«
ELSŐ SZÍN.
Fasor, mely Lord Cobham kenti házába vezet.
(Cambridge gróf, Lord Scroope, Sir Thomas Grey és Chartres jönnek.)
SC R O O P E.
Cam bridge mylord, beszélje újra el csak A trónhoz mily czímen form ál igényt ; Lelkűnkbe m ég jobban bevéssük aztán S ezzel kiki csak elszántabb leszen, Ha érzi, hogy igaz jo g é rt csatáz.
C A M B R ID G E.
N os hát, Lord Scroope, Sir T hom as Grey s kegyelm ed, M onsieur de C hartres, F ran k o rszág m egbízottja:
I -ionéi — m ondom — C larence herczege H arm adik Edvárd harm adik fia,
Ö rökösül egy lányt hagyott, Philippát ; Ez a Philippa később férjhe’ m ent A m árkióhoz, Edm und Mortimerhez, Az ő fia lett R oger M ortim er ; R ogernek is voltak hajtásai,
Edm und s R oger m eg Anna s Ellinor.
K ét lány és két fiú ; három kihalt
H arm adik felvo n á s. 67
Ifjú R ichárdot Pom fretben megölvén, Vele kihalt az Edvárd herczeg ága, Ki volt Edvárd király elsőszülöttje.
A m ásodik testvér, Hatfieldi W illiam Gyerm ek volt még, hogy a halál letépte ; Igv Lionel lányának, hitvesem nek
Szárm azván Edvárd harm adik fiától — Kell a korona birtokába jutni
S nem H arrynak vagy apjának, a kik L ancastertől szárm aztatják igényük’, Ki negyedik csak a királyi törzsön.
Hol itt az ok, mi elveszi jo g á t ?
SCRO
OPE-Tisztán látom, jogos követelésünk.
5 *
6 8 S ir Jo h n Oldcastle.
GREY.
H enriknek halni vagy lem ondani kell.
C H A R T R E S.
Vigyék ezt végbe s K ároly frank király Nem csak haddal segít, urak, hanem K egyelm eteknek pénzt is küld a harczra.
Ötszázezer koronát hozok én,
H a H enrik frank útjába g á tn a k állnak.
S C R O O P E .
Soh’sem volt erre alkalm asbb idő, Midőn e honban ily pártoskodás forr.
C A M B R ID G E.
Es, elhigyjétek, m ég azonfelül ez Bosszú R ichárdnak gyilkos veszteért, A mely ha késve is, csak úgy lecsap, Mint hogyha idejében érkezik.
Evek m úlottak s kifeslett a bűn, Az aratás nem késhetik soká S a trónbitorlás rossz gyom a ihol Sarló alá ju t s tűzre vettetik.
SC R O O P E.
Elég, Cam bridge g ró f ; itt van a szavam, Érted küzdők s királyi hölgyedért.
GREY.
Es Grey is így, a mely igaz lovag.
C H A R T R E S.
S mellé áll C hartres, m int m ondám im ént S királyának hitére esküszik rá.
H arm adik felv o n á s. 6g
SC R O O P E.
A szövetségből csak Cobham hiányzik, Azontúl tervünk teljes készen áll.
C A M B R ID G E .
Bízzunk, mylord, ő benne ; a dühös P ap ság éltére tö r s nem régiben El is vesztette a király kegyét, O könnyű szerrel a pártu n k b a áll.
Kinél vannak beszédünk pontjai Leírva bőven ?
GREY.
Én nálam , mylord.
C A M B R ID G E .
H ázától m ár nem messze járh atu n k , Kom oly szavunk m egcsalta az utat.
Nini, kastélya ott. Ide az írást;
H a m egbeszéljük a dolgot vele, Nem lesz szükség m egint elm ondani, A m it tárg y altu n k itt, olvassa el D olgunk’ tüzetesen s m it tőle kérünk.
( Lord Cobham jin .)
SC R O O P E .
Ez k u rta út. Am itt jö n ő m aga Sarkantyús csizmában, lóról leszállván.
CA M B R ID G
E-Köszöntjük, Lord Cobham .
7 0 S ir J o h n Oldcastle.
CO BH A M .
C am bridge mylord K entben senkit se látn ak szívesebben, Mint nagyságod’ m eg úri társaságát.
