NEMES CSALÁDJAI

HÁROMSZÉK VÁRMEGYE

NEMES CSALÁDJAI

SZERKESZTETTE :

PÁLMAY JÓZSEF.

MINDEN JOG FENTARTVA.

KIADJA:

A JÓKAI-NYOMDA-RÉSZVÉNY-TÁRSULAT SEPSI-SZENT-GYÖRGYÖN.

MWfcj., IHjji

Kevés nép van már, melynek története megírva nem lenne. Csak mi székelyek nem bírunk irott t ö r t é n e t t e l . . . És talán még az én kortársaim sem fognak birtokában lenni annak.

Azért jogosultnak tartom Pálmay Józsefnek azon fáradozását, hogy a székely nemes csalá- dok leszármazását és evvel együtt a családok kiemelkedő tagjainak történetét is feljegyzi.

Igen sok tekintetben lesz ez kútfő a Székelység történetéhez.

És meg vagyok győződve, hogy egyes családok tagjaira is ezen munka jó hatású lesz a hazaszeretet ébresztésére, megerősítésére és az utódok őseik példáján okulva, erősitik és ébresztik az önérzetet, hogy méltók legyenek minden cselekedetükben elődjeikhez.

Fentebbiek szerint ezen munka kulturmissiot is teljesít. A családi összeköttetések ismerete a meglazult társadalmi összetartást emeli és ez a faji összetartást szorosabbá fűzi.

És a székelységnek össze kell tartani minden tekintetben, hogy szellemi kulturával megtartsa a keleti Kárpátok tövében azt a földet, melyet őseink annyi századok alatt vérrel megtartottak és bizományul nékünk átadtak ! ! !

üdvözlöm a szerkesztőt nehéz munkájában és ajánlom, hogy munkáját minden székely család beszerezve, azt, mint régen a Bibliát maradékról-maradékra adják át őrizetre, hogy fenmaradjon, a mint fenmaradt a székelyek jelmondata:

Isten, Haza és Király.

Kelt Sepsi-Szent-Györgyön, 1901. április hó 2-án.

P O T S A J Ó Z S E F ,

Háromszékvármogyo főispánja, cs. és kir. valóságos belső titkos tanácsos,

kamarás.

Ezen munkámnak megírásához ugyanazon erkölcsi rugók késztettek, mint Udvarhely vármegyéről kiadott hasonló munkám megírásához; t. i. a gyors társadalmiátalakulást látva, mely mondhatni semmi kegyeletet sem tanúsít a múltak emléke iránt, hanem mindent a pénz és ennek édes társa a protectio alapján kíván reorganisalni — az késztetett arra, hogy összeszedjem a dicső székelyeknek történelmét egy oly műbe, melynek szűk keretét nem feszítheti szét a pénz és protectio kedves házasságából szülöttek henczegö serege, hanem maradnak az ősök a maguk tiszta hazafiságában — hogy mintegy vezércsillag gyanánt szolgálva, bera­

gyogják a késő ivadékok utait.

Művem tulajdonképpen a székely nemes vármegyék Il-ik kötetét képezi, mivel az I.

kötet a már megjelent „Udvarhely vármegye nemes családjai" czimü mű, a III-ik Marosszék s a IV. Csikszék nemeseit fogja felölelni.

Forrásművek gyanánt: Nagy Iván „Magyarország családjai", Kiss Bálint „Az Árpádok királyi vére Magyarország családjaiban", dr. Szádeczky Lajos „Székely Oklevéltár", Szabó Károly „Székely Oklevéltár", Kállay „Székely Nemzet", Orbán Balázs „Székelyföld leírása", dr. Illésy és Pettkó Béla „A királyi könyvek", Kővári László „Erdély nevezetesebb család­

jai" és Tagányi Károly jegyzékét használtam fel. — Müvem alapját pedig az 1614., 1635.

és 1680. évi összeírások képezik.

Általában nem érdektelen még tudni, hogy a székely nemesség eredetét, t. i. a szé­

kelyek született nemességét már a Werbőczy tripartitumának III. rész IV. titulusa elismeri,

továbbá a diploma Leopoldiana Leopoldinum-diploma is és végre Háromszéknek volt egy

érdekes nemessége, t. i. a református papi nemessége is (örökös), melyet a „Rikánbelöli

communitás" tagjainak adományozott Bethlen Gábor fejedelem s ez 1848-ig fenn is állott

Megemlítendő még, hogy Mária Terézia törvénytelen pátenssel 1763-ban eltörölte a széke­

lyek tömeges nemességét s kiváltságos nemesnek csak azt ismerte el (akár ősi jogon, akár czi- meres nemes levél alapján volt nemes), kinek legalább 2 jobbágya volt a közterhek hor­

dozására s ugyanakkor állította föl a székely huszár- és gyalogezredeket s a székelység szegé­

nyebb részére a katonakötelezettség kényszerét; ebből magyarázható meg azon álla­

pot, hogy egy és ugyanazon családból származó három fiú közül egyik katonamentes (immunis) nemes maradt, másik huszárnak s a harmadik gyalogkatonának soroztatott be ; de azért az okmányokban a székely gyalogkatona is „nemes és vitézlőnek* Íratott, sőt a székely ezredek titulusa is „Nemes székely X Y ezred* volt, a mi más katonaságnál néni fordult elő.

A műnek becsét fokozottan emelik özvegy nagyajtai Cserey Jánosné született alsó- zaturcsai Zathureczky Emíliának, szentkatolnai Bakk Endre vízaknai plébános, a Ferencz József-rend lovagjának, továbbá uzoni Béldi Istvánnak, évek hosszú során nagy fáradsággal összegyűjtött s rendelkezésemre bocsátott adatai. Ezt megköszönni a legékesebb szavak segélyével sem tudnám, de úgy hiszem azoknak megfelelő felhasználása egyszerű köszöne- temet részben kiegészíti — részben pedig a reá fordított fáradságnak sikerét bizonyítja.

Szabadjon még hálával megemlékeznem Nagyméltóságu Potsa József v. b. t. t. cs. és kir. kamarás, főispán ő kegyelmességéről — ki ügyem iránt kezdettől fogva azzal a lelkes jóakarattal viseltetett, mint azt csak nemzetén igaz szeretettel csüngő gyermeke teheti, s azzal a leereszkedő jósággal karolta fel, mely csak valódi úri emberek egyedüli sajátja.

Végül az ő minden tiltakozása daczára is pár szóban köszönetét mondok ifjú Gödry Ferencz Sepsi-Szent-György városa nemes polgármesterének —• ki nemcsak adatainak átadá­

sával, hanem szives útbaigazításaival stb. oda segített, hogy ha a magam elé tűzött czélt el nem is érhettem, de legalább megközelítenem sikerült.

Nem kevésbbé emelték léczfalvi Gyárfás Jenő festőművész és léczfalvi Gyárfás Győző kir. főmérnök sikerült rajzaikkal a mű becsét. Fogadják érette hálás köszönetemet.

Munkám nem nyerészkedésre alapított vállalat, melyben mindazoknak térdet-fejet hajtok kikben egy-egy megrendelőt vélek látni,* hanem önzetlen hazafias vállalat — mely szerényebb igények mellett az élet fentartást is biztosítja a nélkül, hogy erkölcsi tőkén kívül egyebet szereznem sikerülne. Ez azonban engem bőven kárpótol — s éppen ebből meritem az erőt a további munkássághoz, s ha az igazságot szem elől nem tévesztve egy a történelmi adatok valóságán nyugvó művel sikerült újból a nagyközönség elé kilépnem

— úgy czélomat elérve rövid pihenés után — ujult erővel veszem fel a tollat — mely­

nek bő anyaga akad akár egy emberöltőn keresztül is a Székely Nemzet dicsőségteljes múltjának felderítésében, — megírásában.

Sepsi-Szent-György, 1901. január hó.

PÁLMAY JÓZSEF.

* Ezen állításom at igazolja a „Századok* XXXV. évfolyam ának I-ső számában m egjelent az „Udvarhely várm egye nem es családjai* czimü művemről szóló bírálat.

