Haszonmaximalizálás az ír háziorvosi rendelőkben

Ezen a ponton szeretnék néhány feltételezést és egyszerűsítést bemutatni, melyet az elemzés során használtam fel. Elsőként az orvosra, mint haszonmaximalizáló egyénre tekintettem, amely azt jelenti, hogy bevételeit maximalizálni szeretné, egyidejűleg munkaráfordítását a lehető legalacsonyabb szintre szeretné lecsökkenteni. Elemzésem során a 25-64 év közötti egyéneket vontam be, így elemzésem eredményei is ezen korúak körében lesznek érvényesek. A betegek rendelőtől mért távolságát Dublinon belüli és Dublinon kívüli betegekre osztottam, a finanszírozási táblázatban használt A,B,C,D,E jelölések esetén az A,B,C betűk a Dublinon belüli távolságokat jelölik, a D,E betűk a Dublinon kívüli távolságokat jelölik. A különböző változók (nem, kor és lakhely távolsága a rendelőtől) látogatásra befolyásolt hatását egyenlőnek tekintettem.

Ahhoz, hogy a maximális hasznosságot jelentő betegek kategóriáját megismerjük egy háziorvos esetén, az új regisztrált beteggel együtt járó munkaráfordítás várható növekményét kell a finanszírozás növekményével összevetni, hiszen a haszonmaximalizáló háziorvos a munkaráfordítását a legalacsonyabbra kívánja csökkenteni, míg a bevételeit maximalizálni szeretné. Ehhez elsőként a finanszírozási táblát tekintettem, majd a korcsoportok, nemek és lakhely szerinti látogatásszám növekményét bemutató táblát, utolsó lépésként pedig a két táblázatot vetettem össze, és kaptam meg a hasznomaximalizáló táblázatot.

A finanszírozást tekintve egy újabb táblázatot állítottam össze a vizsgálathoz, amelyben megnéztem, hogyan változik a nem, életkor, valamint a lakhely szerint a Medical Cardos betegek ellátásából adódó finanszírozás. Ebben az esetben a rendelő betegei között legnagyobb számban előforduló 25-34 év közötti, 3-5 mérföldre lakó nők csoportját tekintettem bázisnak. A többi csoport esetén megvizsgáltam, hogy ennek a csoportnak a finanszírozásához képest mekkora a finanszírozás növekménye illetve csökkenése.

109

22.táblázat: A finanszírozás változása nem, kor és lakhely szerint

Dublin Dublinon kívül

A B C D E

0-3 mérföld 3-5 mérföld 5-7 mérföld 7-10 mérföld

10 mérföldnél távolabb

Életkor Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő

25-34 -39% -2% -37% 0 -33% 3% -30% 6% -26% 10%

34-44 19% 30% 24% 35% 32% 43% 40% 51% 49% 60%

45-54 25% 39% 40% 54% 61% 75% 83% 97% 110% 124%

45-64 36% 50% 51% 66% 74% 88% 96% 111% 124% 138%

Forrás: Saját összeállítás

A következő lépésben a 9. fejezetben kapott eredményeket használtam fel, amely alapján megállapítottam, hogy a korábban említett leggyakoribb betegcsoport (25-34 év közötti, Dublinban lakó nők) várható látogatásához képest hogyan változik a várható látogatások száma egy éven belül a kor, nem és lakóhely szerint. Mivel az általam használt kérdőívben 4 korcsoportra bontottam a megkérdezetteket, így a látogatások átlagos változását bemutató táblázatban is 4 korcsoportot, a 25-34 év, a 35-44 év, a 45-54 év és az 55-64 év közöttiek csoportját határoztam meg. Kérdőívemben a lakhelyet Dublin (a finanszírozási táblában A,B,C) és Dublinon kívüli (finanszírozási táblában D,E) kategóriákra bontottam, így az éves látogatások számának változását is a lakhely szempontjából Dublinon belüli és Dublinon kívüli lakosok csoportjára vizsgáltam.

23.táblázat: Éves látogatások várható számának változása

Férfiak Nők

Korcsoport Dublin Dublinon kivül Dublin Dublinon kivül

25-34 -10% -3% 0 7%

35-44 -14% -7% -4% 3%

45-54 -18% -11% -8% -1%

55-64 -20% -13% -10% -3%

Forrás: Saját kutatás

110

Utolsó lépésként az előbbi két táblázat adatait használtam fel ahhoz, hogy megnézzem, hogy a finanszírozás növekedése és a látogatások számának növekedése hogyan viszonyul egymáshoz. Ehhez a megfelelő finanszírozás változásból a látogatás százalékos változását vontam ki. Ebből a következő táblázatot kaptam, amely megmutatja, hogy az egyes csoportok esetén a háziorvos öszességében milyen hasznosság növekedéssel illetve csökkenéssel számolhat a legnépesebb betegcsoporthoz képest.