M ost jöttem Londonból, derék urak ; Nem volna-é kedvük C ow lingba’ hálni, Megnézni, mily vendéglátást ajánl?
C A M B R ID G E .
K egyelm edhez jö ttü n k vendégnek épen, H anem dolgunknak e találkozás E lég s a szíves látást elhalasztja. •
CO BH A M .
D olog, mylord ? mi dolog volna gát, hogy V ígan legyünk ? Nincs inyencz-asztalunk, De vadpecsenyét m ég Ígérhetek,
Egy kancsó bort s mit, vadásznak valót ; Sőt hogyha tetszik, szarvast űzhetünk, Kövér sültet tálu n k at ékesítni.
SC R O O PE
Ez épen az, m it m indnyájan kivánunk.
CO BH A M .
Uraim, rendelkezzenek
velem-C A M B R ID G E.
De ám a szarvas, kit elejtni vágyunk, Nincs itt Cow lingban s hogyha tetszenék Eljönni vélünk, egy erdőbe vinnénk, Mely pom pás vaddal van teli s közöttük A szarvas, czímeresb mindannyinál,
H arm adik felvo n á s. 7 1 H atalm as állat s ha pajtási futnak,
O a vezér s a ta r földet taposván, M intha gúnyolná toppantó patája ; Fejét fenn hordja s melle úgy feszül A széllel szembe izmos básty ak én t;
H a csendben áll, m ag asra fölszegi Kevély nyakát, villás agancsival
— Azt hinnéd — az ég boltján üt sebet
C O B H A M .
K ár volna ily rem ek vadat megölni.
C A M B R ID G E.
Nem az, Sir John ; m ert zsarnok lett belőle, A többi szarvast is megsebzi és
Úgy véli, hogy szám ára nincs h atár Im ént is a szarvas tilosba tört, Mi az én birtokom s legázolá
T erm őm ’ és legelőm ’. K ét ily dühös vad, Tolvajlásban s dúlásban párja,
Ki lett m ár verve ; ha elejtenénk ezt, Ilyes kártól m aradnánk biztosan, Míg húsából királyi lakzi telnék.
SC R O O PE.
Mit szól hozzá? eljő velünk vadászni?
COBHAM.
Urak, a m ulatság tetszik : de hol lesz ?
CAMBRIDGE.
Ez írást nézze, m indent elbeszél, Mi alkalom ra készül e vadászat.
( í r á s t nyújt á t.)
7 2 S ir J o h n Oldcastle.
CO BH A M .
(Olvas.)
V adászat ez, u ra k ? Ez h át a szarvas, K it hajszolunk, H enrik, mi nagy királyunk?
így lakom át mi a sátán n ak adnánk S üdítő étek helyet készítenénk Meg m érgezett tá la t m agunk’ veszejtni !
C A M B R ID G E .
H ogyan, Lord Cobham ? H át nem látja ebből, Mi erőszakkal bírja ko ro n áját ?
SC R O O P E .
Mi több, kegyelm ed kegyvesztett m aga S halálra üldözik, m int hűtelent.
Ez m ajd megvédi ellenségitől S vallását országszerte gyámolítja.
C O BH A M . ( Magában. )
Nyilvános árulás ! de hogy fenékig Belássam, titkom ’ el kell rejtenem.
(Fenn.)
C am bridge mylord, látom tisztán igényét S hogy országunkra mily jó árad ebből, H a véghez ju ttatják m erényletük’.
De hol a had ? erő és harczi szer Ily dolgot tenni? Mi gyöngék vagyunk ; H enrik meg, jól tudják, hatalm as úr.
C A M B R ID G E.
Elég erőnk van ; kedvellik kegyelm ed’, Sok em ber boldog, ha követheti ;
H arm adik felvo n á s. 73 Szeretnek m inket is s hívünk elég lesz ; F rankhonban is rem élünk : im követje, Ki h a d at is, Ígért pénzt is nekünk.
Úgy halljuk, a közrend is kész ham ar Fölzendülésre ; vélük egyetértünk.
C O B H A M .
Megvallom, úgy látszik, sikert a ra th a t ; De ki áll érte jót, hogy ez kom oly?