Rövidítések és jelmagyarázat.

Sz :

# ... -

O

*

Udvh. M. L Háromsz. M. L Orsz. L. . Kpt. L

Nagy Iván M. Cs Orbán B. Sz. L

Dr. Szádeczky L. Sz. Okit.

Dr. III. és Pettkó k. k. ...

Kállay Sz. N Tagányi K. jegyz

Lustr. K - — Bakk Endre k. i

Cserey J. levélt

Sz. N. M. Sepsi-Szent-György

született.

Primőr család (Erdélyben mágnási osztály).

Baczkamadarasi Kis Bálint cs. ós kir. kamarás szerint az Árpádok királyi vérével összeköttetésben áll.

kihalt család, meghalt.

Udvarhelyvármegyei levéltár.

Háromszékvármegyei levéltár.

Országos lovóltár.

Káptalani levéltár.

Nagy Iván Magyarország Családjai.

Orbán Balázs Székelyföld loirása.

Dr. Szádeczky Lajos Szókely-Oklevóltár.

Dr. Illósy János ós Pettkó Béla királyi könyvek.

Kállay Ferencz Székely Nemzet eredetéről.

Tagányi Károly jegyzéke.

Lustra könyv.

Bakk Endre vizaknái plébános, a Ferencz Józsof-rend lovagjának kéziratából.

Nagyajtai Cseroy Jánosné, a sepsi-szent-györgyi Székely Muzeum alapitónő levéltárában.

Székely Nemzeti Muzeum Sepsi-Szent-György ön.

Abod (dálnoki). Nevét valószínűleg a marosszéki „Abod“ közsé gről vette, honnét a XVII. század elején jöhetett Dálnokra, mert azelőtt Háromszéken semmi nyoma. A család 1622-ben Bethlen Gábortól „dálnoki“ előnévvel nyert nemességet¹, 1635-ben Rákóczy György alatt Abod István fia János, Abod Péter és Abod Mát}’ás mint pixidariusok lustrálnak,² kik közül utóbbi nemes­

levelét producálja.

Ábrahám (sepsi-szent-királyi). Ábrahám István de Sepsi-Szent-Király 32 társával 1611-ben junius hó 14-én Báthori Gábor fejedelemtől nyert közös czimert és nemes levelet.»

A család további története azonban ismeretlen.

A közös czimer: Veres paizsban, zöld pázsiton két növekvő leopárd egymással szembe ; a jobbfelőli leopárd jobbjában vértől csepegő kardot tart, a balfelőli pedig jobbjában puskát;

bal lábukkal pedig zászlót tartanak. — Csőrös zárt sisak. — Foszlányok: arany-kék, ezüst-piros.

Tagányi Károly jegyzéke szerint 1610-ben Ábrahám alias Killyéu is nyert nemes levelet, de ez a család a fen­

nevezett sepsi-szent-királyi Ábrahám-családdal nem azonos, mit a névbeli eltérés és a két időpont közötti rövid egy évi külömbség is valószínűvé tesz.

Ábrám (almási). * 1602-ben Ábrám Miklós esküszik fel a császár és király hűségére.⁴ 1614-ben Ábrám Gergely mint primipilus lustráJ.⁶ — 1635-ben Rákóczy György alatt Ábrám Gergely fia Miklós, Ábrám András fia Tamás, Ábrám György, Ábrahám Lőrincz fiai György, András, Demeter és Miklós fordulnak elő.⁶ — Kézdi-Almáson kihalt.

Ádám (nagyajtai). Háromszéki székely család, mely­

ből 1635-ben Ádám István a hét bírák között lustrál.⁷ Nemes levelet 1649-ben nyer.⁸ 1684. jul. 27-én pedig Ádám János

lovas székely mint biró jár el a Boldi István és Kovács Balázs nagyajtai lakosok közötti csere- processusnál.⁹

Sepsi-szent-királyi ÁBRA.HÁM-család.

1 Tagányi K. jegyzéke.

2 Háromsz. M. L.

3 Orsz. levélt, gyulafehérvári kap. oszt. arru. 22.

4 Dr. Szádeczky L. Sz. Okit.

3 Udvh. M. L.

6 Háromsz. M. L.

7 Háromsz. M. L.

8 Tagányi K. jegyzéke.

9 Szabó K. Sz. Okit.

Adorján (nagyajtai). Régi név, melylyel a Székelyföldön már a XII. és XIII. században is gyakran találkozunk; Háromszékre azonban csak a XVI. század végén jöhetett; közülök 1614-ben Adorján _lPéter,¹

1635-ben pedig Adorján Péter fia László van feljegyezve.²

— 1736. deczember 16-án Adorján Albert és Dávid, Károly királytól nyertek czimeres nemes levelet.³

Czimerök: hasított paizs, melynek jobb oldala kék, bal oldala piros; a paizs közepén zöld téren növekvő arany oroszlán jobbjában kard, baljában véres törökfőve]. — Si­

sakdísz a paizsalak. — Foszlányok: ezüst-kék, arany-piros.

A család Nagy-Ajtáról elköltözött.

Ágh (angyalosij. Régi székely család, melyből 1602- ben Ag Bálint, Lőrincz és György még mint szabad széke­

lyek fordulnak elő ;⁴ 1614-ben Lőrincz és Tamás azonban mármint pixidariusoklustrálnak, Miklós, ki 1611-ben Angya­

losról Nagy-Borosnyóba házasodván, 1614-ben ott szintén mint pixidarius fordul elő.⁶ — 1635-ben a Rákóczy György - féle összeírásban már számos tagjával találkozunk Angya­

loson,⁰ u. m.: Ágh György, János, András és Mihály, kinek fia György; Ágh György és Mihály a János fiai; Ágh Mik­

lós a Lőrincz fia; Ágh István; Ágh Tamás fia. András; Ágh Andrásné fia Tamás ; Ágh Jakab fiai Bálint, Mihály és György’

kik Örökségüket Nemes Tamásnak eladván, Tordára köl­

töztek. De csakhamar leapadtak, mert 1697-ben Angyaloson egyedül Mihály élt. — 1675. május 22-én Ágh Bálint és Péter „angyalosi“ előnévvel nyertek nemes levelet.⁷ Ezeknek leszármazol a következő táblán láthatók, u. m

Klára fiu-leány lévén, az Ágh család birtokai a bölöni Sikó-családra mentek át. — Bánffi-Hunya- don is él egy Agh-család, mely ehez tartozónak vallja magát, de adatok hiányában általam nem volt felvehető.

Ágoston (illyefalvi). 1602-ben Ágoston Márton és Miklós éltek Illyefalván. Nemes levelet e család

„illyefalvi" előnévvel 1615-ben nyert.⁸ — 1635-ben Ágoston Márton, Péter és György lustrálnak.

Albert (csomortányi). Ezen család 1620-ban nyert nemes levelet.⁹

1 Udvh. M. L.

2 Háromsz. M. L.

3 Székely N. M. Sepsi-Szent-Györgyön.

4 Dr. Szádeczky L. Sz. Oklt.

5 Udvarh. M. L.

6 Háromsz. M. L.

7 Eredeti okmány Sikó Béla őrizetében Sepsi-Szent-Györgyön.

8 Tagányi K, jegyzéke.

9 Tagányi K. jegyzéke.

Nagyajtai ADORJÁN-család.

Ágh Péter

döf.

Ágh Bálint

1675-ben nyert nemességet.

Mihály Balázs 1687.

árkosi pap.

Kiszármazott Tordára.

Tamás.

István 1684.

(Ferencz Ilona, Angyalosról).

Kövesdro származtak.

György.

Angelit. Gergely 1675.

(Kövér Kata, Angyalosról.)

Ilona

(Nagyajtai Csíki István.)

Mihály sz. 1697.

(Porsolt Kata, Angyalosról,

kit később Bitay Ferencz vészén el.)

Judith (Ilona) (Szotyori Nagy Lázár.) Pál

” Éva

(Gidófalvi Gidófalvy Sámuel, f 1796.)

Is tvár

def.

i Ferencz

(Szentkirályi Kis Bora.)

Mária 1745.

