Első kérdőíves kutatás (2009-2010)

Kutatásom ezen részében az Írországban élő magyarok egészségügyi ellátással való megelégedettségével foglalkozom. Az ehhez kapcsolódó kérdőíves kutatást 2009. szeptember és 2010. február között végeztem el Dublinban, a város központjában található magyar háziorvosi rendelőben⁶⁷. A betegek a rendelőben, helyben töltötték ki a kérdőívet. Kutatásom során egy teljesen speciális helyzetet vizsgálhattam, hiszen a háziorvosi rendelő Írországban van, így az ír egészségügyi rendszer szabályait kell betartania működése során, de a rendelő betegei többségében (nagyjából 95 %-ban) magyarok, így a betegek ellátása során a magyar sajátosságokat is figyelembe kell venni. Kutatásom során az alábbi fő kérdésekre kívántam választ kapni:

 Volt-e kapcsolata helyi ír orvosokkal? Amennyiben igen, mennyire elégedettek az írországi orvosi ellátással, írországi orvosokkal?

 Mi motiválta a magyar orvos választást külföldön?

 Amennyiben igénybe vesz magyarországi egészségügyi ellátást, mik ezek az ellátások és mik a motivációk a hazai egészségügyi ellátások igénybevételének?

 A magyarországi orvosi ellátáshoz képest miben nyújt a betegek számára többet illetve kevesebbet a külföldi ellátás?

 A külföldi munkavállalók Írországról összességében milyen véleményt alakítottak ki, mi befolyásolta véleményüket?

 Melyek azok a fő kérdések, melyek az európai uniós egészségüggyel kapcsolatban felmerülnek a betegek számára?

A kérdőívet 185 ember töltötte ki. Fontos megemlítenem, hogy a kérdőív kitöltése során 100 %-os válaszadási aránnyal találkoztam, köszönhető ez főként kutatási témámnak, hiszen azt tapasztaltam, hogy a megkérdezettek szívesen elmondták véleményüket, tapasztalataikat az egészségüggyel, magyarországi összehasonlítással kapcsolatban. A magyarok bevonása egy külföldi kutatásba szintén a 100 %-os válaszadási arány irányába ható tényező, hiszen úgy találtam, hogy szívesen elbeszélgettek magyarul, Magyarországot is érintő témákról a megkérdezettek. A kérdőív kitöltéséhez szükséges minta kiválasztása során kényelmi mintavételi eljárást alkalmaztam, melynek során a mintába a magyar rendelőt

67 Sandor Medical Surgery, címe: 11 Merrion Square, Dublin 2, Írország, majd később 26 Clare Street, Dublin 2

72

Az ön kora?

Összesen 25 év alatt 25-30 éves 31-40 éves 41-55 éves

Az ön neme?

nő 9% 35% 27% 1% 72%

férfi 1% 12% 14% 1% 28%

Összesen 10% 47% 41% 2% 100%

Adatok forrása: Saját kutatás

felkereső betegek kerültek. A rendelő betegei között végzett kényelmi mintavétel szolgálta legjobban kutatásom céljait, emiatt került sor erre a mintavételi eljárásra. A mintavételi eljárás miatt nem tekinthetjük a mintavételt reprezentatívnak, mégis a regisztrált betegek számának nagysága (3 200 páciens⁶⁸), a rendelőt felkeresők vegyes összetétele (melyet a nyújtott szolgáltatások is elősegítettek, hiszen felnőtt- és gyermekrendelés is van a háziorvosi rendelőben valamint bizonyos nőgyógyászati vizsgálatok és kezelések is a háziorvosi rendelőben történnek) miatt a kérdőív eredményei jól szemléltetik a magyar emberek írországi egészségügyi ellátással való megelégedettségét. A megjelent betegek helyben töltötték ki a kérdőívet. A személyes mintavétel biztosította, hogy egy ember csak egyszer kerülhetett a mintába. A kérdőív összetétele és a kutatás célja miatt csak magyar beteg kerülhetett a mintába. A kérdőíveket a betegek a jelenlétemben töltötték ki, valamint a kérdőívek kitöltése után célzott kérdésekkel történő beszélgetésre is sor került. Ezáltal még több információhoz, valósabb képhez jutottam a kutatás során, amely következtetéseket az elemzés során is felhasználtam.

