Írországban élő magyarok orvosi ellátása

PANNON EGYETEM

Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola

Endrédi Balázs Szabolcs

Írországban élő magyarok orvosi ellátása

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS

Endrédi Balázs Szabolcs Témavezető: Dr. Mihályi Péter

Veszprém 2016

DOI: 10.18136/PE.2016.625

1

Írországban élő magyarok orvosi ellátása Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében

Írta:

Endrédi Balázs Szabolcs

Készült a Pannon Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori iskolája keretében

Témavezető: Dr. Mihályi Péter Elfogadásra javaslom (igen/nem)

...

(aláírás)

A jelölt a doktori szigorlaton ... %-ot ért el,

Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom:

Bíráló neve: ... igen/nem

...

(aláírás) Bíráló neve: ... igen/nem

...

(aláírás) A jelölt az értekezés nyilvános vitáján ... %-ot ért el.

Veszprém, ...

a Bíráló Bizottság elnöke

A doktori (Phd) oklevél minősítése ...

... ..

Az EDHT elnöke

2

Köszöntenyilvánítás

Szeretett nagyszüleim emlékére

A disszertáció megírásához szeretnék köszönetet mondani témavezetőmnek, Dr. Mihályi Péternek szakmai segítségéért és iránymutatásáért.

Köszönettel tartozom Sasné Dr. Grósz Annamáriának emberi, szakmai támogatásáért, amellyel már doktori tanulmányaim megkezdése előtt is támogatott, és amely egész kutatásom alatt elkísért.

Köszönettel tartozom Dr. Constantinovits Milán szakmai segítségéért, valamint emberi támogatásáért is.

Egész biztosan nem készülhetett volna el dolgozatom családom támogatása és türelme nélkül:

köszönöm szüleim támogatását, feleségem Henrietta biztatását, segítségét, türelmét és támogatását. Köszönöm gyerekeim megértését, Milán fiamnak, aki engedett időt szakítani a tanulásra és kutatásra, a vele való Legozás mellett, valamint Tekla kislányom is a séta, a kiskutyák nézése és a játék mellett elengedte kezemet egy kis időre, hogy kutatásomat és dolgozatomat el tudjam végezni.

Köszönöm Csomai László segítségét, aki sokat segített dolgozatom szerkesztésében valamint a kutatásra fordított idő alatt a munakhelyemen rá hárult megnövekedett feladatokat is nagyszerűen végezte.

Köszönöm Zámolyi András barátomnak, hogy a saját doktori tanulmányaival, kutatásával is erőt és kitartást adott számomra.

3 TARTALOMJEGYZÉK

Ábrajegyzék ... 4

Táblázatjegyzék ... 5

1. Bevezetés ... 9

1.1. A kutatás jelentősége és célkitűzése ... 10

1.2. Kutatási kérdések ... 12

1.3. A disszertáció struktúrája ... 13

2. Egészségügyi szolgáltatások sajátosságai ... 15

3. Egészségügy és az Európai Unió ... 17

3.1. Egyenlőtlenségek a tagállamokban ... 27

3.2.Betegek az Európai Unióban ... 28

4. Írország gazdasági kilátásai ... 32

5. Írországi magyar szolgáltatások ... 43

6. Írország egészségügyi rendszere ... 45

7. Magyarország és Írország egészségügyi rendszerének összehasonlítása makrogazdasági mutatók alapján ... 50

7.1. A népesség egészségi állapota ... 50

7.2. Az egészséget befolyásoló tényezők ... 56

7.3. Az egészségügyi szolgáltatások jellemzői ... 61

7.4. Hozzáférés az egészségügyi ellátásokhoz ... 65

7.5. Az egészségügy finanszírozása ... 68

8. Saját kutatás ... 71

8.1. Első kérdőíves kutatás (2009-2010) ... 71

8.2. Második kérdőíves kutatás (2015) ... 81

8.3. Az írországi háziorvosi ellátások modellje ... 93

9. Írországi háziorvosok haszonmaximalizálása ... 96

9.1. Kérdőíves kutatás eredményeinek felhasználása ... 97

9.2. Látogatási adatok elemzése dublini, belvárosi magyar rendelőben ... 100

9.3. Háziorvosok finanszírozása Írországban ... 104

9.4. Haszonmaximalizálás az ír háziorvosi rendelőkben ... 108

10. Önálló, újszerű eredmények ... 111

10.1. A kutatás eredményeinek gyakorlati alkalmazhatósága ... 122

10.2. További kutatási irányok ... 123

11. Felhasznált irodalom ... 124

12. Melléklet ... 130

4 ÁBRAJEGYZÉK

1.ábra: Születéskor várható élettartam 1990-ben és 2009-ben az európai országokban ... 22.oldal 2.ábra: Reál GDP változása Írországban ... 34.oldal 3.ábra: Fogyasztói árak változása Írországban ... 35.oldal 4.ábra: Munkanélküliség mértéke és a foglalkoztatás változása Írországban ... 38.oldal 5.ábra: Írországi magyar vállalkozások ... 43.oldal 6.ábra: Írország egészségügyi rendszere ... 46.oldal 7.ábra: Születéskor várható életkor 1990-es és 2012-es adatok ... 50.oldal 8.ábra: Születéskor várható élettartam és egészségben eltöltött várható évek száma ... 52.oldal 9.ábra: Kardiovaszkuláris betegségek és stroke következtében bekövetkezett

halálozások száma ... 53.oldal 10.ábra: Elhalálozások rákos megbetegedések következtében ... 54.oldal 11.ábra: Csecsemőhalandóság... 55.oldal 12.ábra: Dohányzás ... 56.oldal 13.ábra: Alkohol fogyasztás ... 57.oldal 14.ábra: Napi gyümölcsfogyasztás... 58.oldal 15.ábra: Napi zöldség fogyasztás ... 59.oldal 16.ábra: Egy főre jutó orvosok száma ... 61.oldal 17.ábra: Egy főre jutó éves orvosi konzultációk száma ... 62.oldal 18.ábra: Kórházi ágyak száma ... 65.oldal 19.ábra: Egy főre jutó egészségügyi kiadás ... 69.oldal 20.ábra: Mióta él Írországban? ... 73.oldal 21.ábra: Mennyi időt tervez még Írországban élni? ... 74.oldal 22.ábra: Milyen egészségügyi szolgáltatást vett már igénybe Magyarországon? ... 80.oldal 23.ábra: Mi miatt van máshol is társadalombiztosítása? ... 92.oldal 24.ábra: Privát, GP Visit Carddal és Medical Carddal rendelkező páciensek

látogatásának összehasonlítása ... 102.oldal 25.ábra: Finanszírozási státusz változása a háziorvosi ellátás igénybevételében ... 103.oldal 26.ábra: Ír háziorvosi rendelők finanszírozási kategóriái... 105.oldal 27.ábra: Dublini magyar rendelő betegeinek összetétele ... 105.oldal 28.ábra: Dublini magyar rendelő havi finanszírozása korcsoportok és nemek szerint ... 106.oldal 29.ábra: Dublini magyar rendelő egy főre eső havi finanszírozása korcsoportok szerint ... 106.oldal 30.ábra: Dublini magyar rendelő havi finanszírozása korcsoportok szerint... 107.oldal 31.ábra: Dublini magyar rendelő egy főre eső havi finanszírozása korcsoportok szerint ... 107.oldal

5 TÁBLÁZATJEGYZÉK

1.táblázat: Írország és Magyarország alapadatai ... 32.oldal 2.táblázat: A kérdőívet kitöltők nem és korösszetétele ... 72.oldal 3.táblázat: Mióta él Írországban és mennyi időt tervez még Írországban élni? ... 75.oldal 4.táblázat: A rendelő megnyitása előtt hol vette igénybe a háziorvosi

szolgáltatást és mióta él Írországban ... 77.oldal 5.táblázat: Hány percet utazott a rendelőig és milyen távolságban volt