24.táblázat: Az ír háziorvosok hasznának változása a finanszírozás és a látogatás növekményének különbségében

A B C D E

0-3 mérföld 3-5 mérföld 5-7 mérföld 7-10 mérföld

10 mérföldnél távolabb

Életkor Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő

25-34 -29% -2% -27% 0 -23% 3% -27% -1% -23% 3%

35-44 33% 34% 38% 39% 46% 47% 46% 48% 56% 57%

45-54 43% 47% 58% 62% 80% 84% 94% 98% 121% 125%

55-64 56% 61% 72% 76% 94% 99% 109% 113% 137% 141%

Forrás: Saját kutatás

Erdeményeim azt mutatják, hogy az orvos szempontjából a 10 mérföldnél távolabb lakó 55-64 év közötti nők esetén számolhat a háziorvos a legnagyobb hasznosság növekménnyel, ugyan a látogatások száma várhatóan csak 3 %-kal csökken a leggyakoribb betegcsoporthoz képest (25-34 éves, 3-5 mérföldre lakó nők csportja) de a csoport finanszírozása pedig 138 %-kal növekszik a leggyakoribb betegcsoport finanszírozásához képest. A háziorvos szempontjából a 0-3 mérföldre lakó, 25-34 év közötti férfiak esetén jár a legrosszabbul, hiszen esetükben 29

%-os hasznosság csökkenéssel kell számolni a leggyakoribb betegcsoporthoz képest. A 25-34 éves korosztályban minden lakhely esetében azt az eredményt kaptam, hogy egy újabb nő regisztrálása a praxisba jobban megéri a hasznosság szempontjából a háziorvosnak, mint egy újabb férfi regisztrálása. A 35-44 év, a 45-54 év és a 55-64 év közöttiek esetén kicsi a férfiak és nők között a hasznosságok növekedésének a különbsége, bár minden esetben a női paciensek regisztrálásából adódó hasznosság növekedés magasabb, mint a férfiak esetén, annak ellenére, hogy a nők között a várható látogatás kisebb mértékben csökken, mint a férfiak esetén, ugyanakkor a finanszírozás növekmény magasabb a nők esetén.

111 10. Önálló, újszerű eredmények

Dolgozatomban Írország egyedi egészségügyi rendszerét tanulmányoztam, melyben egymás mellett létezik a privát és az államilag biztosított ingyenes ellátás. Az ellátás ingyenessége a család jövedelmi helyzetétől illetve a szolgáltatástól függhet (például ingyenes a terhesgondozás, a gyerekek oltása és egyes szűrővizsgálatok is). Jövedelmi helyzet alapján jogosult lehet a család az ingyenes háziorvosi szolgáltatást biztosító GP Visit Cardra vagy még alacsonyabb egy főre eső jövedelem esetén a Medical Cardra, mely a háziorvosi ellátást és a gyógyszereket is ingyenesen fedezi. Sok esetben teljesen egymás mellett létezik a privát és az ingyenes ellátás, például ugyanannál a háziorvosnál történik az ingyenes és a fizetős (privát) ellátást igénybe vevők ellátása is.

Nem szabad elfelejteni ugyanakkor, hogy a Medical Carddal vagy GP Visit Carddal rendelkező betegek látogatási szokásai sem egyformák. Kutatásaim során megvizsgáltam, hogy nem, kor, lakhely szerint hogyan változik az egy év alatt várható látogatások száma.

Eredményeim azt mutatják, hogy a Dublinon kívül lakó, 25-34 év közötti nők esetén kell a legnagyobb látogatásszámra számítani, esetükben átlagosan 6,52 alkalom az éves várható látogatásszám. A legalacsonyabb háziorvosi megjelenés a Dublinban lakó, 55-64 év közötti férfiak esetén várható, esetükben 4,84 alkalom a várható éves megjelenésszám.