K egyelm etek fönn az udvarban élnek S m ind a király kegyében állanak, Első szeren Lord Scroope, a kit g y akorta V álasztott hálótársul a király ;
K egyelm ed meg, Lord Grey titkos tan ácsa — H áthogyha hurkot vetnek éltem ellen ?
C A M B R ID G E.
K árhozzam el ! Kinek gondol kegyelm ed ?
S C R O O P E .
M egesküszünk rá.
G REY .
Szentséget veszünk rá.
C O B H A M .
Nem, hisz’ nem es urak s úgy gondolom , Mi tisztesek m ind vérre, százm azásra, Azok a szívben, szóban, gondolatban.
Bizonyságot m ást nem k érek reá : C sak írják mind alá saját kezükkel Emez írást, a melyet nékem adtak.
S ir Jo h n Oldcastle.
C A M B R ID G E.
Teljes szívből. Kinél van tinta, toll ?
S C R O O P E .
Zsebem ben lenni kell, ihol van is.
C A M B R ID G E .
Ide vele, Lord Scroope. Itt a nevem.
S C R O O P E .
Itt az enyém.
GREY.
S enyém.
CO BH A M .
Engedje, sir, H ogy kérjem, írja szintén rá nevét, U ra szavát m egerősítni véle, A frank királyét.
C H A R T R E S.
Szívesen, mylord.
CO BH A M .
így, m ost dolgunk jó rendiben vagyon, L ordságtoké vagyok. És hol találkozunk
C A M B R ID G E .
H a tetszik, július tizedikén, itt.
CO BH A M .
K entben? jó. Jöjjenek föl estebédre, Az éj előtt nem m ennek el, remélem.
H arm a d ik felvo n á s. 75
C A M B R ID G E .
De sőt igen, nagy út vár m ég reám, Egyéb b arátain k ’ összegyűjteni.
S C R O O P E .
S nehogy az udvartól tán elm aradjunk, G yanúra kelne attól a király.
C O B H A M .
C sak egy kehely bort indulás előtt.
C A M B R ID G E.
M ost nem, mylord, könyörgünk. É g velünk.
( Scroope, Grey, Cambridge és Chartres el.)
C O BH A M .
É g vélünk, jó urak. — Ti jó urak ! T i jó gazok, förtelm es árulók ! A felség színe elé m ost hogy állnak, Amíg ilyen orvul m egcsalni készek ? De én nem alszom, míg föl nem fedeztem ; Ily g o n d o lato t e fő m eg nem őriz,
Ilyen tette t e szív nem zár m agába, Ily rút hitlenséget királyom ellen Nos, feleség ?
(Lady Cobham, Lord Poiuis, Lady Poiuis és Harpool jönnek.)
LADY CO BH A M .
Uram, köszöntjük itthon ! M ért néz körül oly nyugtalan kegyelmed ? Mi történt, a mi lelkét m egzavarta ?
76 S ir J o h n Oldcastle.
LADY P O W IS .
Férjem szám ára, félek, rossz hírek.
C O BH A M .
Nem, asszonyom ; ihol a kegyelem.
Egym ás öröm ire sokáig éljenek.
LADY P O W IS .
Ilyen nagy jó ság ! én nem is tudom Viszonozni s egészen m egzavar.
C O B H A M .
Ej, hagyja! s édes hitvesem , ne ta rts föl, Az udvarhoz kell nékem visszamennem, Mi gyorsan csak tudok. H arpool, lovam ’ !
LA D Y C O BH A M .
U ram , ily sebten ? nyargal h át egész éjt’ ?
C O BH A M .
H a éj, ha nap — m ennem kell, édesem Ne faggass, m ért, mi já ra tb a n vagyok, Eredj be. — Lord Powis, m ost nézze el S csak oly kedves vendég itt, asszonyom, H ázam ban honn vannak. H arpool, előre.
H A R P O O L .
Kisérjem az udvarhoz, nagyuram ?
C O B H A M .
Igen, pajtás, ölj a lovadra tüstént.
(Cobham el.)
H arm adik fe lv o n á s. 7 7
LADY CO BH A M .
Kérlek, H arpool, gazdádon a szemed ! Nem tetszik nékem e gyors visszaút.
( Harpool el.)
P O W IS .
G yanítható, hogy fontos a dolog ; A kárm i is, Isten segítse benne !
