A rendelet sajtóbíróságot és esküdtszéket állít fel Marosvásárhelyen és a magyarországi előírásokhoz hasonlóan határozza meg az eljárásrendet.
1. §.
Nyomtatvány útján elkövetett büntettek és vétségek elítélésére a m. vásárhelyi kir. tábla területén sajtóbíróság és esküdtszék állíttatik fel Maros-Vásárhelytt.
2. §.
A sajtóbíróság áll a maros-vásárhelyi kir. tábla tagjaiból kirendelendő egy elnök- és két ülnökből és egy szavazat nélküli jegyzőből, kiknek kiküldetése további rendeletig állandó leend.
3. §.
Az 1. §-ban érintett sajtóbíróság illetősége alá tartoznak mindazon büntettek és vétségek, melyek a marosvásárhelyi kir. tábla területén megjelent nyomtatvány útján követtettek el.
Ha a nyomtatványon sem a szerző, sem a kiadó, sem pedig a nyomda-tulajdonos megnevezve nincsen, a marosvásárhelyi sajtóbíróság illetőségét a terjesztés helye is megállapítja; ha pedig ily esetben az 1867. május 17-iki rendelet 5.§-a szerint a pesti sajtóbíróság is illetékes lenne, azon bíróság, melynél a vizsgálat megindítása előbb kéretett, lesz illetékes.
4. §.
Ha sajtó útján elkövetett büntettek és vétségek más büntetésre méltó cselekvénynyel találkoznak össze: az utóbbira nézve mindig külön eljárásnak és ítéletnek van helye.
5. §.
Az esküdti képesítvénynyel bírok lajstroma a városi közgyűlésből kiküldendő három tagú bizottmány által készítendő el.
6. §.
Esküdti képesítvénynyel bírnak és ennélfogva az 1. §-ban érintett lajstromba felveendők mindazok, kik:
a) életkoruknak 24-ik évét már elérték, s a 60. évet még túl nem haladták, ha évenkint 200 frt. tiszta jövedelemmel bírnak;
b) azok, kik habár életkoruknak 24. évét nem töltötték volna is be, s évi 200 frt. tiszta jövedelemmel nem bírnának is, de hites ügyvédek, mérnökök, a bölcsészeti, törvény- vagy az orvosi tudományok tudorai, okleveles sebészek, magyar tud. társasági tagok, nyilvános, rendes vagy segéd-tanitók.
7. §.
Esküdti képesítvénynyel nem bírnak: egyházi személyek, szolgálatban levő vagy nyugalmazott katonák, bírák, közvádlók (tiszti vagy királyi vagy államügyeszek) továbbá szolgák, napszámosok s átalában azok, kik írni és olvasni nem tudnak, némák, vakok és siketek vagy nehéz hallásúak; végre fenyíték alatt levő egyének.
8. §.
Elkészülvén az esküdti képesítvénynyel bírok lajstroma, a városi közgyűlés 3 tagból álló új bizottmányt nevez ki, mely a lajstromot átnézni, s ha abban (vagy azért, mert belőle kimaradtak olyanok, kik a fenn meghatározott képesítvénynyel bírnak, vagy azért, mert olyanok írattak a lajstromba, kiknél a képesítvény hiányzik,) hibák találtatnának, s ezek iránt panasz tétetnék: e hibákat kiigazítja, s a kiigazitott lajstromból az úgynevezett szolgálati lajstromot elkészíti.
9. §.
Az elkészült összeírások a törvényhatóság hivatali helyiségében nyilvánosan kitétetnek, s a kitétel napjától számítandó és falragasztványok útján legalább három nappal elébb kihirdetendő 3 napi határidő alatt mindenkinek jogában áll, a 8. §-ban érintett hibák vagy
hiányok miatt panaszt emelni, s a folyvást együtt ülő három tagú bizottmánynál benyújtani, mely a három napi határidő elteltével az emelt panaszokat megvizsgálja, azok felett határoz s ahoz képest a lajstromot kiigazítja.
10. §.
Az esküdti képesítvénynyel bírok lajstroma kiigazíttatván, a 8. §-ban érintett bizottmány a szolgálati lajstromot elkészíti.
E czélra az esküdti képesítvénynyel bírók közül a legalkalmasabbakat és pedig legalább 72 és legfeljebb 144 egyént kijelöli, s azoknak neveit külön papírszeletre írva s edénybe téve nyilvános ülésben, sorban egymásután kihúzatja és a sorshúzás által kijelölt sorban külön lajstromba foglalja, és pedig olyképen, hogy legalább két, legfeljebb négy osztályba soroztassanak és mindenik osztály 36 tagból álljon, az először kihuzott 36 képezvén az első, a második 36 a második osztályt s így tovább.