A kérdőívet kitöltők jellemzői

Elsőként a kérdőívet kitöltők nem és korösszetételét mutatom be. A férfi-nő megoszlásban (21.kérdés: Az Ön neme) az egészség-szociológiában jól ismert eredmény köszönt vissza, hiszen a kitöltők között 72 % nő, míg 28 % férfi volt. Kutatások igazolják, hogy a nők egészség-tudatosabbak, és így gyakrabban keresik fel a háziorvost, mint a férfiak.

2. táblázat: A kérdőívet kitöltők nem és korösszetétele

A kor szerinti megoszlást szintén érdemes megvizsgálni (22.kérdés: Az Ön kora). A kérdőívet kitöltők között a 25-30 éves kor közöttiek (47%) illetve a 31-40 éves kor közöttiek (41%) szerepeltek a legnagyobb arányban. A 25 év alattiak (10%) illetve a 41-55 év közöttiek

68 Sandor Medical Surgery 2009 év végi praxisadata alapján

73

(2%) sokkal kisebb arányban szerepeltek. Ez nem meglepő eredmény, hiszen az Írországban élő magyarok között a fő motiváció (26.kérdés: Mi motiválta Írországba költözését?) a munkavállalás volt (87%) a külföldre költözéskor. A külföldi munkavállaláshoz rendelkezni kell nyelvtudással illetve képzettséggel is, és a 25-40 év közötti korosztály az, amely megfelelő nyelvtudással és képzetséggel rendelkezik. Az írországi élet egyéb motivációi, mint az ösztöndíj, tanulás (5%) illetve a közvetlen családtag munkavállalása (5%) mind kis százalékot képvisel a motivációk között. Tehát az írországi magyar lakosságról elmondható, hogy fiatal, egészséges, és „kétlaki” életet él, hiszen sok területen (egészségügyi szolgáltatások igénybevételekor és egyéb szokások, fogyasztási jellemzők tekintetében) nem szakadt el teljesen hazájától.

A kérdőívben arra is rákérdeztem, hogy a rendelőt felkeresők mióta élnek Írországban (24. kérdés: Mióta él Írországban?). A legnagyobb hatást a magyarok Írországba költözésére Magyarország 2004-es európai uniós csatlakozása gyakorolta (A kérdőív készítését megelőző 5. év). Írország az egyike volt azon kevés uniós államoknak (Svédország és Nagy-Britannia mellett), amely Magyarország csatlakozása után azonnal megnyitotta munkaerőpiacát a magyar munkavállalók előtt.

20. ábra: Mióta él Írországban?

A megkérdezettek 12%-a 5 éve költözött Írországba (2004-ben), mely az előtte levő évekhez képest egy hatalmas ugrást jelent, hiszen több, mint 5 éve (2003-ban és előtte) 2% érkezett. A legnagyobb százalékban 1-4 éve érkeztek (2005 és 2008 között) magyarok az országba letelepedési szándékkal, a kitöltők 80 %-a ekkor költözött Írországba. Kevesebb, mint 1 éven belül (2009-ben) már egy sokkal visszafogottabb betelepüléssel találkozunk, hiszen mindössze 6%-a a válaszadóknak költözött ebben az évben Írországba, amely az 5 éve (2004-ben) Írországba költözők arányának is csak a fele. Valószínűleg a következő években is ez az arány marad meg, hiszen Magyarország európai uniós csatlakozása után már lecsengett a nagy betelepülési hullám. Mivel Írországban az Európai Unió más tagállamából érkező külföldi munkavállalóknak semmiféle külön regisztrációt nem kell elvégezniük az ír

