A partnerség, együttműködés, hálózatfejlesztés témakörökkel gyakran találkozhatunk manapság: szervezeti formaként, együttműködésre vállalkozó civil szervezetek hosszú távú céljaként, pályázati kiírásokban támogatandó tevékenységként, kutatási terület-ként.
Személyes kötődésem a témához, hogy magam is részese vagyok egy együttműködést fejlesztő folyamatnak, hiszen szervezetünk 10 éve tagja a proHáló – Hálózat a nonprofit szolgáltatások és nonprofit szolgáltatók hálózatának fejlesztéséért hálózatnak. A tagok megbízá-sából ezen időszak alatt alapítványunk programközponti, míg én az elnöki feladatokat láttam el. Ezen túl a Kelet-magyarországi Közösségszolgálat Alapítvány 2006-ban kezdemé-nyezte a Megyei Civil Partnerségi Műhely létrehozását, amelyben 11 Hajdú-Bihar megyé-ben működő civil szervezet döntött a közös munka mellett. Együttműködésünk nem vált folyamatossá, de alkalmanként ma is számíthatunk egymásra.
Miért is érdemes hálózatépítésben gondolkodni?
Főként azért, mert megélhetjük a közös gondolkodás és munka örömét. Megsokszo-rozódhatnak kapcsolataink, összeadódhatnak a gyakorlatban bevált módszereink. Ki-próbálhatjuk és megtanulhatjuk a közös tervezés és megvalósítás előnyeit és nehézsé-geit, megtapasztalhatjuk az egymásért felelősséggel tartozás érzését.
Mindez nem egyik napról a másikra történik. Amiből a hálózatépítéshez talán a leg-több kell az, az idő, a közös célok és eredők meghatározásához, a mindenki által elfo-gadott, egyértelmű alapelvek és etikai normák megalkotásához.
Szükség van az egymás iránti bizalomra és nyitottságra, hogy megértsük, szervezeti különbözőségeinkből kovácsolható a legfőbb erényünk. Nem mindig könnyű elfogad-ni, hogy saját szervezetünk pillanatnyi érdekeinél fontosabbak a hálózat hosszabb távú törekvései.
Szükség van fegyelmezettségre, elhivatottságra, hogy céljaink elérése érdekében megszervezzük önmagunkat azért, hogy a közösségünk képes legyen cselekvő módon részt vállalni önmaga fejlesztésében.
149 ¶ hálózatfejlesztés közös tanulási folyamat, tudatos belső építkezés
Milyen formák lehetségesek?
Pawel Jordan Hálózatok fejlődése és fejlesztése1 címmel írt tanulmányát alapul véve két alap-vető formáról beszélhetünk: a közös modellen alapuló és a közös célokon és érdekeken alapuló hálózatokról.
Ha, azt vesszük szemügyre, hogy mennyire kialakult a hálózati struktúra, beszélhe-tünk információs, koordinációs és együttműködési hálózatról. A különbözőségeiket elsősorban a tagok egymásközti viszonyában, a vállalt célokban és tevékenységekben, illetve mind-ezek kiérleltségében találhatjuk meg.
Milyen szintjei vannak a hálózatépítésnek?
A továbbiakban a proHáló2 - példáján igyekszem bemutatni, hogy milyen szintjei van-nak a hálózatépítésnek és az egyes szakaszokban milyen célok, tevékenységek kerültek az együttműködésünk fókuszába.
„Összejönni – ez a kezdet” – alapító szakasz
Erre az időszakra két évet fordítottuk. Kölcsönösen meg kellett ismernünk egymást.
Őszintén fel kellett tárni a szervezetek erősségeit és gyengeségeit. Választ kellett keresni arra kérdésre is, hogy ki mit vár a hálózati léttől és mit tud hozzátenni a közös munká-hoz. Főszerep jutott a közös hálózati „cselekvő” programoknak, a tisztázó beszélgeté-seknek és az önképzébeszélgeté-seknek.
Információs hálózat Koordinációs hálózat Együttműködési hálózat Nincs koordinációs
köz-pont Megjelennek a
koordináci-ós központ egyes funkciói Állandó koordinációs központ Nincsenek meghatározott
tagsági kritériumok A tagság alapelvei
megha-tározottak Pontosan meghatározott tagsági kritériumok
Szükség szerinti
kommu-nikáció a tagok között Rendszeres kommunikáció
a tagok között Állandó és gyakori kommunikáció a tagok között bizo-nyos részét a hálózat közös tevé-kenységére fordítja
1 Paweł Jordan a BORIS elnöke, tréner, a tanulmányt Benedek Gabriella és Scsaurszki Tamás fordította.
http://prohalo.hu/hu/node/1139
2 A proHálót 2003 - ban 18 hazai nonprofit szervezet kezdeményezte és azóta nem formalizált hálózat-ként működteti. Olyan civil szervezetek hálózata, amelyek regionális, megyei, kistérségi és települési hatókörben szolgáltató, koordináló és fejlesztő feladatokat látnak el. Jelenleg 11 tagja van.