A lajstromban az illetők neve után kiteendő azok foglalkozása és lakása is.
11. §.
A szolgálati lajstrom egy példányban a maros-vásárhelyi kir. tábla elnökének benyújtandó.
Az ily módon készített és osztályzott szolgálati lajstromból fognak sajtóvétségi esetekben az esküdtszékek alakulni, és pedig az első évnegyedben az első osztályból a második évnegyedben a második osztályból és így tovább.
12. §.
Az esküdtszéki eljárást vezető bíróság elnökének felhívására minden egyes esetben tartozik a törvényhatósági elnök, t. i. a polgármester azon esküdtszéki osztályt, melyet a folyó évnegyedben a szolgálat rendje ér, a bíráskodás helyére s a tárgyalásra kitűzött határidőre berendelni. Minden ilyetén mulasztásért vagy késedelemért a törvényhatóság elnöke felelős, azért a berendelés megtörténte kézbesítési ívvel, s a berendelt egyének sajátkezű elismerésével igazolandó.
13. §.
Nyomtatvány útján elkövetett büntetésre méltó cselekvény esetében eljáró egy, vagy a szükséghez képest több bűnvizsgáló bírót az igazságügyminister nevez ki.
Közvádlóul a marosvásárhelyi sajtóbírósághoz a kir. közügyek igazgatója neveztetik ki, ki magát segédszemélyzete által is képviseltetheti.
14. §.
A büntető eljárás csak a köz- vagy magánvádló panasza folytán indítható meg.
Az át. b. törvénykönyv 487., 491. §§-ban meghatározott cselekvények esetében a vád vitele a 495. §-ban meghatározott feleket illeti, s a közvádló közbenjárásának csak az esetben van helye, mikor az érintett cselekvények közhatóságok vagy a közhivatalban álló, vagy közmegbízásban eljáró személyek ellen, hivatalukban vagy megbízatásukban teljesített működésükre vonatkozólag követtettek el, s ezen hatóságok vagy személyek részéről e végre a közvádló megkerestetik.
Ha a közvádló az eljárás megindítására elegendő okot nem talál: a megkeresést visszautasíthatja. A sértett félnek azonban még mindig jogában áll önön nevében vádat emelni.
Ha azonban ugyanazon cselekvénynyel köz- és magánvád alá tartozó vétség követtetett el:
a magánvád alá tartozó cselekvény bevádlását a közvádló jogosítva van magának fenntartani.
15. §.
A büntetésre méltó cselekvény feljelentésének, eszközöltessék az tiszti vagy magánvád képében, mindig a bűnvizsgáló bírónál kell történni s szabatosan és világosan ki kell jelölni azon büntetésre méltó cselekvényt, melynek megfenyítését szorgalmazza s azon egy vagy több helyet, melyek ezen cselekvényt tartalmazzák.
A vádlónak azonban jogában áll, a vizsgálat folyamában a vádlottnak a vizsgálat tárgyát képező czikk oly részei iránti kihallgattatását, és illetőleg azokra a vizsgálat kiterjesztését is kívánni, a melyek a feljelentésben ki nem jelöltettek.
16. §.
A vizsgáló bíró, kinél a büntetésre méltó cselekvény bejelentése történt, vizsgálatát mindenesetre bevégezni tartozik, és őt illetőleg, mint a kinek hatásköre az egész országra kiterjed, illetőségi kifogásnak helye nem lehet.
17. §.
A vizsgáló bíró, mihelyt a vád elébe terjesztetett, a bevádlott nyomtatványokat, ha ezt szükségesnek véli, zár alá veheti, s ezen eljárásáról rendes jegyzőkönyvet vesz fel.
A zár alá vételt a vizsgáló bíró vagy maga közvetlen eszközölheti, vagy azok teljesítésére, szükség esetében távirda útján is, a hatóságokat megkeresheti, kik eljárásukról szintén jegyzőkönyvet vesznek fel.
18. §.
A vizsgáló bíró idézésére mindenki személykülönbség nélkül megjelenni tartozik, kivételt ezen szabály alól csak az országgyűlés tagjai képeznek, de csak az esetben, mikor mint vádlottak és nem mint tanuk idéztettek meg.
Az idézési végzés kézbesitése akár a vizsgáló bíró személyzete, akár megkeresés útján az illető törvényhatóság által, sőt térti vevény mellett posta útján is eszközölhető.