(Demeter Gergely Énlakáról.)

Sára 1744.

(Kökösi Fosztó Tamás

pap.)

Kata 1746.

(Szentkirályi Száraz Mihály.) Mihály

def.

Klára (bölöni Sikó Péter.)

Ágoston (bélafalvi). Régi székely család, mely Szentlélekről származott, hol 1602-ben Mihály esküszik hűséget Rudolf királynak; 1635-ben is még Imre él Szentiéleken, ez Györgynek fia vala,¹ de Imrével utóbbi helyen ki is halt e család. — A Bélafalvára

költözött ág 1610-ben Báthori Gábortól nyert nemes levelet;² ezen ágból 1614-ben Ágoston István, 1635-ben pedig Ágos­

ton Keresztes fiai Tamás (lovon), továbbá András és Ágoston István lustrálnak. Ágoston Péterné fia Istók Esztelnekre köl­

tözvén, utóbbi lustra alkalmával ott vétetett fel.³

Káinokon és Szentkirályon is élt 1614-ben egy-egy Ágoston-család, a szentkirályi ágból. Tamás 1611. junius hó 14-én nyert czimeres nemes levelet.⁴ Czimere azonos a s.-szent-királyi Ábrahám-család czimerével.

Albert (esztelneki). Albert János 1602. még mint jobbágy fordul elő.⁶ A család 1607-ben „esztelneki" elő¹ névvel nyert nemes levelet.⁶ — 1614-ben Albert János már mint primipilus lustrál. 1635-ben Gergely fiai János és Má­

tyás, továbbá Albert Jánosné fia fordul elő.⁷ Esztelneken ez idő szerint Albert Elek és gyermekei, Albert István és Al­

bert Györgyné gyermekeivel élnek.

Albert (pákéi). A család primipilátusa 1601. októ­

ber hó 1-én kelt, Albert István nyerte azt.⁸ 1614-ben Bethlen Gábor alatt Albert Mihály és Tamás lustrálnak, 1635-ben Rákóczy György alatt pedig Albert Demeter és Albert Balás

fia Mihály, ki 1602-ben már Rudolf király hűségére felesküszik. 1659-ben a család nemessége ismét meg- ujittatott.⁹ Albert Péter a XVI. század végén Zágonba költözött; az 1614-beli lustra alkalmával Zágonban is vétetett fel.¹⁰ 1695. körül Albert János az orbai szék assessora, 1704-ben pedig követ a szebeni ország­

gyűlésen, melyen Rákóczy Ferencz száműzetett.¹¹

Albu (zágoni). Nemessége ősi székely jogon alapszik; 1600-ban még jobbágy család volt, 1614- ben azonban Albu Benedek mint primipilus, Albu János pedig mint pixidarius lustrálnak,¹² mai napig is két ágban él e család. A primipilusi ágból 1635-ben Albu Benedek junior fia Istók, Péter fia György, Gergely fiai György, András, Mihály és Péter, Tamás fia Mihály, István fia András, Benedek sen. és Albu Gergely vannak felvéve ¹³ Ez idő szerint a Zágonban élők közül Albu József, Albu András és fia András, Kolozsvárit élő Albu Mózes ügyvéd és a Miskolczon élő Albu Pál m. kir. csendőrfőhadnagy ezen ághoz tartoznak.

A pixidariusok közül 1635-ben Albu Tamás junior fiai Péter, Benedek és Mihály, Péter fia János, János fiai János, György és Gergely és Albu Keresztesné lustrálnak ;¹³ ezen ágból néhai Albu Antal fiai Antal és András, István fiai István, Tamás és Ferencz, Ferencz fia István s ennek fia Domokos és Albu Gergely élnek Zágonban, birtokuk jövedelmeiből tartják lenn magukat.

Almási-család. Almasi Kelemen nemessége a maksai gyűlésen báró Apor Péter elnöklete alatt 1725.

julius hó 27-én hirdettetett ki.¹⁴

Alszegi (szotyori). * Régi Háromszéki család, tagjai a XVI. században még mint jobbágyok élnek, mint ilyenekről van említés téve 1576-ban Zottiorfaiván Alzegy István, Péter és Kelemenről.¹⁶ 1607-ben

1 1614. évi Lnstr. K. Udvh. M. L.

2 Tagányi K. jegyzéke.

0 Háromsz. M. L.

4 Eredeti nemes levél Orsz. levéltár. Gy.-Fehérv. Kap. osztály arm. 22.

3 Dr. Szádeczky L. Sz. Oklt.

8 Tagányi K. jegyzéke.

7 Háromsz. M. L.

8 Dr. Szádeczky L. Sz. Oklt.

8 Tagányi K. jegyzéke.

10 Udvh. M. L.

11 Kallay Sz. N.

12 Udvh. M. L.

18 Háromsz. M. L.

14 Gub. Levélt. 1143,771.

15 Dr. Szádeczky Sz. L. Oklt.

Bélafalvi ÁGOSTON család.

nyert nemességet.¹ 1614-ben a Bethlen Gábor-féle conscriptioban Alszegi Imre, Péter és Gergely fordulnak elő.² 1635-ben Alszegi István a 7 birák között, Alszegi Imre testvérei János és Tamás és Péterné mint primipilusok, Alszegi György, István, Péter és János pap mint pixidariusok vannak felvéve.⁵

Szotyorban ez időszerűit nincs ily nevű család, a jelenben élők nem is emlékeznek e névre; szerep­

lésükről azonban a ma is létező „Alszeg-utcza és Alszegdűllő" tanúskodik.

Andok (zágoni). Székely család, közülök 1614-ben Andok Lukács, 1635-ben Andok Jakab, Andok Ferencz fiai Benedek és László, Andok Imre fiai Imre és János és Andok György lustrálnak ⁴ A ma élők közül Andok Domokos, Bálint és András testvérek, Andok Antal és József testvérek és Andok István, József, Imre, Rebeka, Teréz és János, továbbá Andok Boldizsár birtokos, Zágonban laknak.

Ambrus (uzoni). * 1614-ben Uzonban Ambrus Bálint lustrál ;⁶ az 1635-beli conscriptioban Ambrus Péter, Ambrus Bálint fiaival Miklós és Mihálylyal vannak feljegyezve.⁶ Baróthonis élt egy hasonnevű család, melyből Tamás, Ferencz, Gáspár és Gergely az 1614. évi Bethlen Gábor-féle összeírásban lustrálnak ;⁷ hogy volt-e azonban e két család között valamely kapocs, azt kipuhatolnom nem sikerült. Úgy az uzoni valamint a baróthi ág kihalt.

Andor (komollói). Háromszéki család, melyből Andor János fiai Tamás és Benedek „komollói"

előnévvel, Károly királytól 1716. márczius hó 13-án nyertek czimeres nemes levelet.⁸

1614-ben Andor Imre, 1635-ben szintén Andor Imre a 7 birák között, Imre fia Márton és Tamás fia Márton mint primipilusok lustrálnak.⁹

Czimerök: kék paizsban, zöld téren természetes szinü farkas növekvőn. Sisakdísz a paizsalak.

Foszlányok: arany-kék, ezüst-piros.

E család férfi ágon kihalt.

András (barátosi). Neve többféle alakban fordul elő u. m. Andrágy, Andrád és András s bár Nagy Iván

„Magyarország családai" czimü müvében a barátosi Andrádo- kat külön tárgyalja, a három néven szereplő család közös törzse kétségbe nem vonható, igazolják ezen körülményt a barátosi jószágok birtokolása és a régi levelek, melyeket az András famillia bir.

Régi név melylyel Háromszéken a XV. és XVI-ik században lépten-nyomon találkozunk, különösen Lemhényben.

A barátosi András családból 1582-ben Ferencz, Domokos, Miklós és Balázs éltek, 1614-ben Péter és György mint pixidariusok lustrálnak, 1635-ben pedig András Gábor Miklós fia György, István fiai János, Gáspár és Domokos, András Péter fia Ferencz és András Jánosné fia Péter fordulnak elő.

