7. Magyarország és Írország egészségügyi rendszerének összehasonlítása makrogazdasági mutatók alapján makrogazdasági mutatók alapján
10.1 A kutatás eredményeinek gyakorlati alkalmazhatósága
A kutatás során vizsgált ír egészségügyi rendszer sajátossága miatt egyszerre vizsgálhattam a magán és állami („ingyenes”) ellátás jellemzőit. A kétfajta rendszer az ellátásra és az igénybevételre is hatással van, így mindkét oldalról megfigyelhettem a különbségeket. A betegek egészségügyi szolgáltatások igénybevételét befolyásoló tényezőket is vizsgáltam, ezáltal meg tudtam azt határozni, hogy mely összetevők azok, amelyek elsődlegesen a többszöri háziorvosi látogatáshoz vezetnek, és esetenként feleslegesen terhelhetik az orvosokat.
Kutatásom eredményei a különböző egészségügyi rendszerek közti különbségek megértését segítik, de akár a rendszerek átalakításához, jobbá tételéhez is hozzá segíthetik a döntéshozókat. A rendszerek különbözőségeit egyaránt a betegek és az orvosok szemszögéből is megérthetjük, megismerhetjük, így a döntéseket mindkét fél szemszögéből elemezhetjük.
Kutatásom során igen fontos terület volt az Európai Unió egészségügyet érintő szabályozásának és ennek gyakorlati alkalmazhatóságának a kutatása is. Az orvosok számára az Európai Unió teremtette meg a lehetőséget, hogy más tagországban vállalhassanak munkát és külföldön is elismerjék diplomájukat. Kutatásom területén Írországban is számos magyar orvos dolgozik, több közülük egyéni saját praxissal rendelkezik. Egy magyar rendelő működését és helyzetét részletesen is megvizsgálhattam, és ennek köszönhetően azt is kutatni tudtam, hogy ennek a magyar rendelőnek a betegei között milyen arányban vannak jelen az Írországban élő magyarok, valamint melyek a befolyásoló tényezők a betegek számára, mikor ezt a magyar rendelőt felkeresik. Ez a kutatás, valamint egy Írországban működő magyar háziorvosi praxis lehetőségeinek, működésének bemutatása igen hasznos lehet az uniós szabályozások kialakításakor, fejlesztésekor, valamint hozzásegítheti a külföldi munkakezdésen, vállalkozáson gondolkodó magyarokat, hogy egy működő példát látva európai szinten is gondolhassanak vállalkozásuk működtetésére.
Európa más tagállamaiban élő magyarok (így az írországi magyarok is) azok, akik valóban használni tudják az egészségügy területén az uniós vívmányokat, szabályozásokat.
Eredményeim egyértelműen rámutatnak arra, hogy mely területek azok, amelyek az egészségügy területén az Európai Unióban megfelelően, valamint kevéssé hatékonyan működnek, mely területen van szükség csupán többlet információra és mely terület az, ahol a szabályozás nem hatékony, így ennek a változtatására van szükség.
123 10.2 További kutatási irányok
Érdekes és hasznos lehet a további kutatások során az Írországban élő egyéb nemzetek állampolgárainak (például lengyelek, litvánok) egészségügyi szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos magatartását vizsgálni. Ennek során megfigyelhető lenne, hogy más nemzetek esetén tapasztalható-e eltérés a magyarokhoz képest vagy más nemzetek is a magyarokhoz hasonló magatartást mutatnak és inkább az írek azok, akik elétérést mutatnak a külföldiekhez képest az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele esetén. Vannak olyan nemzetek, amelynek állampolgárai olyan nagy számban fordulnak elő (például a lengyelek), hogy komplett szakorvosi ellátást nyújtó klinikákat hoztak létre. Érdekes lehet ennek a klinikának a szolgáltatásait valamint betegeit megvizsgálni, hogy mi az, ami motiválja a betegeket a szolgáltatások igénybevételére, valamint milyen arányban szerepelnek a betegek között a különböző nemzetek állampolgárai, valamint írek is igénybe veszik-e a szolgáltatásaikat.