A háziorvosnak fizetendő fejkvóta a beteg neme, kora és lakhelye rendelőtől mért távolsága szeint változik. A lakhely bevonása a finanszírozási rendszerbe meglepő lehet elsőre, de a rendszer két okból is figyelembe veszi a távolságot: a háziorvosoknak Írországban szerződés szerint a háziorvoshoz bejelentkezett betegek részére szükség esetén felmerülő otthoni ápolást is biztosítaniuk kell, másrészt a rendszer honorálja a háziorvos többlet munkáját, ami nem a körzetébe tartozó betegek ellátása kapcsán merül fel. Az ír háziorvosok ugyanakkor gyakorlatilag nem foglakoznak olyan orvosi munkával, amelynek során az otthonaikban fekvő betegeket kellene ellátniuk, a betegek ellátása a rendelőkben vagy sürgős esetben a kórházak sürgősségi osztályán történik. A finanszírozással kapcsolatban néhány érdekességet figyeltem meg. A férfiak után fizetett térítés egyedül a 4 év alattiak esetén magasabb, mint a nők utáni térítés. Az 5-15 év közöttiek esetén a férfiak és nő közötti finanszírozás közel azonos, viszont az idősebbek között már a nők esetén lényegesen magasabb a térítés. A távolság szerint folyamatosan növekszik a térítés nagysága is. A férfiak esetén a 4 év alattiak után fizetett térítés magasabb, mint az 5-15 évesek után fizetett, valamint magasabb a 16-44 évesek után fizetettnél is. A nők esetén csupán az 5-15 éves kategóriánál

112

magasabb a 4 év alattiak után fizetett térítés, esetükben a 16-44 év közöttiekre már magasabb a térítés. Ezeket az adatokat használtam fel, hogy megállapítsam, hogy a haszonmaximalizáló háziorvos milyen hasznosság növekedéssel számolhat egy újabb beteg regisztrálása során.

Ennek a modellnek a segítségével a háziorvos meg tudja ítélni, hogy az adott újabb beteg regisztrálásával mennyivel növekszik a várható látogatásszám és ezzel együtt az ő munkaráfordítása, valamint az ismert finanszírozási adatok segítségével tudja, hogy a finanszírozásában milyen változás várható. A betegek látogatási szokásai, valamint a finanszírozás változásának arányaiból meg tudtam határozni a háziorvos haszonváltozását egy újabb páciens regisztrációja során. A háziorvos hasznának változását a legnépesebb betegcsoporthoz viszonyítottam⁷¹. A legnépesebb betegcsoport a 25-34 év közötti, 3-5 mérföldre lakó nők csoportja volt. Erdeményeim azt mutatják, hogy az orvos szempontjából a 10 mérföldnél távolabb lakó 55-64 év közötti nők esetén számolhat a háziorvos a legnagyobb hasznosság növekménnyel, ugyan a látogatások száma várhatóan csak 3 %-kal csökken a leggyakoribb betegcsoporthoz képest (25-34 éves, 3-5 mérföldre lakó nők csoportja), de a csoport finanszírozás pedig 138 %-kal növekszik a leggyakoribb betegcsoport finanszírozásához képest. A háziorvos a 0-3 mérföldre lakó, 25-34 év közötti férfiak esetén jár a legrosszabbul, hiszen esetükben 29 %-os hasznosság csökkenéssel kell számolni a leggyakoribb betegcsoporthoz képest. A 25-34 éves korosztályban minden lakhely esetében azt az eredményt kaptam, hogy egy újabb nő regisztrálása a praxisba jobban megéri, a hasznosság szempontjából a háziorvosnak, mint egy újabb férfi regisztrálása. A 35-44 év, a 45-54 év és a 55-64 év közöttiek esetén kicsi a férfiak és nők között a hasznosságok növekedésének a különbsége, bár minden esetben a női paciensek regisztrálásából adódó hasznosság növekedés magasabb, mint a férfiak esetén, annak ellenére, hogy a nők között a várható látogatás kisebb mértékben csökken, mint a férfiak esetén, ugyanakkor a finanszírozás növekmény magasabb a nők esetén.

Dolgozatom során Magyarország és Írország egészségügyi rendszerét is összehasonlítottam makrogazdasági adatok alapján valamint az Írországban élő magyarok segítségével is elvégeztem az összehasonlítást. Ők azok, akik az egészségügyi ellátó rendszert össze tudják valósan hasonlítani, hiszen sok esetben a külföldön élő magyarok mind a mai napig párhuzamosan használják a két ország egészségügyi szolgáltatásait. A kutatás során megismerhettem a motivációkat, amely a hazai illetve külföldi egészségügyi szolgáltatás választását befolyásolják.

