Az 1878. május 29-én kihirdetett Büntetőtörvénykönyv általános részében meghatározza a
„nyomtatvány” törvénykönyvi értelmezését, eszerint nyomtatvány „valamely iratnak vagy ábrázolatnak, nyomda, metszett minta, gép vagy más mesterséges készület vagy vegyészet által eszközölt többszörösítése” (63. §). Egyébként a 62. § kimondja, hogy ha a bűncselekmény nyomtatvány, irat vagy kép közzététele útján valósul meg, az adott tárgy elkobozható és megsemmisíthető akkor is, ha senki ellen sem indult büntetőeljárás.
A törvény nevesíti a nyomtatvány (illetve irat, képes ábrázolás) útján is elkövethető bűncselekményeket és azok büntetési tételeit: felségsértés elkövetésére való felhívás (134. §), király elleni sértés (140. §), a királyi ház valamelyik tagja elleni sértés (141. §), a lázadás bűntettére való felhívás vagy annak terjesztése (158. §), bűntett vagy vétség elkövetésére való felhívás (171. §), hatóságokkal szembeni engedetlenség, valamely osztály, nemzetiség, hitfelekezetet, a tulajdon vagy a házasság jogintézménye elleni izgatás (172. §), király személye sérthetetlenségének, a trónöröklés törvényes rendjének, az alkotmányos államformának vagy a törvény kötelező erejének megtámadása; az alkotmány egyes intézményei, a monarchia másik államával fennálló kapcsolata vagy a magyar államot képező országok közt fennálló államközösség elleni, a királynak, az országgyűlésnek, az országgyűlési bizottságoknak vagy a közösügyek tárgyalására hivatott bizottságnak törvényes joga elleni lázítás (173. §), bűntett vagy vétség elkövetőjének feldicsérése (174. §), Isten ellen intézett gyalázó kifejezések által közbotrány okozása (190. §), fajtalanságot tartalmazó irat, nyomtatvány, képes ábrázolat nyilvános helyen történő kiállítása, árulása, terjesztése, illetve az ilyen iratok stb. készítése, nyomtatása (248. §), rágalmazás és becsületsértés (259. §), zsarolás (351. §), a Monarchia fegyveres erőinek állásáról, mozdulatairól, erejéről stb. szóló, sajtó útján közölt közlemény közzététele, amennyiben az (egyéb minősítő körülmények mellett) nem a kormány által nyilvánosságra hozott tudósítást tartalmazza (456. §).
Rágalmazás és becsületsértés miatti elítéltetés esetében, a sértett fél kívánságára az ítéletet egész terjedelmében indokaival együtt az elítélt költségére valamelyik lapban közzé kell tenni.
Ha pedig a büntetendő cselekményt időszaki nyomtatványban követtek el: az ítéletet indokaival együtt ugyanazon nyomtatványnak a jogérvényes ítélet kihirdetése vagy kézbesítése után megjelenő első száma elején közzé kell tenni (277. §).
A 140. §-át módosítja és a 173. §-át kiegészíti az 1913. évi XXXIV. törvénycikk. A királyság intézményének védelmére vonatkozó §-sait hatályon kívül helyezi az 1919. évi XI. néptörvény.
[…]
62. § Ha a büntetendő cselekmény, nyomtatvány, irat vagy képes ábrázolat közzététele vagy terjesztése által követtetett el: a szerzőnek, a nyomdásznak, az elárusítónak vagy terjesztőnek, úgyszintén a nyilvános kiállítónak birtokában levő példányok, minták vagy lemezek elkobzása és megsemmisítése ítélet által az esetben is kimondandó: ha a bűnvádi eljárás senki ellen sem indíttathatik meg.
63. § Nyomtatvány alatt értetik valamely iratnak vagy ábrázolatnak, nyomda, metszett minta, gép vagy más mesterséges készület vagy vegyészet által eszközölt többszörösítése.
