1 Tagányi K. jegyzéke. 2 Háromsz. M. L. 3 Udvh. M. L. 4 Kállay F. Sz. N. 5 Nagy Iván M. Cs.
István. János. Mihály. Sándor. )
(Boldizsár Anna). Jt Polyáni ág.
Anna. Judit.
Velcz Márton). (Péterfi Ádám).
Kászon-Jakabfalván.
Péter. Ferencz.
Péter. György,
kászonujfalvi ág.
Pák András,
kászonjakab
falvi ág.
György 1727.
t 1780.
(Tuzson Anna).
(Folytatás a túloldalon).
Kata.
(Bacsó Simon
Bélafalván).
Uzoni FERENCZ család.
György 1727. (Ki az előző oldalon).
Apollo Anna Imre Ilona
1861. 1864. 1872. 1874.
orvos.
Antal 1834. Ozsvald János (Tuzson Teréz). 1837. 1839.
Gergely 1864.
(Biró Teréz).
Vincze József István
1894. 1898. f 1892. f
Lázár Antal Lajos Imre András
1870. 1872. f 1874. f 1883. 1884.
Finna (zabolai). Nemessége ősi székely jogon alapszik; a XVII. században már kiterjedt család volt, nem kevesebb mint 31 tagja fordul elő az 1635 évi lustra könyvben.1
1794-ben Finna Sámuel szegények ügyvéde a Guberniumnál ; Finna István pedig 1847-ben kamarai ügyvéd Koloson.2
E családból való Finna Béla körjegyző Magyar-Lapádon.
Finta (gelenczei). Régi székely család, melynek bölcsőjét az ős fenyvesek tövében, a Kárpátok alján fekvő Gelencze községben ringatták.
A XVII. század elején több ágával találkozunk, — de a leghatalmasabb mindég a gelenczei vala.
A gelenczei Finta-családból 1602-ben Péter, Máté és Lőrincz, Rudolf király hűségére esküsznek fel.*
1614-ben Lőrincz és András vannak feljegyezve.4
Nemes levelük 1627-ben november 27-én kelt.6 Finta Tamás és Sámuel nyerték Bethlen Gábortól;
utódai Ferencz, 'György és Imre 1785-ben igazolják nemességüket.
Az 1635 évi conscriptioban Finta Lőrincz a hét bírák között, fia Lőrincz; Finta Ferencz fia Ferencz, Finta Pál fiai János, Dávid, István, Boldizsár és András és Finta Tamás fordulnak elő.1
Ma is igen kiterjedt család, ismertebb ágait a következő helyeken találjuk:
Egy ágát Ozsdolán, ebből egyedül özvegy Finta János él.
Egy más ágát Bereczken találjuk, ez ezelőtt mintegy 200 évvel került Bereczkre; közülök Finta
A zabolai ágból: Finta Ferencz körjegyző Zabolán.
A pávaiból: Finta Gáspár ny. tanár.
A barátosi ágból 1635-ben Finta János és neje Tóth Kata, fia: István élt. Családi vagyonukat a Tóth-családról reájok szállott birtokkal gyarapítván, a legtehetősebb család lett azon a vidéken; — tagja elszéledtek, nevükre Barátoson csak a „Finták utczája" emlékezteit.
1 Háromsz. M. L.
2 Nagy Iván M. Cs.
3 Dr. Szádeczky L. Sz. Okit.
4 Udvarh. M. L.
5 Tagányi K. jegyzéke.
Tordán is lakik egy ága, ezek közül Finta András és Miklóst említhetjük, utóbbi 1848/49 után politikai fogoly. András gyermekei: Júlia Csongvayné, Rebeka Borbély Györgyné, Zsuzsánna ó-tordai Székely Jánosné, Miklós, Mózes és András.
A Finta-család egyik ágának táblázata a következő:
Sámuel.
(rődi#Bihari Teréz).
Endre sz. 1848. Gizella Géza sz. 1863. Sándor sz. 1866.
k.-jogyző G y a l u . de . . . áll. v a s ú t i h i v a t a l n o k f ő j e g y z ő .