LADY P O W IS .
Amen, az Úr, ki védett m inket is.
LADY CO BH A M .
Nos, asszonyom s uram , jerünk. Rem éljünk ; Míg m eg nem tér, nem m ennek W alesbe vissza.
P O W IS .
Bár sürgős alkalom utazni készt, M egvárjuk, asszonyom, mi lesz belőle, E kétes és nagy-váratlan dologból.
( Mind el.)
M ÁSODIK SZÍN.
Országút, közel Highgatehez.
(Miirley jön legényeivel.)
M U R LEY .
Jertek, kovakő-szivecskéim, szerényen, illedelmesen, m érsékelten és takarosán ; senki se járjon a vezére előtt ; kövessétek a ti m estereteket, a ti kapitányoto
kat, a ti leendő lovagotokat a lisztárusok, m olnárok
7 « S ir J o h n Oldcastie.
és sörfőzők becsületéért. Éjjel minden tehén fekete.
Dick m eg Tom, D unstable jó hírnevéért, bökjétek le az ellenséget holnap. Nem m ehetek a m ezőre koldus m ódjára. Hol van L eonard m eg Law rence, az én két rakodó-legényem ? Az Ú r velünk van, micsoda világ ez ! Adnék egy pár shillinget egy tuczat jó tollért a szám otokra, m eg negyven penczet ugyanannyi vitéz
övért, hogy azzal czifrázzátok m agatokat. H ó és jé g ! az em bernek nincs lelke addig verekedni, am ig ki nem hívják.
D IC K .
Mester, nem vagyunk mi gyerkőczök, a városunk rúgó laptái tanúsíthatják : a mi kis ruha lóg rajtunk, csak le vele ! előbb m egvívunk mi mezítelenül, mint
hogy elszaladnánk.
TÖ M .
Ej, én Lawrence-szal egy nézeten vagyok, ő úgy nézi, hogy itt hagyja az életét ; ő m eg Leonard, a kelm ed két rakodó-legénye, m egcsinálták a végren
deletüket, m ert asszonyuk van ; mi meg, legényem be
rek, a rra kérjük a barátainkat, kapkodjanak a jószá
gaink után, ha m eghaltunk. H anem , m ester, a rra ké
rem kelm edet, hadd üljek a Keselyre.
M U RLEY .
Liszt és só, búza és m aláta, tűz és kócz, hó és jég!
m egteheted, Tom . H add lássalak, hol vagytok : W il
liam m eg George a szekerem mellé és Robin m eg H odge a saját két lovam at tartsák ; csinos emberek, takaros em berek, derék emberek, hű emberek.
I/tm n n t/ìk felvonás. 7 ‘ >
D IC K .
De m ester, m ester, úgy tetszik nekem, bolondság kelm édtől a m aga személyét koczkáztatni, m eg egy pénzes szekeret a tetejébe.
TO M
Meg aztán, m ester, a mi m ég kutyább : ha úgy van, ahogy hallottam beszélni, hogy mi m ind a tudós püs
pökök ellen m együnk, a kiknek m eg kellene m inket áldani és ha m egátkoztak m inket, bizony soh’se áll jól a mi sorunk.
D IC K .
M iasszonyunkra, aszongyák, a király is az ő p á rt
jukat fogja ; aztán, m ester, mer-é kelm ed harczolni a király ellen ?
M U R LEY .
Ej dibdábság, ki és be, ide-oda, alkalm atosság sze
rint ; ha a király olyan bolond, hogy velük tart, hát megvívunk mi véle is.
T O M .
Hogy, kelmed m eg meri ölni a k irály t?
M URLEY.
H á t teszünk helyébe m ásikat.
D IC K .
Ez m inden? nem hitszegés, a mit beszél kelm ed?
M U RLEY .
Ha úgy teszünk, ki botlik, m eg bennünk ? mi m e
gyünk vívni a lelkiism eretünkért m eg a
becsületünk-8 o S ir J o h n Oldcastle.
ért. Ti nem igen tudjátok, mi van az én keblem ben;
ide nézzetek, balga ficzkók, egy p ár arany sarkantyú.
T O M .
Egy p ár aran y sarkantyú ? H át m ért nem rakja a s a rk á ra ? Nem a kelm ed keblében van a n n ak a
helye-M U R LEY .