A meg nem jelenő vádlott ellen az általános büntető eljárásban foglalt szabályok szerint kell eljárni.
Ha a vádlottat a büntető eljárásban meghatározott minden eszköz megkísérlése mellett sem lehetne előkeríteni, a vizsgálat befejezendő s a további eljárás ezen vádlott ellen annak letartóztatásáig abban hagyandó.
19. §.
A vizsgáló bíró a vizsgálat egy részének teljesítésére a hatóságokat megkeresheti.
A hatóságok úgy ezen, mint a vizsgáló bíró más tárgyú megkereséseit pontosan és haladék nélkül kötelesek teljesíteni.
20. §.
A vizsgáló bíró kihallgatja mind a vádlottat, mind a kijelölt tanukat (t. i. azon személyeket, kiknek a vádra s védelemre vonatkozó bármely körülményről tudomásuk van) s a vizsgálatot mielőbb befejezni tartozik.
Eljárásáról jegyzőkönyvet vesz fel, melynek elején az eljárás helyét és idejét, valamint a vizsgálatra alkalmat adott okokat megemlítvén, a kiviláglott körülményeket híven elősorolja.
Ezen ekkép szerkesztett s általa aláírt jegyzőkönyvet, a bevádlott nyomtatványnyal, s a vizsgálat közben beérkezett egyéb mellékletekkel együtt az illető közvádlóhoz azonnal átteszi, s ez a hozzá áttett irományok gondos áttekintése után, ha véleménye szerint a bünvizsgálat kimerítve nincsen, a vizsgáló bírót, az előforduló hiányok kijelölése mellett, a bünvizsgálat folytatására azonnal felhívja, ki is a hiányok pótlása után az irományokat a közvádlóhoz ismét késedelem nélkül viszszaküldeni tartozik.
21. §.
A vizsgáló bírák a vizsgálat megindításában és annak irányzatában a vádlók indítványához vannak kötve, a vizsgálat tehát azon irányzatban vezetendő, melyet a vádló feljelentésében vagy pótvizsgálat iránti kívánatában kifejez.
E kívánat teljesítését a vizsgáló bíró csak magán panasz esetében és csak akkor tagadhatja meg, ha a fennforgó ügyre egyátalán nem vonatkozó, vagy minden esetben közömbös vagy oly ténykörülmények kinyomozását tárgyazná, melyek bebizonyítása a törvény által ki van zárva.
A vizsgálati jegyzőkönyv lehető rövidséggel szerkesztendő, s nem foglalhat magában mást, mint a tények kinyomozására tett lépéseket, azok eredményét, s kizárólag a vizsgáló bíró vagy hivatali személyzetének egyik tagja által vezetendő, s egyátalában tiltva van annak megengedése, hogy a vádló vagy vádlott észrevételeiket sajátkezüleg írják be.
22. §.
A vizsgálat a vádló beleegyezése nélkül semmi esetben sem szüntethető meg.
23. §.
Az esetben, ha a vizsgálat magán vád folytán indíttatott, a vizsgáló bíró a magánvádlót a vizsgálat befejezéséről oly megjegyzéssel tudósítja, hogy a vizsgálati iratokat az értesítés vételétől számítandó három nap alatt nála megtekintheti, s a netaláni pótlandók iránt észrevételeit előadhatja.
A netaláni hiányok pótlása után a vizsgáló bíró végzés által tíz napra terjedő határidőt tűz ki a magánvádlónak a vádlevél benyújtására, s a hozzá benyújtott vádlevelet a vizsgálati iratokkal együtt a bíróság elnökéhez küldi be.
A vizsgáló bíró köteles mindazon esetekről, midőn a magánvádló feladására vizsgálatot indít, a közvádlót értesíteni, kinek jogában áll a vizsgálati iratokat megtekinteni, a vizsgálatnál és az esküdtszéki tárgyalásnál jelen lenni, hasonlóképen jogában áll mindazon esetekben, midőn a vizsgálat tárgyát képező cselekvénynyel egyszersmind közkereset alá tartozó büntetésre méltó cselekmény is követtetett el, a magánvád tárgyát képező vétség vád alá vételét is a maga részére fentartani (14. §.).
24. §.
A vizsgálati jegyzőkönyv nyomán készített vádirat ezen jegyzőkönyvvel együtt a bíróság elnökéhez küldetik be, ki az esküdtszéket összehívja.