71 A dublini magyar háziorvosi rendelő betegadatai alapján

113

Ezek alapján A H1 hipotézis nem igazolódott be, de elemzéseim alapján az állítás ellentéte bizonyosodott be, amely alapján tézist fogalmaztam meg.

T1. Írország határozottan jobban teljesített makrogazdasági és egészségügyi mutatókban is, mint Magyarország, mégis az Írországban élő magyarok sok esetben hazájukban kívánták igénybe venni az egészségügyi szolgáltatásokat.

T1. Ireland achieved better results in the indicators of makroeconomy and health system than Hungary but in many cases the hungarians who have lived in Ireland wanted to take health services in their country rather than in Ireland.

Feltételezésem volt, hogy a makrogazdasági adatok alapján (pl. egy főre jutó egészségügyi kiadások alapján) jobb rendszert az egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevők is jobbnak értékelnek, érzik annak előnyeit, jó oldalait. Az alkoholfogyasztás és az egy főre jutó orvosok száma tekintetében minimális a különbség a két ország között. Sokkal magasabb Magyarországon az egy főre jutó éves orvosi konzultációk száma valamint az egy évben egy orvosra jutó konzultációk száma. Ezek a betegek szempontjából mindenképpen pozitívumot jelentenek, de nagyban növelik az orvosok leterheltségét. Az MRI valamint a CT vizsgálatok számában Magyarország megelőzi Írországot, annak ellenére, hogy Írországban az MRI és CT gépek száma meghaladja a magyarországi gépek számát. A népesség egészségi állapotát tükröző mutatók (születéskor várható élettartam, egészségben eltöltött várható évek száma, elhalálozások kardiovaszkuláris betegségek következtében, elhalálozások rákos megbetegedések következtében, csecsemőhalandóság) esetén jelentősen jobban áll Írország, mint Magyarország. Az egészséget befolyásoló tényezők legtöbbje esetén (dohányzás, napi gyümölcsfogyasztás, lakosság elhízottsága) nem tapasztalható nagy eltérés a két ország között. Ki kell emelni a napi zöldségfogyasztást, amely esetén Írország sokkal jobban teljesít, mint Magyarország, hiszen lakosságának 95,4 %-a fogyaszt napi rendszerességgel zöldséget, míg Magyarországon csupán a lakosság 49%-a. A légszennyezettség is sokkal komolyabb probléma Magyarországon, mint Írországban. Írországban a lakosság 18%-a, míg Magyarországon a lakosság 33%-a él légszennyezett területen. Írországban mind a GDP arányos egészségügyi kiadások, mind az egy főre eső egészségügyi kiadások sokkal magasabbak, mint Magyarországon. Írországban az egy főre jutó egészségügyi kiadások értéke több, mint háromszorosa a magyarországi kiadásoknak. Az adatok azt mutatják, hogy az írek jobb egészségnek örvendnek, mint a magyarok, várható élettartamuk is hosszabb.

114

Ezen adatok után meglepő volt számomra, hogy a magyarok sok esetben mégis jobban preferálják a magyarországi egészségügyi szolgáltatásokat. Árulkodó eredmény volt kutatásom során, hogy az Írországban élő magyarok között végzett kérdőíves kutatásom során a megkérdezettek egyharmada (34%) rendelkezik Írországon kívül hazájában társadalombiztosítással, ami igen magas arány. Közülük 39% tudatosan tartja fenn hazájában biztosítását, hogy hozzáférhessen az egészségügyi ellátásokhoz, habár tisztában van azzal, hogy az Európai Unióban mindenki csak egy és csakis egy helyen rendelkezhet biztosítással.

