Bede András

1641-ben nyert czimeres nemeslevelet.

Péter 1663.

Mihály. Gergely 1718. Péter.

József

Fogarasban.

András

1788.

Gergely. Mihály. János. Antal. Péter.

Bartóhi BEDE-család.

György. Mátyás 1818.

András. György.

András. Antal.

János

Udvarhelyit. András. György.

Antal.

János. József. Antal. Ferencz.

János.

József.

József

magtalan.

Dániel.

I István

pap.

Dániel

magtalan.

Hektor.

l István. József. Antal. Dániel.

József

pap.

Ferencz.

I ^{Antalpap. Ambruspap. Dániel.}

József. Antal.

Imre. György.

(Szalatsi Teréz).

István.

Erzse.

(Beke István).

Borbára.

(Takó Sándor).

Teréz.

(Balázs Ferencz)

Mária.

(Kászoni József).

József,

sz. 1836.

(Nagy Rebeka).

Imre sz. 1875.

(Bede Júlia).

Ferencz sz. 1882.

VIII. gymn. tanuló.

Mária. Rebeka.

(Rácz Káról}⁷). (Bede István).

Ilona.

Czimere: Kék paizsban, barna lovon, piros öltönyü, sárga csizmás vitéz, jobbjában kard, azon egy török fő; baljával a ló kantárját fogja. Pántos sisakdísz, azon egy kardot tartó, két farkú, arany oroszlán növekvőn. Foszlánj⁷ok: arany-kék, ezüst-piros.

Beke (dálnoki). 1644-ben nyert nemes levelet;⁴ de 1614-benmár Beke Tamás Dálnokon mint pixi- darius fordul elő.⁶

Békés (kurtapataki), t 1589-ben nyert nemes levelet.⁶ 1602-ben Békés Lázár Rudolf király hűségére esküszik fel.⁷ 1614-ben Békés Mihály és István mint primipilusok lustrálnak.⁸ E család kihalt.

Békés (maksai). Egykor tehetős és szereplő család volt Háromszéken; a XVI. és XVII-ik században két ágban élt u. m. Malisán és Martoufalván. 1519-ben martonfalvi Békés Zsigmond fia Adorján és osdolai Kun Antal a várhegyi és maksai birtokokért perelnek.⁹

1537. junius hó 27-én maksai Békés Adorján mint fogott biró kiadja Léczfalva község hozzájárulását, hogy teleki Dónát Mihály a Feketeügy folyón malmot építhessen.¹⁰

1 Eredeti nemes levél Bede Ferencznél, Baróth.

* Udvh. M. L.

3 Háromsz. M. L.

4 Tagányi K. jegyzéke.

5 Udvh. M. L.

6 Tagányi K. jegyzéke.

7 Dr. Szádcczky L. Sz. Okit.

s Udvh. M. L.

9 Eredeti okmányok a Sz. N. M. Sepsi-Szent-Györgyön.

10 Szabó Károly Sz. Okit.

1548-ban Békés Adorján de Maksa és neje Katalin az alsócsernátoni, léczfalvi, maksai, bitai, várhegyi, mártonfalvi, márkosfalvi és csoboti javaikról rendelkeznek.¹

1559-ben Izabella királyné felhívja maksai Békés Adorjánt és nejét Katalint, hogy maksai Máté Miklós és Gergely bizonyos bitai és várhegyi jobbágy telkeit, melyeket elfoglaltak, adják vissza.¹

1560. október 15-én maksai Békés Adorján Jankó Ferencz javára végrendelkezik.²

1569. augusztus hó 16-án mártonfalvi Békés Péter és kőröspataki Kálnoki Bálint egy besenyői rét felett ítélkeznek s erről II. János királyhoz jelentést tesznek.²

1614-ben Mártonfalván Békés György mint nobilis lustrál.³ Békés Adorján 1547-ben a kézdi szék főbírája volt.