Magánvád esetében, ha a magánvádló a vádlevelet a 20. §-ban érintett határidő alatt benyújtani elmulasztja: az általa emelt vád visszavontnak tekintetik.
25. §.
A vádlevélnek magában kell foglalnia:
a) azon nyomtatványnak pontos megjelölését, s azon helyeknek vagy részeknek felemlítését, melyeken a vád alapul;
b) azon büntetésre méltó cselekmény megnevezését, mely miatt a vádlott perbe fogatik, s a törvény azon §-ának felidézését, melybe a vádbeli vétség ütközik;
c) a bevádlott személy nevét, polgári állását, lakhelyét;
d) azon tanuk s műértők lajstromát, kiknek megjelenését az esküdtszéki tárgyalás alkalmával a közvádló szükségesnek tartja.
26. §.
A vádlevél annyi példányban nyújtandó be az elnökhöz, hogy a vádlónak és minden vádlottnak külön-külön egy-egy példány jusson. Az elnök a fennforgó körülmények tekintetbe
vételével az idézési határidőt kitűzi, s erről az illető polgármestert az esküdtszéki tagok berendelése végett nyomban értesíti.
27. §.
Az elnök aláírásával ellátott vádlevél egyik párja a közvádlónak visszaadatik, a másik pedig legalább 14 nappal a megjelenési határidő előtt a vádlott kezéhez szolgáltatik.
Helyben nem lakó vádlottakra nézve ezen 14 naphoz, és ugyan lakhelyük távolságának tekintetbe vételével még egy, két, legfeljebb három nap toldathatik. A kézbesítés hitelesen bizonyítandó.
28. §.
A vádlottnak jogában álla megjelenésre kitűzött határidő első felében a bíróság illetősége ellen kifogásait az idéző bíróságnál benyújtani, mit ha elmulasztana, az illetőség ellen többé kifogást nem tehet.
A bíróság az illetőségi kifogás felett azonnal határoz, s határozata a vádlóval és a vádlottal közöltetik.
E határozat ellen a közlés megtörténtét követő három nap alatt semmiségi panasznak van helye a kir. kúria semmitő osztályához, mint semmitőszékhez; a semmiségi panasz a további eljárást felfüggeszti és három nap alatt a semmitőszékhez felterjesztendő és ott azonnal elintézendő.
29. §.
Ha a vádlott a maga védelmére tanukat vagy műértőket kíván az esküdtbíróság elé rendeltetni, tartozik azokat a vádlevél vétele után helyben 3 nap, s a bíróság székhelyén kívül lakván, legfeljebb 6 nap s illetőleg a hírlapi hirdetés után 8 nap alatt a sajtóbíróság elnökének kijelölni, különben tekintetbe nem vétetnek.
30. §.
A vádló s a vádlott által berendeltetni kívánt tanuk s műértők lajstroma, melyre a sajtóbíróság elnöke az általa kitűzött megjelenési napot feljegyzi, a bűnvizsgáló bírónak adatik ki, s ennek kötelessége a tanukat és műértőket a kitűzött határidőre berendelni.
31. §.
A vádlott védőt választhat, ha akar, s ezen védő nem ügyvéd is lehet.
32. §.
A per felvételére kitűzött határidő elhalasztásának azon esetben van helye, ha a bíróság a vádlónak vagy a vádlottnak e részben előadott okait érvényeseknek találja.
Az ily indítvány legfeljebb a vádlevél felolvasásáig adandó elő, később tekintetbe nem jöhet, kivéve, ha az elhalasztási ok a tárgyalás folyama alatt merült fel.
33. §.
A törvényhatóságok elnökei, mihelyest a bíróság elnökének értesítését veszik, az illető esküdszéki osztályokat azon sorban, mint ez a 11. §-ban megszabva van, a tárgyalásra kitűzött napra berendelik.
34. §.
A meg nem jelent vagy idő előtt s a bíróság elnökének engedelme nélkül eltávozott esküdt, ha kimaradásának vagy eltávozásának nyomós okát nem adhatja, 100 forintig terjedhető birságban marasztaltatik el ugyanazon bíróság által.
Az elmarasztalt esküdt a marasztaló határozat vételétől számított 14 nap alatt igazolását a bíróság előtt előadhatja, mely fölött a bíróság végérvényesen határoz.
Az elmaradt vagy eltávozott esküdt azonnal a 38. §. rendelete szerint helyettesitendő.
35. §.