Kutatásom időszaka során is történt néhány változás, főként az ország gazdasági helyzetében, mely változások természetesen az emberek egészségügyi szolgáltatások igénybevételére is hatással voltak, valamint az ellátást nyújtó orvosokat is érintették. De talán az egészségügyi rendszert érintő legnagyobb változás éppen ezekben a naapokban történik Írországban. A ír kormány többszöri próbálkozás után, 2015. júliusától kezdte bevezetni a 6 éven aluli gyermekek ingyenes háziorvosi ellátást, amelyet tervei szerint később az egész lakosságra ki szeretne terjeszteni. A lakosság részéről nagy várakozás előzte meg ennek a változtatásnak a bevezetését, ám a háziorvosok kétkedéssel fogadták az új rendszert.
Bonyolítja a helyzetet, hogy a háziorvosok Írországban privát praxisként működnek, akik a különböző állami ellátásokra külön-külön szerződéssel rendelkeznek. Így a 6 éven aluli gyerekek ellátására is külön szerződést kell kötnie az államnak a háziorvosokkal, akik közül sokan még mindig nem kötötték meg a szerződést, sőt egyes régiókban a háziorvosok összefogva nem hajlandóak megkötni az új szerződést az állammal. Ezáltal érdekes lehet, hogy ez a rendszer képes lesz-e működni, valamint hogyan változtatja meg a 6 éven aluliak egészségügyi szolgáltatások igénybevételét, valamint az orvosok képesek lesznek-e ellátni az előrejelzések szerint megnövekvő forgalmat.
124 11 Felhasznált irodalom
Allin, S. – Mossialos, E. – McKee, M. – Holland, W. (2004): Making decisions on public health: A review of eight countries. European Observatory on Health Systems and Policies.
Babbie, E. (2004): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata (The Practice of Social Research), Balassi Kiadó, Budapest
Balázs P. (2006): Egészségügyi rendszerek nemzetközi összehasonlítása, Egészségügyi gazdasági Szemle. 43. évf. 5. szám, p.14-19.
Balázs P. (2005): Migrációs hatások leképeződése a magyar orvostársadalomban, Informatika és Menedzsment az Egészségügyben. 4. évf. 2. sz. 5–10. old.
Balázs P. (1998): Gazdaság és politika az egészségbiztosításban, Egészségügyi Gazdasági Szemle, 36 (2), p. 180-193.
Barigozzi, F. (2001): The Public-Private Mix in Health Insurance, Rivista di Politica Economica, 91.évf. 4-5. szám 227-258.
Boncz I. (2012): Egészségügyi finanszírozási, menedzsment és minőségbiztosítási alapismeretek, Medicina Kiadó, Budapest
Boncz I. (2002): Magán egészségbiztosítások az Európai Unió tagországaiban, Egészségügyi gazdasági szemle, 40. évf. 3. sz. p. 292-301.
Boncz I. (2001): A magán- és közkiadások aránya az egészségügyi finanszírozásban nemzetközi összehasonlítások alapján, Egészségügyi Gazdasági Szemle 39. évf. 5. szám 420 – 427
Borbás I., Kincses Gy. (2007): Egészségügyi rendszerek az Európai Unió régi tagállamaiban, Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet, Budapest
Boslaugh, S. E. (2013): Health Care Systems Around the World: A Comparative Guide, SAGE Publications
Chikán A. (2003): Vállalatgazdaságtan, AULA kiadó, Budapest
Costa-Font, J., Rovira J. (2005): Why some People Go Private and Others do Not: Supplementary Health Insurance in Spain. In: Public Finance and Management 5. (4). p.523-43.
Culyer, A. J., Wagstaff, A. (1993): Equity and Equality in Health and Health Care. In: Journal of Health Economics, 12, p. 431-457.
Dahlgren, G., Whitehead, M. (1991): Policies and Strategies to Promote Social Equity in Health.
Stockholm, Sweden: Institute for Futures Studies
Dockery, DW., Pope CA. (1994): Acute Respiratory Effects of Particulate Air Pollution Annual Review Public Health, 1994, Vol. 15; 107-132
Folland, S., Goodman, A., Stano, M. (2001): The economics of health and health care. Prenitence Hall
125
Fülöp R. (2003): Teljesítményfinanszírozás, avagy a finanszírozási rendszer feszültségei In:
Egészségügyi Gazdasági Szemle 41. évf. 5.sz. 39-43
Gidai E. (2007): Az egészségi állapot és a jövedelmi viszonyok kölcsönkapcsolata az EU országaiban.