Bedő (kálnoki). # A székelyek történetében nagy szerepet vitt régi család ; a hodgyai Bedő-családdal, melyről már udvarhelyi művemben foglalkoztam, közös törzsük volt. Első és biztos adatokat Bedő Istvánról

tott s elhatározták, hogy ellent- állanak, á Rika-felé 500 lovast küldöttek. Bedő István később Rácz Györgygyel egyesül s a Keresztény-Sziget és Rozsnyó- falvi ütközetben vesz részt.⁶ 1614-ben még Káinokon mint nobilis lustrál. 1635-ben Bedő István fia Máthé fordul elő⁰ mint nobilis; Máthénak fiai Mihály és István és ezen Ist­

vánnak fia volt István,⁷ kiről Nagy Iván a „M. Cs.“-ban azt írja, miszerint 1674-ben Imre Miklósnak egy szilvást adott, mert szekerén az ellenség tor­

kából szabadította meg.

A Bedő-famillia a XVII. szá­

zad elején volt a legkiterje- dettebb és legtehetősebb, már akkor is több ágban élt Kái­

nokon; 1614-ben az István családján kívül még 11, s 1635-ben 15 Bedő-család⁸ létezett ott; az István ága volt a legtekintélye­

sebb, 1622-ben Béldi Kelemen róla tesz jelentést a fejedelemhez, hogy több jobbágya van, minta Béldi- családnak.⁹

A családi táblázat egy töredéke a következő:

bírunk, ki Háromszék főkapi­

tánya vala; 1607-ben junius 1-én uj adománylevelet nyert Rákóczy Zsigmondtól szent- léleki, peselneki, felsőtorjai, kantai, karathnai és gelenczei birtokaira; 1602-ben Sorbán Vajdával tartott Székely Mózes ellen, 1606-ban az ország ré­

széréről Bocskaihoz Kassára követ; a Ráduly elleni ütkö­

zetben árulással vádoltatván, a miért Báthori Gábor meg­

ölette.* Székely Mózes Udvar­

helyszék szülöttje lévén a a Básta elleni harczban leg­

előbb Udvarhelyszék, majd Marosszék és Aranyosszék is hozzáállottak, de Csikszék és Háromszék nem; itt Bedő Ist­

vánra hallgatott a nép, kit

Bedő Matis Jánossal felbujtoga- Kálnoki BEDŐ-család.

István

1607-ben Háromszék főkapitánya.

Máthé

illyefalvi pap (Kétszer nősült).

Mihály.

(hodgyai Hodgyai Anna.)

Mihály, hogy Báthori megölette Istvánt, elbujdosott s Hod­

gyában Udvarhelyszéken telepedett meg.

Innen az udvarhelymegyei ág. Lásd „Udvarhelyvármegye Nemes Családjai" czimű müvet.

István.

István,

ki 1674-ben Imre Miklósnak egy Szilvást ajándékoz.

Innen a kálnoki Bedő Albert családja, kiről alább bővebben.

A kőröspataki, bodoki, oltszemi és ajtai Bedő-családok szintén a kálnoki törzsből eredtek.

1 Eredeti okmányok Székely N. M. Sepsi-Szent-Györgyon.

2 Dr. Szádeczky L. Sz. Okit.

3 Udvh. M. L.

4 Kállay F. Sz. N.

5 Székely Mózes története. Vass Miklóstól.

6 Háromsz. M. L.

7 István a háromszéki főkapitány unokája vala.

« Udvh. M. L.

* Szabó K. Sz. Okit.

Bedő Pál unitárius lelkész és szuperintendens, ki 1686-ban Jokhanánnak zsidó nyelven irt könyör-gését fordította le, szinte e családok egyikéből származhatott, ö ugyan bölöninek irta magát, s bölöni előnévvel nemességét 1785. február 17-én igazolta is1, de Bölönben 1614. és 1635-ben ily nevű család nem fordul elő.

A káinoki Bedő-családhoz tartoznak: néhai I. Bedő József és Biró Juliánná gyermekei: II. József, Júlia, Róza, Áron Nagy-Ajtán, Anna, Gyula kir. telekkönyvvezető Brassóban, Amália és Lajos postamester Kaálon (Hevesmegye). Említett II. József született Sz.-Udvarhelyit; nyug. áll. polg. fiúiskolái igazgató, a koronás arany érdemkereszt tulajdonossá; neje n.-berivoi Boér Karolina, fiai: Zoltán kir. erdész Pancsován és III. József takarékpénztári s.-könyvvezető Baróthon. Továbbá Bedő Dénes áll. tan. képezdei tanár Kereszturt. Az udvarhelyi ágat ottani müvemben tárgyaltam.

