(Orsolya Katalin).
1G17-ben nyernek nemességet.
Tamás Pál. Jakab András. Mihály,
def. I def.
András. János. László.
Bálint. András.
Elek. Ferencz.
Péter.
Ez a nagyváradi ág.
(Folytatás a II. táblán).
Miklós.
Ferencz.
döf.
Dávid. András. György.
(Folyt, a tulold.)
Mihály. Pál.
József.
Ferencz.
(Silvester Julia).
(Folytatás a túloldalon).
Sámuel (Ki az előző oldalon\
György (Ki az előző oldalon).
Bálás.
Ez teszen 1826-ban a s-szt-györgyi és a n.-enyedi koll.-nak alapitványt.
Klára.
Ferencz (Ki az előző oldalon).
(Silvester Júlia).
Demeter. János. László. X. Cs. András. Péter. Mihály.
Bálint. ifj. Cs. András.
Elek. Miklós. Ferencz. József.
József. Sámuel. Ferencz.
1792—93. produkálták nemességüket.
József. Sámuel.
' József sz. 1793. f 1848.
Előbb kovásznai lakos volt; 1820-ban Nagyváradra költözött és ott nemességét kihirdetette 1839-ben.
(Somogyi Zsuzsánna).
Veronika sz. 1827. + 1857. Zsigmond Fridrik Eszter sz. 1833. f 1897.
. (Könyves Kálmán sz. 1829 sz. 1831. t 1840. (Balogh István
Kis-Marján ev. lelkész neje volt). (ReinhardtErzsébet). ev. ref. lelkész neje volt).
Zsigmond Béla József Ferencz. Vilma sz. 1855. f 1884. Erzsébet Gusztáv
1854. f 1891. SZ. 1857. sz. 1858. (Gábor Mariska). (Torhoffer Gusztáv sz. 1870. f 1873. állami tanár.
sz. 1861. igazgató neje volt). (Czuczor Olga
' Ferencz sz. 1898. Gusztáv sz. 1900. szM872.) ^
Augusztin sz. 1897.
E család nagyváradi ága a következő czimert használta: kék~paizsban, zöld téren, zöld köntösös vitéz, jobbjában kard s baljában olajággal. Sisakdisz. Foszlányok. De Béldi István szerint az általam hozott czimer a helyes, u. m. kék paizsban egy zöld attilás, piros nadrágos, sárga csizmás lovas, jobbjában piros zászlóval, baljában a fehér ló kantárját fogja. Zárt sisakdisz. Foszlányok : ezüst-kék, arany-piros.
Egy ága e családnak a XIX. század elején Hunyadvármegyébe a Sztrigy mellékére költözött és pedig Cseh Dávid 1811-ben az insurgensi fegyvert letevén, először báró Naláczi József gazdatisztje, később Nopcsa Elek jószágigazgatója lqp, mig végre Hunyadon letelepedvén, ott ord. nótárius lett.
A hunyadmegyei ág családfája a következő :
III. Tábla.
István. Józsiás
| def.
Ferencz. József. Józsiás. András. Ágnes. Dávid sz. 1772.
ord. nótárius V.-Hunyadon.
t 1849.
Sándor. Anna f Dénes f Zsófia f József sz. 1825. + 1890.
(Jékilll Lujza). 1848 49. Bem seregében részt vett a piski, modgyesi,
vásár-. A , helyi és kisszobeni ütközetekben.
József. Sándor. Antal. Róza + (Knezovics Jozefa).
Berta. Mária sz. 1858. Ilona sz. 1860.
(Lénászi Bertalan). (Csonka Béla (Frischolcz Árpád
körjegyző). irnok).
Melinda. Gyula. Béla. Árpád.
Cseh (szentkatolnai). # o Régi székely család, egy 1769-ben összeállított genealógiai táblázat Pétert teszi a család közös törzsévé, ki körülbelül 1500-ban élt; Miklósnál két ágra szakad, illetve Miklós 1615.
május 27-én Bethlen Gábortól czimeres nemes levelet nyert ;l ezen ág Szentkatolnán az al- szegben terjeszkedik, mig a másik a felszegben maradt s ma is kétféle Cseh-családot külömböztetnek meg Szent
katolnán; többnyire előkelő közhivatalokban látjuk őket.