Magyar Tudomány, 2007/9, 1145. p.
Gulácsi L. (2011): Egészség-gazdaságtan, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest
Gulácsi L., Oesterle, A. (2008): A magánbiztosítás szerepe Ausztriában – egészségügy. In:
Egészségügyi gazdasági szemle. 46. évf. 2. sz. p. 13-15.
Gulácsi L. (2000): Minőségfejlesztés az egészségügyben, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest
Hajós R. Z. (2006): Az ír csoda. Írország gazdasági fejlődése a függetlenné válástól napjainkig, Európai műhelytanulmányok
Heikkinen, RL. (2002): Growing Older – Staying Well Aging and physical activity in everyday life WHO Ageing and Health Program
Heimer-Wagner,P., Köck, C. (1999): Az egészségügyi intézmények menedzsmentje, Budapest, Perfekt Pénzügyi Szakoktató és Kiadó Rt.
Hooper L. et al. (2003): Reduced or modified dietary fat for preventing cardiovascular disease, Cochrane Database of Systematic Review
Horváth Z. (2007): Kézikönyv az Európai Unióról, HVG-Orac Kiadó, Budapest
Hu F et al. (2000): Prospective study of major dietary patterns and risk of coronary heart disease in men American Journal of Clinical Nutrition, 72: 912-921
Hunyadi L., Vita L. (2005): Statisztika Közgazdászoknak. KSH Budapest
Hurd, M., McGarry, K. (1997): Medical Insurance and the Use of Health Care Services by the Elderly.
Journal of Health Economics, 16 (2), 129-154.
Jepson, G. (2001): “How Do Primary Care Systems Compare Across Western Europe?” The Pharmaceutical Journal, Vol. 267, pp. 269-273.
Jimenez-Martin, S., Labeaga J., Martinezgranado, M. (2004): “An Empirical Analysis of the Demand for Physician Services across the European Union”. European Journal of Health Economics, Vol. 5, No. 2, pp. 15-165.
Jofre-Bonet, M. (2000): Public Health Care and Private Insurance Demand: The Waiting Time as a Link. In: Health Care Management Science, 3. évf. 1. szám p. 51-71.
Johnson, BE. (1998): Tobacco and lung cancer, Primary Care; 25:279-291
Jones, A., Koolman, X., van Doorslaer, E. (2002): The Impact of Private Health Insurance on Specialist Visits: Analysis of the European Community Household Panel (ECHP). Working Paper, No. 9. Rotterdam: Erasmus University, ECuity II Project
Jönsson, B., Eckerlund, I. (2003): Why do different countries spend different amounts on health care?, Paris, OECD
Karner T. (2004): Az egészségügyi marketing szerepe In: Marketing&Menedzsment, XXXVIII.
évfolyam 1. szám 62-76
126
Kárpáti L. (szerk), Lehota J. (szerk) (2010): Agrármarketing, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest Kincses Gy. (2002): A „köz”és a „magán” új együttélése az egészségügyben, Praxis Server Egészségügyi Tanácsadó Kft., Budapest
Kornai J. (1998): Az egészségügy reformjáról, KJK, Budapest
Lencsés K. (2007): Mi várható az európai biztosítási piac szabályozásában 2007-ben. in Biztosítási Szemle
Lengyel B. (2003): Az Európai Unió szociális biztonságra vonatkozó szabályozása, különös tekintettel az egészségbiztosításra és egyes ellátásaira. in Egészségügyi gazdasági szemle. 41. évf. 3. sz. p. 5-10.
Lepp-Gazdag A. (2004): Néhány gondolat a magyar egészségügy reformjához, International Center for Economic Growth European Center, Budapest
Lewalle, H. (2006): A look at pivate health care insurance in the European Union. In: Revue Francaise des Affaires Sociales. Vol. 6. p.133-157.
Luras, H., 2004. “General Practice: Four Empirical Essays on GP Behaviour and Individuals Preferences for GPs”. University of Oslo: Working Paper 2004: 1, Health Economics Research Programme.
Mabbet, D. (2000): Social regulation and the social dimension in Europe: the example of insurance.
In: European Journal of Security. 2. (3) p. 241-257.
Madden, D., Nolan, A. and Nolan, B. (2005). GP Reimbursement and Visiting Behaviour in Ireland.