74

munkavállalókhoz képest, így a magyar munkavállalók számát csak becsülni lehet, Dublin környékén a magyarok számát nagyjából 8-10 ezerre becsülik.⁶⁹

Érdekes eredményt kaptam arra a kérdésre, hogy a megkérdezettek mennyi időt terveznek még Írországban élni (27.kérdés: Mennyi időt tervez még Írországban élni?). A válaszadók három lehetőség közül választhattak, amely három különböző időtávot jelölt meg.

Az első lehetőséget választók kevesebb, mint 1 évet terveznek még Írországban maradni. Ők általában valami rövidebb elfoglaltság, rövid távú munka, ösztöndíj vagy tanulás miatt költöztek az országba, éppen emiatt viszonylag rövid időn belül el is hagyják az országot. A második lehetőség az 1-5 év közötti idő volt, amely egy középtávú, ám nem végleges letelepedést jelent. A harmadik opció a több, mint öt év tervezett idővel már tulajdonképpen a végleges kiköltözés lehetőségét rejti magába, ennyi idő alatt egy ember teljes mértékben be tud illeszkedni a külföldi társadalomba, a munkája, kapcsolatai 5 éven túl már nagy mértékben új hazájához köthetik. Az ír állampolgárságot is az országban hivatalosan igazolt 5 éves tartózkodás után lehet igényelni.

21. ábra: Mennyi időt tervez még Írországban élni?

A válaszok pontos értelmezéséhez azonban szükséges, hogy ezt a kérdést az országba költözés idejével együtt vizsgáljuk meg. A megkérdezettek 13 %-a válaszolt úgy, hogy kevesebb, mint 1 évet tervez Írországban maradni. Ezen válaszadók közül mindössze 4 % volt az, aki kevesebb, mint 1 éve költözött Írországba. 62 % volt, aki 1-2 éve költözött az országba. 29 % 2-3 éve költözött az országba. 5 % pedig több, mint 6 éve. A megkérdezettek 63 %-a tervezi, hogy 1-5 évet marad az országban. Ezen válaszadók közül 8 % kevesebb, mint 1 éve érkezett az országba. 38 % 1-2 éve jött Írországba, 36 % 3-4 éve érkezett, 14 % 5-6 éve költözött, és csupán 4 % érkezett több, mint 5-6 éve az országba. 24 % több, mint 5 évet tervez az országban maradni. Közülük 3 % kevesebb, mint 1 éve érkezett az országba. 33

% 1-2 éve érkezett, 38 % 3-4 éve, 26 % 5-6 éve érkezett az országba.

69 Magyarország Dublini Nagykövetségének becslése.

Adatok forrása: Saját kutatás Mennyi időt tervez még Írországban élni?

75

Forrás: Saját kutatás

3.táblázat: Mióta él Írországban és mennyi időt tervez még Írországban élni?

Mennyi időt tervez még Írországban élni?

Összesen

76

Egy városban illetve országban élő külföldiek között szoros kapcsolat alakul ki, így a Dublinban (illetve Írországban) élő magyarok is mindennapi kapcsolatot tartanak fenn egymás között. Ezáltal nem meglepő, hogy a dublini magyar rendelőt felkereső betegek több, mint fele (53%) ismerőseitől értesült a rendelő létezéséről. A rendelő létezéséről a betegek másik fele (43%) az internetről értesült, itt főként a közösségi oldalak valamint az írországi, dublini élettel foglalkozó oldalak szolgáltak elsődleges hírforrásként. Ebből látható, hogy milyen fontos szerepe van az internetes hirdetési formáknak a marketing eszközök között, hiszen a beteg forgalom majdnem fele részét ez a magyar rendelő az internetes reklámok, hírek hatására érte el (29.kérdés).

