetik.
Buda-Pesten, 1873. évi marczius hó 9-én.
A minister helyett:
Zeyk Károly, államtitkár.
1874. évi XXXIII. törvénycikk
az 1848:V. törvénycikk és az erdélyi II. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről
A törvény értelmében büntetésük tartama alatt választói jogot nem gyakorolhatnak azok, akiket az 1848. évi XVIII. tc. (sajtótörvény) alapján sajtóvétség miatt fogságra ítéltek.
[…]
12. § Választói jogot nem gyakorolhatnak és ennélfogva a választók névjegyzékébe fel nem vétethetnek, bármely alapon bírjanak különben választói joggal, azok:
1. kik bűntett vagy vétség miatt vagy az 1848-ik évi XVIII. tc. 6., 7., 8., 9., 10., 11. és 12. §-aiban körülirt sajtóvétség miatt fogságra ítéltettek, a büntetés tartama alatt;
2. kik bűntett vagy vétség miatt jogérvényes bírói határozattal elrendelt vizsgálati fogságban vannak;
3. kik választói joguk elvesztésére ítéltettek, a jogérvényes ítéletben megszabott időtartam alatt;
4. a vagyonbukottak, míg a csőd meg nem szüntettetett;
5. azok, kik az összeírást, illetőleg a kiigazítást megelőző évre a választókerületben fizetendő egyenes adójukat le nem fizették.
Az 1., 2., 3. és 4. pontban említett választók választói egyéb jogosultságuk igazolása mellett külön-jegyzékbe vétetnek, és kivételkép gyakorolhatják szavazati jogukat, ha felmentésüket vagy a csőd megszüntetését jogerőre emelkedett bírói határozattal, a büntetés teljes kiálltát az illetékes hatóság bizonyítványával, a választói jog elvesztése határidejének leteltét pedig az eredeti bírói ítélettel az összeíró-, illetőleg kiigazító bizottság, vagy esetleg a választási elnök előtt igazolták.
[…]
A m. királyi ministerium 1423/I. M. E. sz. a. rendelete:
a kir. e. f. bíróságok ujabb szervezése tárgyában.
Átszervezi az elsőfolyamodású bíróságok rendszerét. Ez nem érinti a bíróságok területére, illetve azok egyes részére hatályos törvényeket, rendeleteket és szabályokat, így az 1871. július 10-én kiadott kir. minisztériumi rendelet 5. §-át sem, amely a sajtó utján elkövetett és esküdtszék elébe utalt büntetendő cselekményeket a kir. elsőfokú törvényszékekre ruházta.
Kelt Budapest, 1876. április 15.
Az 1875: XXXVI. t. cz. 1. §-ában nyert felhatalmazás erejénél fogva az 1875-ik évi julius hó 31-én 2722/I. M. E. sz. a. kelt rendelet kapcsában a kir. ministerium rendeli:
1. §.
A kir. e. f. törvényszékek közül 1876. évi május hó 31-ével a nagy-enyedi, selmecz-bányai, szombati, zsolnai, bajai, magyar-óvári, szent-gotthárdi, gyöngyösi, homonnai, nagy-károlyi, nagy-bányai, szilágy-somlyói, makói, hódmező-vásárhelyi, boros-jenői, körös-bányai, oravicza-bányai és verseczi, ugyancsak 1876. évi június hó 30-val pedig a segesvári, medgyesi, liptó-szentmiklósi és alsókubini törvényszékek szűnnek meg.
[…]
4. §.
A selmecz-bányai, nagy-bányai és oravicza-bányai kir. e. f. törvényszékek által bányaügyekben az 1871. évi julius hó 10-én kiadott kir. ministeriumi rendeletnek 2-ik, 5-ik, s illetve 6-ik pontja alapján gyakorolt bírói hatóság 1876. évi június hó 1-jétől kezdve a beszterczebányai, illetve a szatmár-németi és fejér-templomi kir. e. f. törvényszékekre ruháztatik.
5. §.
Az 1871. évi julius hó 10-én kiadott kir. ministeriumi rendeletnek 4-ik §-a, melylyel a bányaügyekben, – és 5-ik §-a, melylyel a sajtó utján elkövetett és esküdtszék elébe utalt büntetendő cselekmények felett – és az 1871. évi deczember hó 29-én 646/1. M. E. 1872. sz. a.
kelt kir. ministeriumi rendelet, a melylyel a pénzügyekben birói hatósággal az idézett 5. §-ban, s illetve rendeletben megnevezett kir. e. f. törvényszékek felruháztattak, a jelen rendelet 1-ső és 4-ik §-ából folyó módosításokkal továbbra is fentartatnak.
6. §.
A bíróságok területének fentebb megállapított beosztása által az azokra, illetőleg azoknak egyes részeire nézve hatályba levő törvények, rendeletek és szabályok további fennállása nem érintetik.
7. §.
Az 1-ső §-ban megnevezett kir. e. f. törvényszékek mellett felállított kir. ügyészségek 1876. évi május hó 31-vel, illetőleg 1876. évi június hó 30-ával szintén megszűnnek.
Budapesten, 1876. ápril hó 15-én.
Tisza Kálmán, s. k.
m. kir. ministerelnök.
Perczel Béla, s. k.
m. kir. igazságügyajinister.
A m. kir. igazságügyministeriumnak 32.106/1877. sz. a. kelt rendelete, a budapesti esküdtszék szolgálati lajstroma elkészítése tárgyában.
Az 1877. november 20-án kelt rendelet Budapest létrejötte miatt változtatja meg az esküdtszéki lajstrom összeállításának szabályait.
Buda és Pest sz. kir. fővárosoknak, valamint Ó-Buda mezővárosnak és a Margit-szigetnek az 1872. 36. törvényczikk 1. §-a által Budapest főváros név alatt egy törvényhatósággá történt egyesítése folytán, az országgyűlés mindkét házától nyert felhatalmazásom erejénél fogva, a sajtóvétségek felett ítélendő esküdtszékek felállítása iránt 1867. évi május hó 17-én 307/eln. sz.
a. kibocsátott igazságügyministeri rendelet 11. §-ának következő pontját: »A budapesti esküdtszék szolgálati lajstroma felében pesti, másik felében pedig budai tagokból állítandó össze, minélfogva mind Pesten, mind Budán külön-külön a szolgálati lajstromba legfölebb 72 tag, egy-egy szolgálati osztályba pedig 18 tag sorolandó« – hatályon kívül helyezem, és rendelem, a mint következik:
1. §.
Budapest fővárosában az esküdtszék szolgálati lajstroma, tekintet nélkül az előbb különválva volt, jelenleg: azonban már egyesített városrészekre, a fővárosnak sajtó-esküdtszéki képességgel bíró lakosaiból állítandó össze.
2. §.
Jelen rendeletem annak közzététele napján lép hatályba, és az 1878. évi szolgálati lajstrom már ezen rendelet szerint állítandó össze.
Budapest, 1877. évi november hó 20-án.
Perczel Béla.