Health Economics 14 (10), 1047-1060
Majoros P. (2004): A kutatásmódszertan alapjai, Perfekt, Budapest
Mattoo, A., Rathindran, R. (2006): How Health Insurance Inhibits trade in Health Care. in Health affairs. 25. (2) p. 358-379.
McDaid, D., Wiley, M., Maresso, A., Mossialos, E. (2009): Ireland: Health system review. in Health Systems in Transition, 11 (4) p. 1–268.
McGregor, P., Nolan, A., Nolan, B.,O’Neill, C. (2006): “A Comparison of GP Visiting in Northern Ireland and the Republic of Ireland”. Working Paper No. 21 of Health Research Board (HRB)
Research Programme on Health Services, Health Inequalities and Health and Social Gain. Dublin: The Economic and Social Research Institute.
McGregor, P., McKee, P., O’Neill, C. (2005): The Utilisation of GP Services in England. Working Paper No. 15 of Research Programme on Health Services, Health Inequalities and Health and Social Gain: ESRI, ISSC and University of Ulster
Medina S., Placensia A., Páldy A. (szerk.) (2002): Levegőszennyezés és közegészségügy Európában APHEIS (Air Pollution and Health: A European Information System)
Michaud D.S., Giovannucci E., Willett W.C., Colditz GA., Stumpfer M.J., Fuchs C.S. (2001):
Physical Activity, Obesity, Height and the Risk of Pancreatic Cancer, The Journal of the American Medical Association;286: 921-929
Mihályi P. (2007): Health insurance reform in Hungary, Europe Ltd., Budapest
127
Mihályi P. (2003): Bevezetés az egészségügy közgazdaságtanába, Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém
Mihályi P. (2002): Az egészségügyi és egészségbiztosítási piacok sajátos vonásai. Egészségügyi Gazdasági Szemle, 40 (5) 509-524. p.
Mihályi P. (2000): Magyar egészségügy: Diagnózis és terápia, Springer, Budapest
Molnár A. (2002): Az egészségügyi rendszerek finanszírozási és jogi aspektusai. in Egészségügyi gazdasági szemle. 40. évf. 5. sz. p. 553-565.
Molnár P., Csabai M. (1994): A gyógyítás pszichológiája, Budapest, Springer Hungarica
Mossialos, E., Permanand, G., Baeten, R., Hervey, T. (2010): Health systems governance in Europe:
the role of European Union law and policy, Cambridge University Press, Cambridge
Mossialos, E., Thomson, S. (2003): Access to health care in the European Union. in Gulliford, M., Morgan, M. (eds) Access to health care, London: Rutledge
Mossialos, E., McKee, M. (2002): The influence of EU Law on the social character of health care systems. Brussels: P.I.E. Peter Lang.
Nagy B., Dózsa Cs., dr. Boncz I. (2004): A fejkvótaszámítás továbbfejlesztésének lehetőségei az irányított betegellátási rendszerben in Egészségügyi Gazdasági Szemle 42. évf. 2. sz. 15-24
Nemec, J. (2000): Példák piaci és kormányzati kudarcokra az egészségügyben, in Nemec J., Wright G. (szerk.): Közösségi pénzügyek: Elmélet és gyakorlat a középeurópai átmenetben, Budapest, Aula Németh Gy. (2003): A co-payment 1.rész In: Egészségügyi gazdasági szemle, 41. évf. 1-2. sz. p. 88-95.
Németh Gy. (2003): A co-payment 2. rész In:Egészségügyi gazdasági Szemle, 41. évf. 3.sz. 45-60 Nemeth, K. (2001): European insurance law: a single insurance market? EUI Working Paper LAW No. 2001/4. Florence. European University Institute
Newhause, J.P. (1994): Creamskimming, assymetric information, and a competitice insurance market.
In: Journal of Heath Economics. 3. (1)
Nolan, A., Barry S., Burke S., Thomas S. (2015): The impact of the Crisis on the Health System and Health in Ireland, WHO
Nolan, A. (2008): Evaluating the Impact of Free Care on the Use of GP Services: A Difference-in-Difference Matching Approach. Social Science and Medicine, 67, 1164-1172
Nolan, A., Nolan, B. (2005): Eligibility for free care, need and GP services in Ireland, mimeo, Dublin:
ESRI
Nolan, A., Nolan, B. (2003): A Cross-Sectional Analysis of the Utilisation of GP Services in Ireland:
1987-2001. Working Paper No.1 of Research Programme on Health Services, Health In: equalities and Health and Social Gain: ESRI, ISSC and University of Ulster.