Egy ága a családnak Illyefalvára költözött, itt született 1754-ben Andrád Sámuel az Andrád Elek ev. ref. lelkész és lisznyói Jakó Sára fia, ki tanulmányainak befejezése után az orvosi pályán aratott babérokat; működése az irodalom terén s^m maradt eredménytelen „Elmés és mulatságos rövid anekdoták",

„Magyar demokratikus élet", „A magyar szólásmódról" czimü műveit 1789—91. időszakban adta ki. E család kötelékébe tartozott azon Elek is, ki színész korában „A Kolozsvári bíró" és „Hóra világ Erdélyben"

czim alatt két színdarabot irt. Ő maga mint egyik székely ezred hadbirája halt el.

András (lemhényi). 1510-ben András Mihály^ István, Pál, Gergely, György, Mátyás és János a r.

kath. templom felépítésére adakoznak;¹⁰ ezen körülmény arra enged következtetni, miszerint az András-

1 Tagányi K. jegyzéke.

2 Udvh. M. L.

3 Háromsz. M. L.

4 Háromsz. M. L.

5 Udvh. M. L.

6 Háromsz. M. L.

7 Udvh. M. L.

8 Dr. Illéssy és Pettkó k. k.

9 Háromsz. M. L.

10 Eredeti feljegyzés a lemhényi r. kath. egyház őrizetében.

Komollói ANDOR-család.

család a XVI. század elején tehetős és kiterjedt család volt; annál különösebb, hogy 1602-ben azok között kiket Básta főgeneralis Rudolf király hűségére felesket, egyedül András Balást találjuk feljegyezve ; 1614-ben pedig András Gergely és Balás lustrálnak. Lemhényben ma e családból András Mihály és fia Ferencz, András Balás és fiai György, István és Mihály élnek, kiknek elődei 1656-ban nyertek nemes levelet.¹

1614-ben Bölön, Kőröspatak, Gidófalva, Dálnok és Gelenczén is találkozunk hasonnevű székely családokkal,² de adatok hiányában ezekkel külön foglalkozni nem áll módomban.

Antal (zágoni). E család Kőröspatakáról származott Zágonba. Kőröspatakán 1607-ben nyert nemes­

séget.¹ Péter költözött Zágonba, ki 1614-ben mint pixidarius lustrál.² Jelenleg Antal Mihály, néhai Antal Mózes fia István, Antal Elek, néhai Antal Lajos fia György, Antal Mózes és fia Domokos élnek. Altorján is élt egy Antal-család, de adatok hiányában története nem közölhető.

Antal (illyefalvi). * Régi székely család 1585-ben nyert nemes levelet,¹ 1614-ben Antal István és János lustrál ;² kihalt.

Angyalosi * Ős régi székely-család, melynek nemessége 1650-ben lett megújítva ;* kihalt.

Antalfíy (szereda-szentannai). Ezen régi székely családnak Marosszék a hazája; Szereda-Szent- Annáról (jelenleg Nyárád-Szentanna) ered. A felkutatott hiteles egyházi adatok szerint Antalffy Márton

1635-ben aedilis hivatalt viselt (egyházi gondnok), 1643-ban Antalffy Ferencz hűtős, 1681- ben Kis Antalffy Mihály fő- szentegyházfi, 1682-ben Nagy Antalffy Mihály, 1690-ben Már­

ton egyházi gondnokok, 1758—

1760-ig nemes Antalffy Márton, 1769—1771-ig János, 1781—

1783-ig István kurátorok; mi arra vall, hogy az egyház­

terén tett hű és áldásos szol­

gálatukat a nép bizalma ko szoruzta, azért is látjuk őket mindenkor az egyház világi hatóságok élén.³

Ősi birtokuk Nyárád-Szent- annán volt; innen származ­

tak Csikfalvára, Berébe,Maros- Járába és Maros-Szeredába (most Ny.-Szereda); de való­

színű,hogy azudvarhelymegyei, Szereda-szentannai ANTALFFY-család.

küsmödi Antalffy család is a szentannai törzsből szakadt ki.

1789. január 27-én Nyárádv Szentannán Antalffy György szentsimoni Balogh Zsuzsá­

val köt házasságot; ez lehe­

tett az utolsó — ki e csa­

ládból Szentannán lakott. A gróf Lázár családnak érdeké­

ben lévén, hogy birtokát össze­

vonja, a Szentannán lakó sza­

bad birtokosoknak más közsé­

gekben vásárolván jószágot, vagy kicserélte, hogy egyedüli birtokos lehessen ott, a mi tel­

jesen sikerült is; — igy lett az Antalffy birtokokból — Lá­

zár birtok.

Antalffy István Csikfalvá- ról, egy más Antalffy István, Antalffy Márton és József Béré­

ből és Antalffy Mihály Maros- Járából, mindannyian „szereda-szentannai⁰ előnévvel 1806 január 6-ánapród, forum előttigazolják nemességüket.⁴

A család leszármazása Istvántól kezdve (ki Bérében lakott) a következő:

1 Tagányi K. jegyzéke.

2 Udvh. M. L.

a A nyárád-szontannai cv. ref. lolkészi hivatal közlése szerint.

4 Eredeti okmányok id. Antalffy Lajos őrizetében Árapatakán.

István i (Bán Judith). |

1806-ban igazolják nemességüket.

I. Márton

birtokos és hites assessor M.-Vásárhelytt.

(Pálffi Mária, Udvarhelyszékről).

Ferencz f 1870.

jószágigazgató gróf Mikes Jánosnál.

Zsigmond f

gyógyszerész Kolozsvárit.

Lajos f 1887.

a bándi járás dúl lója.

(Csikszépvizi Fejér Véri) f 1896).

■Zsuzsa f (Nagy Imre)

városi tanácsos M.-Vásárhelytt.

Mária f (Soós József)

ügyvéd M.-Vásárhelytt.

Lajos sz. 1837.-

birtokos Árapatakon.

(Pál Róza)

Elek sz. 1848.

áll. polg. isk. tanár Sepsi-Szont-Györgyön, nőtlen.

Lajos sz. 1861.

birtokos

(galantai GaJgóczi Klára).

Mariska f 1899.

(Reményik Mátyás).

Ferencz sz. 1867. Irén

(Karácsonyi Géza)

állami dohánygyári tisztviselő.

I. Márton 1814 április 19-én a nemes és nemzetes György János és Gál József uramék között esett tem- plombeli székért való viszálkodásban a szeredai nemes presbitérium határozatát, mint hites assessor irja alá. Uno- kái közül Lajos jelenleg birtokos és birtokbérlő Árapatakán és Elek állami polg. isk. tanár Sepsi-Szent-Györgyön.

Használt czimerök:1 Kerek kék paizsban pánczélos kar kardot tart; a kar hajlása felett és alatt egy- egy ötágú ezüst csillag. Sisakdisz. Foszlányok : arany-kék, ezüst-piros.

A n t o s (rétyi). * o Az Antos-család Erdély nevesebb családjai közé tartozik. Háromszéken először a XVI-ik század végén Bálintot találjuk, ki 1594-ben primipilaris levelet nyer, fia Máté pedig 1628-ban az armálisok között fordul elő, ennek fia Bálint 1635-ben a lustrán mint lovas jelen meg.2 A család leszár- maztatása tehát első Bálinttól kezdve okmányilag igazolva van.

Vannak ugyan adatok, melyek Antos Mátét már a mohácsi vész után, 1526-ban Zápolya János udvarában emiitik, valószínű, hogy ez a családnak egyik őse, de hiteles adatok hiányában összekötni nem lehet, s igy csak az 1594-ben

A három századra terjedő múlt elég tanúságot tesz arról, hogy ezen családnak tagjai a hazának hű és áldozatkész fiai voltak s mindenkor legjobb- jaink sorában küzdöttek.

Csak a legközelebbi múltra visszamutatva az 1848—49-iki szabadságharczban is két jeles és sok érdemet szerzett tagjá- val találkozunk u. m.: Ferencz- czel, ki őrnagy a 32-ik zászló- aljban és Jánossal, ki mint alezredes küzdötte végig a szabadságharczot.