Magyarországon a háziorvosi rendelő Öntől? ... 78.oldal 6.táblázat: Az ön neme és kora ... 82.oldal 7.táblázat: Az ön kora és munkaviszonya ... 83.oldal 8.táblázat: Hányszor vette igénybe a háziorvosi ellátást az elmúlt évben Írországban? ... 84.oldal 9.táblázat: Medical Card megoszlása a megkérdezettek és Írország teljes lakossága körében . 84.oldal 10.táblázat: Hol veszi igénybe a háziorvosi ellátást és mi motiválja a háziorvos választásban 86.oldal 11.táblázat: Medical Card/GP Visit Card és a látogatás szám összefüggése ... 87.oldal 12.táblázat: Medical Card megléte és lakhely összefüggése ... 88.oldal 13.táblázat: A lakhely és a háziorvos látogatás száma ... 89.oldal 14.táblázat: Rendelkezik Medical Carddal és van-e magánbiztosítása ... 90.oldal 15.táblázat: Nemek szerinti átlagos látogatás a háziorvosnál ... 97.oldal 16.táblázat: Korcsoportok szerinti átlagos látogatás a háziorvosnál ... 98.oldal 17.táblázat: Lakhely szerinti átlagos látogatás a háziorvosnál ... 98.oldal 18.táblázat: Nem, kor, lakhely szerint várható látogatás a háziorvosnál ... 99.oldal 19.táblázat: Nem, kor, lakhely szerint várható látogatások növekedése

a háziorvosnál, a leggyakoribb betegcsoport látogatás számához képest ... 99.oldal 20.táblázat: Dublini magyar rendelő összesített látogatottsági adatai 2014-ben ... 101.oldal 21.táblázat: Ír háziorvosi rendelők finanszírozási kategóriái ... 104.oldal 22.táblázat: A finanszírozás változása nem, kor és lakhely szerint ... 109.oldal 23.táblázat: Éves látogatások várható számának változása ... 109.oldal 24.táblázat: Az ír háziorvosok hasznának változása a finanszírozás

és a látogatás növekményének különbségében... 110.oldal

6 ABSTRACTS

Írország egészségügye magyar szemmel

Kivonat: Az európai uniós tagállamokban járva azt tapasztaljuk, hogy számos területen még mindig nagy különbségek vannak. Dolgozatomban megvizsgáltam, hogy egy olyan fontos terület, mint az egészségügy, milyen hasonlóságot, különbséget mutat két uniós tagország, Írország és Magyarország esetén. Az egészségügyi szolgáltatásokkal összefüggő makrogazdasági adatok vizsgálata során egyértelmű sorrendet tudtam felállítani a két vizsgált tagország egészségügyi ellátása, rendszere között. Kutatásom során azt tapasztaltam, hogy az Írországban élő magyarok a mutatók alapján jobb helyzetben levő ír egészségügyi rendszerrel szemben sokszor a magyarországi ellátást részesítik előnyben. Dolgozatomban bemutatom, hogy milyen különbségek vannak az Írországban élő magyarok és a helyi lakosok között az egészségügyi szolgáltatások igénybevételében, valamint az Írországban lakó magyarok által igénybevett szolgáltatások jellemzői közötti különbségeket is vizsgálom. Írországban a háziorvosi ellátásban is egymás mellett létezik a fizetős (privát) és az ingyenes szolgáltatás (amelyet az alacsony jövedelemmel rendelkezők számára biztosít az állam). Dolgozatom a háziorvosok haszonmaximalizáló magatartásával is foglakozik, melyet az ingyenes ellátás során tanusítanak. Az ír állam az ellátást fejkvóta alapján finanszírozza, melyet a regisztrált páciens neme, kora és lakhelyének a rendelőtől mért távolsága alapján állapít meg.

Kutatásaim alapján meghatároztam a nem, kor és lakhely alapján várható éves látogatásszámot, valamint a finanszírozás változásával összevetve meg tudtam határozni, hogy egy újabb páciens regisztrálása során mekkora hasznosság változáshoz juthat a háziorvos.

Kulcsszavak: Írország, Magyarország, Európai Unió, Egészségügy, Háziorvosi ellátás, Fogyasztói magatartás

7

Health Care System of Ireland from the point of view of Hungarians

Abstract: Travelling in the European member states you will still experience great differences in many areas. It may be interesting to examine what similarities and differences exist between two members states (Ireland and Hungary). We could set up an obvious ranking between the health systems of the two examined countries by the study of the macro economic data in respect of the healthcare services. This ranking is not always correlating with the satisfaction of the residents in question, and the Irish resident Hungarians many times prefer to use the worse healthcare services in Hungary. In my study, I show the differences in the use of healthcare services between the Irish resident Hungarians and the local Irish people, and between the various Irish resident Hungarians as well. The free (the state provides it for those with low income) and the private GP services exist side by side in Ireland. In my thesis, I study the utility maximization of GP`s offering the free GP services. There is capitation reimbursement system for funding the GP services in Ireland, based on the gender, age and the distance between the GP surgery and the registered patient’s home. In my research, I calculated the expected annual GP visit number by the gender, age and home distance. I was able to determine the expected utility change of the GP with the registration of one new patient with the comparison of this calculated expected annual GP visit number and the change of the funding.

Keywords: Ireland, Hungary, European Union, Healthcare, GP services, Consumer behaviour

8

Das irische Gesundheitswesen aus ungarischer Perspektive

Auszug: Wenn man die Länder der EU näher kennen lernt, macht man schnell die Erfahrung, dass in unterschiedlichen Bereichen noch bedeutende Unterschiede vorhanden sind. In meiner Arbeit untersuche ich, welche Ähnlichkeiten und Differenzen im Gesundheitswesen – also in einem zentralen Sektor – von zwei Mitgliedstaaten der Europäischen Union, von Ungarn und Irland, zutage treten. Makroökonomische Daten, die Dienstleistungen im Gesundheitswesen beschreiben, lassen eindeutige Ranglisten bezüglich der Gesundheitsversorgung und bezüglich des Gesundheitswesens von beiden Mitgliedstaaten aufstellen. Im Rahmen meiner Untersuchung machte ich die Beobachtung, dass Ungarn, die in Irland ansässig sind, oft die ungarische Gesundheitsversorgung der irischen vorziehen, obwohl letztere über deutlich bessere Indikatoren verfügt. In der vorliegenden Arbeit präsentiere ich die Unterschiede von in Irland ansässigen Ungarn und Einheimischen bei der Wahl von Dienstleistungen im Gesundheitswesen. Außerdem gehe ich der Frage nach, welche Diskrepanzen sich in den Merkmalen der in Anspruch genommenen gesundheitlichen Dienstleistungen von Ungarn in Irland bemerkbar machen. Beim Hausarzt kann man sich sowohl im Rahmen einer privaten Krankenversicherung, als auch im Rahmen einer kostenlosen, öffentlichen Gesundheitsversorgung behandeln lassen (letztere sieht der irische Staat vor allem für Personen mit geringerem Einkommen vor). Meine Untersuchung geht auch auf die Frage ein, inwieweit Hausärzte (Allgemeinmediziner) die Möglichkeit wahrnehmen, um ihren eigenen Nutzen auch im Rahmen der kostenlosen, öffentlichen Gesundheitsversorgung maximieren.

Die Vergütung der Hausärzte erfolgt durch den irischen Staat aufgrund einer Versichertenpauschale, die Versicherten werden nach Geschlecht, Alter und Wohnort in verschiedene Gruppen unterteilt. Im Rahmen meiner Arbeit habe ich die zu erwartende jährliche Patientenzahl ermittelt - differenziert nach Geschlecht, Alter und Wohnort -, außerdem habe ich in Zusammenhang mit der Veränderung der Finanzierung berechnet, in welchem Maße die Registrierung eines neuen Patienten zu einem größeren Nutzen für den Hausarzt beiträgt.