Írországi egészségügyi szolgáltatások igénybevételének jellemzői és összehasonlítása a magyar egészségügyi szolgáltatások igénybevételével

A magyar háziorvosi rendelő 2008 nyári megnyitása előtt (amely a kérdőívek kitöltése előtt 1,5 - 2 évvel korábban volt) is sokan igénybe vettek orvosi ellátást Írországban. A korábbi háziorvosi ellátás igénybevételét a kérdőív 9. kérdése kapcsán volt lehetőségem megismerni (9. kérdés: A rendelő megnyitása előtt Írországban hol vette igénybe a háziorvosi szolgáltatást?). A kérdőívet kitöltők 63 %-a nem vett igénybe máshol háziorvosi szolgáltatást Írországban a rendelő megnyitása előtt. Meglepő eredmény volt ugyanakkor, hogy viszonylag nagy azok aránya, akik a rendelő megnyitása előtt már Írországba költöztek, ugyanakkor mégsem vettek igénybe az országban máshol háziorvosi szolgáltatást. 26 % azok aránya az összes megkérdezett között, akik 3 éve vagy annál régebb óta (tehát a rendelő megnyitása előtt) élnek Írországban és a magyar háziorvosi rendelő megnyitása előtt nem vették igénybe Írországban máshol a háziorvosi szolgáltatást.

Viszonylag kicsi azok aránya, akik más magyar háziorvosnál vették igénybe a háziorvosi ellátást, az összes megkérdezett között csupán 6 %. Ez a következő okokra vezethető vissza: viszonylag kevés magyar orvos található Írországban, valamint a belvárosban megnyílt magyar háziorvosi rendelő megnyitása előtt Dublinban nem dolgozott magán orvosként magyar háziorvos. Az alkalmazottként dolgozó háziorvosoknak nem állt érdekükben a magyar közösség ellátására fókuszálni, ez számukra semmilyen pozitív hozadékot nem hozott. Másik tényező a háziorvosi rendelő elhelyezkedése, hiszen a belvárosban található, ami a város mindegyik feléről könnyen megközelíthető akár közjárművekkel, valamint sok ember a belvárosban dolgozik, így könnyen beiktatható a rendelő látogatása a napi programjukba.

77

4.táblázat:A rendelő megnyitása előtt Írországban hol vette igénybe a háziorvosi szolgáltatást és mióta él Írországban?

Mióta él Írországban?

Összesen kevesebb,

mint 1 éve 1-2 éve 3-4 éve 5-6 éve

több, mint 6 éve

A rendelő megnyitása előtt Írországban hol vette igénybe a háziorvosi szolgáltatást?

Másik magyar orvosnál - 1% 4% 1% - 6%

lakóhelyéhez közeli ír

háziorvosi rendelőben - 6% 10% 10% 2% 28%

Egyéb - 2% 1% - - 3%

nem vettem igénybe

máshol 6% 31% 21% 4% 1% 63%

Összesen 6% 40% 36% 15% 3% 100%

Forrás: Saját kutatás

78

Az Írországban élő magyarok igen nagy arányaban magyar háziorvosnál veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, így nem meglepő, hogy képesek akár nagy távolságokból is felkeresni Írországban egy magyar orvost. Kérdőívemben rákérdeztem arra, hogy hány percet utazik a rendelőig Írországban, illetve korábban Magyarországon milyen távolságban volt a háziorvosi rendelő. A megkérdezettek többsége 11-30 percet illetve 31-45 percet utazott a rendelőig. A megkérdzettek 43 %-a 11-30 percet utazott a magyar rendelőig, 31%-a pedig 31-45 percen belül érte el a magyar rendelőt Írországban. A korábbi magyarországi adatok rövidebb utazási időt mutattak, a megkérdezettek 50%-a 10 percen belül elérte a rendelőt, míg 41% 11-30 percen belül érte el a háziorvosi rendelőt. 30% volt, aki ugyanannyi időt töltött az utazással Írországban is, mint Magyarországon, csupán 5

% volt, aki Írországban hamarabb elérte a háziorvosi rendelőt, mint korábban Magyarországon. A megkérdezettek 65%-a Írországban több időt utazott a magyar háziorvosi rendelőig, mint előtte Magyarországon.