(Schewasse Ferencz D e b r e c z e n . (Cs. Komorocsi Corina).
t a n á r M a r o s - V á s á r h e l y ) . ^Miklós s*. 18%. M t ó h T László SZ. I90l~*
Gelenczén ma Finta Ferencz, István, József és Gyárfás mint birtokosok élnek.
Néhai Finta György országgyűlési képviselő szintén e család kötelékébe tartozott.
F o d o r (barátosi). A XVI. század végén két ágban élt; az egyik Barátoson, a másik K.-Szentléleken tartózkodott; utóbbi ágból Péter 1602-ben Tharnóczy Sebestyén tiszttartója volt,1 fia György 1614-ben lustrál;2 Szentléleken 1635-ben is még több tagja élt, de ma már nem is emlékeznek ott e családra.
A barátosi ág tagjai még a XVII. században költöztek el onnan, de nevüket a „Fodorhelye"-nevü kaszáló, — mely ma a Balog-család birtokában van, — kegyelettel őrzi. Ezen ágból 1582-ben Fodor János, 1614 és 1635-ben Fodor László élt.3
F ö l d e s (uzoni). f Ezen család az 1614 évi conscriptioban fordul elő; az irtt időben Földes Mihály lustrál.2 Kihalt.
Földi (gelenczei). Nemessége ősi székely jogon alapszik; 1614-ben Földi Pál lustrált.2 Ezen csa-ládból ma egyedül Ferencz él Gelenczén.
Forraj (maksai). Eredete ismeretlen a XVI-ik század végén már Háromszéken találjuk. 1614-ben Forraj Bálint lustrál.2 1769-ben pedig Forrai Mártonné Csákány Eva a léczfalvi Széphegymezőben levő földjéért perel.4
F o r r ó (angyalosi). A diadalmas harczok által dúsan ékített Angyalos községében, mely Háromszéken a Szépmező északi szélén, a Bábolna árkához közel fekszik, volt ősi lakfészke ezen régi székely családnak.
Ha nincsenek is positiv adataink arra nézve, hogy e család Angyalosra honnan származott ? de az eddig felkutatott adatok azt sejtetik, miszerint törzse azon Forró Péter volt kit Szabó K. Székely oklevél-tárában már 1303-ból mint fejérmegyei birtokost emlit.
100 évvel később angyalosi Forró Lászlóval találkozunk, ki 1420 márczius 9-én több bodolai birtokos ellen erőszakoskodik s ezért az erdélyi alvajda vizsgálatot tartani rendel.6
1460 augusztus 15-én Mátyás király Fejérvármegyében, a bárczasági kerületben fekvő Bácsfalva, Szentmihályfalva (Csernátfalva), Türkös (Temes), Hosszufalu és Apácza helységekre, felerészben néhai bölöni Forró Péter fiának Simonnak és általa fiainak: György, Miklós, Mihály, László és Jánosnak, másik felerészben pedig szentgyörgyi Forró Mihály fiának s általa testvéreinek Lászlónak, Osvátnak és Mihálynak, kik ezen helységeket előbb is békésen és törvényesen bírták, uj adománylevelet ad, egyszersmind az ezen helységben ne talán lappangó királyi jogot is nekik adományozza.4
1492 szeptember 23-án Forró Tamás fordul elő; ki mint Sepsiszék főembere azon aktusnál szerepel, a midőn Báthori István országbíró Sepsi-Szent-György városát Sepsiszék hatósága alá rendeli.4
1508 deczember 21-én Forró Gergely és Simon de Angyalos egy darab erdőt az Olt mellett Botfalu közönségének 50 drb aranyért örökösön eladták, hogy a kapott pénzen a király pártütő ellenségei ellen várat vagy erősséget építsenek.4
Ugyancsak 1508-ban midőn Bodor Antal az Agház Koronitza nemzetségbőli származását igazolja, Forró Gergely és Simon mint tanuk szerepelnek.4
1546-ban Forró Simon említtetik.4
1551-ben angyalosi Forró Márton és Péter mint főemberek és fogott birák járnak el a Forró László és Lugó Mihály közti perben.6
1 D r . S z á d e c z k y L. Sz. Okit.
* Udvh. M. L.