Ferencz született 1822-ben, meghalt 1876-ban; mint hon- védtiszt 15 kisebb-nagyobb csatában vett részt és két izben meg is sebesült. A fegy- vert 1849 augusztus 20-án Zsibónál tette le s azután egy

jelent meg, hanem a távoli vidék lakosai, a honvéd tisztikar és volt bajtársainak küldöttsége is eljött s egy-egy szép koszorúval áldozott a nemes gondolkozású ember, a jó és vitéz bajtárs emlékének.

Katonai erényeinek jellemzésére irja Bem fősegéde Lőrincz József őrnagy, hogy „. . . . fáradhatlanul és lankadás nélkül szolgált az utolsó capitulatióig, buzdítván mindég, a mikor szükség volt, nélkülözések és balesemények között higgadtságát egyaránt fentartotta, csatákban és ütközetekben merész és helyéttartó, olykor más parancsnokokra is irányadó. . . . "

János született 1819 julius 25-én Rétyen. Polgári pályára készült s a nagyenyedi ev. ref. iskola sikeres elvégzése után a jogi tanfolyamot kitüntetéssel végezte. 1838-ban a második székely ezredben mint hadapród szolgál, 42-ben hadnagyi rangot nyer, 48-ban a m. kir. bányajószágokban fellázadt oláhok meg- fékezésében vesz részt; ugyanezen év juniusában az adófizetést megtagadó oláhok ellen executióba külde- tett, mely alkalommal az oláhok makacssága és a csapatoknak megtámadása miatt fegyverhasználatra kerülvén a dolog, mintegy 300 oláh részben megsebesült, részben meghalt. Résztvett a szenttamási nagyütközet- ben s több más apró csatában, melyekben mindenütt vitézül megállván helyét, főhadnagyi rangra emeltetett.

Egyik fényes haditénye a mannswörthi ütközetnél keltett feltűnést, midőn az oroszlánbátorságu Guyon honvédéi sok emberüket elvesztvén, már-már hátrálni akartak s Guyon alól is 3 lovat lőttek ki, Antos minden utasítás nélkül csapatával segítségül sietett s az ellenséget visszaszorították; ezen tettéért századosi rangra emeltetett s a táborkarhoz osztatott be. Résztvett a szikszói, kassai, b.-kereszturi, verpeléti, kápolnai, kövesdi, tápió-bicskei, isaszegi és a váczi ütközetben, hol az ellenségtől egy üteg ágyút foglalt el s ezért a III. oszt. katonai érdemrenddel tüntettetett ki. 49-ben már táborkari őrnagy.

A nagysallói ütközetnél egy ügyes hadicsellel tartotta fel a fölénybe lévő ellenséget, ugyanis Wohlgemuth két ezred lovassal nyomult a honvédek jobb szárnya ellen, melyet már-már bekerítettek,

1 Ezen czimert használta Antalffy Márton 1809-ben.

2 Háromsz. M. L.

szereplő Bálinttól származtatom le e családot.

Rétyi ANTOS-család.

évig a Királyhágón tul buj- dosott, mig végre a cs. és kir.

haditörvényszék előtt önként jelentkezve 2 évi várfogságra Ítéltetett, de büntetése kegye- lem utján elengedtetett. Eleté- nek hátralévő idejét otthoná- ban gazdaságnak szentelte, me- lyet mintaszerű kezeléssel ve- zetett; lelkes tagja volt egy- házának is, melynek elismerése képen 1866-ban a sepsii ev.

ref. egyház algondnokául vá- lasztatott.

Szerény modora és nemes gondolkodása következtében vallási és rendi különbség nél- kül mindenki szerette, a mi abban nyert kifejezést, hogy végtisztességére, melyet a leg- egyszerűbben rendelt megadni, nemcsak a megyei tisztikar

ekkor Antos a kéznél lévő egyetlen huszárszázadot csatárlánezba fejlesztve előre vezényelte, mire az ellen­

ség azt hívén, hogy tekintélyes tartalék van még a honvédhuszárok háta megett — inegállott s ez alatt a honvéd hadtest mindenütt győzelemmel nyomult előre.

Budavár ostrománál is kitüntette magát, miért alezredesi rangra emeltetett.

A világosi fegyverletétel után 6 évi fogságra Ítélték, de 51-ben kegyelem utján kiszabadult; ezen évben nőül vette báró Radák Katalint s megtelepedett a pestmegyei Abonyban, hol most is, mint a nagy­

idők tanúja csendes elvonultságban, de köztiszteletben él.

Az Antos-család házassága révén is előkelő szerepet foglal el, mert összeköttetésben van a Szacsvay, Vájná, Tompa, Thuri, Potsa, gr. Rhédey, br. Radák, gr. Teleky stb családokkal.

Leszármazási táblázata a következő:

I. tábla.

1 Eredeti okmányok Antos János 1848—49-es honvéd alezred es őrizetében Abony.

Czimerük Piros paizsban egy arany piramis, azon egy pánezélos kar három nyilveszőt tart.

Sisakdísz. — Foszlányok: ezüst—piros, arany—kék.

Antos Máté 1526.

Zápolya János magyar király udvarában szolgált.

Rétyi Antos Bálint.

1594-ben mint rétyi pixidarius primipiláris le v ele t nyert.

(Halál Veronika, Halál Istvánné Perpetának leánya) Máthé.

1628-ban május 5-ón nyert czim eres nem os levelet.

a) (Losonczi András leánya,

b) P'éterbiró Anna, előbb Bikfalvi Istvánná, c) Bedő Erzsébetit).

a) István

1 6 1 4 -b en lo v a s h a d n a g y S .-S z e n tg y ö r g y .

b) Bálint.

(Bikfalvi Anna).

b) László. c) Katalin. c) Judith.

dft- (dálnoki Gál György.

György

j a v a i, 1 6 5 4 -b en o k t. 2 7 -é n c o n s r ib á lta tta k .

a) (Horváth Borbára,

a T ó b iá s é s L o s o n c z i A n n a le á n y a .

b) ismeretlen, c) Babos Borbára.

a) Borbára.

(Gyújtó Tamás).

b) László

dft. b) György.

(Elekesi Kata).

c) István.

Apafi Mihály tanácsosa.

a) (Szacsvai Éva.

b) Székely Klára).

c) Máthé.

^ —

Sára.

(Grávay Zsigmond).

c) Mária.

(Gazda József).

Sámuel.

a) (Zöldi Katalin,

b) Mohai Krisztina). Ferencz.

dft. István.

királybíró, királyi hivatalos az erdélyi orsz gyűlésre

1757-ben.

(Tompa Ágnes,

a Gáspár K illyéni S zékely Anna loánya.)

György

dft. Mária.

(Túri László).

a) Krisztina.

(Sárpataki Elek).

. a) Kata.

(Komáromi Lnjos).

b) György.

(Antos Zsuzsa).

b) István.

(Rákosi Eszter.)

b) Zsuzsa.

(Fogara,si Sámuel).

Klára.

(Csákány Dávid).

György.

lS 4 S -b a n m e g ö lt é k az o lá h o k Z a la th n á n .

dft.

Ferencz.

(palóczi Horváth Teréz,

a J á n o s é s p á lo s i D o n á th Z s u z s a le á n y a .) (Folyt, a II. táblán).

Mária.

(Daczó József.)

Ágnes.

(Lauterbach Ferencz.)

Zsuzsánna.

(Antos György,

a S á m u e l fia.

Sámuel. István. Ferencz.

II. tábla.

Ferencz (Ki az I-ső táblán), (palóczi Horváth Teréz Küküllővárról).

József, ^{f 1843.}

1 8 2 9 — 1834-ig* a s s e s s o r . 1835 — 1843. kir. p é n z tá r n o k .

a) (rétyi Székely Zsuzsa.

b) pávai Vájná Anna ).

Mária.

(Kovács Samu).

Klára.

(Kocsis Sándor).

Anna.

(Boér József).

Krisztina.

(Szörcseiné).

József.

(Zechenmajer Karolina).

Anna (hatolykai Potsa Farkas).

István

dft. 1845.

\

János.

1848 49 . h o n v . a le z r e d e s , A b o n y b a n é l.