5.táblázat:Hány percet utazott a rendelőig és milyen távolságban volt Magyarországon a háziorvosi rendelő Öntől?

Milyen távolságban volt Magyarországon a háziorvosi rendelő Öntől?

Összesen

79

Kutatásom során kiváncsi voltam, hogy az Írországban élő magyarok összességében mely területeket értékelik jobbnak Írországban, mint Magyarországon és ugyanígy fordítva, mely területeket értékelik jobbnak Magyarországon, mint Írországban. A válaszadók szerint Írországban az adórendszer (64 % gondolja így), valamint a szociális rendszer az, ami jobban működik (27% gondolja így), mint Magyarországon. A válaszadók 39 %-a úgy gondolja, hogy az egészségügy összességében jobban működik Magyarországon, mint Írországban.

Az egészségügy területén a válaszadók 44%-a gondolja úgy, hogy az egészségügyi biztosítási rendszer megváltoztatása lenne a legfontosabb Írországban, valamint problémának látják a szakorvosi ellátás rendszerét (30%) és az elkülönült gyermek és felnőtt háziorvosi ellátás hiányát is (21%). A magyar egészségügyi rendszerrel kapcsolatban a válaszadók többsége (56%) úgy érzi, hogy a szakorvosi ellátás az, ami többet tudott nyújtani számára Magyarországon, mint Írországban. Magyarország egészségügyi biztosítási rendszerét szintén jobbnak értékeli a válaszadók 20 %-a. A biztosítási rendszert amiatt is jobbnak érzékelhetik a betegek, mivel a háziorvosok felkeresése során Írországban minden egyes vizitnél vizitdíjat kell fizetniük a betegeknek, ami fizetés sokkal negatívabb megítélést eredményez, mint a magyarországi magasabb járulékfizetési kötelezettség után, „ingyenesen” igénybe vehető háziorvosi szolgáltatás megítélése.

Fontos megemlíteni, hogy különböző motivációk miatt, de a megkérdzettek közül igen sokan Magyarországon is vesznek igénybe egészségügyi ellátást. A megkérdezettek 80 %-a válaszolt úgy, hogy igénybe vesz valamiféle egészségügyi ellátást Magyarországon.

Az Írországban élő magyarok közül a leggyakrabban a fogászati ellátást veszik igénybe, hiszen azok közül, akik igénybe vesznek Magyarországon is egészségügyi ellátást, több, mint a fele (55%) a fogászati ellátást veszi igénybe. A megkérdezetteken belül 26 % nőgyógyászati ellátást veszi igénybe. Tekintve, hogy a megkérdezettek 71 % nő volt, így a megkérdezett nők több, mint 36 %-a nőgyógyászati vizsgálatokat igénybe vesz Magyarországon. Az ultrahangos vizsgálatokat, a bőrgyógyászati vizsgálatokat, valamint a szemészeti vizsgálatokat és kezeléseket a megkérdezettek 4-5%-a igénybe veszi.

80

22.ábra: Milyen egészségügyi szolgáltatást vett már igénybe Magyarországon?

Forrás: Saját kutatás

A kérdőív kitöltése utáni személyes interjúkból egyértelműen kiderült, hogy az egyes ellátások igénybevételekor eltérő okokat találunk. A fogorvosi ellátás területén egyértelműen az ár miatt döntenek a magyarországi ellátás mellett, hiszen például Írországban egy fogtömés 80-100 euróba kerül (24 000-30 000 Ft), míg Magyarországon ugyanezért a szolgáltatásért 6000-8 000 Forintot (20-25 euró) kell fizetni. A nőgyógyászati ellátások terén az árnak kisebb szerepe van, a hozzáférhetőség valamint a megszokás, ami dominál ebben az esetben.