3 H á r o m s z . M. L.
4 S z a b ó K á r o l y Sz. Okit.
5 E r e d e t i o k m á n y Sipos S á m u e l á r v h . i g a z g a t ó ő r i z e t é b e n S e p s i - S z e n t - G y ö r g y .
6 Sz. N. Muz. S e p s i s z e n t g y ö r g y .
1602-ben Forró Gábor, Márton és András Rudolf király hűségére esküsznek fel.1 Ugyancsak 1602 márczius 25-én Forró György a Tharnóczy Sebestyén oroszfalvi részjószágait veszi meg.1
1607-ben a Forró-család kovásznai ága nyert nemes levelet.2
1614-ben négy fő ágban él e család. Angyaloson Gábor, András és Miklós; Besenyőben Tamás;
Oroszfaluban Péter és Kovásznán ismét Tamás mint nobilisek lustrálnak.3
1635-ben Forró Gábor, Forró András öcscse István s ennek fia János, Forró Tamás és Forró Mihály fia Ferencz a Rákóczy György-féle conscriptioban fordulnak elő.4
1715 november 4-én Forró János neje Bögözi Judith, fiai Miklós és Mihály czimeres nemes levelet nyertek.6
1794-ben Forró Zsigmond mint Miklós várszék jegyzője fordul elő.6
Az ujabb nemzedékből Forró Elek ki 1848/49-ben mint honvédezredes, halált megvetőleg küzdötte végig szabadságharczunkat. Továbbá Forró Ferencz és Béla besenyői birtokosokat emlitem fel.
Hogy a haportoni és bágyoni Forró-családokkal egy volt-e valaha e család, azt kipuhatolnom eddig nem sikerült.
Családi táblázatuknak egy töredéke a következő :7
Forró István.
(Barabás Zsuzsa).
László. István. N.
(Török Ferencz
pap).
László. György. István. Teréz 1720.
(Barabás Krisztina). ' " K á r ^ (Fekete leány). (Káinoki Antal
f r \ - i ' c í • i ' \ C s e r n á t o n b ó l ) .
(Gidófalvi leány). ' Rozália, Mária. János
(Intze József). (Becző Lázár). M á r k o s f a l v á n .
F o s z t ó (kökösi). * Kihalt család, mely 1609-ben nyert nemes levelet.6
1614-ben Fosztó Tamás, Péter és István3 s 1635-ben Fosztó Tamás öcscse Jakab, Fosztó István, Fosztó Péter fia György és Fosztó Máthé lustrálnak.4
F a r k a (baróthi). 1589-ben nyert nemes levelet.2
F ü l ö p (aldobolyi). Régi lófőszékeiy család, melynek tagjai egykorú szerződések s más okmányokban már a XVI. században előfordulnak Aldobolyban. Az 1614-beli lustrában Fülöp Demeter lustrál mint primipilus.
1635-beii lustrában Aldoboly esküdtjei közt Phüleöp Antal, a primipilusok közt a Phülöp Demeter fia Tamás és Phülöp István fordulnak elő; a pixidariusok közt pedig még haton vannak e családból fel-sorolva. Nevük a régibb okmányokban „Phwleop"-nek is iratik. Utódaik ma is élnek.
F ü l ö p (martonosi). Ezen régi család már ősi székely jogon is nemes volt, mert Fülöp Gergely 1614-ben mint primipilus van felvéve;8 1650-ben ujabban nemességet nyert,2 melynek alapján Fülöp Ágost
„martonosi* előnévvel 1786 junius hó 19-én nemes levelet kapott.6 Ezen családból való volt Fülöp Sándor 1848/49 es élelmező biztos és neje Magyari Jozefa.
F ü l ö p (illyefalvi). f 1614-ben Fülöp István lustrál.3 Kihalt család, birtokának nagyobbrészét a szentkatolnai Künnle-család birja.
1 D r . S z á d e c z k y L. Sz. Okit.
2 T a g á n y i K. j e g y z é k e , s U d v h . M. L.
4 H á r o m s z . M. L.
s D r . l l l é s s y é s P e t t k ó KK.