Megérkezvén a tárgyalás napja s órája, az ülés megnyitása előtt, de a közvádlónak s a vádlottnak s védőjének, ha ilyen van, valamint a szolgálatra berendelt esküdtszéki tagoknak, – kiknek névsora már legalább két nappal azelőtt mind a közvádlóval, mind a vádlottal elnökileg közöltetett – jelenlétükben a bíróság elnöke felolvassa a szolgálatra berendelt esküdszéki tagok neveit, hogy eképen mindannyinak jelenlétéről meggyőződjék.
36. §.
Ha a vádlott a tárgyalási napon meg nem jelen, és halasztás sem kéretik, vagy a kért megtagadtatik, s a vádlott a bíróság székhelyén vagy közelében tartózkodik, az elnök az ülést felfüggeszti s a vádlott elővezettetését elrendeli. Ha pedig a vádlott a székhelyen nincs jelen, valamint ha kiderül, hogy legyőzhetlen akadály gátolja a megjelenésben: a bíróság a tárgyalást alkalmas időre elhalasztja.
37. §.
Ha a vádlott nem található, annak előállítása a büntető eljárásnak határozatai szerint eszközlendő, s előkerültéig az eljárás felfüggesztetik.
38. §.
Ha a beérkezett esküdtszéki tagok nincsenek harminczhatan: akkor a megjelentek az esküdtszéki képességgel bíró helybeli egyének közül, szabad választás útján azonnal kiegészítik magukat.
A megválasztott esküdtnek a megválasztás azonnal tudtul adandó s a 34. §-ban kitett birság terhe alatt azonnal megjelenni köteles.
39. §.
Együttlévén a 36 esküdtszéki tag, mindegyiknek neve külön papírra felíratik, s ugyanazon egy edénybe vettetik.
40. §.
Az esküdszéki eljárásnál mind a vádlott, mind a közvádló azon joggal bir, hogy az esküdtszéki szolgálatra kijelölt 36 esküdtszéki tag sorából, mindegyik külön-külön 12 tagot visszavethet a nélkül, hogy ezen visszavetésnek okát adni köteles volna.
41. §.
Ez oly módon történik, hogy midőn az esküdszék[i] tagoknak a fentebbi 39. §. szerint egy edénybe vetett neveit a bíróság elnöke egymásután kihúzza, ugy a vádlott, minta közvádló minden kihúzott névnél megkérdeztetik: ha azon tag ellen, kinek neve épen kihúzatott, akar-ei visszayetési jogával élni?
42. §.
Ha 12 oly tagnak neve lett már kihúzva, kik ellen sem a közvádló, sem a vádlott visszavetési jogukkal nem éltek, e 12-ből fog alakulni az esküdtszék; ezért a nevek kihúzása mindaddig folytattatik, míg vagy ilyen 12 tag össze nem került, vagy míg visszavetési jogukat mind a közvádló, mind a vádlott teljesen kimerítették; ez utóbbi esetben ugyanis, midőn t. i.
mind a közvádló, mind a vádlott külön-külön 12 és így összesen 24 kihúzott tag ellen éltek már a visszavetési joggal, azon 12 tag, kiknek nevei az edényben maradtak, képezendik minden visszavetés nélkül az esküdtszéket.
43. §.
Midőn ugyanazon egy sajtóvétségért több vádlott fogatott perbe, valamennyi együttvéve vethet vissza csak 12 tagot, s ez iránt, hogy e jogot közösen, vagy egymás közt felosztva, miként gyakorolják, egymás közt értekezhetnek.
44. §.
Ha a közvádló nem akar visszavetési jogával élni, vagy midőn azt a teljes számíg (12-ig) ki nem meríti, szabadságában áll jogát a vádlottnak átengedni.
45. §.
Az esküdtszék tagjai tárgyalás előtt ezen esküt fogják letenni:
Esküszöm az élő Istenre, hogy a tárgyalás egész folyamára lelkiismeretesen figyelmezek, s félretévén kedvezést, félelmet, gyűlölséget és minden személyes tekinteteket, egyedül az előadandó vád és védelem egymáshoz mért erősségei és okai nyomán, saját belső meggyőződésem szerint, igazán, szabadon és becsületesen ítélek. Isten engem ugy segéljen.
46. §.
Minthogy megtörténhetik, hogy a megalakult esküdtszék 12 tagja közül a tárgyalás folytában valamelyik megbetegszik, az esküdtszéki határozat hozatalához pedig 12 tagnak együttléte múlhatlanul szükséges: joga leend a bíróság elnökének azon 12 tagon fölül, kikből a fentebbi §§. szerint az esküdtszék alakult, a többi vissza nem vetett tagokból még kettőt felesketni, s ezek ama 12 taggal együtt az egész tárgyaláson jelen leendenek, de a határozat hozatalában csak akkor vesznek részt, ha ama 12 tag közül valamelyik megbetegedettnek helyét pótolják.