Írországban igen korlátozottan férhető hozzá a privát nőgyógyászati ellátás, így a nők többsége, amennyiben szükséges számára, inkább Magyarországon veszi igénybe a speciális nőgyógyászati vizsgálatokat, kezeléseket. Az egyéb kezelések tekintetében főként az ellátáshoz való hozzáférés dönt, hiszen Írországban az állami kezelésekre nem ritkán 3-4 hónapot, de akár 1 évet is kell várni, míg Magyarországon az ír viszonylatokhoz képest alacsony áron szinte azonnal hozzá lehet férni a magán szakorvosi ellátásokhoz.

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60% 55%

26%

5% 5% 4% 2% 1% 1%

81 8.2. Második kérdőíves kutatás (2015)

Az ír egészségügy több, mint 5 éves kutatása során számos újabb kérdés, újabb összefüggés került előtérbe, melyeket egy újabb kérdőíves kutatással kívántam elemezni. Az első kérdőíves kutatás során elsődlegesen az Írországban élő magyarok egészségügyi szolgáltatások iránti elvárásaikat, megelégedettségét kutattam azok között, akik Írországban is magyar orvostól vették igénybe az egészségügyi szolgáltatást. A második kérdőíves kutatás során az Írországban élő magyarok egészségügyi szolgáltatások igénybevételét, választását, szokásait elemeztem, azokat is bevonva a kutatásba, akik valamilyen oknál fogva nem magyar háziorvosnál veszik igénybe. A kutatás során az európai uniós egészségügyi ellátások kérdését is érintettem. Kutatásom során választ kerestem arra is, hogy létezik-e eltérés a magyarok és a helyi lakosság (írek) egészségügyi szolgáltatások igénybevétele között és amennyiben létezik különbség, mi a fő különbözőség és mi az ami meghatározó az eltérő igénybevétel esetén.

A kérdőíves kutatást 2015 január, február hónapok során végeztem el. A kérdőívet on-line rendszerben állítottam össze, amelyet az interneten keresztül kellett kitölteni. Az embereket a Facebook közösségi oldalon keresztül értem el, a direkt írországi közösségek számára létrehozott csoportokon keresztül, így egészen biztosan csak Írországban élőket vontam be a kutatásba. A csoportok különbözősége miatt az emberek igen széles körét értem el.⁷⁰

A kérdőívet 122 ember töltötte ki. A kérdőív kitöltéséhez szükséges minta kiválasztása során a Facebook közösségi portál segítségével rétegzett mintavételt alkalmaztam, amely során a már korábban mások által létrehozott különböző csoportokat tekintettem releváns „rétegeknek” és a csoportok kiválasztása után, a csoportokon belül egyszerű, véletlen mintavételt hajtottam végre. A csoportokat úgy választottam ki, hogy az Írországban élő magyarok összetételét valósan tükrözzék.

A kérdőív összeállítása során három fő téma köré csoportosítottam a kérdéseket:

- A megkérdezett kora, neme, családi állapota valamint életkörülményei - A megkérdezett egészségügyi szolgáltatások igénybevételének jellemzői

- A megkérdezett európai uniós egészségüggyel való kapcsolata, Írországon kívüli egészségügyi ellátások igénybevétele.

70 A következő Facebook csoportok körében végeztem el kérdőíves felmérésemet: Dublini magyarok, Celbridge, Maynooth, Leixlip, Lucan magyarok, Co. Dublin, Cork magyarok, Dublin 15-ben élő magyar családok, Dublini adok-veszek, Írországban élő magyarok, Irány Írország – Írországi magyarok portálja, Írországi magyar börze.