Legmagasabb polczra káinoki Bedő Albert jutott; született Kőröspatakán 1839. deczember 31-én, atyja Bedő Lajos unitárius lelkész, anyja Jancsó Anna (f 1891). Bedő Albert a jogi pályára lépett, utóbb azonban az erdészet iránt érdeklődvén Selmeczbányára ment, hol 1864-ben az akadémiát jeles sikerrel elvégezvén, az Eltz gróf vukovári uradalmi erdőségeinek erdőmestere, Divald Adolf mellé gyakornokká neveztetett ki. 1866-ban az erdészeti államvizsgát letette s az orsz. erdészeti egyesület titkárává választatott.

1868-ban Divald befolyásával, ki időközben miniszteri tanácsos lőn, állami szolgálatba lépett, itt rohamosan haladt, 1872-ben főerdőfelügyelő, 1873-ban előadó, 1880-ban miniszteri tanácsos s az erdészeti szolgálat újjászervezése után 1881-ben főerdőmester lett. Bedő Albert erdészetünkben egészen uj korszakot alkotott, kitűnő érdemeit a külföld is elismerte. 1879-iki erdőtörvény létrehozása és határozatainak végrehajtása az ő szakavatott vezetése mellett vette kezdetét. Újjászervezte az országos erdészeti egyesületet, melynek előbb titkára, később alelnöke lett. 1871 óta az „Erdészeti Lapok" szerkesztője, számos rendjel tulajdonosa, a magyar tudományos akadémia levelező tagja stb. stb. Művei közül csak néhányat emlitek, u. m.:

Erdészetünk leirása; Erdő-őr, vagy az erdészet alapvonalai kérdésekben és feleletekben (jutalmat nyert);

A m. kir. államerdők gazdasági és kereskedelmi leirása (franczia és német nyelven is megjelent); Erdészeti teendőink; Az erdészeti ügyek közigazgatási kezelése hazánkban; A magyar állam erdőségeinek gazdasági és kereskedelmi leirása; Magyarország erdőségei; Az erdőmüvelés jelentősége hazánkban stb. stb.2

A család czimere:3 Kék paizsban hármas halom, azon egy repülni készülő galamb, zöld ággal csőrében. — Sisakdisz a paizs alak. — Foszlányok: arany-kék, ezüst-piros.

B e d ő (kőröspataki). A káinoki Bedő-családnál is emiitettem már, hogy a kőröspatakival egy törzsből indult ki; — de a XVII. század elején már különválva él, — mert 1614-ben Kőröspatakán Bedő Jakab, Mihály és Miklós mint primipilusok fordulnak elő;1 1672. október 10-én pedig Apaffi Mihálytól nyert nemes levelet.

Ezen családhoz Bedő Béla szolgabíró Zsibón tartozik.

B e k e (alsó-csernátoni). Szintén régi székely család ; Tagányi Károly szerint 1591-ben nyert nemes levelet; 1593-ban Beke Ferencz mint biró jár el egy jobbágy perben ;4 1614-ben Beke Balázs, Lőrincz, János és Ferencz lustrálnak;5 1617-ben május 17-én Beke Ferencz alsó-csernátoni előnévvel Bethlen Gábortól primipilusi levelet nyert,⁰ 1635-ben Beke Balázs és János a hét birák között fordulnak elő, ugyanazon évben Beke György, Miklós, János fiai István és Andor, Beke István fia Tamás és Beke Ferencz a Rákóczy György-féle conscriptioban vannak feljegyezve.7

A Beke családnak egy ága a XVII. században István által Felső-Csernátonban volt képviselve.

Beke Ferencznek (ki 1617-ben nemes levelet nyertj fia Tamás, ennek Mihály, ennek János, ennek Pál, Pálnak fia József, kinek:

Beke Dávid.

László.

Borbára. Dénes. Júlia.

(Rákosi Márton). (Szaniszló Júlia). (Kölönte László).

Rafael Dénes Árpád sz. 1874."" Mária. Vilma. Berta. Anna.

birtokos. birtokos. m. kir. adótiszt, cs. és kir. tart. hadnagy. (Rákosi (Rákosi (György Albert).

(Végh Lina). (Demény Ilona). (Silvester Róza). Demeter). Albert).