6 N a g y I v á n . M. Cs.
7 S z e n t k a t o l n a i B a k k E n d r e a F. J.-rond l o v a g j a k é z i r a t á b ó l .
Mózes
def.
Gábor (lemhényi). Egy Lemhényből rég kiszármazott székely család, melyből 1510-ben Gábor András és Jakab a lemhényi templom javára adakoznak.1 Mintegy 100 évvel később Gábor László él, ki 1614-ben mint pixidarius lustrál.2 — 1635-ben a Rákóczy György-féle consriptioban Gábor László fia Mihály, Gábor János fiai: Menyhárt, Mihály és András és Gábor István fordulnak elő.3
Lemhényből a család egy ága Bereczkre származott át; ezen ágból való a székelyek Leonidása
„Gábor Áron."
Valahol azt olvasóm, hogy még a bolygók között is vannak elsőrangú csillagok; ilyen csillag a mi hősünk is a székelyek között.
Gábor Áron 1814. november 21-én Bereczken született, tanulmányait a csiksomlyói gymnáziumban kezdette s bár nagy kedve lett volna azokat folytatni, a kormány erre nézve az engedélyt megtagadta, őt Gyulafehérvárra küldötte, hogy ott a tüzérség gyakorlati kezelését megtanulja; majd a génié—corpshoz Bécsbe került, hol az ágyuöntés mesterségét sajátította el. 1848-ban Oláhországban volt, de hazáját vesze
delemben látván, sietett ő is azok közé, kik szívesen áldozzák életüket a székely szabadságért. 0 volt, ki midőn Háromszék a harcz folytatásáról már-már lemondott — mivel sem ágyujok, sem lőkészletök nem volt — lelkesülten kiáltó: „Uraim! hacsak ez a baj, úgy én mondom, hogy két hét alatt lesz ágyú, lesz munitio a mennyi kell". — „Éljen Gábor Áron! Harczolunk utolsó csepp vérig!“ — volt a jelenlevő szé
kelyek válasza s két hétre Szentgyörgy piaczán a czondrába öltözött férfiú 6 ágyúval állott elő, az egy
szerű öltözet alatt azonban székely vér lüktetett, nagy szív dobogott; Gábor Áron a 6 ágyuk egyikével az első próbalövésre központba lőtt. A székelyek által összehordott harangokból 60-nál több ágyút öntött a Fülén, Szentkeresztbányán és Kézdi-Vásárhelyen berendezett ágyúöntödékben, azokat felszerelte, golyó és lőporral látta el; tüzérséget szervezett s azután maga állott élére a tüzérségnek, hogy részt vegyen bajtár
sainak sorsában s ne csak gépésze, hanem hőse is legyen hazájának. — Az első ágyúja Hidvég és Árapa- taka közt 1848. november 29-én szólalt meg, midőn eldördült, lelkesülve kiálták honvédeink: „A mienk nagyobbat szól, mienk a győzelem !“
Gábor Áron soha nem kerülte a veszélyes helyeket, mindig a legöldöklőbb golyózápor közt, spár
tai módon, nélkülözések közt, a legvéresebb ütközetekben harczolt; osztogatván parancsait, biztatván legénységét, megdicsérvén a czélzót, ha egy-egy golyó jól talált, oktatván az irányzókat, mig az Uzon és Ivökös közti makacs harczban szabadsághősünk egy ágyúgolyótól szivén találva lováról segédtisztje Nagy Sándor karjai közé esett; megszűnt hős keblében nemes szive dobogni, dicsteljes és magasztos életének véget vetett a zsarnokság kígyója, — Halálát eltitkolták, nehogy a lesújtó hir befolyással legyen a Gábor Áron által lelkesített honvédekre. Nemzetünk nagy halottja Eresztevényen temettetett el.
Markotányosnőjét Velcsuj Krisztinát, ki mindig hü kísérője volt hősünknek, a jelenlegi bereczki esperes-plebános Bálint 1874. április 6-án temette el.