A hálózat fejlesztése szempontjából a legfontosabb eredmények:
• Megerősítettük a hálózathoz tartozás érzését, világossá, elfogadhatóvá váltak a közös feladatvállalás szervezeti és egyéni érdekei.
• Felmértük a tagok erősségeit, melyekre mint erőforrásra építhettünk.
• Kialakult és működőképes lett a hálózatépítéshez elengedhetetlenül szükséges struktúra, és kiválasztódtak a program irányításában kulcsszerepet vállaló szemé-lyek.
• Meghatároztuk a feladatok és felelősségek körét, kialakítottuk az együttműködési szinteket, fenntartottuk és fejlesztettük a meglévő személyes jó munkakapcsolato-kat.
• Közös értelmezéssel és konszenzussal kialakítottuk a munka értékeléséhez és elemzéséhez szükséges alapelveket, szempontokat.
• Elkötelezettek maradtunk a közösen meghatározott alapértékek mellett: az iden-titás megőrzése, függetlenség, nyitottság, fókuszban a szakmaiság, sokszínűség, folyamatos hálózatépítés, fenntarthatóság.
• Érdeklődés kísérte rendezvényeinket, bátorító visszajelzéseket kaptunk a folytatá-sukra.
• A Programközpont kidolgozta és közreadta a fentiekhez szükséges dokumentu-mokat, így az átlátható és korrekt együttműködést biztosító szerződések tervezetét.
• A hálózati együttműködés – a sok konkrét tevékenység révén – megerősödött.
„Együtt maradni haladás” - fejlesztési szakasz
Ebben a szakaszban munkánk fókuszába a hálózati együttműködést megalapozó és elmélyültebb programok kerültek. Ez elemzőbb jellegű fejlesztő munkát, tudatosab-ban történő építkezést is jelentett, amely sok „kis lépésből” állt. A folyamat okozott bennünk türelmetlenséget is, voltak, akik úgy gondolták, nincs szükség ennyi „múltba nézésre”, a folyamatok lassúak. Mások úgy gondolták, hogy nincs szükség sietségre, időt kell adni magunknak, csak így lehet hosszú távon is életképes és fenntartható hálózatunk. Nagyon fontos törekvésünk volt, hogy az egyes lépéseket mindig a lehető legnagyobb hálózati konszenzus övezze.
A hálózat fejlesztése szempontjából a legfontosabb eredmények:
• A hálózatunk fejlődésében kiemelkedő jelentőségű, hogy nagy hálózati aktivitás és érdeklődés mellett elfogadtuk a Működési Alapelvek c. dokumentumot, mely rögzíti együttműködésünk alapjait.
151 ¶
• A Működési Alapelvek a hálózat olyan dokumentuma, amely összefoglalja és rend-szerezi a proHáló hálózatban meglévő szakmai, etikai, együttműködési normákat a hálózaton belül és külső kapcsolataiban egyaránt. Arra törekedtünk, hogy olyan elvárásokat fogalmazzunk meg, amelyek a hálózatban meglévő elkötelezettséget és szemléletet mutatják be.
• Tisztázottá vált a hálózat küldetése, és azt valamennyi tag elfogadta.
• A közös munka révén pontos képet kaptunk arról, mit várnak el tagjaink a hálózat-tól, és mi az, amit tesznek annak eredményességéért.
• Az elvárások léteztek, de azok teljesítésére vonatkozóan még nem volt hálózati értékelési módszer. Ennek és a proHálóra alapozott formájának megalkotására, há-lózati programok sorát valósítottuk meg.
• Tovább nőtt a tagok közötti bizalom és szolidaritás.
• A tagok tevékenyen részt vettek a hálózati programok megvalósításában, a felada-tok vállalása azonban továbbra sem volt kiegyensúlyozott.
• Javult az információáramlás, amelyet az önálló portál is segített.
• Munkánkat a tudatosság jellemezte, s az objektivitás érdekében külső szakember-rel is együttműködtünk.
• Megtapasztaltuk, hogy a hálózati tagok szervezeti aktivitása, erőforrásaik mobili-zálása ismeretében lehet segíteni a tartalékok előhívását, és reálisan megtervezni a hálózat hosszú távú feladatvállalását.
„Együtt dolgozni siker” – együttműködési szakasz
Cselekvési tervünk mentén ebben az időszakban kiérlelt hálózati programok sorát va-lósítottuk meg.