Kálmán. Vilmos. *

1 Dr. Illéssy és Pottkó KK.

2 Pallas Lexikon.

3 Ezt használta Bedő György 1811-ben; eredeti dr. Bedő Sándor ügyvéd birtokában, M.-Vásárhelytt.

4 Dr. Szádeczky L. Sz. Okit.

^ Udvh. M. L.

6 Eredeti okmány Beke Árpád őrizetében, Sepsi-Szent-Györgyön.

7 Háromsz. M. L.

B e n c z e (uzoni). * Kihalt.

B e n d e (haralyi). 1609-ben nyert nemes levelet.1

B e n k e (sárfalvi). 1614-ben Benke István fordul elő. — Nemes levelet e család 1655-ben nyert.1

B e k e (baróthi). Székely-család, mely ősiségben a baróthi Baróthi-családdal vetekedik, a régiekről kevés adattal birunk, de annál gazdagabb az ujabb generatio monographiája.

A család régiségéről a ma is fennálló s Beke Pál által épült ház tanúskodik, melyen az évszám „1525" még most is tisztán látszik.

Leszármazása Páltól kezdve a következő:

T. T á b l a . , P á l 1 4 8 5 — 1 5 4 5 .

1525-ben építteti ősi házát Baróthon.

Pál 1565. Péter Márton

1602-ben esküszik fel Rudolf 1602-ben esküszik íel hűségére Rudolf király hűségére.

András. Sámuel. János Gergely. Pál Miklós

1614-ben lustrál. 1635-ben lustrál, I 1614-ben és 'anyja, fivérei ke- j 1635-ben

resésére küidötte, I lustrál.

de őt is a L á b o n - — ^ — j — ; * czok lelőtték. Anclras

1675-ben a baróthi templomban a 9-ik széket veszi meg.

(Balázs Katalin).

A kurucz háborúban estek el.

Baróti B EK tö-család. Bene Antal). Felső-Rákosról."

sz. 1692. j 1770. (Fábiánné). (delnei (Székely György). ~ c5 m o András Ilona. Erzsébet,

pap. (baróti Gergely András). (György Pál).

1761-ben esküsznek. Gyergyóból.

sz. 1766. a török-franczia há- sz. 1773.

pap Csik-Somlyón. borúban vett részt. thcol. tanár

(Intze Mária). Gy.-Fchérvártt,

b) Pál. b) Samu. b) József sz. 1791.

székely-kapitány.

(Incze Róza).

(Folytatása a JI. táblán.)

Mária. N. János.

(Varga Jánosné). I

András. Antal. Róza. Balázs. Ignácz.

Antal sz. 1830.

gyulafehérvári kanonok.

Félix. Borbála.

Lajos. András. János. Józset.

TI. Tábla.

I. J ó z s e f (ki az I. táblán)

sz. 1791. székely kapitány

(Intze Róza).

Az újabb nemzedékből felemlítem I. Józsefet született 1791-ben, a papi pályára készült, de a családban nem lévén katona haza kellett jönnie ; 1813-ban őrmester, 1831-ben alhadnagy, 1835-ben főhadnagy, 1841-ben kapitány, 1842-ben főkapitány, mig 1848-ban 700 pengő forinttal nyugdijaztatott. 1851-ben nyug­

dijától és birtokaitól megfosztatván kötél általi halálra ítéltetett, kegyelem utján rabságra vettetett, 1856-ig Josefstadtban ült, ekkor az általános amnestia alkalmával birtokát visszanyerte, de kárpótlást nem kapott.

II. József 1834-ben, mint cs. k. kadét hagyta el a katonai iskolát, 1839-ben alhadnagy, 1841-ben főhadnagy, 1848-ban kapitány s mint ilyen a felzendült oláhok ellen indul, 1849-ben mint alezredes 8000 ember és 29 ágyúval Piskinél döntő csatát viv, később ezredes és Háromszék kormányzója; mint ezredes a dévai capitulátiónál 1849-ben fogságba kerül, Szebenbe s onnan Josefstadtba. 1856-ban amnestiát nyert.

Zomboron, mint megyei főszámvevő halt el.