László 1778-ban Szatmárvár- megyei szolgabiró, majd 1816- ban Tolnamegye alispánja, ké
sőbb kir. tanácsosi czimmel tüntettetett ki, meghalt 1824- ben a tolnamegyei Bölcskén.
Az irodalmi téren is közelisme
rést és tiszteletet vívott ki magának, sok szép munkát adott ki, de még több kézirat
ban maradt, melyeket a magyar nemzeti muzeum irattára őriz.
Ignácz szintén
Tolnavárme-gyében szolgált mint másod
alispán ; sokat foglalkozott az irodalommal, de munkái kéz
iratban maradtak ; szintén a magyar nemzeti muzeum irat
tára őrzi. Meghalt 1830-ban Pakson 49 éves korában.
András 1815-ben háromszéki ülnök.
József ugyanakkor kézdi szék törvényszéki jegyzője.
Egyrésze a családnak Bihar- és Tolnamegyében telepedett meg, mindkét helyen előkelő szerepet vittek; Miklós a XVIII.
században Biharvármegye fő
ügyvédje, fia József ugyan
azon vármegyénél szolgabiró, a mi az akkori időben maga
sabb állásnak tartatott, mint a mai szolgabirói állás; Miklós
nak leánya Magdolna, Kovács Mihály biharmegyei szolgabiró neje, utóbb táblabiróné Aradmegyében.
Mihály 1743—1752-ig őrkanonok a gyulafehérvári káptalanban ; alapítványt tett a családjából szár
mazó ifjak neveltetésére, azonban ezen alapítvány még ez idő szerint nincs teljesen tisztába hozva.
Marczel cs. és kir. kamarás, főconsul.
Ervin szül. 1838. márczius 23-án Szerénnnegyében Valpon, 1886-ban szülővármegyéjének főispánja, 1898-tól újabb hazarészének Horvát-Szlavon- és Dalmátország m. kir. ministere, valóságos belső titkos tanácsos, a III. oszt. vaskoronarend tulajdonosa stb. Neje : Csepini Adamovich Fanny, kivel verőczemegyei Erdőd uradalom felerészét kapta; melynek utóbb másik felerészét is megvásárolta.
Élénk érdeklődéssel viseltetik származási helye és a szentkatolnai Csehek iránt, mint az a Bakk Endre vízaknai plébános, főesperesthez jeles genealógusunkhoz intézett kérdezősködéséből is kitűnik; s méltán megérdemli ezen család, mert hisz a vele közeli vérségi összeköttetésbe levő alsó-csernátoni Cseh- családdal együtt, inelylyel szintén ezen müvemben bővebben foglalkozom ; annyi jeles hazafit szolgáltatott, hogy kevés család tekinthet jeleseinek olyan gazdag sorozatára vissza.
A szentkatolnai Cseh-családnak eredeti származási helyén, illetve honnét nemesi előnevét Írja, ez időszerint férfi ivadéka nincs, csupán Cseh Giza él.
A Cseh-család eredetileg a róni. kath. egyház kötelékébe tartozott; a Szlavóniába kiszármazottak azonban az ev. református vallást követik.
A család 1769 évben összeállított leszármazási táblázatának másolata a következő :2 I. Tábla.
Petrus.
Quem Blasius in Testamento suo de Anno 1647. Abavum suum suisse, & in Catholicae Parochialis Ecclesiae Szent Katólnensis Sanctuario ad dextrum Altaris latus Tumulum Lapideum exstruxisse, & eo etiam intumulatum esse memorat, quo successivo
hujus Familiae Homines sepeliebantur.
Hic ex combinationo temporis vixerit circa Annum 1500.
Stephanus.
Qui ex Contractu nonulldruin Bonorum acquisitionali do Anno 1565. & alio simili de Anno 1575. Georgii, & Andreae Genitor fuisse continetur, qui Andrcas, & Georgius Statutorio, Introductorio Relatoriis Anno 1592. Nobiles compellati, in certam portionem
liberamvo sylvationem in Possessionem Osdola penos Sententionaies Principis Sigismundi Báthori nemine contradicente intro
ducuntur, & statuuntur. Andrea deficiente.
Georgius.