Schlüsselwörter: Irland, Ungarn, Europäische Union, Gesundheitswesen, Allgemeinärztliche Versorgung/Hausärztliche Versorgung, Konsumverhalten

9 1. Bevezetés

Az emberek életében fontos szerepet tölt be az egészség és az egészségügyi ellátás. Az egészségügyi szolgáltatások iránti kereslet rendkívül rugalmatlan, egy esetleges betegség esetén bármennyit hajlandók lennénk fizetni a gyógyulásért (Lepp-Gazdag, 2004), hiszen saját élete és egészsége mindenki számára végtelenül fontos és értékes, hisz az élet pótolhatatlan (Mihályi 2002). Az elmúlt években, az Európai Unióban megnövekedett a külföldön munkát vállaló, illetve letelepedettek száma, amely arra ösztönözte az Európai Uniót, hogy komolyan foglalkozzon az egészségügy területével. Az Európai Unió egészségügyi stratégiáján keresztül hozzájárul a nép- és közegészségügyi helyzet javításához.

Az egészségügyi ellátások és szolgáltatások az egyes országok kizárólagos hatáskörébe tartoznak, az Európai Unió csak kiegészíti az egyes tagországok egészségügyi tevékenységét (Horvath, 2007). Emiatt fordulhat elő az, hogy az egyes tagországokban teljesen különböző rendszerekkel, eltérő ellátással találkozhatunk (Balázs, 2006). Talán legjobban ezt a különbséget a más tagországokban munkát vállalók érezhetik meg, akik tartósan külföldön kényszerülnek igénybe venni az egészségügyi ellátásokat. Ők azok, akik a leginkább érzik a különbséget két rendszer között és meg tudják ítélni, hogy melyek a különböző rendszerek jó és rossz oldalai.

Kutatásom célja, hogy feltárjam két uniós tagország (Írország és Magyarország) eltérő egészségügyi rendszere közötti különbségeket. A különbségeket nem kizárólag a rendszerek kutatásával, hanem a betegek illetve az orvosok szemszögéből is vizsgáltam. Egy olyan európai uniós tagországot kerestem, ahol nagy számban fordulnak elő magyar munkavállalók, ugyanakkor magyar orvosokkal is találkozhatunk az egészségügyi rendszerben. Kutatásaim színhelyéül Írországot választottam, ahol amellett, hogy jelentős a magyar munkavállalók száma (Dublinban és környékén, ahol a legtöbb magyar munkavállaló található, számuk nagyjából 8-10 000-re tehető), jelen pillanatban egy igen nagy változáson átesett gazdasági helyzettel találkozhattam. Európa egyik legjobb mutatókkal rendelkező gazdaságából (amelynek alapját az 1990-es évek eleji „kelta tigris” jelenség adta) 2008-2009 során egy súlyos gazdasági recesszió bontakozott ki, mely gazdasági válságból 2014-re sikerült ismét egy növekedési pályára lépnie az országnak. A gazdasági helyzet kihatással volt a magyarok életére is, hiszen a munkakörülmények nagymértékben romlottak a recesszió idején az országban. Az egészségügy területén is csökkenő munkabéreket láttam a válság idején, ennek következtében több magyar orvos is hazatelepült Magyarországra.

10

Írországban közvetlenül tudtam kutatni a magyar és ír rendszer különbségeit, illetve megismerhettem, hogy mi a véleményük a magyar munkavállalóknak az ír egészségügyi rendszerről beteg illetve orvos oldalról.

Kutatásom során egy teljesen speciális helyzetet is vizsgáltam, amely során egy dublini magyar háziorvosi rendelő működését kutattam, ahol ugyan az ír egészségügyi rendszer keretein belül, de magyar betegeknek egy magyar háziorvos nyújt egészségügyi ellátást.

Ebből adódóan itt az ellátásban felfedezhetünk magyar illetve ír jellegzetességeket is.

Kutatásaim során megismerhettem a betegek véleményét, hogy mi vezérli őket, amikor Írországban magyar háziorvoshoz fordulnak, illetve mi motiválja őket, mikor nem az ír rendszeren belül veszik igénybe az egészségügyi ellátást, hanem hazájukban.

1.1 A kutatás jelentősége és célkitűzése

Kutatásom során a statisztikai adatok, rangsorok és összehasonlításokon túl, az emberek véleményét kívántam részletesen megismerni. A betegekkel készített kérdőívek, mélyinterjúk során elemeztem, hogy mely elemeket tartják jobbnak illetve rosszabbnak Magyarországhoz képest, milyen tapasztalataik voltak az eddigi külföldi életük során az ír egészségüggyel kapcsolatban. Egy igen speciális helyzettel is foglalkoztam, ugyanis Dublinban található magyar háziorvosi rendelő is, amelynek betegei nagyjából 95%-ban magyarok. Kutatásaim során választ kívántam kapni arra, hogy melyek azok a tényezők, amelyek az Írországban élő magyarokat arra ösztönzik, hogy a magyar rendelő szolgáltatásait vegyék igénybe, illetve akik nem magyar háziorvostól veszik igénybe a szolgáltatást mi miatt esik a választásuk helyi háziorvosra.

Az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele során a külföldön élők esetén sem feledkezhetünk meg a különböző kultúrák befolyásoló hatásairól, hiszen „a kultúra az egyének számára meghatározza a követendő magatartás kereteit, az emberi viselkedéssel kapcsolatos elvárásokat, kötelezettségeket, amelyekhez a közösség tagjai alkalmazkodnak is, mert ellenkező esetben megvetésben, kiközösítésben lehet részük. A kultúra alatt általában olyan normák és értékek rendszerét értjük, melyek történelmileg determináltak és az egyén társadalmi beilleszkedésének lehetőségeit biztosítják.” (Kárpáti – Lehota, 2010, 27)

11

Az Európai Uniós egészségügyi szabályozást is kutattam, hiszen az ír és magyar egészségügyi kapcsolatokat is alapvetően az uniós szabályozások kötik össze. Az Európai Uniós jogrendszer biztosítja az orvosok számára, hogy más tagállamban munkát vállalhassanak, okleveleiket elismerjék más tagállamban. A külföldön munkát vállalók esetén szintén fontos az Európai Unió szabályozása, hiszen a letelepedés és munkavállalás szabadságát is az uniós jog adja. Az egészséghez kapcsolódó kutatások egyre jobban előtérbe kerülnek, mivel számos kutató véleménye szerint az egészségügy a következő évek bázisinnovációja, valamint a világgazdaság fellendítője lehet. (Törőcsik, 2009)

Saját kutatásom során elsőként Írországban élő magyarok körében végeztem vizsgálatot, kérdőív valamint mélyinterjúk segítségével. Kutatásom fókuszában az ír egészségügyi rendszerrel való megelégedettség, és a korábbi magyarországi ellátással való összehasonlítás állt. A dublini magyar rendelő paciensei között töltettem ki a kérdőívet, hiszen esetükben azt a speciális helyzetet tudtam kutatni, amikor az ír egészségügyi rendszer keretében veszik igénybe az egészségügyi ellátást, ám magyar háziorvostól. A kérdőívet 185 beteg töltötte ki.

A kérdőívben az általános demográfiai jellemzőkön túl (lakhely, életkor, családi állapot) az írországi kiköltözés időpontját is megkérdeztem, valamint a korábbi magyarországi egészségüggyel való megelégedettséget, illetve az ír és magyar rendszer összehasonlítására is kértem a kérdőívet kitöltőket.

A kutatás folyamata során újabb kérdések, problémák és témák megismeréséhez második kérdőívet állítottam össze, melyben elsődlegesen már az Írországban élő magyarok közti különbségeket vizsgáltam, amely a különböző emberek, családok között áll fenn az egészségügy igénybevételekor. A kérdőívet interneten keresztül, on-line rendszerben töltötte ki 122 ember. Ebben a kérdőívben azokat is vizsgáltam, akik nem magyar háziorvostól veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatást és azokat az okokat, amely az ő választásukat befolyásolják.

12 1.2 Kutatási kérdések

A kutatás az alábbi kérdésekre keresi a választ:

K1: A Írországban élő magyarok esetén az orvos-beteg találkozás jellemzői változnak-e a magyarországi orvos-beteg találkozáshoz képest és, ha igen, melyek ennek a változásnak az okai?

K2: Az Írországban élő magyarok számára melyek azok az összetevők, amelyek egy egészségügyi ellátás megítélése során a legfontosabbak?