Antal gyulafehérvári kanonok. Született 1830. január 19-én Baróthon, 1855-ben lépett az egyházi pályára. Hittudományi s bölcseleti tanulmányait Bécsben elvégezvén 1859-ben Brassóban segédlelkész lett, majd Torcsvárott áldozó pap, mint ilyen Gyulafehérvárra a püspöki líceumba nyert meghívást, hol előbb tanulmányi felügyelő s az egyházi jog és történelem tanára, később papnevelő-intézeti igazgatónak neveztetett ki.

A Batthyány-könyvtárnak őre s 1872 május 1. az erdélyi' székesegyházi káptalannak kanonokja lett.

Fogarasy Mihály erdélyi kath. püspöknek több évig titkára, az erdélyi püspöki szentszéknek jegyzője s ülnöke volt. 1883-ban a III. oszt, vaskorona renddel lett kitüntetve. Irodalommal is foglalkozván, történelmi értekezései, levelei és egyéb közleményei a katholikus lapokban és folyóiratokban jelentek meg.

Gyula tanulmányait a bécsújhelyi katonai intézetben végezte 1848/49-ben mint honvédőrnagy Temesvárit került fogságba s mint nyug. alezredes Zomboron halt el; gyermekei közül Gyula gyógyszerész Stanisicson s Imre vegyész ugyanott ma is élnek.

Czimerök: kékpaizsban kardot tartó oroszlán; Sisakdísz egy pánczélos kar karddal. Foszlányok.

Béldi (uzoni gróf és nemes). # o Alig menekült meg Háromszék Batukhán tatárjaitól (1242)

ismét a kun-tatár csordával kellett megbirkóznia; 1421—

32-ig a törökök dúlják fel Erdélyt s vele a Székelyföldet;

1562., 1596., 1658.. 1661., 1690. s végre 1848-49. mind- mind emlékezetes évek történelmünkben. Csoda-e hát, hogy ezek után ezen család eredete és története a homályban vész el? A történész legfeljebb azt kérdezheti: mikép lehetséges, hogy ennyi megpróbáltatás után a székelj⁷ nemzet ma még is fennáll?

E megpróbáltatások hosszú sorát a Béldi-család is végig küzdötte; a székely hősök számát szaporítván, hogy példát vegyen róluk az újabb nemzedék.

Hogy a marosmenti „Béld“ község és a „Béldi“

név között mi vonatkozás van, az ismeretlen; elő- nevét a Fekete-ügy jobbpartján fekvő „Uzon“ községé­

ről vette.

Leszármazási táblázata a következő:

I. Tábla.

Uzoni gróf és nemes BÉLDI-család.

Benedek

1. Péter

1442-ben Hunyady mellett harczol.

Albert

1442-ben Hunyady mellett harczol.

Márton 1467.

1479-ben a kenyérmezei üt­

közetben vesz részt.

II. Péter f 1509.

a Prázsmáriak által öle­

tctt meg.

I. Pál 1519.

a Dosa-had leverésében vesz részt.

(Ugron Anna).

Krisztina.

(Burczia Apor Luk.).

I. Ferencz 1554.

(Sükösd Anna)

I Kelemen.

1567-bon Uzonban 20 ház jobbá­

gyot nyer.

(Lázár Anna).

I. János f 1599.

főasztalnok s tanács ur.

(Becz Kata).

(Folyt, a túloldalon).

I. János f 1599. (Ki az előző oldalon).

Dávid f III. Kelemen.

a) (Keresztúri Krisztina,

Ferencz. Emma. Zsófia. Klára. | ⁰

Erzse. György Róza. Kálmán Judith. Gergely,

sz. 1878. sz. 1882. sz. 1887.

1 Benkő Spect. Transylv. Mss.

2 Benkő Spect. Transylv.

3 Nagy Iván. M. Cs.

nagyküküllőmegyei főispán.Róza f Pál sz. 1877.

szolgabiró. Eliz.

(chernelházi Chernél György cs. és kir. kamarás, ország­

gyűlési képvisolő).