[…]
127. § A felségsértés bűntettét képezi azon cselekmény is, mely közvetlenül arra van irányozva, hogy:
1. a trónöröklés törvényes rendje erőszakkal megváltoztassék;
2. a magyar állam alkotmánya, vagy a magyar államot képező országok közt fennálló államközösség, vagy a magyar állam és az osztrák-magyar monarchia másik állama közt fennálló kapcsolat erőszakkal megváltoztassék;
[…]
134. § A ki gyülekezeten nyilvánosan szóval, vagy a ki irat, nyomtatvány, képes ábrázolat terjesztése vagy közszemlére kiállítása által, a felségsértés elkövetésére egyenes felhívást intéz, – a mennyiben az irat vagy nyomtatvány, vagy képes ábrázolat tartalmát, illetőleg jelentését tudta: öt évtől tíz évig terjedhető fegyházzal, – a 127. § 1. vagy 2. pontjában meghatározott felségsértés elkövetésére irányzott egyenes felhívás esetében azonban, öt évtől tíz évig terjedhető államfogházzal büntetendő.
Ha a felhívás teljesen sikertelen maradt: a büntetés öt évi államfogházat nem haladhat túl.
[…]
140. § A ki a király ellen sértést követ el: vétség miatt két évig terjedhető fogházzal és hivatalvesztéssel büntetendő.
A ki azonban a sértést irat, nyomtatvány, képes ábrázolat terjesztése vagy közszemlére kiállítása által követi el: vétség miatt három évig terjedhető államfogházzal és hivatalvesztéssel büntetendő.
141. § A ki a királyi család valamelyik tagját tettleg bántalmazza, a mennyiben cselekménye súlyosabb beszámítás alá nem esik: a királyi ház tagja bántalmazásának bűntettét követi el, és öt évig terjedhető fegyházzal, hivatalvesztéssel és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével büntetendő.
A ki a királyi ház valamelyik tagja ellen sértést követ el: vétség miatt egy évig terjedhető fogházzal, ha pedig a sértést irat, nyomtatvány, képes ábrázolat terjesztése vagy közszemlére kiállítása által követi el: két évig terjedhető államfogházzal büntetendő.
[…]
158. § A ki a jelen fejezet előbbi szakaszaiban meghatározott cselekmény elkövetésére, a 134. §-ban kijelölt módon felhivást intéz vagy terjeszt, ha az, a felhivás folytán követtetett el, vagy kiséreltetett meg: mint felbujtó büntetendő.
Ha pedig a felhivás teljesen eredménytelen maradt: hat hónaptól két évig terjedhető államfogházzal büntetendő.
[…]
171. § A ki valamely gyülekezeten nyilvánosan, szóval, vagy a ki nyomtatvány, irat, képes ábrázolat terjesztése, vagy közszemlére kiállítása által, bűntett vagy vétség elkövetésére egyenesen felhí, ha a bűntett vagy vétség elkövettetett: mint felbujtó büntetendő.
Ha pedig a felhívás eredménytelen maradt – a mennyiben az a jeles törvény külön rendeletei alá nem esik: két évig terjedhető államfogházzal, és kétezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
172. § A ki a 171. §-ban meghatározott módon a törvény ellen, vagy a ki hatóságoknak törvényes hatáskörükben kiadott rendelete, meghagyása, határozata ellen engedetlenségre
egyenes felhívást intéz vagy terjeszt: két évig terjedhető államfogházzal, és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
Ugyanezen büntetés éri azt: a ki a 171. §-ban meghatározott módon, valamely osztályt, nemzetiséget vagy hitfelekezetet gyűlöletre a másik ellen, úgyszintén azt is: a ki a tulajdon vagy a házasság jogintézménye ellen izgat.
173. § Öt évig terjedhető államfogházzal büntetendő az, a ki a 171. §-ban meghatározott módon a király személyének sérthetlenségét, a trónöröklés törvényes rendjét, az alkotmányos államformát, vagy a törvény kötelező erejét megtámadja; úgyszintén az is, ki az alkotmány egyes intézményei, a monarchia másik államával fennálló kapcsolat, vagy a magyar államot képező országok közt fennálló államközösség ellen, avagy a királynak, az országgyűlésnek, az országgyűlési bizottságoknak vagy a közösügyek tárgyalására hivatott bizottságnak törvényes joga ellen lázít.