K3: Mi motiválja az Írországban élő magyar betegeket a magyar rendelő felkeresésében?

K4: A háziorvosi ellátást nyújtó orvosok másként viselkednek-e egy államilag finanszírozott fejkvóta esetén, mint amikor minden egyes vizit esetén az ellátásért fizetnek a betegek?

K5: Létezik-e Írországban a háziorvosok esetén egy optimális praxis összetétel a bevételek és a munkaráfordítás arányát tekintve, valamint mik befolyásolják ezt az optimális összetételt?

Kutatási hipotéziseim a következőek:

H1: Az egészségügyi makrogazdasági adatok alapján felismerhető különbségeket Írország és Magyarország egészségügye között az Írországban élő magyarok is azonosan látják.

H2: A háziorvosi szolgáltatások igénybevételét elsősorban az egészségügyi rendszer (fizetős – ingyenesség) határozza meg.

H3: Az Írországban élő magyarok teljes hasonlóságot mutatnak az egészségügyi szolgáltatások igénybevételében, mint az Írországban élő írek.

H4: Az Európai Unió egészségügyi szabályozása az Írországban élő magyarok számára teljesen érthető és világos, lehetőségeit kihasználják.

H5: Az Írországban élő magyarok orvosválasztását leginkább a nyelvhasználat befolyásolja.

13 1.3 A disszertáció struktúrája

Dolgozatom első részében a kutatás elméleti hátterével foglakozom. Dolgozatom ezen részében elsőként az egészségügy sajátosságaival, az egészségügyi rendszer bemutatásával foglalkozom. Mivel kutatásom szorosan kapcsolódik Írországhoz és Magyarországhoz is, így fontosnak tartom az egészségügy területén az Európai Unió szabályozásának bemutatását valamint az európai állampolgárok unión belüli egészségügyi ellátásának és biztosításának lehetőségeit. Szintén bemutatom kutatásom helyszínéül szolgáló Írország gazdasági helyzetét, foglakozom az aktuális gazdasági kérdésekkel valamint az elmúlt időszak gazdasági változásait is bemutatom. Írország egészségügyi rendszere alapjaiban különbözik Magyarország egészségügyi rendszerétől, így az ír egészségügyi rendszer jellemzőit is bemutatom, elsődlegesen azokat a jellemzőket, amelyekkel az Írországban élő magyarok találkozhatnak és amely a mindennapi egészségügyi ellátásukat befolyásolja.

Makrogazdasági mutatók segítségével is elvégeztem az összehasonlítást, hogy lássam, hogy ezen mutatók szerint mekkora a különbség a két ország között. 25 makrogazdasági mutatót használtam fel Magyarország és Írország egészségügyi rendszerének, a lakosság egészségi állapotának összehasonlításához. A 25 mutató esetén csupán 8 olyan mutatót találtam, amely esetén Magyarország kedvezőbb eredménnyel rendelkezik, mint Írország.

Ezek közül az alkoholfogyasztás, valamint az egy főre jutó orvosok száma tekintetében minimális a különbség a két ország között. Sokkal magasabb Magyarországon az egy főre jutó éves orvosi konzultációk száma, valamint az egy évben egy orvosra jutó konzultációk száma. Az MRI valamint a CT vizsgálatok számában Magyarország sokkal jobban teljesít, mint Írország, annak ellenére, hogy Írországban az MRI és CT gépek száma meghaladja a magyarországi gépek számát. A népesség egészségi állapotát tükröző mutatók (születéskor várható élettartam, egészségben eltöltött várható évek száma, elhalálozások kardiovaszkuláris betegségek következtében, elhalálozások rákos megbetegedések következtében, gyermekhalandóság) esetén jelentősen jobban áll Írország, mint Magyarország. Az egészséget befolyásoló tényezők legtöbbje esetén (dohányzás, napi gyümölcsfogyasztás, lakosság elhízottsága) nem tapasztalható nagy eltérés a két ország között. Ki kell emelni a napi zöldségfogyasztást, amely esetén Írország sokkal jobban áll, mint Magyarország, hiszen Írország lakosságának 95,4 %-a fogyaszt napi rendszerességgel zöldséget, míg

14

Magyarországon csupán a lakosság 49%-a. A légszennyezettség is sokkal komolyabb probléma Magyarországon, mint Írországban. Írországban a lakosság 18%-a, míg Magyarországon a lakosság 33%-a él légszennyezett területen. Írországban mind a GDP arányos egészségügyi kiadások, mind az egy főre eső egészségügyi kiadások sokkal magasabbak, mint Magyarországon. Írországban az egy főre jutó egészségügyi kiadások értéke több, mint háromszorosa a magyarországi kiadásoknak.

Dolgozatom második részében saját kutatásomat valamint ennek eredményeit mutatom be. Kutatásom során két kérdőíves megkérdezést végeztem, az elsőt személyesen készítettem el Dublin belvárosában található magyar háziorvosi rendelőben 2009-2010-ben. Első kérdőívemet 185 beteg töltötte ki. A második kérdőíves megkérdezést on-line végeztem el, 2015 elején. On-line kérdőívemet 122 ember töltötte ki. A kérdőíves kutatások során megismerhettem az Írországban élő magyarok egészségügyi szolgáltatások igénybevételének jellemzőit valamint háziorvos-választási motivációit is. A kérdőíves kutatások, az általam vizsgált magyar háziorvosi rendelő adatai, valamint az írországi egészségügyi finanszírozás alapján egy modellt állítottam fel, amely megmutatja, hogy a különböző korcsoporthoz, nemhez és különböző távolságban lakó páciensek esetén egy háziorvos milyen munkanövekménnyel, illetve a finanszírozási rendszer alapján milyen bevétel növekménnyel számolhat. Dolgozatom zárásaként a további kutatási irányokról, felmerült további kérdésekről is írok.

15 2. Egészségügyi szolgáltatások sajátosságai

Az egészségügyi ellátások piaca sok esetben közel áll a versenyző piacokhoz, de számos olyan összetevővel rendelkezik, amely összetevő miatt nem tud versenyző piacként működni (Simon, 2010). Versenyzői piacnak a következő összetevőket kell teljesítenie: a piacon sok eladó van és mindegyik profitmaximalizálásra törekszik, a piaci csere tárgyát képező termékek homogének, a fogyasztók jól informáltak, a fogyasztók viselik a vásárolt termék teljes költségét. Ezzel szemben az egészségügyi ellátások piacán a fogyasztók legtöbbször nem viselik az ellátás teljes költségét valamint az egészségügyi szolgáltatók többsége nem profitorientáltan működik, a profit maximalizálása nem az elsődleges szempont a működésük során, más tényezők is befolyással vannak (Lepp-Gazdag, 2004). Az egészségügyi ellátások is speciális jószágok, amelyek sok tekintetben különböznek a más, hagyományos termékektől, szolgáltatásoktól (Orosz, 2008).

Az első és véleményem szerint a legfontosabb specialitás az információs asszimetria, mely a beteg és az orvos között áll fenn. Ez az információs asszimetria arra az információtöbbletre utal, amelyet az orvos birtokol a beteggel szemben (Ong et al, 1995). Sok esetben a beteg nem rendelkezik kellő információval a betegségéről, kezelésekkel kapcsolatos lehetőségekről, így nem képes optimális döntést hozni. A kínálati oldalt képviselő szolgáltató illetve orvos sokkal több információval rendelkezik a lehetséges kezelésekkel, gyógymódokkal, azok hatékonyságával, költségeivel kapcsolatban. Emiatt a beteg a legtöbb esetben az orvosra bízza a lehetséges kezelések, gyógymódok kiválasztását, így az orvos a beteg képviselőjeként jár el. A beteg természetesen azt várja el, hogy az orvos úgy járjon el, hogy az ő (beteg) hasznát maximalizálja, és a lehető legjobban azonosuljon vele. Ez a teljes azonosulás sok esetben nem történik meg, hiszen az orvos saját hasznát is maximalizálni kívánja, és így a kezelés, gyógymód kiválasztása során egyéb tényezőket is figyelembe vehet.