A család első ismert őse Benedek, ki a XV. század elején mint híres vitéz emlittetik.¹ Fia i Albert és I. Péter 1442-ben Hunyady mellett harczoltak Szent-Imrénél és a Vaskapunál;² harmadik fiát, Mártont 1467-ben Ilyés János és Nádasdy László alvajdák erdőégetésért evocaltatják; 1479-ben hídvégi Mikó Lőrincz panaszára Kendi Antal alvajda által tanuvallatásra küldetik ki. 1479-ben a kenyérmezei ütközetben vesz részt.³

I. Pál 1509-ben a Moldvából betörni akaró zavargók ellen vitézül harczol, 1514-ben pedig Szapolyay János vajda mellett a Dósa-féle hadleverésében vett részt.1 1510-ben bodolai Béldi Vitaliussal perel s úgy látszik, hogy a pert meg is nyerte;2 ugyanazon évben az oláhok 200 drb juhát lopták el.2

II. Péter sepsiszék főembere, 1509-ben a Prázsmáriak által öletett meg.

1517-ben Szapolyai János bodolai Béldi Pál panaszára Prázsmár mezőváros biráit az ellene elköve­

tett hatalmaskodásokért maga elő idézi.2

1. Ferencz 1554-ben vargyasi Dániel Ferencz és Balázsnak az aldobolyi Mihálcz-családdal folytatott perben, a felsőrákosi jószágot a Dánielek részére Ítéli.2

I. Kelemen 1567. márczius 5-én II. János királytól Uzonban 20 ház jobbágyot nyer.2

I. János 1584-ben Sepsiszék egyik bírája, a kálnoki Bálint perében szemlélőnek van kirendelve. A Báthoriak alatt főasztalnok és tanács ur. 1595-ben Gyergyó váránál az ellenség nagyseregét Oláhországba űzte. 1599-ben, midőn épen az országgyűlésre ment, Bodolán Mihály vajda javait felégetteti. Ugyanez évben bibornok Báthori András mellett harczol a szebeni szerencsétlen harczban, Sellenberknél leli halálát.3

II. Pál és II. Kelemen atyjokkal együtt 1599-ben a szebeni ütközetben vesznek részt; Pálnak neje Nagymihályi Erzse, leánya Erzsébet Barcsay Ákos fejedelem első neje volt.

II. Kelemen, Ferencz testvérével együtt Székely Mózes pártján vannak. 1603-ban Székely Mózes buktával kibujdosnak; Báthori trónraléptével a rend némileg helyreállván, Kelemen ismét Erdélyben termett 1607-ben a Jezsuiták bennmaradását pártolja és a kiűzetésük elleni tiltakozást Írja alá. Báthori és Bethlen Gábor alatt Háromszék főkapitánya, 1625-ben tanács ur; ugyanez évben a Székely seregek élén, mint főkapitány Rádul vajda ellen harczol Brassónál.3 1622. körül jelentést teszen Bethlen Gábor fejedelemhez a háromszékiek állapotáról, a köztük lakó nemesség és azok jobbágyainak üldözéséről.2 Ugyanezen évben közreműködik azon aktusnál, midőn Bethlen Gábor fejedelem II. Lajos király által Sepsi-Szent-György városa számára adott kiváltságait megerősíti s újabbakkal bővíti.2

III. János Háromszék alkapitánya, mint ilyen 1645. november 19-én Segesvárszék főtisztjeihez, a Kálnoki Mihály jobbágyai és béresei ellen elkövetett hatalmaskodások miatt ir át.2 1649-ben Rákóczy György főasztalnoka.

III. Pál szül. 1621. előbb II. Rákóczy György főasztalnoka, majd Háromszék főkirálybirája és a székelyek generálisa, a fejedelem lengyelországi hadjáratában, mint lov. parancsnok, 1660—1670-ig belső­

szolnoki főispán, 1678-ban Zaránd főispánja. Korának egyik legnevezetesebb férfia, neveltetését I. Rákóczy György udvarában nyerte. Rákóczy György halála után Apaffy Mihálynak egyik legbizalmasabb embere és a fejedelmi tanács tagja, hol Teleki Mihály és Bánffy Dénes között a békéltető szerepét játszotta. Bánffy Dénes bukása után Teleki fondorkodásai most már Béldi ellen fordultak, azzal vádolták, hogy a fejedelem­

ségre vágyik, ezért Apafi féltékenységét és haragját vonta magára, megbélyegeztetett; Törökországba menekszik, hol szívesen is fogadták, mivel azonban a török-tervek eszközéül nem engedte magát felhasználni, mert hazájának romlását látta azok keresztülvitelében — börtönbe vettetett. Erős és szép jellemre vall, hazájáért áldozta fel magát, a törökök nedves és földalatti börtönében Jedikulában halt el.*