49 % nem intézkedett a biztosítási viszonyának rendezésével kapcsolatban. Ők azok, akik nem is fizetik a magyar társadalombiztosító felé az egészségügyi szolgáltatási járulékot, valamint nem is jelentették be külföldi társadalombiztosítási viszonyukat. Nem meglepő tehát, hogy ők azok, akik a magyar társadalombiztosító ellenőrzésekor az elmaradt (akár több évre szóló) egészségügyi szolgáltatási járulékról kaphatnak számlát. A kettős biztosítással rendelkezők közül 12% amiatt tartja fenn hazájában is a biztosítási viszonyát, mivel nincs tisztában az ír biztosítási viszonyával és úgy gondolja, hogy bármilyen komolyabb egészségügyi ellátás nagy költséget jelentene számára Írországban, így inkább hazájában venné igénybe az orvosi szolgáltatásokat. Kutatásaim során azt tapasztaltam, hogy a fogorvosi ellátást vették igénybe a legtöbb esetben hazájukban az Írországban élő magyarok, a megkérdezettek több, mint fele (55%) igénybe vette már azóta, hogy Írországba költözött. A második leggyakoribb egészségügyi szolgáltatás a nőgyógyászat volt (26%), amelyet az Írországban élő magyarok igénybe vesznek hazájukban. A motivációk eltérőek a különböző ellátások esetén. Fogorvosi ellátás területén egyértelműen az ár dominál, hiszen sokkal olcsóbb a magyarországi ellátás, mint az írországi⁷². A nőgyógyászati ellátások terén az árnak kisebb szerepe van, a hozzáférhetőség (Írországban igen korlátozottan férhető hozzá a privát nőgyógyászati ellátás), valamint a megszokás, ami dominál ebben az esetben. Az egyéb kezelések, vizsgálatok tekintetében az ellátásokhoz való hozzáférhetőség, az Írországban tapasztalható állami egészségügyi szolgáltatások esetén tapasztalható hosszú várólisták elkerülése a döntő.

72 Írországban a fogtömés 80-100 euróba kerül, míg Magyarországon 6 000 - 8 000 Ft (20-25 euró) a jellemző ár

115

A H2 hipotézist sikerült bizonyítanom, mely alapján megfogalmaztam tézisemet.

T2. A háziorvosi szolgáltatások igénybevételét elsősorban az egészségügyi rendszer (fizetős – ingyenesség) határozza meg.

T2: The recourse of GP services are mostly determined by the health sysytem ( free or chargeable).

Írország egészségügyi rendszeréből adódóan kutatásom során szerencsés helyzetben voltam, hiszen az írországi egészségügyi rendszer érdekessége, hogy a privát és az ingyenes állami ellátás egymás mellett, sokszor azonos épületen belül történik. A háziorvosoknál a privát fizetős betegek és a Medical Carddal vagy GP Visit Carddal rendelkező betegek ugyanott, ugyanakkor vehetik igénybe az ellátást. A kórházak esetén gyakran azonos orvosok nyújtják a privát és az állami ingyenes ellátást, bár a kórházak esetén a két csoport ellátása területileg elkülönül. A privát ellátás így nem is az orvosi ellátás színvonalában mutatkozik meg, hanem gyakorta a kórházi szakellátáshoz való hozzáférésben (egy-egy szakellátáshoz nem ritka, hogy 3-4 hónapot, de akár 1 évet is kell várni az állami ingyenes ellátásban, míg ugyanehhez az ellátáshoz privát rendszeren belül néhány héten belül hozzá lehet férni) illetve a kiszolgálás körülményeiben (például az ágyszám a kórházi szobákban). A rendszerből adódóan nem meglepő így, hogy kiterjedt magánbiztosítói szolgáltatás közül választhatnak az emberek Írországban, hiszen a privát kórházi ellátást sok esetben (például nagyobb műtétek, hosszas kezelések esetén) kizárólag magánbiztosítással rendelkezők vehetik igénybe.

Kérdőíves kutatásom során rákérdeztem a háziorvos látogatás számára az elmúlt évben, valamint a Medical Card vagy GP Visit Card meglétére is. A táblázatból jól látszik, hogy a Medical Carddal vagy GP Visit Carddal nem rendelkezők 30%-a nem kereste fel háziorvosát az elmúlt évben. Ez az arány a Medical Carddal rendelkezők körében 8% volt.

Meglepő eredmény volt számomra, hogy a GP Visit Carddal rendelkezők 29%-a nem kereste fel háziorvosát az elmúlt évben, és ebben a tekintetben a Medical Carddal nem rendelkezőkhöz mutatott nagyobb hasonlóságot, nem pedig a Medical Cardos betegekhez. Az egy alkalmat megjelölők aránya mindhárom csoportban azonos volt (21%, 24%, 21%). A háziorvost sűrűbben felkeresők (2 vagy több alkalom) esetén már látható a Medical Carddal és a GP Visit Carddal rendelkezők gyakoribb látogatása (kivéve a GP Visit Carddal rendelkezők esetén az 5-8 alkalom). A Medical Carddal és GP Visit Carddal

116

rendelkezők között nagyjából duplája azok aránya, akik 9 alkalomnál többször felkeresték háziorvosukat, a Medical Carddal vagy GP Visit Carddal nem rendelkezőkhöz képest.