(br. Radák Katalin, f 1897 báró R a d á k Is tv á n é s g r ó f

R h é d c i K lá r a le á n y a .)

Ferencz.

sz . 1822.

f 1876.

dft.

László, f 1888.

B é c s b e n .

dft.

(Pinkász Sarolta).

Teréz, t 1887.

(Imecs Domokos).

Károly f 1980.

dft.

Klára.

(Gr. Bethlen Gergely

A b o n y b a n )

Éva. Klára.

István,

sz . 1853".

(br. Laffert Margit).

Ilona.

János.

sz . 188 5 .

Kata.

f 1857.

György,

sz . 1858.

t 1882.

dft.

Farkas,

sz . 1859.

f 1860.

s

Ádám,

s z . 1861.

f 1 8 8 9 -b e n B o m b a y - b a n , K e le t-ln d iá b a n , k é s ő b b e x h u m á ltá k . A b o n y b o n a c s a lá d i sírb oltb an v a n e lt e m e t v e

Béla.

s z . 1864.

Anna.

(m a g y a r ó v á r i é s s z e n tm ik l.

Pongrácz Aladár

s z á z a d o s ).

Kata.

Mária.

(bajezai Beliczej Tibor).

jKlára.1 Margit.

1 János.

ja — s mert a pogányhit- nek elhagyása nemzeti éle­

tünkben alapvető szerepet játszik, elmondom röviden mindazt, mi ennek történel­

méből összeszedve irottan és hagyomány szerint halvány vonásokban ma is a nép­

száján él.

Bálványos-vára egy czu­

korsüveg alakú sziklának a tetejébe épült s mintegy 3500 láb magasban fekszik.

A néprege szerint Bálvá­

nyos-várát egy óriás vagy tündér király építette lágy- kőből, mely csak azután ke­

ményedéit meg; a vár fel­

épülvén, a Büdös tetejéig aranyhidat épített, leányá­

nak sétahelyül.

A tündér leány egy alka- lommal kiváncsivá lett a völgyben szántó-vető emberekre s leszállva hozzájuk, közülök egy néhányat ekéstől-ökröstől kötényébe téve apjához vitte; apja azonban megdorgálta s ráparancsolt, hogy bocsássa szabadon a kis bogarakat, mert haragjuk bajt okozhat — s különben is azok lesznek majd az utódok.____________

Vagyis: lovagvár lehetett, honnét a földmivelőket sanyargatták, — barmaikat elhajtották — mely­

nek következménye a nép türelmének megszakadása s a lovagvár szétrombolása lehetett.

Timon atya történelem iró szerint dák vagy gót erőd volt, melyet a székelyek elfoglaltak s azután megújítottak, azonban ez semmivel támogatva nem lévén ahelyett áll az, hogy Bálványos-várát a székelyek, illetve a hatalmas Apor (Opour) család építette Kumits szerint fundamentumától tetejéig, mely Szent István király idejében nemcsak állott már, de egyúttal hatalmas erőd volt az Apor Sándor kezében, ki az ország­

gal és királylyal szembe is makacsul ragaszkodott ősi hitéhez — s itt gyuladtak fel Hadúr tiszteletére az utolsó bálványtüzek, melyeknek szürkéslángját később a keresztény katholicus hitnek fényessége örökre elhomályosította. Nem lesz érdektelen a „hitelében tönkretett székely krónikát" itt is felemlítenem, mert én azt ma is drága kőnek, ékszernek tartom az uj keletű kijelentésekkel szemben, melynek *ománczát a min­

dent megemésztő idő nem hogy leőrölné, hanem századok telésében mind jobban-jobban hezománczozza — s vele nemzeti kincsünket egyre gazdagabbá teszi.

Szent István legyőzvén a pogányhitet pártoló Gélut, vagy Gyulát, a vele szövetséges Opour ezen rengetegbe levő sziklára várat épített, hogy bálványainak tovább áldozhasson; az őshitvédőket Szent István levervén a keresztény vallás elfogadására szoritá, de Péter, Aba és András királyok trónfeletti viszály­

kodásai alatt Bálványosban újból kigyultak a pogány áldozatok lángjai; a néprege szerint a pogány Apor Sándornak fia István végre asszonyi szív által hódittatott meg s lettek utódi kereszténynyé, ugyanis : István belé szeretett a hatalmas és gazdag Mikének egyetlen leányába kinél meghallgatásra is talált, de a tutorok

Apor

A család szereplését egész a X-ik századig lehet visszavinni, mely ugyan legendaszeriiségekkel veszi körül, de mert napjainkig el fennmaradt alkotásaikkal találkozunk, még sem szabad azokat egyszerűen félre lökni, azért mert a népszáján élő szájhagyomány talán a képzelődés gazdag színeivel ki is festette.

Nem lehet azt olybá tekinteni, mint a mesebeli 7, 9 és 13 fejű sárkány történetét, mely akaratos és rossz gyermekek rémitgetésére .szolgál, épen ezért bizonyos megütközéssel olvashatom a különben magas szín­

vonalon álló Pallas-Lexicon-nak az Apor-családra vonatkozó feljegyzéseit, melynek bevezető részében mindjárt ezt mondja: „Eredetét a hitelében tönkretett székely krónika visszaviszi Opourig a székelyek rabonbánjáig, ki Bálványos várát építtette."

Hát szabad egy nép életében fontos szerepet játszó családnak elődéről a vitézség symbolumait úgy letépdesni, mint kökénybokor a buvónak ruházatát? Hát a hatalmas római nemzetnek Romulus-át és Remus-át, kikhez Róma meg­

alapításának legendája fű­

ződik, miért nem jellemzik sehol „hitelében tönkretett"- nek, pedig már ehhez csak kevésbbé lehet köze az igaz­

ságnak, „hiszen egy nyöstén- farkas szoptatta Romulus t és Rém üst “.

Sajátságos, hogy elkezdve a X-ik századon, napjainkig mindent elkívánnak vitatni a székelyektől, hol nemze­

tünknek dicsőségforrásai csak előtörnek.

Epén ezért, mert a Bálvá­

nyos-vára építésével együtt emlékezetben élő Opourról

— a mostani Aporoknak ősé­

ről van szó, ki a pogány- hithez való ragaszkodásnak

utolsó tüneményszerü alak- Altorjai báró APOR-család.

ellenezték a viszonyt, mivel a levente pogány vala. Istvánban a hit és szerelem kemény tusára keltek, s mert győzött a hit — elindult, hogy a Büdösbe elpusztítsa magát, ámde Hadúr papja a nagy tiszteletben álló jós azt tanácsolta, hogy rabolja el a leányt; István követte a tanácsot s néhány hű fegyveresével átöltözködve lement a torjai vásárra, hol a templomból kijövő Mike leányt anyja és barátnői társaságából elragadva lovára emelte s erős vára felé elszáguldott.

A nép üldözőbe vette s csak két testvérének hősies ellenállásával, kiket felkonczoltak, sikerült a várba jutnia, de fegyveresei szintén megöletvén, nem volt kivel védelmezni magát, midőn már-már felha­

toltak volna Bálványos várába, a Mike leány kiben a gyermeki szeretett felébredt, kérve-kérte, hogy állana át a keresztény vallásra s ezzel megmentené életét, de István ekkor sem volt hajlandó őseinek hitét elhagyni, hanem beleegyezett, hogy születendő gyermekeik megkereszteltessenek. Az ostromlók ebben megnyugodván, násznéppé változtak át s fényes menyegzőt tartottak.

íme az asszony kéz, s ime „a hitelében tönkre tett székely krónika51 — talán nem is olyan hihetetlen dolgok ezek — talán gyönyörű vegyüléke a képzeletnek és valóságnak, melyet ha mythosszerü köntöséből ki is vetkőztetiink, még akkor is elég értékes anyag marad történelmünk számára vissza. Hiszen már Thurótzi1 is említ egy Opourt, ki Toxum vezér idejében a magyar had vezére volt s Konstantinápolyi oly keményen ostromolta. Jongelinus szerint3 pedig Palatínusok is voltak.