Vitéz Zsuzsánna Béldi Pálné és fia Kelemen 1744., 1777. és 1795-ben is protestálnak birtokaiknak confiscálása ellen, de eredmény nélkül.6

IV. Pál 1657-ben II. Rákóczy György lengyelországi hadjáratában, mint kapitány vérzett el.

I. József de Uzon s néhai báró Száva Judittól született Kelemen, Venczel, Katalin (báró Thoroczkay Gáspárné) grófsága 1770. október 15-én kelt.6 Maradékai közül Ferencz rendületlen lelkületű, derék hazafi, tanulmányúton Észak-Amerikában járt, emlékét a „Béldi Codex“-ben bírjuk, testvére György pénzügyőrségi országos elnök.

A felsorolt hősök és hazafisággal telt keblű mártírokból font koszorúmnak néhány babérleveleit az újabb nemzedéknek szántam ; ezek közül uzoni gróf Béldi Ákos született 1846. deczember 19-én kolozsmegye főispánja, 1898. óta a főrendiház élethosziglan kinevezett ta g ja ; fia Ferencz szül. 1872. szep­

tember 23-án, tartalékos hadnagy a 3-ik huszárezredben, cs. és kir. kamarás Kolozsvártt.

Uzoni gróf Béldi Kálmán szül. 1851. junius 3-án, nagybirtokos Báldon.

Béldi Tivadar született 1848-ban, nagybirtokos Bodolán, az ősi birtokban; fiai: László sz. 1870-ben Nagyküküllő vármegye főispánja, Pál sz. 1877. szolgabiró Kézdi-Vásárhelytt. Végre Béldi István Maros- Vásárhelytt híres heraldikus és genealógus.

1 Benkö id. Special. Transylv.

3 Szabó Károly Sz. Okit.

3 Nagy Iván. M. Cs

4 Béldi Pál élete. Irta Deák Farkas és Béldi Pál, irta S zigligeti Ede.

5 Erede ti okmány Vajna Tamás őrizetében, Sopsi-Sze nt-Györgyön.

8 Dr. Illé ssy és Pctkó KK.

A család ősi czimere: ferde, kék paizsban meghajlott láb vörös nadrágban és sarkantyus sárga csizmában, térden nyíllal átlőve. A láb tetején korona van. A paizs jobb szögletében hold s bal szögletében arany csillag ragyog. Zárt katonai sisak. Takarók: ezüst-kék. A grófi ág czimere 1771-ben megujittatott s ettől eltérő.

Benedek

(uzoni). * Nemessége ősi székely jogon alapszik; 1614-ben Benedek István mint primi­

pilus lustrál, ivadékai nincsenek.

Benke

(laborfalvi). „Benke“ az Árpád korban használt személynév volt, melyet rendesen a Bene­

dek kicsinyítésének szoktak tekinteni. A Benke-család pedig székely eredetű nemes-család, mely időközön- kint egyes ágaival Magyarországra is kiterjedt. Legrégibb adatunk e családról 1602-ből származik, midőn Benke Bálint és István, Básta főgenerális rendeletére, Rudolf király hűségére esküsznek fel. 1614-ben Bethlen Gábor fejedelem alatt

Benke János és István lustrál­

nak; már itt vált két ágra e család, Jánostól jönnek le a primipilus, később nobilis és Istvántól a pixidarius, ké­

sőbb primipilisi ág.¹ 1635-ben a Rákóczy-féle összeírásban Benke István fia András s ennek fiai Márton, András, Mihály és Jánossal találko­

zunk.² A primipilusi ágból Benke Márton és fia Péter 1673 márczius hó 12-én Apaffy Mihály fejedelemtől nyertek czimeres nemes levelet. 1726 deczember 3-án Károly király alatt a család nemességét iga­

zolván, a producensek követ­

kezőleg származtatták le ma­

gukat a nemesség-szerzőtől:

Márton fia Péter, ennek ismét Laborfalvi BENKE-család.

Márton fia Péter, ennek ismét Laborfalvi BENKE-család.

In document NEMES CSALÁDJAI (Pldal 61-78)