T öbbet-kevesebbet, alkalm atosság szerint. Az Úr velünk van. Tom , te bolond vagy és hitszegés a lovag- sá g ellen, a m it beszélsz. H á t ki h o rd h atn a arany vagy ezüst sarkantyút, am íg nem lett lovag ? Nos, engem lovaggá ütnek holnap és ak k o r jussom lesz hozzá.
B arátim , olvasott-e m ár valaki olyant a dunstablei anyakönyvben, hogy sörfőzőt lovaggá ü töttek ?
T O M .
Nem, de kelm ed m ég több : lisztárús, sörfőző, mol
nár, búzakereskedő, m eg minden.
D IC K .
Az ám, m eg m ég egy fél sörfőző a tetejébe, m eg az ördög, m eg minden a módja révén ; hiszen kelmed több pénzt hoz m agával, m int a többi mind.
M U R LEY .
Annál több becsületem lesz ; holnap lovaggá kell lennem. H add rendezzem el az em bereim et : T om a Keselyre, Dick a T ündérre, H odge a L aptára, Ralph a Pejkóra, Robin m eg a gyeplősre.
(Acton, Bourn meg Beverley jönnek.)
TO M .
Állj ! ki vagy?
H arm adik felvo n á s. 8i
A C TO N .
Csupa jó barát, jó pajtás.
M U R L EY .
Itt is barátok és m eghitt pajtások, Sir Roger.
A C TO N .
Nemes em ber m ódján viselkedik, M egtartja a napot s készülve jő.
Szekerét ottan őrzik emberi, Amint m ondotta, pénzzel terhesen.
Az összeg mennyi ?
M URLEY .
Tízezer font, Sir R oger ; és szerényen, illedelmesen, m érsékelten és takarosán, láthatja, mit tettem én itt a lovagságért.
A C TO N .
Az arany sark an ty ú ért? Jól van.
M U R L EY .
Hol van a seregünk, sir ?
ACTON.
K övetkező falvakba osztva szét :
M egrakva vélük H ighgate, Finchley szintén, T otnam , Enfield, Edm onton és New ington,
Islington, H ogsdon, P aneras és K ensington S a Them se m ellett Ratcliff, Blachwall, Bow ; De főerőnk Londonnak népe mégis,
A kik holnapra napkelet előtt Vagy ötvenezren jönnek a mezőre.
Vértesy Jenő: Sir John Oldcastle. Ö
8 2 S ir J o h n Oldcastle.
M U R L EY .
Igazán, Isten ta rtsa kegyelm edet, édes kincsem ; de alkalm atosság szerint, Sir R oger Acton, nem tud a király erről sem m it és nem szedi össze a haderejét ellenünk?
a c t o n.
Nem, nyugodtan ül Eltham ban.
M U R L EY .
H át a papság mit csinál ?
A C TO N .
R ettentően fél, de nem készít hadat.
M U RLEY .
Ki és be, ide-oda, szerelm es fiacskám, miénk a világ. Esküszöm m éltóságom ra, ha majd lovaggá üt
nek, úgy hegyibe m együnk a királynak, m ielőtt a pártjukra állana.
A C TO N .
Éjjel mi néhányan H ighgatebe’ hálunk ; Első kakasszókor fegyverbe bújunk, Hogy napköltére Fichet-fieldre érjünk, Sir Jo h n O ldcastlet várni, a vezérünk’.
M U R L EY .
S ha nem jön el ?
B O U R N .
D olgunk azért m arad ; Sir R oger Acton tölti bé helyét.
H arm a d ik fe lv o n á s. 8 3
M U R LEY .
Helyesen, Bourn mester, de engem ki üt akkor lovaggá ?
B E V ER L EY .
A kinek hatalm a van, hogy a vezérünk legyen.
A C TO N .
E lég a szófia. Indulj ! utánam .
B arátaink naphosszat L ondonba’ várnak.
( Mind el.)
HARM ADIK SZÍN.
Országút Kentben.
(Sir John és Doll jönnek.)
D O LL .
Hitem re, te vagy a legféltékenyebb em ber a vi
lágon.
S IR J O H N .