Jó példa erre az Egyesült Királyság egészségügyi rendszere (McGregor et al, 2005), amely az orvosok munkáját aszerint téríti, hogy ki milyen mértékben „kímélte” az egészségbiztosító kasszáját. Emiatt történik meg sokszor az Egyesült Királyság háziorvosi rendelőiben, hogy a betegek első látogatáskor a szóbeli és írásos tanácson kívül mást nem is kapnak, így az orvosok a saját hasznuk maximalizálását a beteg érdekeinek képviselete elé helyezik. Ez a rendszer is populáció szintű optimalizálásra törekszik.

16

Az információs asszimetria témájához kapcsolódik a mai, internetes társadalom egyik érdekes jelensége is. Az interneten ma már hatalmas mennyiségű információ érhető el, amelyet a betegek könnyen megtalálhatnak. Ezáltal kezd megjelenni a betegek részéről az a feltételezés, hogy ez az információs asszimetria nem is létezik, ők is rendelkeznek azzal a tudással, amivel az orvos és azt feltételezik, hogy ők is optimális döntést tudnak hozni (Vick- Scott, 1998). Sajnos az interneten számos nem tudományos, különböző érdekeket képviselő írás is megtalálható, így ez a betegek részéről nem valós tudás. Sok esetben ezáltal az orvosnak a betegek nem valós tudását is kezelnie kell, és a helyes kezelést, további teendőket a betegek értésére kell hoznia.

Az orvos tehát, mint a beteg képviselője jár el, legtöbb esetben a betegek helyett (de természetesen velük egyetértésben) hozza meg a döntést. Éppen emiatt az egészségügyi szolgáltatások esetén minden egyéb szolgáltatásnál fontosabb a beteg és az orvos közötti bizalmi viszony (Molnár-Csabai, 1994). Kutatásaimból is jól látszik, hogy az orvos választást befolyásoló több tényező között a megelégedettség (tehát a bizalmi viszony megléte) nagyon hangsúlyos. Az egészségügyi szolgáltatások során az orvos-beteg együttműködés maximalizálása lenne a cél, hiszen ez is hozzájárul az egészségkassza felesleges kiadásainak minimalizálásához (Young-Openheimer, 2006). „Legdrágább az a gyógyszer, amit nem vesz be a beteg: pl. hosszabb vagy ismételt táppénz, újabb gyógyszerek felírása” (Simon et al, 2000).

Az egészségügyi piacokon csak származtatott kereslet jelenhet meg, hiszen az egészség nem áru, nincs piaci értéke, csupán az egészségügyi szolgáltatások jelennek meg a piacon. A finanszírozó és a szolgáltató gazdasági szempontból ellenérdekelt, hiszen a szolgáltató (orvosok) a hatékony, de nem feltétlenül költségérzékeny gyógyításban érdekeltek, míg a finanszírozó a hatékony, de költségérzékeny gyógyításban érdekelt. Az egészségügyi döntéshozók és az ellátást végző szakemberek célja, olyan beavatkozások alkalmazása, melyek a lehető legnagyobb egészségnyereséget nyújtják a lakosság számára. (Folland et al, 2011)

Az egészségügyi szolgáltatások terén a szűkösen rendelkezésre álló erőforrások optimális felhasználásának megtervezése szükséges, hiszen a fogyasztók folyamatosan az egészségügyi szolgáltatások minőségének javulását várják el, míg az egészségügyi szolgáltatások költségei folyamatosan növekednek (Nemec, 2000).

17 3. Egészségügy és az Európai Unió

Az elmúlt években az Európai Unióban megnövekedett a külföldön munkát vállaló, illetve letelepedettek száma (Tarrósy et al, 2014), amely az egyik fő ösztönözője volt annak, hogy az Európai Unió komolyan foglalkozzon az egészségügy területével. Az Európai Unió egészségügyi stratégiáján keresztül hozzájárul a nép- és közegészségügyi helyzet javításához.

Az egészségügyi ellátások és szolgáltatások az egyes országok kizárólagos hatáskörébe tartoznak, az Európai Unió csak kiegészíti az egyes tagországok egészségügyi tevékenységét (Horvath, 2007). Így tehát minden ország egyénileg dönti el, hogy milyen társadalombiztosítási rendszert alakít ki és milyen feltételekkel, milyen ellátásokat nyújt.

Emiatt fordulhat elő az, hogy az egyes tagországokban teljesen különböző rendszerekkel, eltérő ellátással találkozhatunk. Mihályi könyvében (Mihályi, 2003) hét féle egészségügyi rendszert különböztet meg¹. Az egészségügyi rendszerek különbségeit legjobban a más tagországokban munkát vállalók érezhetik meg, akik tartósan külföldön „kényszerülnek”

igénybe venni az egészségügyi ellátásokat. Ők azok, akik a leginkább érzik a különbséget két rendszer között és meg tudják ítélni, hogy melyek a különböző rendszerek jó és rossz oldalai.

Egészségügyi szabályozás

Az egészségügy és a közfinanszírozás területén az tapasztalható, hogy az utóbbi években egyre fontosabb szerepe van az Európai Uniónak (Mossialos et al, 2010). Az Európai Unión belüli migráció növekedésével megnövekszik a munkavállalók áramlása más tagállamokba, amely munkavállalók közül természetesen az egészségügyi dolgozók sem hiányozhatnak (Balázs, 2005). Ezek a dolgozok új lakhelyükön egészségügyi szolgáltatásokat nyújtanak, akár az országban élő saját állampolgáraiknak, akár a helyi lakosságnak (Páva – Kovács, 2003). Fontos megemlíteni, hogy a migráns munkavállalók és nyugdíjasok gyakran a saját nemzetükhöz tartozó orvosokat keresik új lakóhelyükön is.

Az egészségügyi rendszer kialakítása, az állampolgárok egészségügyi ellátása ugyan tagállami feladat, de vannak olyan területek (elsősorban az áruk, szolgáltatások és személyek szabad áramlásával összefüggésben), amelyek esetén a tagállami fellépés nem lenne elégséges illetve hatékony, így ezen területeken közösségi szabályozás szükséges.

1 Bismarcki modell, Eredeti Szemaskó modell, Szocialista iparosítás modellje, Szocialista modell az 1980-as években, Angol NHS, Francia vegyes rendszer, Amerikai rendszer

18

Az Unió szociális biztonságra, illetve egészségügyi rendszereire vonatkozó szabályozásáról, rendeleteiről számos publikáció született hazai (Balázs, 1998; Borbás- Kincses, 2007; Lencsés, 2007; Lengyel, 2003; Molnár, 2002; Mihályi, 2000; Mihályi, 2007) és nemzetközi viszonylatban is (Thomson-Mossialos, 2007; Mossialos-McKee, 2002;

Mabbet, 2000).

Lényegében az 1992-es Maastrichti Szerződés² után vált hangsúlyos területté az egészségügy az Unión belül, hiszen ekkor számos nem kizárólag gazdasági kérdést emeltek közösségi szintre. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy a tagállamok az egészségügy területén meg kívánták őrizni függetlenségüket, így a tagállami ellenállás miatt a teljes jogharmonizáció elmaradt az egészségügy területén. A Szerződés X. címe foglakozik a népegészségügy kérdésével, amelyben leírja, hogy az Európai Unió kiemelten kívánja kezelni az egészség védelmét, fő feladatának az egészségüggyel kapcsolatban a tagállamok közötti együttműködés elősegítését, illetve az egyes tagállamok nemzeti egészségügyi politikáinak összehangolását tekinti. A szerződésben fontos területként jelenik meg az egészségügyi tájékoztatás és oktatás közösségen belüli ösztönzése is. A XI. cím a fogyasztóvédelemről szól, mely természetesen magába foglalja a fogyasztók egészségének védelmét is.

Az 1997-es Amszterdami Szerződésben³ új területek kerültek az uniós közegészségügy középpontjába. Az élelmiszerbiztonság és a fogyasztók védelme lett a két központi elem, de a szerződés előírta, hogy valamennyi közösségi tevékenység és politika során törekedni kell az egészség védelmére (Amszertdami Szerződés 152. számú cikkelye).