Bálványos-várában székelt Apor (Opor) László Erdély hatalmas vajdája ki az Árpád házbeli királyok magva szakadtával a magyar királyi koronát bitorló Bajor Ottót, ki némelyek állítása szerint hozzájött szövetségét és leányát kérni, Bálványos-várába elzáratta s mindaddig ki nem bocsátotta, mig a magyar le nem mondott; a koronát pedig 2 évig kezei között tartotta s csak akkor adta át, midőn Róbert Károlytól is kellő biztosítékot szerzett az országra nézve. Apor István az András testvére 1351. körül Tót és Horvátország bánja.3 Apor János és Balás székely ispánok a fenntemlitett László testvérei voltak, Buda mellett a Nyulak szigetén temettettek el, szárazpataki jószágait Balás, gróf Apor János testvérfiainak : István, Miklós és Demeternek hagyta.4

Apor Sándor és Egidius és Apor István és János közti örökösödési perben a Kaptalan és Vajda járnak el.3 Bálványos várnak utolsó lakója volt a XVII. század kezdetén Apor Miklós, ki is némely királyi írnokok bántalmazása miatt fiscalis kereset alá vonatott, de ezen per lejárta előtt Brassónál elesett.

Jánosnak fia István 1506-ban Kézdi-szék követe az agyagfalvi gyűlésen,6 valószínűleg ugyanazon István, ki Lászlóval 1521-ben Szapolyaitól Blaskó János és Becz Imre szárazpataki jószágot kapja adomány­

képen. László a János fia Mátyás király alatt Bécs városa alkormányzója.0

Lázár a Kézdi-szék alkirálybirája — 1661-ben Kemény János fogságba vetteti. Apaffy ellen Béldi Pállal tart. Testvére István 1666-ban Alcsik alkirálybirája, utóbb Csik-Gyergyó és Kászon-szék főkirály- birája, majd főkormányszéki tanácsos, kincstárnok és hadvezér. Apaffy idejében nagy befolyású és tudomá­

nyos ember volt. Nagy vagyont szerzett, 1693-ban báróságot s később grófságot nyert.

Péter az iró, Háromszék főkirálybirája, KUküllőmegye főispánja.

Károly udvari cancellista, majd kir. táblai assessor s végül a marosvásárhelyi kir. táblának elnöke;

nagy régiséggyűjtő volt, ezen gyűjteményét gazdag könyvtarával együtt az erdélyi múzeumnak hagyta.

Zoltán nyug. kir. törvényszéki biró Erzsébetvároson. István a Géza fia, abosfalvi birtokos, a jogi tanulmányok elvégzése után Kis-Küküllőmegyében telepedett meg, nőül vette Aubin Clarissát. Samu cs.

és kir. huszárőrnagy ; Ő felsége szárnysegéde.

Gábor jogi pályára készült, azután külföldön nagyobb tanulmányutat tett, majd Háromszéken megyei szolgálatba lépve, egész az alispánságig emelkedett, innét N.-Küküllőmegyébe főispánnak, majd az 0 felsége személye körüli ministeriumba államtitkárnak neveztetett k i .

Hivatalos elfoglaltatása mellett is rendezte atyjától és Károly nagybátyjától örökölt birtokait, léte­

sítette a torjai büdös barlangnál a szénsavfelfogó-í?yárat s általában a mezőgazdaság körül is életrevaló működést fejtett ki s a nagyobb eredmények elérésében meggátolta korai halála.

György (a Lázár fia, a nemesi ágból) Marostordamegye árvaszékénél tisztviselő. Lázár (szintén a nemesi ágból) gazdasággal foglalkozik a marostordamegyei Ivaál községben.

Az Aporokat különösen a XVI. században röviden Kézdieknek nevezték, azért, mert Kézdi-székből valók voltak; igy például II. Lajos király 1517-ben Kézdi Gáspár s néhai fia Sándor’ jószágait adja Szapolyai János erdélyi vajdának.7

1 Thúrotzi P. II. o. 26.

2 Catalogus Palatinsrum et Regiae Curiae Judicum.

3 K allay F. Sz. N.

4 1311-ből kelt végrendelet. Szabó K. Sz. Okit.

5 N agy Iván M. Cs.

6 Kállay id.

7 Szabó K. Sz. Okit.

Leírásom elején említettem, hogy grófi rangra is volt emelve az Apor-család és pedig István nyert 1693-ban báróságot s később grófságra emeltetett, de magtalanul halt el.

A báróságot Péter az iró nyerte 1717-ben s ivadékaiban fentartatott a mai napig.

Leszármazási táblázata a következő :

I. Tábla.

Apor.

Balás f 1311.

szárazpataki jószágát a János gyer­

mekeinek Demeter, István és Mik­

lósnak hagyja.

László.

vajda, a Nyulak-szige- tén van eltemetve.

János.

ispán.

Péter. Demeter. István. Miklós.

1324.

Péter 1369. Egyed.

Sándor 1373.

Cserey Mihály Hist. 36. lapja szerint 1373-ban Szárazpata­

kon egy szolgájának két tel­

ket irt be.

János. István.

(altorjai Mike Kata).

András.

dft.

István 150(1

'Kézdi-szék követe az agyag­

falvi gyűléseken.

László.

1490.

1

Ilona.

a) (Burtza Mathéné, b) Mihalcz Benedekné).

Sándor. Péter. István.

Sándor.

István.

László.

lolG ban építtette a f.-torjai templomot.

Sándor.

Mihály.

(Andrási Bóra).

András.

(Lázár Borbára).

jószágait veszti.

1603-ban Brassó mellett esett el még 4 más Apor Alival.

Lázár sz. 1595.

f 1643.

Kézdi-szék alkirálybirája.

a) (Nagy Borbára

a Menyhért leánya, b) nyujtódi Imecs Judith.

az István és szucsaki Tömöri Petronella leánya).

a) András.

(Sándor Judith.)

b) Margit, (abafalvi és lehótai

Abaffi Gábor).

b) II. Lázár.

+

Kézdi-s/.ék al­

b) Ferencz. b) Péter, b) Mihály f

b) István.

gróf t 1706.

(Farkas Ferencz.

(Zsidó Anna).

királybirája. Zsuzsa).

László r Farkas f III. Lázár.

(Kapivári Kapy Teréz

t 1734 Jánosnak és bikali Vitéz

Klárának leánya).

b) János.

(Vajna Kata.)

Ilona.

(Cserey János.)

a) Borb.

(Ifj. Torday Ferencz).

a) Judith.

(Pünkösty Mihály).

Péter.

1713-ban nyert báróságot.

Háromszék főkirálybirája.

(gróf Kálnoki Bóra).

János f 1773.

(Mihálcz Zsuzsa).

(Folytatás a 111. táblán).

Zsuzsa f (Gr. Haller János,

István és Kemény Mária fia)

László f 1770.

(Székely Julia).

Lázár.

(Nyíregyházi Czebel Erzsébet), sz. 1776.

Lázár sz. 1799.

(görgényszentimrei Berzenczey Borbára).

sz. 1800.

(Folyt, a IV. táblán)

József,

apát. f 1813.

István f 1794.

(Henter Éva).

Lázár sz. 1784.

(Szeleczky Karolina),

de ead.

(Folyt, a II. táblán).

Zsuzsa, (br. Diószegi

Mihály).

István.

(ábrahámfalvi Ugrón Róza.

József és br. Kemény Anna leánya),

II. tábla.

Lázár sz. 1784 + 1868.

cs. és kir. kamarás, v. b. t. tanácsos; 1848. előtt az erdélyi udvari cancellaria tanácsosa és referendariusa.

(Szeleczky Karolina

de aed. a János leánya).

Károly sz. .1815 + 1885.

cs. k. kamarás, kir. tábl. elnök M.-Vásárhely;

a vaskorona-rend vitéze.

(Dobrai Katalin).

György sz. 1818 f 1848.

(gr. Haller Teréz.

Béla f Sándor sz. 1820 f 1867.

cs. és kir. kamarás, kir. táblabiró.

(Strezow Karolina).

(Folyt, a túloldalon).