Ha a visszavetés által a póttagok a berendelt esküdtek közül ki nem telnek: az esküdtek a 38. §. szerint választás útján határozzák meg a póttagokat.
47. §.
Az esküdtszék előtti tárgyalás nyilvános és szóbeli leend.
48. §.
A bíróság elnöke köteles azon esetre, ha eljárás közben tolmácsra lehetne szükség, alkalmas egyénről előre gondoskodni s ezt a tárgyalás megnyitása előtt arra megesketni, hogy tisztében lelkismeretesen fog eljárni.
49. §.
Szükséges lévén, hogy az esküdtek az ülés lefolyása alatt folytonosan szemmel tarthassák a vádlottat, hogy ne csak nyilatkozásait hallják, hanem azt is láthassák, mily hatással vannak reá a felhozott bizonyítékok: ez oknál fogva tárgyalás közben a bíróságtól, ügyvédektől, felektől és tanuktól, úgy a hallgatóságtól elkülönített helyen a vádlottal szemközt foglalnak helyet.
50. §.
A vádlott az esküdtszék előtt szabadon jelenik meg.
51. §.
A bírósággal szemközt korlátokkal elkülönített hely rendeltetik a hallgatók számára, kiknek a csendet zavarni semmi módon sem szabad.
52. §.
A bíróság elnökének tiszte lévén az egész eljárást vezetni s az ülésben a rendről gondoskodni, ennek fenntartására adott parancsai pontosan és nyomban teljesítendők.
53. §.
Védőjével tárgyalás közben a vádlott szabadon értekezhetik, csak akkor nem, midőn hozzá a bírák vagy az esküdtek, vagy a közvádló által kérdés intéztetik. Ha a vádlott vagy védője azt tartaná valamely kérdésről, hogy ezt hozzá nem kellett volna intézni, ez elleni kifogását megteheti.
54 §.
A tárgyalást a bíróság elnöke a vádlottnak kereszt- és vetetékneve, születéshelye, állapota és életkora iránti kérdésekkel nyitja meg. Ismeretlen tartózkodású vagy oly vádlott ellenében, ki külföldön lakik vagy tartózkodik, kikiáltás használtatik.
55. §.
A megkezdett tárgyalás a 67. §-ban érintett esetet kivéve idegen ügygyel félbe nem szakítható.
Az elnök azonban a közreműködő személyek kipihenése vagy a bizonyítékoknak nyomban való előállítása végett felfüggesztheti az ülést.
Ha a tárgyalás egy napon be nem végezhető, a következő napokon szakadatlanul folytattatik. Ünnep vagy vasárnapon csak ha szükséges, az azt követő napon azonban tekintet nélkül arra, ünnep-e vagy köznap, mindenesetre folytattatik a tárgyalás.
56. §.
A bíróság a már megkezdett tárgyalás elnapolását is elrendelheti:
a) ha a bírói vagy vádlói személyzetre nézve nyomban el nem hárítható akadály áll elő;
b) ha a szükséges bizonyítékok felvétele rögtön nem teljesíthetö, vonatkozzék bár az új vagy már korábban előkerült tényekre vagy bizonyítékokra (29. és 68. §§.);
c) ha a védő a nélkül, hogy a védelemről kellőleg gondoskodott volna, kimarad, vagy úgy megbetegszik, hogy az ülésből a bizonyítékok felvétele előtt el kell távoznia, vagy ezen időpont előtt az elnök engedelme nélkül eltávozik és a vád tárgya oly büntetésre méltó cselekvény, melynek elítélésénél a védelem törvény szerint szükséges, (bűnt. perrendt. 213. §.); más büntetésre méltó cselekvény esetében, csak ha a vádlott az elnapolást kívánja s e kívánatot a közvádló meghallgatása után a bíróság alaposnak találja;
d) ha a vádlott az ülésből az elnök engedelme nélkül a bizonyítékok felvétele előtt eltávozik és rögtön elő nem vezettethető, vagy azon időpont előtt ugy megbetegszik, hogy az
d) ha a vádlott az ülésből az elnök engedelme nélkül a bizonyítékok felvétele előtt eltávozik és rögtön elő nem vezettethető, vagy azon időpont előtt ugy megbetegszik, hogy az