Fontos megemlíteni, hogy az Amszterdami Szerződés után is a tagországok hatáskörében maradt az egészségügyi szolgáltatások biztosítása valamint a népegészségügyi politika kialakítása is. A szerződésben egyértelműen megfogalmazzák, hogy a közösség csupán kiegészíti a nemzeti politikákat. Az Amszterdami Szerződés után sem történt meg a jogharmonizáció a tagállamok között, így továbbra sem lehetett egységes európai egészségügyről beszélni. A legfőbb eredmény annak az alapelvnek a lefektetése volt, hogy minden területen az emberek egészségét szem előtt kell tartani.

2 Maastrichti Szerződés: http://eur-lex.europa.eu/hu/treaties/dat/11992M/word/11992M.doc (Letöltés ideje:

2010.január 22.)

3 Amszterdami Szerződés: http://eur-lex.europa.eu/hu/treaties/dat/11997D/word/11997D.doc (Letöltés ideje:

2010. január 22.)

19

Már 1998 óta foglalkozott a Bizottság egy közösségi népegészségügyi stratégia kialakításával. A stratégia kialakítása egy javaslattal kezdődött, melyet 2003-ban fogadott el az Európai Parlament. A javaslat megállapításokat tartalmazott, melyek a további tevékenységhez és intézkedésekhez kiindulópontként szolgáltak. Ezek a megállapítások a következők voltak:

 „Az elmúlt években a Közösség népességének egészsége drámai változáson ment át, mint ahogy azt a születéskor várható élettartam javulása jelzi, mely 1970 óta 5 évvel növekedett. És bár minden ok megvan arra, hogy örömmel fogadjuk ezt a javulást, nem szabad azonban megfeledkezni arról a tényről, hogy a Közösségen belül jelentős egészségi vonatkozású problémák vannak.

 Minden ötödik ember még mindig idő előtt hal meg /65 éves kor előtt/ megelőzhető betegségben, különösen a helytelen életmóddal összefüggésben, vagy baleset következtében.

 Új kockázati tényezők jelennek meg, elsősorban fertőző betegségek következményeként.

 Még mindig nagy különbségek vannak az emberek társadalmi-gazdasági státuszában.

 A társadalom elöregedése nagymértékben megnöveli az öregkorral járó betegségek, pl. az Alzheimer-kór gyakoriságát.

A tagállamok egészségügyi rendszere konfliktusokkal terhelt nyomásnak van kitéve.

Egyrészről az egészségügyi ellátásra fordított GDP aránya megkétszereződött az elmúlt három évtizedben, és kitartóan növekszik: ez főként bizonyos demográfiai tényezők, az új technológiai eljárások és az állampolgárok megnövekedett elvárásainak is a következménye.

Másrészről az állami kiadások általános csökkentése szükségessé teszi az egészségügyi ellátó rendszerek reformját a kiadások visszatartása érdekében, miközben a fokozódó versenyhelyzetben a szektor költséghatékonyságának optimalizálása, az egészségügyi ellátó rendszerek reformjával párhuzamosan zajlik.

20

A tagállamoknak kezelniük kell ezt a konfliktusokkal terhelt nyomást anélkül, hogy szem elől tévesztenék az egészség hatását az emberek jóllétére, illetve az egészségügyi rendszerek gazdaságban betöltött szerepét.

Az EU népegészségügyi politikájának számolnia kell a bővítés lehetőségeivel ugyanúgy, mint a világgazdasági helyzettel. A Közép-kelet európai egészségügyi ellátó rendszerek összehasonlítva a korábbi tagállamokéval, rosszabbul működnek, ami elsősorban a forráshiány számlájára írható. Emiatt a tagországok között nő az egyenlőtlenség és különböző problémákkal találják magukat szemben. Az új tagokat segíteni kell abban, hogy növeljék az egészségi rendszerek hatékonyságát, illetve meg kell vizsgálni a bővítés hatását a régi tagállamok állampolgárainak egészségére.

Ezen kívül az egészséget fenyegető veszélyek globális szintű kezelése érdekében szükséges az együttműködés a nemzetközi szervezetekkel, mint pl. a WHO-val.”⁴

A fent idézett megállapítások mind a mai napig aktuális témákat vetnek fel, melyek megoldásával komolyan foglakozik a Bizottság és a tagállamok kormányai is. A kérdések nem csak az egészségüggyel függnek össze, hanem az emberek egészségét befolyásoló tényezőket is számba veszik valamint az egészségügy és társadalombiztosítás gazdasági kérdéseit is szóba hozzák.

Már 1998-tól érzékelhető volt Európában egy demográfiai változás, mely során az európai társadalmakban az idősek aránya nagymértékben növekedni kezdett. Ezzel egyidejűleg a társadalmaknak nagyobb figyelmet kellett szentelniük az öregkorral járó betegségek kezelésére is, hiszen ezek gyakorisága is megnövekedett. Az egészségügy területén a megelőzés is fontos szerepet kapott, hiszen a várható élettartam növekedése mellett az egészségesen megélhető kor növelése is célként szerepelt és ez elsősorban a betegségek és balesetek megelőzésével érhető el. A dokumentum megemlíti a tagállamok egészségügyi rendszereinek különbözőségeit is, melyet mind a mai napig nem sikerült megszüntetni. Az Európai uniós szabályozás kiegészítő jellegéből adódóan nehezen érhető el, hogy minden tagállamban azonos rendszerben működjön az egészségügyi ellátás és az egyes tagállamok között ne álljon fenn különbség, amely a tagállamok kulturális és szokásbeli eltérései miatt nem is feltétlenül lenne minden esetben kívánatos.

4 http://ec.europa.eu/health/ph_overview/Documents/com_98_230_en.pdf

(magyar fordítás: http://www.oefi.hu/modszertan9.pdf, Egészségfejlesztési Módszertani Füzetek:

Egészségfejlesztés és népegészségügy az Európai Unióban) (Letöltés ideje: 2010. január 22.)

21

2002. szeptember 23-án fogadta el az Európai Parlament és a Tanács a közegészségügyre vonatkozó közösségi cselekvési programot⁵. Ennek keretében nyolc cselekvési programot fogadtak el: egészségügyi tájékoztatás, nevelés és képzés; rák; AIDS;

kábítószer használat; egészségfigyelés; baleset és sérülések megelőzés; ritka betegségek megelőzése és kezelése; környezetszennyezéssel összefüggő betegségek kezelése.

A határozatban megemlítésre kerül, hogy:

„a Közösség elkötelezte magát az egészség elősegítése és javítása, a betegségek megelőzése, valamint az egészségre ható potenciális veszélyek elhárítása terén. A Közösségnek összehangolt és egységes módon kell kezelnie az ott élők egészségügyi kockázatokkal kapcsolatos aggályait és a magas szintű egészségvédelemmel kapcsolatos elvárásait. Ennek megfelelően, a Közösség minden egészségügyi vonatkozású tevékenységének nagymértékben ellenőrizhetőnek és átláthatónak kell lennie, továbbá az összes érintett számára kiegyensúlyozott konzultációt és részvételt kell lehetővé tennie azért, hogy elősegítse az ismeretanyag bővülését és a kommunikációt, és ily módon nagyobb mértékben vonja be az embereket az egészségüket érintő döntésekbe. A fentiek keretében figyelmet kell szentelni a Közösség polgárainak ahhoz való jogára, hogy egyszerű, világos és tudományosan megalapozott információkat kapjanak az életminőség javítását szolgáló egészségvédelmi és betegségmegelőzési intézkedésekről” (Az Európai Parlament és a Tanács 1786/2002/EK határozata).

A határozatban ismét megemlítésre kerül, hogy minden közösségi program és cselekvés során az egészséget szem előtt tartva kell döntéseket hozni, valamint, hogy az egészség elsődleges fontossággal bír. A határozatban is külön kiemelésre kerül, hogy a program csak kiegészíti a nemzeti politikákat (2 cikk (1) ) valamint célként tűzi ki maga elé, hogy az egészségügyben tapasztalható egyenlőtlenségeket kívánja megszüntetni (2.cikk (3) b. ).