Nolan, B. (1993): Economic Incentives, Health Status and Health Services Utilisation. Journal of Health Economics, 12, 151-169.
128
Nolan, B. (1991): The Utilisation and Financing of Health Services in Ireland. General Research Series Paper No. 155. Dublin: Economic and Social Research Institute.
O’Connell J. (1996): The relationship between health expenditures and the age structures of the population in OECD countries, Health Economy
O'Morain, P. (2007): The health of the nation, the Irish healthcare system 1955-2007 Ong, L. M. L., de Haes, J. C. J. M., Hoos, A. M., Lammes, F. B. (1995): Doctor-patient communication: a review of th literature. Social Science & Medicine, 40/7, pp. 903– 918.
Or Z.(2000): Determinants of Health Outcomes in Industrialised Countries: a Pooled, Cross–Country, Time– Series Analysis OECD Economic Studies
Orosz É. (2008): Globális és hazai egészségügyi kihívások és egészségpolitikai törekvések a XXI.
század elején in Globális kihívások, Millenniumi Fejlesztési Célok és Magyarország, ENSZ Akadémia 2008, Magyar ENSZ Társaság, p. 89-115.
Páva H., Kovács R. (2003): Az egészségügyi diplomák és szakképesítések elismerési rendje. Európa füzetek 29.
Pope C.A., Burnett R.T., Thun M.J, Calle E.E., Krewski D., Ito K., Thurston G.D. (2002): Lung Cancer, Cardiopulmonary Mortality and Long–term Exposure to Fine Particulate Air Pollution, Journal of the American Medical Association Vol.287, No9 1132-1141 March 6
Rédei M. (2007): Mozgásban a világ. A nemzetközi migráció földrajza, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest
Rékassy B. (2006): Magán és kiegészítő egészségbiztosítások lehetőségei Magyarországon,ESKI Budapest
Robinson, R. (2002): User charges for health care. in Mossialos, E., dixon, A., Figueras, J. & Kutyin, J. (Eds.) Funding Health Care: Options for Europe. Buckingham, Open University Press
Sandier, S., (1990): “Health Services Utilisation and Physician Income Trends” in OECD, Health Care Systems in Transition: The Search for Efficiency, Paris: OECD
Scott, A. (2001) “Economics of General Practice” in A. Culyer and J. Newhouse. Handbook of Health Economics, Volume 1A, Amsterdam: Elsevier Science.
Seidman, I. (2003): Az interjú, mint kvalitatív kutatási módszer, Budapest, Műszaki Könyvkiadó Simon J. (2010): Marketing az egészségügyben, Akadémiai Kiadó, Budapest
Simon et al. (2000): A betegek együttműködési készségének szerepe az egészségügyi marketingben.
Marketing&Menedzsment, 34 (2) 26-32. p.
Simonovits B. (2004): A kelet-nyugat európai munkaerőmigráció az Uniós csatlakozás küszöbén, TÁRKI, Budapest
Stabile, M., Thomson, S. (2014)É The Changing Role of Government in Financing Health Care: An International Perspective. Journal of Economic Literature, 52, 480-518.
Stiglitz J.E. (2000): A kormányzati szektor gazdaságtana, KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest
129
Strauss, A., Corbin, J. (1998): Basics of Qualitative Research. Sage Publications, Thousand Oaks CA.
Szalai J. (1986): Az egészségügy betegségei, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest
Szirmai L., Vittay P. (2007): Az önkéntes egészségbiztosítás helyzete az Európai Unió tagállamaiban.
ESKI, Budapest
Taróssy I. (szerk), Glied V. (szerk), Vörös Z. (szerk) (2014): Migrációs tendenciák napjainkban, Publikon Kiadó, Pécs
Thomson, S., Mossialos E. (2007): Regulating private health insurance in the European Union: The implications of single market legislation and competition policy. In: Journal of European Integration 29 (1) p. 89-107.