Az állam által jövedelmük alapján támogatottak (Medical Carddal vagy GP Visit Carddal rendelkezők) látogatása a dublini magyar rendelő látogatottsági adatai alapján is nagy különbséget mutat. Az ingyenes ellátásra jogosultak átlagosan háromszor több alkalommal keresik fel a háziorvosukat (átlagosan 6 alkalom évente), mint azok a privát betegek, akiknek minden alkalommal vizitdíjat kell fizetniük (átlagosan 2 alkalom évente). A rendelőben regisztrált Medical Carddal vagy GP Visit Carddal rendelkező betegek 57 %-a felkeresi a rendelőt egy év alatt, míg a regisztrált privát betegek közül csupán 38%-a jelenik meg a rendelésen egy év alatt.

A H3 hipotézis nem igazolódott, de elemzéseim alapján az állítás ellentéte bizonyosodott be, amely alapján tézist fogalmaztam meg.

T3. Az Írországban élő magyarok különböznek az Írországban élő írektől az egészségügyi szolgáltatások igénybevételében, mely különbözőségnek elsősorban a jövedelmi és életkörülmények, valamint a kulturális különbségek az alapjai.

T3: In regards of recourse of health services the Hungarians who have been living in Ireland are different from the irish residents of Ireland. Mostly these distinctions are based on the differences of incomes, cultures and life circumstances.

Mint korábban bemutattam, a háziorvos látogatás éves számát elsődlegesen a Medical Card vagy GP Visit Card megléte befolyásolta. Tehát azt vizsgáltam meg, hogy a magyarok milyen arányban rendelkeznek Medical Carddal és GP Visit Carddal Írország teljes lakosságához képest. Kutatásaim azt mutatták, hogy a magyarok 31 %-a rendelkezik Medical Carddal, 14 %-a GP Visit Carddal, 55 % pedig sem Medical Carddal, sem GP Visit Carddal nem rendelkezik. Írország teljes lakosságát tekintve 39% rendelkezik Medical Carddal, míg 3% rendelkezik GP Visit Carddal, 58% pedig sem Medical Carddal, sem GP Visit Carddal nem rendelkezik (Health in Ireland, Key Trends 2014). A magyarok között tehát valamivel alacsonyabb a Medical Carddal rendelkezők aránya, míg a GP Visit Carddal rendelkezők aránya lényegesen magasabb (több, mint 10 %-kal), mint az a teljes Írországi lakosság körében. A GP Visit Card esetén tapasztalható nagy különbséget két tényező okozhatja.

Egyrészt a magyar munkavállalók közül a többség családdal és munkavállalás céljából érkezik Írországba, így nagy eséllyel megszerzik a jogosultságot a GP Visit Cardra, hiszen

117

munkával rendelkeznek, viszont a családméret alapján az egy főre eső jövedelmük alacsonyabb. A másik tényező a munkavállalás és a bérek területén kereshető. Írországban a magyar munkavállalók nagy számát találjuk meg az idegenforgalom és vendéglátás terén.

Ezen a területen ír viszonylatban átlagos vagy valamivel az alatti keresetre lehet számítani, így logikus, hogy az ott dolgozók nagy százaléka a kereset alapján jogosultságot szerez az ingyenes háziorvosi ellátást biztosító GP Visit Cardra. Általában aki munkával rendelkezik, az a Medical Cardra nem szerez jogosultságot.

A H4 hipotézis nem igazolódott, ugyanakkor a hipotézis ellenkezője bizonyult igaznak, mely alapján megfogalmaztam tézisemet.

T4. Az Európai Unió egészségügyi szabályozása az Írországban élő magyarok számára nem átlátható, nincs megfelelő ismeretük róla, így sok esetben az információk hiánya miatt nem is tudják az uniós szabályozást megfelelően betartani, alkalmazni.

T4: The regulations of health system of EU is not clear for the Hungarian residents of Ireland so in many cases the lack of informations cause problems and they cannot be applied and kept by them.

Saját kutatásom alapján a külföldön dolgozókat leggyakrabban foglalkoztató kérdések a szociális és egészségügyi területtel kapcsolatban a következő kérdések köré csoportosulnak:

 Egészségügyi- és szociális rendszer illetve a társadalombiztosítás a munkavállalás országában.

 A külföldön élők magyarországi (illetve más uniós országbeli) egészségügyi ellátásának lehetőségei, szabályos illetve szabálytalan lehetőségek.

 A külföldön élők magyarországi (illetve más uniós országbeli) egészségügyi ellátásának lehetőségei, szabályos illetve szabálytalan lehetőségek.

In document Írországban élő magyarok orvosi ellátása (Pldal 109-123)