1 Lemhényi r. kath. plébánia levélt.
2 Udvarhely M. L.
* Háromsz. M. L.
8 Lásd életrajzát Orbán Balázs Sz. L. és Szabadságharcz történetében.
Gábor István (az Áron atyja) Berecznek főjegyzője vala, ő adta ki a városnak ottan közlött consti-tutioit; neje Hosszú Judith volt.
Leszármazói a következő táblán vannak feltüntetve:
Gábor István
f ő j e g y z ő .
(Hosszú Judith).
Imre.
(Tréfás Mária).
Aron sz. 1814. Mihály
a s z é k e l y e k L e o n i d á s a . n ő t l e n .
István. Imre. József. Áron. Mátyás. Erzsébet.
A táblán feltüntetett Péter mint Háromszékmegye alispánja a megye lakosainak szivében nagy ür hagyott hátra, mindenki által szeretve és tisztelve volt.
Antal postafőnök Sepsi-Szent Györgyön, gyermekei közül fia Antal cs. és kir. főhadnagy a 82-ik gyalogezredben Sz.-Udvarhelytt.
Gábor Mátyás kir. törvényszéki biró Kaposvártt, szül. Bereczken 1862-ben, neje szilágycseli * Dienes Karola.
Czimerük: A közhasználatban levő székely czimer.
Gál (baróthi). Régi székely-család. 1614-ben Gál János lustrál;1 ennek fia Pál 1635-ben fordul elő,1 unokája Máthé volt s ennek lehetett fia azon Tamás, kivel a család leszármazási táblázata kezdődik:
Baróthi Gál Tamás
1658-ban n y e r n e m e s l e v e l e t .
István. András.
Miklós.
Ferencz. Márton. Pál f Sámuel. Ferencz. Mózes. Mihály. Miklós.
Miklós.
Antalf Dánielt Ferenczf Salamon. Imre. Antal. András. Mózesf Ambrus.
- I
Péter. József János. András. József. László.
Péter. József. Mihály. Mózes Salamon. Ferencz. Sándor. Imre. Ignácz.
t a n á r .
Sámuel. József. Ambrus Ferencz.Lajos
József. B a r ó t h o n éi. Gyula. Gedeon. Géza. Gergely. Gábor. Dániel. István. Mózes. Ambrus. K o r o n -d o n .
András. Tamás. Nándor.
g y m n . t a n u l ó k . Béla.
Gál István és ennek kisebb testvére András, valamint vérrokona Tamás „baróthi" előnévvel 1668 szeptember hó elsején Apafi Mihálytól kaptak czimeres nemes levelet;3 ez azonban csak megerősítése lehetett az 1649-ben nyert nemesi okmánynak.4
Czimerük: Kék paizsban növekvő oroszlán, jobbjában karddal. — Sisakdisz. — Foszlányok.
1 U d v h . M. i>.
a H á r o m s z . M. L.
8 E r e d e t i n e m e s levél G á l A m b r u s t a n i t ó ő r i z e t é b e n K o r o n d o n .
4 T a g á n y i K. j e g y z é k e .
Gál (bölöni). 1601 deczember 6-án nagybölöni Gál Márton nyert primipilátust.1
1614 ben Gál János és István a Bethlen Gábor-féle lustrakönyvben fordulnak elő.3
1635-ben Gál János és Gál István fia Gergelylyel találkozunk.3 További története ismeretlen.
Gál (dálnoki). Eredete 1509-ig vezethető vissza; neve a régi okmányokban két „a"-val „Gaál"
fordul elő. Czimeres nemes levelet 1644. január 23-án, dálnoki Gaál György és Miklós testvérek nyertek;4
utóbbi Háromszéken alapított családot; Györgynek ivadékai kiszármaztak s a megyéken szereztek birtokot.
Családi táblázatuk5 töredékben a következő:
Gaál N. 1509.
Miklós. Deinién.
Gergely
1602-ben m i n t lófő Rudolf k i r á l y h ű s é g é r e e s k ü s z i k fel.1
Margith.
(Hadnagy Bálás).
Imre
1614-ben m i n t p r i m i p i l u s lustrál.5 1
(Lőrincz Katalin).