A európai egészségügy szabályozásának, kialakításának és fejlesztésének egyik legfontosabb eszköze tehát a Közösségi Egészségügyi Cselekvési program. A program fő célja az EU lakosságának egészségének védelme, fejlesztése és javítása valamint az egészséggel kapcsolatos információk terjesztése. Az első Közösségi Egészségügyi Cselekvési Program a 2003-2008 közötti időszakra szólt, a második a 2008-2013 közötti

5 Közösségi Cselekvési Program:

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=DD:15:07:32002D1786:HU:PDF (Letöltés ideje:

2010. január 22.)

22

időszakra⁶. A Program három fő témaköre az egészség-információ (mely a népegészségügy fejlesztésére vonatkozó információk és tudás javítását és egyes tagországok közti cseréjét szolgálja), az egészséget veszélyeztető tényezők (főként a fertőző betegségekre fókuszál⁷) és az egészséget befolyásoló tényezők⁸.

A közösségi stratégia fontossága számos egyéb, nem közvetlenül az egészségüggyel foglalkozó, ám az egészségüggyel szorosan összefüggő területen is érezhető. Ezek közül jelen pillanatban leginkább a demográfiai változások, például a népesség idősödésével összefüggő problémák, kérdések állnak a tanulmányok, stratégiák középpontjában.

1.ábra: Születéskor várható élettartam 1990-ben és 2009-ben az európai országokban

Forrás: Eurostat

6Egészségügyre vonatkozó második közösségi cselekvési program (2008-2013):

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2007:301:0003:0013:HU:PDF (Letöltés ideje:

2010.január 22.)

7 Az egészséget veszélyeztető tényezők elleni hatékony küzdelem elősegítésére 2005-ben hozták létre a stockholmi székhelyű Európai Betegségmegelőzési és - Ellenőrzési Központot (ECDC)

8 Az egészséget befolyásoló tényezők közé tartozik az egyén viselkedése és életmódja, az élet- és

munkakörülmények, az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés, az általános társadalmi-gazdasági, kulturális és környezeti feltételek

Születéskor várható élettartam – 1990-es adat (Forrás: Eurostat)

Forrás: Eurostat

Születéskor várható élettartam – 2009-es adat (Forrás: Eurostat)

23

Komolyan foglalkozik a kérdéssel az Európai Bizottság által kiadott több jelentés is, például a Fenntarthatósági Jelentések⁹, valamint az Idősödési Jelentések¹⁰ is.

A legtöbb európai országban ma alacsonyabb termelékenységi ráta és növekvő élettartam jellemző, melynek következménye az európai társadalom nagyfokú idősödése.

2050-re az EU lakosságán belül a 65 évnél idősebbek száma nagyjából 70 %-kal nő, míg a 80 évnél idősebbek száma több, mint duplájára növekszik.¹¹ A tagállamok számos területen szembe találják magukat az idősödéssel összefüggő problémákkal: az ország munkaerő piaca változik, a gazdasági növekedési potenciál csökken, az idősödéssel összefüggő kiadások szintén növekednek.

Az Európai Bizottság Idősödési Jelentése¹² öt különböző területet jelöl meg¹³, amelyek az idősödéssel kapcsolatos kiadások növekedéséhez vezetnek. Ezen öt terület közül kettő közvetlen kapcsolatban van az egészségüggyel, az egészségügyi szabályozással és az egészségügyi kiadásokkal, így fontosnak tartom ezen területek külön bemutatását a következőkben.

Az első ezek közül az egészségügyi ellátások kapcsán keletkező kiadásnövekedés. A tagállamok egészségügyi kiadásai elsődlegesen a lakosság korösszetételétől valamint az állam, a magán és a betegek egészségügyi ellátásokban való költségvállalásának arányától függnek. Fontos ugyanakkor azt is figyelembe venni, hogy az egyes tagországok esetén nem csak a várható élettartam különbözik, hanem az egészségesen eltöltött életkor is.¹⁴ Emiatt természetesen a különböző tagországoknak eltérő költségekkel kell számolniuk az egészségügyi ellátások területén. Az egészségesen eltöltött életkor európai összehasonlításával részletesen a 7. fejezetben foglalkozom.

9 Sustainability Report 2009: http://ec.europa.eu/economy_finance/publications/publication15998_en.pdf (Letöltés ideje: 2010.január 22.)

10The 2009 Ageing Report: http://ec.europa.eu/economy_finance/publications/publication13782_en.pdf (Letöltés ideje: 2010.január 22.)

11 2006. szeptember 29-én közzétett Eurostat népesedési előrejelzés alapján, Europe in Figures – Eurostat yearbook 2006-07:

http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_OFFPUB/KS-CD-06-001-01/EN/KS-CD-06-001-01-EN.PDF (Letöltés ideje: 2010.január 22.)

12 Sustainability Report 2009, European Economy 9/2009

13 Ez az öt terület a következő: egészségüggyel kapcsolatos kiadások, nyugdíjkifizetések, oktatással összefüggő kiadások, hosszú távú jóléti kiadások, munkanélküli segélyekkel összefüggő kiadások.

14 http://ec.europa.eu/health/indicators/docs/hly_65andover_en.pdf (mellékletben) (Letöltés ideje: 2010.január 22.)

24

A másik terület a növekvő nyugdíjkifizetések területe. Ez a nyugdíjasok számának és a nyugdíjban eltöltött időnek a függvénye. Mindkét tényező természetesen a várható életkorral van közvetlen összefüggésben, tehát ez esetben is az idősödés és az egészségügy kérdésével találjuk magunkat szemben. A kiadások szempontjából fontos, hogy a tagállamok esetén eltérő nyugdíjrendszerrel találkozunk, így lényegesen különböző a tagállamok nyugdíjjal kapcsolatos kiadásaik aránya.

Tehát látható, hogy Európában egy demográfiai változás megy végbe, mely során az európai társadalmakban az idősek aránya nagymértékben növekedni kezdett. Ezzel egyidejűleg a társadalmaknak nagyobb figyelmet kell szentelniük az öregkorral járó betegségek kezelésére is, hiszen ezek gyakorisága is megnövekedett. Az egészségügy területén a megelőzés is fontos szerepet kapott, hiszen a várható élettartam növekedése mellett az egészségesen megélhető kor növelése is célként szerepel és ez elsősorban a betegségek és balesetek megelőzésével érhető el.

1999-ben a Bizottság megalakította az Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságot (DG SANCO)¹⁵, mely az Unión belüli egészségüggyel, fogyasztóvédelemmel és élelmiszerbiztonsággal foglalkozik. Ezzel a lépéssel az uniós népegészségügy további javítását, a tagállamok közötti hatékonyabb együttműködést valamint a jövőbeni fejlesztést kívánta elérni a Bizottság. a Főigazgatóság feladata többek között az elfogadott uniós törvények betartásának, alkalmazásának ellenőrzése, az érintett területeken működő felek meghallgatása, koordinációs feladatok ellátása az érintett felek között valamint amennyiben szükségesnek látja a hozzá tartozó területekkel kapcsolatban törvényjavaslatokat, irányelveket dolgoz ki. A főigazgatóságnak közel 100 alkalmazottja van, melyek többsége Brüsszelben van, de megtalálhatók szakértőik Luxemburgban valamint Dublin közelében Grangeben is.

15 http://ec.europa.eu/dgs/health_consumer/index_en.htm

25

Egyéb Európai Uniós egészségüggyel összefüggő intézmények¹⁶ Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség (EAHC)¹⁷

Korábban Közegészségügyi Program Végrehajtó Hivatalának nevezték, amely névből egyértelműen kiderül alapításának célja is, vagyis az ügynökséget 2005-ben az Európai Unió közegészségügyi programjának végrehajtását segítő szervezetként hozták létre. 2008-ban tevékenységi körét kibővítették, így ma már fogyasztóvédelmi és élelmiszer-biztonsági képzések szervezése is feladatai közé tartoznak. Munkája során szoros kapcsolatot tart fenn az Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatósággal, valamint az egészségügyi projektekben résztvevő szervezetekkel is. Megbízatása, a 2008-as meghosszabbítás után, 2015. december 31-ig tart. Az ügynökségnek közel 40 alkalmazottja van, székhelye Luxemburgban található.

Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC)¹⁸

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központot 2005-ben alapították, melynek a célja az Európai Unión belüli járványok és fertőző betegségek elleni küzdelem erősítése. Fő feladatai közé tartoznak¹⁹ a témához tartozó tudományos és technikai adatok keresése, összegyűjtése, kiértékelése és terjesztése, tudományos vélemények nyújtása valamint tudományos és műszaki segítség nyújtása. A betegségmegelőzés és járványvédelem témakörében tréningeket szervez. A közegészségügy területén információkat és adatokat szolgáltat a Bizottságnak, a tagállamoknak valamint más Európai Uniós ügynökségeknek. A felügyeleti hálózatot is működteti, valamint fontos szerepe van az információk és az alkalmazott eljárások, gyakorlatok tagállamok közötti megismertetésében is. Székhelye Stockholmban van, alkalmazottainak száma közel 300.

Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA)²⁰

Az 1993-ban alapított központ fő feladata, hogy a tagországok számára információkkal szolgáljon a kábítószer problémával kapcsolatos kérdésekről. A tagországok és döntéshozók számára segítséget kíván adni, hogy elegendő információk birtokában megfelelő jogszabályokat és stratégiákat alakíthassanak ki. A szakértők és a területen dolgozók munkáját a legjobb gyakorlatok bemutatásával és az új kutatási eredmények megismertetésével kívánja segíteni. Központja Lisszabonban van, közel 110 alkalmazottal működik.

16 http://ec.europa.eu/health/health_policies/eu_agencies/index_en.htm

17 http://europa.eu/agencies/executive_agencies/eahc/index_hu.htm

18 http://ecdc.europa.eu/en/aboutus/Pages/AboutUs.aspx

19 Regulation (EC) No 851/2004 of the Ruropean Parliament and the Council,

http://ecdc.europa.eu/en/aboutus/Key%20Documents/0404_KD_Regulation_establishing_ECDC.pdf

20 http://www.emcdda.europa.eu/html.cfm/index373HU.html

26 Európai Gyógyszerügynökség (EMA)²¹

Az Európai Gyógyszerügynökség fő feladata az emberi és állat gyógyászatra szánt gyógyszerek ellenőrzése, mely segítségével a közegészségügy és állategészségügy védelmét szolgálja. Az ügynökség foglakozik a gyógyszerek európai forgalomba hozatali kérvényeivel, ezen kérvények tudományos értékelését látja el. A ügynökség feladata szintén, hogy a gyógyszerek biztonságosságát gyógyszer felügyeleti hálózatán keresztül ellenőrzi. 600 alkalmazottal működik, székhelye Londonban van.

Európai Élelmiszer-biztonság Hatóság (EFSA)²²

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság 2002 januárjában alakult. Megalapításának szükségességét az 1990-es évek során többször előforduló élelmiszereket fenyegető fertőzések és kórok indokolták (pl. marhakór). A hatóság segítségével az Európai Unió az élelmezéssel kapcsolatos kockázatok ellen kíván védekezni, valamint célként tűzte ki, hogy visszaállítsa az Európai Uniós élelmiszerekkel kapcsolatos bizalmat. Az élelmiszerek minősége szoros összefüggésben van az állampolgárok egészségével, így a hatóságnak is igen fontos szerepe van az egészségügy fejlesztésében, védelmében. A hatóság tudományos elemzéseket végez, valamint felhívja a döntéshozók figyelmét a szükséges lépések meghozatalára. A hatóság közvetlen kapcsolatban van az Európai Bizottsággal, az Európai Parlamenttel valamint a Európai Uniós Tagállamokkal, így a felhívásaira, figyelmeztetéseire ezek a szervek tudnak megfelelő intézkedést hozni. Székhelye Olaszországban, Parmaban van, alkalmazottainak száma 430.

Európai Munkahelyi Biztonság és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA)²³

Az 1996-ban létrehozott ügynökség a munkahelyi körülmények javításához kíván hozzájárulni. Ennek során egy kockázat minimalizáló munkahelyi kultúra kialakítására törekszik, melyet munkahelyi kockázatok elemzésével, statisztikák készítésével valamint új felmerülő munkahelyi kockázatok azonosításával visz végbe. Az ügynökség információkat és helyes gyakorlatokat oszt meg az érintett felekkel, hogy ezáltal is csökkentse a munkahelyi balesetek számát. Központja Spanyolországban, Bilbaoban van, alkalmazottainak száma 200.

21http://www.ema.europa.eu/ema/index.jsp?curl=pages/about_us/general/general_content_000091.jsp&murl=me nus/about_us/about_us.jsp&mid=WC0b01ac0580028a42

22 http://www.efsa.europa.eu/en/aboutefsa.htm

23 http://osha.europa.eu/hu/about

27 3.1 Egyenlőtlenségek a tagállamokban

A kérdés fontosságának megértéséhez látnunk kell, hogy az Európai Unióban az egészségügyi rendszerek egyre jobban kapcsolódnak össze (Németh, 2001). A legfontosabb tényező, mely az összefonódás irányába hat az orvosok és betegek szabad áramlása. A más tagállamba való költözés és a külföldi munkavállalás esetén nem hagyhatjuk figyelmen kívül az egyes tagországok között fennálló gazdasági különbségeket sem, hiszen általában a szegényebb, rosszabb gazdasági helyzetben lévő tagállamokból a gazdagabb, jobb megélhetést biztosító tagállam irányába találkozhatunk nagyobb elvándorlással (Simonovits, 2004). Az utóbbi időben azt látjuk, hogy az uniós csatlakozáskor illetve azt megelőzően mutatott nagyobb gazdasági növekedést az új tagállamok nem tudják tartósan felmutatni, így az államok közötti különbségek csökkentésére ható konvergencia átalakul egy stabilizálódott különbséggé, illetve egyes esetekben növekszik is a gazdasági különbség az új és régi tagországok között. Éppen emiatt tartom fontosnak Írország gazdasági helyzetének bemutatását, valamint lényegesnek tartottam, hogy az Írországban élő magyarokat is megkérdezzem az ország általános megítéléséről.

A gazdasági különbségek mellett lényeges a korábban már említett egészségügyi rendszer különbözőségét is kiemelni. Ezt a különbséget pont azok érzik meg legjobban, akik tartósan hazájukon kívül élnek, hiszen ők az európai jog és szabályozás szerint elsődlegesen abban az országban veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, ahol életvitelszerűen élnek. Az egészségügyi ellátások különbsége sarkallja sokszor arra a külföldön élőket, hogy azonos nemzetiségű orvost keressenek és nála vegyék igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, sokszor még akkor is, ha számukra ez kényelmetlenebb is (pl. hosszabb utat kell megtenniük a rendelőig)²⁴. Fontos megemlíteni, hogy a betegek gyakran saját hazájukban veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, melynek fő motivációi a megszokás, a nyelv és a bizalom.²⁵

Az orvosok helyzete még összetettebb a külföldön élő betegekétől, hiszen ők az adott ország egészségügyi rendszerének szabályai és szokásai alapján dolgoznak, ugyanakkor előfordulhatnak esetek, melyek során kifejezetten magyar betegek számára nyújtanak külföldön egészségügyi szolgáltatásokat. Ebben az esetben törekszenek arra, hogy (természetesen az adott ország szabályait betartva) a betegek igényeihez igazodva, valamint a megszokott hazai egészségügyi normákhoz közelítve állítsák be egészségügyi szolgáltatásaikat.

24 Részletesen a motivációkról az 8.1. fejezet Első kérdőíves kutatás (2009-2010) c. részben olvasható

25 Részletesen erről a kérdésről az 8.1. fejezet Első kérdőíves kutatás (2009-2010) c. részben olvasható