Írországi magyar mesteremberek, Írországi magyar vállalkozók, Írországi magyarok, Írországi Magyarok Infooldala, Limericki magyarok, Magyar Bolhapiac Írországban, Magyarok Co. Tipperary, Magyarok Dublinban

82

A kutatás megkezdése előtt néhány hipotézist állítottam össze, amelyeket a kérdőív eredményei alapján kívántam igazolni vagy elvetni. Ezek a hipotézisek a következők voltak:

1. Az írországi egészségügyi ellátások igénybevételének gyakoriságát legnagyobb mértékben a Medical Card vagy GP Visit Card megléte befolyásolja. Ezt a hipootézist egyértelműen igazolták a látogatási adatok.

2. Az Írországban élő magyarok több mint 60 százaléka magyar háziorvosnál veszi igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, aminek a fő oka a magyar nyelv használata.

Az eredmények azt mutatják, hogy az emberek nagyjából 60 %-a magyar háziorvosnál veszi igénybe a háziorvosi ellátást, ennek fő oka pedig valóban a magyar nyelv használata (az emberek több mint felét ez motiválta).

3. Az Írországban élő magyarok között több, mint 25% rendelkezik hazájában is, szabálytalanul társadalombiztosítással. Kérdőívem alapján a megkérdezettek egyharmada (34%) rendelkezik társadalombiztosítással hazájában. Tehát még nagyobb az arány, mint amit a megkérdezés előtt feltételeztem.

4. Az Írországban élő magyarok körében hasonló a Medical Carddal és GP Visit Carddal rendelkezők aránya, mint a helyi ír lakosság körében. Ez a feltételezésem hamisnak bizonyult, hiszen a magyarok körében sokkal magasabb volt a GP Visit Carddal rendelkezők aránya, míg a Medical Carddal rendelkezők aránya alacsonyabb volt, mint az ír lakosság körében.

Általános jellemzők

6

Forrás: Saját kutatás

6.táblázat: Az ön neme és kora

Az ön kora

Összesen 25-34 éves 35-44 éves 45-54 éves 55-64 éves

Az ön neme Férfi 13 fő (11%) 12 fő (10%) 1 fő (1%) - 26 ( 22%) Nő 46 fő (38%) 37 fő (31%) 8 fő (6%) 3 fő (3%) 94 (78%) Összesen 59 fő (49%) 49 fő (41%) 9 fő (7%) 3 fő (3%) 120 (100%)

83

A nemre és korra vonatkozó kérdésre 120 válasz érkezett. A kitöltők többsége, 94 fő nő (ez 78%-a kitöltőknek), míg csupán 26 férfi töltötte ki (mely a kitöltők 22%-a). Ez az arány megközelítőleg megegyezik az első kérdőívet kitöltők nemek szerinti megoszlásával (72%-28%). Az első kérdőívet a Dublin belvárosában található magyar rendelőben személyes megkérdezés során végeztem el, tehát nem meglepő, hogy a második kérdőívet kitöltők a nemek tekintetében nagy hasonlóságot mutatnak a magyar rendelőt meglátogatók arányával.

A kitöltők kor szerinti összetétele sem mutat semmi meglepőt, hiszen a kitöltők legnagyobb része (49%) 25-34 év közötti, míg a 35-44 év közötti korosztály is igen jelentős (41%).

Tehát a kitöltők 90 %-a 44 év alatti, amely a munkavállalásban legaktívabb korosztályt jelenti, valamint ez az a korosztály, amely rendelkezik kellő nyelvtudással, képzettséggel és bátorsággal a külföldi munkakezdéshez illetve külföldi élethez. A munkaviszonnyal

Tehát a kitöltők 90 %-a 44 év alatti, amely a munkavállalásban legaktívabb korosztályt jelenti, valamint ez az a korosztály, amely rendelkezik kellő nyelvtudással, képzettséggel és bátorsággal a külföldi munkakezdéshez illetve külföldi élethez. A munkaviszonnyal

In document Írországban élő magyarok orvosi ellátása (Pldal 72-98)