Miklós
1635-ben l u s t r á l .3
(Beke Katalin).
• Imre.
(Miháts Anna)
Ilona.
(Kovács Miklós).
Miklós
def.
(Hadnagy Borbára).
Péter.
a) (Székely Mária b) Imre Borbára).
György
1635-ben l u s t r á l .3
(rétyi Antos Judith).
Sámuel.
Gergely.
Péter.
(Miklós Rebeka).
István.
(Somai Krisztina
Apátiból).
Krisztina, (gróf Kendefi József).
Eva.
(szemerjai Bora József).
István.
(Székely Klára).
Miklós.
Antal.
(Czerjék Klára), dof.
Péter.
(Hadnagy Rákhel).
Rebeka.
(Bartók Ferencz
M á r t o n f a l v á r ó i ) .
János. László. Simon. Ferencz István.
P a r a s z t h o z m e n t (Veres Zsófia). def. (Jenéi Rebeka).
Sándor.
t t t t r|—' raraszinoz m Mihály. a l o á n y a.6
Antal. Mózes. Imre.
Gál (illyefalvi). Nemessége ősi székely jogon alapszik ; történetéből csak töredékeink vannak; leg-régibb ismert ősük István, ki valószínűleg Aldobolyból származott Illyefalvára s fia lehetett Andrásnak.
István és rokona Miklós 1614 ben lustrálnak,2 utóbbi azonban Illyefalváról nyomtalanul eltűnt. István utódai Illyefalván maradtak, hol többnyire városi hivatalt viseltek. Közülök János és László 1794-ben illyefalvi tanácsosok. Mózes, Pál és Péter 1815-ben tanácsülnökök. 1847-ben pedig Pál Illyefalván tanácsnok, Dániel Hunyadvármegyében ügyvéd.7
Gál (gelenczei). 1614-ben Gál Benedek a Bethlen Gábor-féle conscriptioban fordul elő ;2 1635-ben Benedek fia: Mihály, Gál István és Gál Mihály lustrálnak.3
E családból valók Gál Ferencz, István és János gelenczei birtokosok és Gál Gyula kereskedő.
G á l (kilyéni). 1654-ben nyert nemes levelet.8
Gál (sepsiszentkirályi). 1656-ban nyert nemes levelet.8
1 D r . S z á d e c z k y L. Sz. Okit.
2 Udvh. M. L.
3 H á r o m s z . M. L.
4 N a g y I v á n M. Cs. ós T a g á n y i K á r o l y j e g y z é k e .
5 E r e d e t i az 1700-as é v e k b e n k é s z ü l t l e s z á r m a z á s i t á b l a , s z e r z ő l e v é l t á r á b a n .
8 S z é k e l y s z o k á s e l l e n é r e j o b b á g y n a k l e t t a n e j e .
7 N a g y I v á n M. Cs.
8 T a g á n y i K. j e g y z é k o .
Gál (hilibi). o Mély fájdalom tölt el, midőn egy ily szép multu családról azt kell, hogy irjam:
„Férfiágon kihalt". Hisz tagjai annyi szolgálatot tettek a Székelyföldnek, az országnak. Utolsó férfitagja hilibi Gál Domokos Kis-Küküllővármegye alispánja volt, ki
méltán megérdemli, hogy alább bővebben foglalkozzam vele.
A család Háromszékről ered, tagjai többnyire a jogtudomány és történelem mezején, mint birák, illetve irók gyűjtöttek babérokat.
Leszármazási táblázatukat Jánossal kezdem, ki 1601 november 9-én a maros-ujvári táborban nyert primipilátust ;l
1602-ben Rudolf király hűségére esküszik fel;1 1614-ben mint nobilis lustrál2 és Nagy Iván szerint 1606 márczius 6-án Bocskay fejedelemtől nyert czimeres nemes levelet, melyet mint pixidarius hadnagy és mint a szabadság baj-noka kapott.3
A család már a XVII. század elején két ágban élt, az egyik „hilibi", a másik „pávai" előnevet használt; utóbbi ágból György 1602. márczius 28-án nyert primipilátust.1
Táblázatuk a következő :
I. János
II. József. Mihály. István. György. III. József.
V. János f 1804.
a) (br. Bálintith Teréz.
b) Ke
Köblös Dezső), (n.-ajtai Cserei Ilona).