Géza sz. 1833 f 1886.

cs. és kir. kamarás, aranysarkantyús vitéz.

(gr. Bethlen Gizella

Farkas és gr. Teleki Róza leánya).

(Folyt, a túloldalon).

Adél

(Nestrovich Konstantin).

Sándor (Ki az előző oldalon),

sz. 1820. f 1867.

cs. és kir. kamarás, kir. táblabiró.

(Strezow Karolina).

Géza sz. 1833 + 1886. (Ki az előző oldalon).

cs. és kir. kamarás, aranysarkavtyus vitéz.

(Gr. Bethlen Gizella,

Farkas ós gr. Teloki Róza leánya).

István sz. 1803.

m.-sályi, sárosi és lörinczi birtokos, nagybirtokos Abosfalván.

(Aubin Klára

Károly és abr. Ugron István leánya).

Gábor sz. 1851 f 1898.

Háromszék volt alispánja,

^NagyküküllŐ főispánja, később Ő felsége személyi miuiszterium

államtitkárja.

Altorjai, csiklázárfalvi, oltszemi és kőröspataki birtokos.

(gr. Pálffy Fidelina

Géza és gr.Erdődy Gizella leánya).

Irma 1855. Sámuel 1856.

Ő felsége hadsegédje, cs. és kir. őrnagy

Becs.

Margit

(Pietzker Hermann). Sarolta. István, Mária sz. 1890.

Sándor sz. 1863. Gizella. Sarolta. Gábor sz. 1889. Vilmos sz. 1891. Fidelie. Henrietté.

I I I . T á b l a . János, f 1773.

(Mihálcz Zsuzsa).

Péter.

(Killyéni Székely Anna,

Elek leánya).

Teréz.

(Hilibi Gál László).

Pál.

(Gr. Bethlen Borbára.)

András. Lajos. József.

(Csikszenttamási Boros Anna).

Gergely.

(n.-barcsai Barcsay Claudia). Miklós f (br. 1

Borbí Momber

ír a.

g Frigyes).

Lajos. Bora. N. N. N.

Ilona.

(Olaszteleki Kolumbán Ferencz).

Béla f Miklós Zoltán sz. 1836.

ny. kir. törvsz. biró Erzsébetváros.

(Cseresnyés Lídia).

János.

Ágnes (Kilyéni Székely Lajos).

Borbára. Róza.

(Nyujtódi Jancsó György).

Emma—Lídia. Mária. Ferencz—József. István.

sz. 1884. sz. 18S6.

Czimere : piros.paizsban koronán nyugvó pánczélos kar karddal, a kar hajlásúban egy arany kereszt.

Hétágu korona. — Foszlányok: ezüst-piros.

Apor (zaláni). * E család a XVII. században Tökölynek szerencsétlen hadjáratai után szakadt el az altorjai törzstől; a fogarasi, zernesti csatában elesett altorjai Aporok egyikének kiskorú utóda került Zalánba s alapitá később killyéni Székely Judithhal a zaláni Apor-családot.¹

Előkelő székely család, tagjai úgy a szék közéletében, valamint a harcztéren is mindenha tevékeny részt vettek.

1 Eredeti okmányok a teleki levéltárban.

Lázár sz. 1799.

(Görgényszentimrei Berzenczey Borbára sz. 1890).

János. Gyula sz. 1826. f 1873.

1848/49. honvédhuszár kapitány, csapói birtokos.

(Csikszentmihályi Balla Emília sz. 1832-1886.

György sz. 1858.

Marostordamegye árvaszékének nyilvántartója.

(Szovátai Hajdú Amália).

Lázár sz. 1868.

(Káposztás-szent-miklósi Nagy Irén).

1

Zoltán. Jolán. Ferencz. György. Gábor. József.

I V . t á b l a .

Házasság révén összeköttetésben állanak a Székelyföld előkelőbb családjaival.

A kolozsvári r. kath. seminarium Apor-féle alapítványát is e család tagja tette, ki vagyonát e családtól azért vonta el, mert az az ev. ref. vallásra tért át. Főfészkük Zalán és Kálnok.

Egy töredéke családfájuknak a következő:

Zaláni Apor József + 1846.

hites assessor, a fogarasi állami birtokok zálogjogi örököse.

(Küküllőfalvi Lukácsffy Flóra).

Miklós ^f

birtokos.

László

ügyvéd, bölöni birtokos

Veronika. Klára.

(Janovics Rudolf). József

birtokos, 1848/49-ben honv. tiszt, részt vesz a szabadságharczban.

1852 —57-ig várfogságot szenved.

Anna ^f (s zombatfalvi

Gálffy Endre

főjegyző).

Ilona f

Imre f Emília,

(zabolai Székely Dénes

Sz.-Udvarhelyt).

Mária.

(szombatfalvi tíálffy Endre

főjegyző).

János

cs. és kir. főhad­

nagy N.-Szeben.

(László f

Lajos

Budapesten.

János

Gidófalván.

Gábor

Csik-Szent-Márton.

Az ezen táblán felsoroltakon kívül ide tartoznak még: Apor Albert s ennek fia Ferencz zaláni és kálnoki birtokosok; továbbá az Apor Péter és Apor András családja és Apor András vasúti tisztviselő.

Aranka (alias Bicski) de Zágon. Eredete ismeretlen, a XVII. századig semmi nyoma; 1679-ben nyer Aranka alias Bicski de Zágon nemes levelet ;^l ez időponttól kezdve tűnik fel a család szereplése.

Mint kimagaslóbb alakját id. Aranka György ev. ref. püspököt kell felemlítsem, ki 1767-ben halt el s kinek fia szintén György, II. József alatt kir. táblai ülnök volt Maros-Vásárhelytt. „A magyarnyelvmüvelő-társaság“- nak ő volt a lelke és titoknoka és a szellemi cultura egyik legbuzgóbb előharczosa, dolgozatai között sok jeles történeti munkája maradt kéziratban, melyeket ugyan a magy. akadémia vásárolt meg, de azokat később az erdélyi múzeumnak engedte át: a nagy tudós 1737-ben szept. 15-én született s 1817. márczius 11-én halt el.²

Árapataki (árapataki). t Háromszék legősibb családjainak egyike, az Árkosi-családból ered, ugyanis saját levéltáramban őrzött a XVII. században készült eredeti genealogia tanúsítása szerint Michael de Árkus gyermekei István, Miklós, László és Péter, Istvánnak fig, Árapataki Antal, ki törzse a mai Geréb és Szentmariay-családoknak.

Johannes filius Stephani de Árwapatak³ már 1360. február 18-án kelt Dénes erdélyi vajda leve­

lében fordulnak elő*.

1456. márczius 30-án Árapataki Simon, László királytól nyert nemesi ezimert.⁶

1427. junius hó 24-én Árapataki János özvegye és Árapataki Antal birtokügyében Zsigmond király Ítélkezik.⁸

1427. november 30-án Pataki János özvegye elismeri, hogy őt Árapataki Antal a dós és kelengye felől kielégítette.⁰

E család teljesen kihalt.

Árkosi (árapataki). Ősrégi székely család, melyből 1404. május 17-én Árkosi Mihály özvegye Katalin leány negyedét árapataki Arkosi István fiainak András, Antal, György és Miklósnak ajándékozza ;⁷ családi táblázata tehát ez :

Michael de Árkos.

(Neje Katharina).

István.

András. Antal. György. Miklós.

1404—1415. 1404—1427. 1494-1404. 1427.

Egy 1407. deczember hó 16-án kelt okmány szerint pedig Dobokai János és Sztrigyi Péter alvajdák felhívják a gyulafehérvári káptalant, hogy fentieket az árapataki negyedrészbe bevezettesse.⁷

1 Tagányi K. jegyzéke.

1 Nagy Iván M. Cs.

3 Árwapatak, jelenleg Árapatak.

* Szabó K. Sz. Okit.

5 Eredeti okmány Erdélyi Múzeumban.

3 Dr. Szádeczky Sz. L. Okit.

7 Eredeti okmányok a Székely N. Múzeumban Sepsi-Szentgyörgyön.