K árhoztathatsz-e m iatta, Doll ? hiszen te vagy az én birtokom , az én jószágom , az én ékszerem , az én gazdagságom , az én erszényem : senki se sétálhat London körül negyven mérföldre, a ki ne róná le az adóját neked olyan pontosan, mint a község teszi a szegény em berek perselyébe.
D O L L .
Én olyan hű vagyok hozzád, m int a kő a falhoz és te jól tudod, hogy annyi jó alkalm atosságom volt, am ikor hozzád jöttem , a mennyije csak egy leánynak lehet és épen azért kiism erhettél m ár engem, ki is
6*
« 4 S ir Jo h n O/i/rasIlr
ismertél és nem is akarom , hogy így ta rts tovább, ahogy eddig, nem is akarom .
S IR J O H N .
Doll, am íg ez a penge tart, addig itt el nem mén egy házaló sem a holmijával, a kinek az árújából ne vehetnél m agadnak olyan bőven, m int ha készpénzért vennéd a boltban ; olyan jó ezüstünk lesz, a minőt csak veret a király.
D O LL.
Hogyan, m ind elverte kelm ed az a ran y at, a mit a m nltkor elvett az udvarnoktól ?
S IR J O H N .
Volt, nincs, Doll ; vígan jött, vígan ment. Majd jön valaki lóháton, a ki megfizet az egészért ; olyan jó alkalm unk van pénzt szerezni, a minő csak lehet és olyan szép ruháink lesznek, a m inőt csak venni lehet pénzért ; vígan, lány, hétfőn jön a sörfőző.
H agyott volna inkább Cobham nél, ha m ár nincs jobb módja valam it szerezni.
S IR J O H N .
Nem, édes Doll, nem ; ez nem tetszik nekem . Az a vén lator nem való a paphoz ; nem tűrhetem , hogy új sekrestyés kerüljön az öreg harangtoronyba
D O L L .
Beh bolondos pap vagy, hitemre.
H arm adik felvo n á s. 8 5
S IR J O H N .
Jere, Doll, majd biztonságba helyezlek itt Craynél valami csapszékben és a legelső birkának, a ki jön, itt kell hagynia a gyapját.
(Elmeimnek.)
N EG Y E D IK SZÍN.
Blackheath.
(Henrik király álruhában, Suffolk és Butler jönnek.)
H E N R IK K IR Á LY .
Suffolk mylord, siessen, életére S lovas-gyalog had u n k at egyaránt, A m ennyit képes összegyűjteni, A Tothill-fieldre hajtsa egyesülni.
Mylord, m ég este m eg kell lennie.
Ez éjszaka készül a lázadó had Islington mellé s ha késik kegyelm ed S szétszórt csapataikat egybevonják, H atalm uk, úgy látszik, majd győzhetetlen.
El h át s viszontlássam kegyelm edet még.
SU F F O L K .
Futok, uram király s m ind jó reménynyel.
H E N R IK K IR Á LY .
Gyorsan, mylord Suffolk, hahogy szeret.
(Suffolk el.)
Butler, kegyelmed m eg Londonba nyargal : A m ayor s a sheriff tisztük szerint
Z árják be nyom ban a városkaput S kellő kem ény őrséggel őriztessék ;
8 ( > S ir Jo h n Oldcastle.
Lélek ki nem m egy senki a kapun, H acsak nincs rá m agunktól teljhatalm a.
Őrizzék jól a T ow er kapuját S kiáltassák ki, hogy halál fejére, H a ki polgár kilép az ajtaján, Kivéve kit a m ayor s a sheriffek V álasztanak őrül s szem élyük’ védni.
Előre, Butler, gondja rá legyen.
B U T L E R .
Megyek, uram király.
H E N R IK K IR Á LY .
Butler !
B U T L E R .
Mylord ?
H E N R IK K IR Á LY .
Menjen Greenwich felé és hagyja m eg, hogy A F riars-hidnál sajka várjon engem.
B U T L E R .
Fogom , királyom.
(Butler el.)
H E N R IK K IR Á LY .
Ideje lesz, vélném, utána nézni, H a Acton nem kisebb segélyt remél, Mint ötvenezret London városából.
Jó, W estm insterbe m ék ez álruhában, H add halljam , hogy mi forr e zendülésben.
(Sir John és D oll jönnek.)
H arm adik felv o n á s. 8 7
S I R JO H N .