174. § A ki a törvény által bűntettnek vagy vétségnek nyilvánított cselekményt a 171. §-ban meghatározott módon magasztal, vagy valamely bűntett vagy vétség elkövetőjét annak elkövetése miatt azon módon feldícsér, vagy nyilvánosan kitüntet, hat hónapig terjedhető fogházzal büntetendő.
A bűnvádi eljárás csak akkor indítható meg, ha a cselekmény, elkövetése után három hó alatt a bíróságnál feljelentetett.
[…]
190. § A ki a 171. §-ban meghatározott módon Isten ellen intézett gyalázó kifejezések által közbotrányt okoz, a ki az állam által elismert vallás szertartását erőszakkal megakadályozza, vagy megzavarja: vétséget követ el és egy évig terjedhető fogházzal és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik.
[…]
248. § A ki fajtalanságot tartalmazó iratot, nyomtatványt vagy képes ábrázolatot nyilvános helyen kiállít, árul vagy terjeszt: a szemérem elleni vétséget követi el, és három hónapig terjedhető fogházzal, és száz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
Az irat, nyomtatvány vagy képes ábrázolat szerzője, készítője, nyomtatója, ha ennek többszörözése, terjesztése vagy nyilvános helyen kiállítása az ő tudtával történik: hat hónapig terjedhető fogházzal, és ötszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
[…]
259. § Egy évig terjedhető fogházzal, és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő a rágalmazás: ha a rágalmazó, állítását nyomtatvány vagy nyilvánosan kiállított képes ábrázolat által tette közzé vagy terjesztette.
261. § A ki más ellen meggyalázó kifejezést használ, vagy meggyalázó cselekményt követ el, – a mennyiben a 258. § esete fenn nem forog: a becsületsértés vétségét követi el, és ötszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel, – ha pedig a meggyalázó kifejezést a 259. §-ban megjelölt módon tette közzé, vagy terjesztette: három hónapig terjedhető fogházzal és ötszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
Ha a cselekmény testi sértést képez: az arról rendelkező törvény lesz alkalmazandó.
[…]
277. § Rágalmazás és becsületsértés miatti elítéltetés esetében, a sértett félnek kívánatára megrendelendő: hogy az ítélet egész terjedelmében, indokaival együtt, az elítéltnek költségére azon vidéknek, hol a büntetendő cselekmény elkövettetett, valamelyik lapjában, és ha ott lap nem jelenik meg, a sértett fél által megjelölt belföldi lapban tétessék közzé.
Ezen kívánság a tárgyalás folyama alatt fejezendő ki.
Ha pedig a büntetendő cselekmény időszaki nyomtatványban követtetett el: az ítélet indokaival együtt, ugyanazon nyomtatványnak, a jogérvényes ítélet kihirdetése vagy kézbesítése után megjelenő első száma elején teendő közzé.
[…]
350. § A ki azon czélból, hogy magának vagy másnak jogtalanul vagyoni hasznot szerezzen, valakit erőszakkal vagy fenyegetéssel, valaminek cselekvésére, eltűrésére, vagy elhagyására kényszerít: a mennyiben cselekménye súlyosabban büntetendő cselekményt nem képez – a zsarolás vétségét követi el, és három évig terjedhető fogházzal büntetendő.
351. § A zsarolás vétségét követi el és a 350. § szerint büntetendő az, a ki azon czélból, hogy magának vagy másnak vagyoni hasznot szerezzen, valakit rágalmazó vagy becsületsértő állításának nyomtatvány által való közzétételével fenyeget.
[…]
456. § Öt évig terjedhető államfogházzal és négyezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az is: a ki az osztrák-magyar monarchia fegyveres erejének állásáról, mozdulatairól, erejéről és működéséről, az erődök és erődítmények állapotáról, úgyszintén a fegyverek, hadiszerek és szerelvények mennyiségéről vagy élelmi szerek hollétéről, mennyiségéről, minőségéről vagy szállításáról, miután az ilynemű közlések már eltiltattak, vagy a közlések minőségéből, vagy a fennforgó körülményekből beláthatta, hogy közlése által az állam érdeke sértetik meg, valamely közleményt sajtó útján tesz közzé, a mennyiben a közlemény nem a kormány által nyilvánosságra hozott tudósítást tartalmazza.
[…]