1 D r . S z á d e c z k y L. Sz. Okit.
2 U d v h . M. L.
8 T a g á n y i K. j e g y z é k é b e n is f e l v a n v é v e .
Ilona. Mária. Elza.
II. Mihálynak fia Antal 1794-ben kir. ügyigazgatósági ügyész volt.
V. János a jogtudomány terén tűnt fel; hivatalos pályáján kormányszéki v. b. t. tanácsosságig emelkedik. 70 éves korában, 1804. november 26-án halt el. Fia: László 1837-ben főkormányszéki tanácsos, 1838-ban a szebeni országgyűlésen a számvevő hivatal elnöke, 1846-ban nyugdíjba vonult s 71 éves korában 1848 julius 9-én halt el. Életében irodalommal is foglalkozván, munkái közül: „Az erdélyi országgyűlések végzéseidnek három kötetét említem fel.
IV. József 1794-ben királyi táblai ülnök.
I. Domokos főkormányszéki tanácsosi czimmel a kolozsvári lyceum utolsó világi igazgatója volt.
Meghalt 1845-ben. — Fia János 1848-ig táblai ülnök, 1848-ban orsz. képviselő, 1850-ben bizalmi férfiú Bécsben.1 Híres publicista, a hírlapirodalom terén gyakorlati kérdések fejtegetésében vesz részt.
V. József 1836-ban Marosszék főkirálybirája, a kormány legbizalmasabb férfia.
VI. János kir. táblai ülnök. Fia:
II. Domokos, Kis-Kükiillővármegye alispánja, egyike a közéletben szereplő ama férfiaknak, kik jellemük, tudásuk és munkásságuk révén széles körben kivívták személyük iránt a közbecsülést és elis
merést. Magas állásában jogi készültségével oly nagy tekintélynek örvendett,' hogy a belügyminisztérium többször meghívta a közigazgatási kérdések fölött tartott ankétekre; mint kitűnő szervező tehetség állandó bizalmát bírta az egymást felváltó kabinetek belügyminisztereinek. Minden humanus és közérdekű társa
dalmi mozgalomban találkozunk a Gál Domokos nevével s vármegyéjében számos alkotásban örökítette meg nevét Többek között a kisküküllőmegyei újonnan épített székház, a közkórház, a megyei viczinális vasút, takarékpénztár — melynek vezérigazgatója is volt — stb. stb., megalkotásában kivette munkásságá
val az oroszlánrészt. Mint hivatalnok példányképül szolgált, emberszeretete pedig népszerűségben tette egyikévé ama ritka férfiaknak, kik hivatalos állásuk tekintélyét nem a hatalomnak, hanem a közszeretetnek köszönhetik. Működése magára vonta a figyelmet megyéje határán túl is s részt adott neki a társadalmi tevékenység szélesebb köreiben is. Tagja volt az erdélyi róin. kath. státusnak és igazgató-tanácsának, az E. M. K. E. megalkotásában pedig nem csekély része volt egykori főispánja gr. Bethlen Gábor oldala mellett. — A hadseregben mint huszárfőhadnagy szolgált.
Halálával magvaszakadt a hilibi Gál-család férfitagjainak, mely az ő személyében őseihez méltó befejezést nyert. E sorokkal leróni kívántam iránta a kegyelet adóját, melylyel neki úgy én, mint vár
megyéjének minden embere egyaránt tartozik.
Özvegye n.-ajtai Cserey Ilona és három leánygyermeke Ilona, Mária és Elza a mikefalvi birtok
ban élnek.
Czimeriik : Kék paizsban zöld mezőn piros ruhás vitéz, jobbjában karddal, baljában törökfő. Sisak
dísz : két strucztoll. -- Foszlányok : ezüst-kék, arany-vörös.