Megállj, becsületes em ber ! m ondja a tolvaj.
H E N R IK KIRÁLY.
Megállj, tolvaj ! m ondja a becsületes ember. Mi
féle tolvaj ?
S I R J O H N .
Megállj, m agad is tolvaj vagy.
H E N R IK K IRÁ LY .
Nos, tolvaj vagy becsületes ember, látom, hogy m eg kell állnom. Á m bár a világ inog, a tolvajm es
terség m ég se ju t tönkre. Kiféle vagy?
S IR J O H N .
Jó pajtás.
H E N R IK K IRÁ LY .
Én is az vagyok. Látom , ism erned kell.
S IR J O H N .
Nos, h a jó pajtás vagy, játszd el a jó pajtás szere
pét : addsza az erszényedet minden teketória nélkül.
H E N R IK K IR Á LY .
Nincs pénzem.
S IR J O H N .
Úgy kell tennem , hogy m égis találjon valam it ki- gyelm ed. H a nincs pénze, majd lesz portékája; néhány derék ütleg, a m inőket csak viselhet kigyelmed a testén.
H E N R IK K IRÁ LY .
És kom oly dolog ez ?
88 S ir J o h n Oldcastle.
S IR JO H N .
Pajtás, sem m i teketória ; rajta, rajta, ide a pénz
zel, a mid van. Készülj m ár el, nem állhatok itt álló naphosszat.
H E N R IK K IR Á LY .
Jó, h a annyira kell neked, h át itt van. Jól talál rá a példaszó : tolvaj tolvajt lop meg. Hol az ördögben v an n ak az én vén tolvajaim ? Falstaff, a bitang, olyan potrohos, hogy nem bír jönni a lován ; de Poinsnak m eg P etónak tudtom m al errefelé kellene kóborolniok.
S IR J O H N .
Mennyi van ebben, szavadra?
H E N R IK K IR Á LY .
Száz font, jó angyal-tallérban, szavam ra.
Itt az idő, hogy érted ily sokat Tegyek, ha végigjártad ez utat, Mit én tettem most.
S IR J O H N .
Ki vagy te, pajtás? nem esem bernek látszol.
H E N R IK K IR Á LY .
Nem is vagyok kevesebb ; csakhogy m ost szegény, m ert minden pénzem a tiéd.
S IR J O H N .
H onnan jössz ?
H E N R IK K IR Á L Y .
Az eltham i udvarból.
H arm adik felvo n á s. 8 g
S IR JO H N .
A király inasai közül való vagy ?
H E N R IK K IR Á LY .
Igen, az vagyok, m ég pedig a kam arásaiból.
S IR J O H N .
Ö rülök, hogy nem vagy rosszabb ; annál könnyeb
ben nélkülözheted a pénzt és azt hiszem, kegyelm et is tudnál szerezni egy szegény tolvajnak, ha alkalom adódnék rá ?
H E N R IK K IR Á LY .
Igen, tudnék.
S IR J O H N .
M egtennél ennyit értem , ha nekem volna rá al
kalm am ?
H E N R IK K IR Á LY .
Lelkemre, meg, h a gyilkosság nincs benne.
S IR J O H N .
Nem, én könyörületes tolvaj vagyok ; minden bán- talom , a m it az em berrel teszek, csak annyi, hogy el
csípem az erszényét, nem ölök én m eg senkit.
H E N R IK K IRÁ LY .
Nos, ak k o r m egteszem , szavam ra.
S IR JO H N .
Kezet rá.
9 o S ir J o h n Oldcast/e.
H E N R IK KIRÁLY.
Itt van.
S IR J O H N .
A királynak, úgy tetszik nekem , jó ság o sn ak kell lennie a tolvajok iránt, m erthogy m aga is tolvaj volt, ám bátor, úgy nézem, m ost becsületes em berré vált.
H E N R IK K IRÁ LY .
Lelkemre, hallottam eleget, hogy rossz neve volt ifjú korában ; de hogy m ondhatsz m ár olyant, hogy tolvaj volt ?
S IR J O H N .
H ogy ? úgy, hogy egyszer engem m egrabolt, mi
előtt m agam láttam volna dologhoz, m ikor az az á t
előtt m agam láttam volna dologhoz, m ikor az az á t