Töröcsik M. (2009): Vásárlói magatartás, Akadémiai Kiadó Zrt, Budapest
Turquet, P. (2004): A stronger role for the private sector in France’s health insurance? In: International Social Security Review 57 (4) p.67-89.
Tussing, D., Wojtowycz, M. (1986): Physician-Induced Demand by Irish GPs. Social Science and Medicine, Vol. 23, No. 9, pp. 851-860
Tussing, A. (1985): Irish Medical Care Resources: An Economic Analysis. General Research Series Paper No. 126. Dublin: Economic and Social Research Institute
Vick, S., Scott, A. (1998): Agency in health care. Examining patients’ preferences for attributes of the doctor-patient relationship. Journal of Health Economics, 17, pp. 587–605.
Wetterling, T., Veltrup, C., Driessen, M., John, U. (1999): Drinking pattern and alcohol-related medical disorders, Alcohol and Alcoholisme, 34: 330-336
Wren, M-A., Connolly S., Cunningham N. (2015): An Examination of the Potential Costs of Universal Health Insurance in Ireland, Dublin, Economic and Social Research Institute and the Minister for Health
Young, S. D., Oppenheimer, D. M. (2006): Different Methods of Presenting Risk Information and Their Influence on Medication Compliance Intentions: Results of Three Studies. Clinical
Therapeutics, 28/1, pp. 129–139.
Zweifel, P., Breyer, F. (1996): Health Economics. Oxford University Press, Oxford
130 12. Mellékletek
131
132
133
134
135 2.melléklet Második kérdőív (2015)
136
137
138
139
140
141
3.melléklet Magyarország és Írország összehasonlítása makrogazdasági adatok alapján (összegzés)
Magyarország Írország EU Magyarország mutatói Íroszághoz képest
Alkohol fogyasztás (l/év) 11,4 11,6 10,1 -0,2
Egy főre jutó orvosok száma 3,1 2,7 3,4 0,4
GDP-arányos egészségügyi kiadások 8% 8,90% 8,70% -0,9%
Csecsemőhalandóság (1000 élve születésre) 4,9 3,5 4 1,4
Dohányzás a felnőtt lakosság körében 26,50% 24% 22,80% 2,5%
Kórházban töltött átlagos idő 9,5 6,2 7,8 3,3
Kórházi ágyak száma (1000 lakosra) 7 2,8 5,2 4,2
Napi gyümölcsfogyasztás a felnőtt lakosság körében 68,30% 73,80% 60,80% -5,5%
Elhízott lakosság aránya 28,50% 23% 16,70% 5,5%
Születéskor várható élettartam (év) 75,3 80,9 79,2 -5,6
Ápoló személyzet létszáma (1000 lakosra) 6,3 12,8 8 -6,5
Egészségben eltöltött évek száma (év) 59,8 67,2 61,8 -7,4
Egy főre jutó éves orvosi konzultációk száma 11,8 3,8 6,6 8
CT-gépek száma (1 millió lakosra) 7,7 16,8 20 -9,1
MRI-gépek száma (1 millió lakosra) 2,8 12,4 10,5 -9,6
CT-vizsgálatok (1000 lakosra) 86,2 71,3 98 14,9
Légszennyezettségnek kitett lakosság 33% 18% 27% 15%
MRI-vizsgálatok (1000 lakosra) 34,1 17,7 46,5 16,4
Napi zöldségfogyasztás a felnőtt lakosság körében 49% 95,40% 58,10% -46,4%
Átlagos várakozási idő csípőműtétre 150 102 105 48
Rákos megbetegedések okozta halálesetek (100 000
lakosra) 767 629 589 138
Stroke okozta halálesetek (100 000 lakosra) 336 154 261 182
Elhalálozások kardiovaszkuláris megbetegedések
miatt (100 000 lakosra) 842 373 452 469
Egy főre eső egészségügyi kiadás (€) 940 3202 2809 -2262
Egy évben egy orvosra jutó konzultációk száma 3820 1224 1958 2596
Forrás: Saját szerkesztés OECD és Világbank adatok alapján (2012,2013)
142 4.melléklet
143
5.melléklet Az egy főre jutó egészségügyi kiadás (PPP USD - 2002) és az egészségügyi szolgáltatások közvetlen elérhetőségének kapcsolata
144
6. melléklet Az egészségügyi rendszerek típusai a domináns finanszírozó szerint az EU