(Folytatása a túloldalon).
1 Eredeti okmány Cseh Károly birtokában.
‘2 Eredeti okmány dr. Künnle Tivadar ügyvéd őrizetében Scpsi-Szent-Györgyön.
Szentkatolnai CSEH-család.
Georgius. (Ki az előző oldalon).
Franciscus Blasius f
h quo.
Hos Filios fuisse Georgii docet Testamentum Blasii do Anno 1647. legitimé confectum ; Idem docet Ni-colaum, & Emericum cum his condivisisse. Denique e x Divisionalibus Annó 1648. patot post de fectum
nominanter sequentos :
Petrus f Stephanus Nicolaus f
qui.
Praeter modo attactas de Anno 1648. Divisionales docent Contractuales do Anno 1647. & Procossus de Anno 1649. quöd Stephanus fuerit Filius Francisci qui Petro, & Nicolao defi cientibus e x iMargareta Geréb Consorte sua habuit Filios:
Franciscuni f Nicolaum f Blasium Thomam f
qui.
Blasium hunc fuisse Filium Stephani probant Contractuales de Anno 1669. & Processus de Anno 1678 qui Blasius nota infidelitatis notatus, vitae, bonísque suis mobilibus, & inimo-bilibus, gratiam Principis obtinot Annó 1679. & in Gratio-nalibus por Principom Nobilis rocognoscitur. Hic reliquis deticicntibusex Juditha Elekes Consorto sua habuit sequentos:
J o a n n e m f Nicolaum f Petrum Stephanumf
qui.
Petrum fuisse Filium Blasii ex Juditha Elekes docent Divi-sionales simul Retractatorio Contradictoriao sub Authentico Leopoldino do Anno 1703. & Sententionales Divisionales inter Filios Blasii, Nicolaum, Stephanum, & Petriim do Anno 1711.
Denique lnquisitoriae de Anno 1725.
Aliis tribus deficientibus e x Helena Nagy do Zalány habuit filios 3. doconto Matricula:
Nicolaum Alexandrum Stephanum f
Váradini vivontom. Váradini mortuum.
Nicolaus exFrancis- Alexander e x Elisa-ca Bohus Censorto botha Csabai Con-suahabero se dicit sorté suaroliquet
| Juvenos:
Nicolaus f Emericus
qui.
Emericum hunc Filium fuisse Georgii docent lnquisitoriae do Anno 1647. Blasi, & Nicola-Divisionomfecisse Filios Emerici, & Francisci.
Paulum f Michaelem. Stephanum. Mathiam f
Praeter attactas do Anno 1648. Divisionales, quod Michael fuerit Filius Emerici e x Elisabctha Imots Consorto sua docent Series Prothocolli Sedis Kézdi de Anno 1648. Testamentum Emerici de Anno 1646. deíicientibus autem Paulo, Stophano,
& Mathia, Michael e x Censorte sua Helena Vas habuit Filios :
Joannem. Sigismundum
qui.
Sigismundus iste, quód fuerit Filius Michaelis docet Processus Divisionalis do Anno 1686. qui notao iníideitatis accusatus, gratianr Principis, vitae, bonísque fuis mobilibus, &
irarao-bilibus consequitur Annó 1679. & Nobilis compellatur.
Joanne autóm deíiciente e x Clara Orbai Consorte sua habuit:
Michaelem f Joannem Sigismundum f
Quöd Joannes fuerit Filius Sigismundi docet Processus Divi-sionalis de Anno 1702. Reliquis Fratribus defleiontibus Joan-nes iste e x Susanna Rápóti do Pesolnek habuit Filios:
Josephum. Emericum Sigismundum.
qui.
Quos Filios e s s e J o a n n i s docont Divisionales de Anno 1759.
Emericum.
Josephum. Ladislaum. Franciscum.
Pétertől kezdve szentkatolnai Bakk Endre következőleg folytatja a leszármazást:
II. Tábla.
tolnamegyei alispán, kir. tanácsos,
a) Becskey Francziska.
Klára Júlia. Ifj. Ferencz
def. fDörv Ádám), biharm. alispán, nagybirtokos.
v J y f 1866.
(Csúzi Apolló).
Zsuzsa Judith def. (Horváthné).