Galló (radvánczi). Ungmegyei nemes-család, mely beházasodás folytán jött Háromszékre. Tör
ténetét Andrással kezdem, ki Márton és Laurentius testvé
reivel, továbbá Anna és Mária leányaival 1676 márczius 4-én Leopold királytól nyert czimeres nemes levelet,2 melyet 1771-ben márczius 8-án Galló Imre és Ignácz a Ferencz fiai, valamint István és más Imre az Imre fiai a produc- tionális forum előtt, midőn nemességük igazolásával élnek, producáltak.2
Leszármazási táblázatuk a következő:
Laurentius András Márton
1676-ban nyernek Leopold királytól nemességet.
(Duberczius Zsuzsa).
Anna. Mária. Ferencz.
Imre ignácz
harminczados 1771.
Gyergyó-Szt.-Miklóson
(Mihálcz Anna).
István. Imre
ügyvéd
(polyáni Zonda Krisztina).
József def.
Pál
sz. 1782. assessor
(karatnai Könczey Debora).
(Folytatás a túloldalon).
Kadvánczi GALLÓ-család.
1 Nagy Iván M. Cs.
2 Eredeti nemos levél és okmányok Galló Dénes gyógyszerész őrizetében Nagy-Borosnyón.
Pál sz. 1782. (Ki az előző oldalon), (karatnai
Könczey Debora).
János
sz. 1814. a s s o s o r . 1848. f ő h a d n a g y
(Bodó Rozália).
Gyula Dénes
sz. 1843. K é z d i - p o l y á n i s z . 1844. G y ó g y s z e r é s z
b i r t o k o s N a g y - B o r o s n y ó n .
(Szálló Teréz). (Hoffinger Paulin).
Imre Pál
sz. 1878. sz. 1893.
A családból jelenleg Galló Gyula mint birtokos Kézdi-Polyánban és Galló Dénes mint gyógyszerész Nagy-Borosnyón élnek.
Czimerük: Kék paizsban, zöld dombon pánczélos kar karddal. — Sisakdisz: Két sasszárny között a paizs alak. — Foszlányok: arany-kék, ezüst-piros.
G a l c s ó (lemhényi) * Régi székely-család, melyből 1510-ben Galcsó Antal, János és Márton a templom javára adakoznak.1 1602-ben Galcsó Péter mint szabad székely Rudolf király hűségére esküszik fel.2 1614-ben Galcsó Jakab mint pixidarius lustrál,3 és 1635-ben Galcsó Jakab fiai: János, István és Péter, Jánosnak fia: Jakab fordulnak elő.4 Kihalt.
G a r a (bélafalvi). Székely-család. Mihály az első, kiről irott adataink vannak, ki 1602-ben esküszik fel Rudolf király hűségére,2 1614 ben lustrál3 és 1635-ben Bélafalván a hét .birák között említtetik; fiai közül István és János Bélafalván maradtak, Gergely pedig Maros-Vásárhelyre ment lakni4 s ott ala-pított családot.
G á s p á r (lemhényi és polyáni). Kevés család múltja vihető a XV-ík századig vissza, mivel régi okmányaikat a székelyek által szenvedett viharos idők egytől-egyig felemésztették; alig jutunk egy-egy okmányhoz azon századból s ezek felett is csak az isteni gondviselés őrködött, hogy nem kerültek előbb a szögletes fejűek (tatárok), később a német zsoldosok (labanczok) kezeibe; kik a Székelyföldet hiénák módjára forgatták fel, nem tisztelve és kímélvén egy nemzet nagy múltját, a sirban nyugvókról szóló
G á s p á r (lemhényi és polyáni). Kevés család múltja vihető a XV-ík századig vissza, mivel régi okmányaikat a székelyek által szenvedett viharos idők egytől-egyig felemésztették; alig jutunk egy-egy okmányhoz azon századból s ezek felett is csak az isteni gondviselés őrködött, hogy nem kerültek előbb a szögletes fejűek (tatárok), később a német zsoldosok (labanczok) kezeibe; kik a Székelyföldet hiénák módjára forgatták fel, nem tisztelve és kímélvén egy nemzet nagy múltját, a sirban nyugvókról szóló