A hálózat fejlesztése szempontjából a legfontosabb eredmények:
• Egyértelművé tettük, hogy a hálózat szervezetek, mégpedig nonprofit szolgálta-tásokat nyújtó szervezetek hálózata. Fontosnak véltük kimondani, hogy az aktív hálózati cselekvéseknek (képzések, rendezvények, hálózati programelemek stb.) és a hálózatfejlesztésnek összhangban kell lennie.
• Felismertük, hogy a hálózatban megjelenő „sokféleség”, különbözőség a tagok ál-tal nyújtott szolgáltatásokra is igaz lehet.
• Lehetőséget kívántunk nyújtani arra vonatkozóan, hogy a tagok a jövőben is kap-csolódhasson a hálózati munkához.
hálózatfejlesztés közös tanulási folyamat, tudatos belső építkezés
• Felvetettük, hogy akkor léphetünk előre, ha reális képet kapunk arról, ki mivel járul hozzá a hálózat munkájához, és mit kap a hálózattól, milyen fontos megoszt-ható tudással és tapasztalattal rendelkezik.
• Elköteleződtünk amellett, hogy egységesen értelmezett hálózati sztenderdek fogal-mát vezetjük be, és erre építjük a közösen megalkotott hálózati értékelő rendszert.
• Az erőforrások, a hálózati helyzetkép feltérképezésével reális esélyt láttunk arra, hogy a hálózat meg tudja teremteni a tagfelvétel feltételeit.
• Kidolgoztuk a proHálóra alapozott belső értékelési rendszert, és azt megvalósítot-tuk; áttekintettük és módosítottuk a Hálózati Működési Alapelveket.
• Elkészítettük a hálózati tudástárat (infrastrukturális adottságok, szakmai munka és emberi erőforrások, egyéb lehetőségek).
A magunk mögött tudott évek a hálózatunk fejlődése szempontjá-ból a fentebb vázolt három nagy szakaszra oszthatóak, amelyek során az ösztönös hálózatfejlesz-téstől a „saját kárunkon okulva”
eljutottunk a tudatos hálózatfej-lesztéshez.
Tapasztalatainkat 2008-ban kiad-ványban3 is közreadtuk, amelyben az egyes szintekre vonatkozó do-kumentumok is megtalálhatóak, amelyek tevékenységünk részlete-ibe is betekintést nyújtanak.
Remélem, hogy tapasztalataink közreadásával hozzájárulhatunk a hálózati együttműködésben rejlő előnyök felismertetéséhez és segít-hetünk elindítani olyan együttmű-ködéseket, amelyek inspiráló szel-lemi műhelyek, ahová jó tartozni!
3 Hálózatfejlesztés. proHáló - Civil Műhely kötetek 2. Szerkesztette: Groskáné Piránszki Irén. Nevelők Háza Egyesülete – Kelet-magyarországi Közösségszolgálat Alapítvány, Pécs 2008.
A helyi közösségek mobilizálásának előfeltételei:
Hiszünk céljainkban.
Képesek vagyunk azonosítani helyzetünket, felismerni (erő) forrásainkat, amelyekhez szükség szerint hozzá tudunk férni, hasznosítani tudjuk őket.
Képesek vagyunk saját döntéseinket meghozni.
A helyi lakosság mobilizálása akkor lesz hatékony, ha abban a lehető legtöbben részt vesznek.
A közösség egészét figyelembe kell vennünk, azaz nem csak a szűken vett csoport szempontjait.
Figyelnünk kell a társadalmi, kulturális kérdésekre, a kommunikációra és az együttműködésre.
Meg kell próbálnunk mindenkit részvételre ösztönözni és kialakítani, vagy erősíteni a helyi identitástudatot.
Önállóságra kell szert tenni azzal, hogy tulajdon energiáinkra támaszkodunk.
Úgy szervezzük a munkát, hogy a helybeliek készségei növekedjenek.
Valamilyen támogatásra szükség van külső forrásokból is.
153 ¶ a közösségi kezdeményezéseket támogató szakmai hálózat
1 A fejezet forrásmunkája: Farkas Gabriella: Közösségfejlesztés magyar módra – a Közösségi Kezdeményezéseket Támogató Szakmai Hálózat előzményei és rövid története (szakdolgozat) Miskolci Egyetem, 2010, kézirat.
2 Ez az irányultság a jelenlegi időszakban, a szervezet módszertani erőforrásközponttá alakulását célzó erőfeszítések okaként és következményeként egyaránt kiemelkedő szerepet kap.
3 A fejezetben szereplő idézetek a forrásmunka megírását szolgáló, a KÖFE szakembereivel készített interjúk részletei.
4 Részletesen ld. jelen kötet Szakmafejlesztés c. fejezetét.