Francziska Karolina. Mária Krisztina Apollonia. János. Judith def. def. def. def. (Szuháliyi def.
Valéria).
Apollonia. Ferencz Peély Antal), szatmárm.
alispán.
Mária Izabella. Anna.
(Uray István). (Jékey Zsigmond).
Mária. Izabella.
Etelka.
Anna. Janka. Antónia.
(Malatinszky Ferencz).
Mária. Lujza. Ferencz Imre Lajos (br. Exterdé István), (mádi Kovács István def. def. def.
altábornagy).
Cseh Jánostól mint következik :
Anikó. András def. Imre. József def.
Berta. László. Margit. Mariska.
(László József). (Bauholczer Júlia). (Kremnitzky A.) (dr. Kovács Sándor).
b) Imre-István sz. 1871.
b) Kata-Emilia.
b) István def.
b) Sándor sz. 186!.
b) Ernő.
b) Rozália.
Cseh Miklóstól ki 1615-ben nyert czimeres nemes levelet:
IV. Tábla.
Zsuzsa. (Potsa Ferencz). János def.
Róza.
János sen. Antal sz. 1799.
(Ki az előző oldalon). Ki az előző old),
(kecsedi bácsmegyei
nagy-Kecsedi Judith nob). , ^^tokos.
(sombereki Dalmát-orsz. m. kir. minisztere.
v. b. t. t.
(gr. Majláth György Marczell
sz. 1818. cs. és kir. kama-cs. és kir. kamarás, rás, főkonzul.
v. b. t. t., országbíró, főrendiházi ta<? stb. stb.
I
Veronika. Ferencz sz. 1803.
(Bakcsy Zsuzsa).
Gyula sz. 1857. Miklós Lajos Mária Géza Zsuzsa. Ferencz Géza Lázár
főszolgabíró. def. def. def. def. def. def. def.
Miklós a nemesség szerzőnek primipilaris lakhelye — mint a nemes levélben felemlítve van — Tholdalagi Mihályné szili. Mihálcz Erzsébet és Keresztelj Ferencz szomszédsága között volt.
Cseh Miklós fiától Lörincztől 1637-ben Basa Tamás a hires erdélyi főúr egy darab földet foglal el.1 Czimerök: Kék paizsban egy férfi áll, jobbjában tőrrel, melyen egy véres tatár fő keresztül szúrva látszik. Sisakdisz. Foszlányok: arany-kék, ezlist-veres.
Csintalan (kézdiszentléleki). 1625-ben nyer nemes levelet.2 1695-ben Csintalan Menyhért kézdi-szentléleki primipilus és kézdiszéki hites assessor mint biró jár el albisi Barabás György és Kovásznán lakó Miklós Deák közötti birtok átadásnál.3
Csioria (papolczi). E család 1606-ban nyert „papolczi" előnévvel nemes levelet;2 de már ekkor Papolczon kiterjed család volt, mert 1602-ben kilenczen esküsznek fel e családból Rudolf király hűségére és pedig: Csórja Benedek, Máté, Keresztes, Bálás, Ferencz, Márton, János, István és Miklós.4
1614-ben tizennégyen lustrálnak5 és az 1635. évi Rákóczy György-féle összeírásban már 61 tagja fordul elő.
Neve a családnak sokféleképen fordul elő: „Csóré, Csioria, Czoria, Csórja és Cziori.
Egy ága Zágonban él; közülök Bálint, Károly, János, Antal, András és Gergely, kinek fia Béla.
Csipő (almási) * kihalt.
Csiszár (de Szemerja alias Incze). 1635-ben nyert nemes levelet.6
1 A Bakk- és Jancsó-család története szentkatolnai Bakk Endrétől.
2 Tagányi K. jegyzéke.
3 Eredeti okmány a Szerző levéltárában.
4 Dr. Szádeczky L. Sz. Okit.
^ Udvh. M. L.
6 Tagányi K. jegyzéke.
Cserey (nagyajtai) # O A XIV. században Baróthon találjuk; első kiről adataink vannak, baróthi Cserey Balás, ki 1396-ban a nikápolyi csatában Zsigmond királyt menti meg, s azután a királylyal együtt menekül.1
A családnak szerep jut Magyarországon is, mert Balásnak fia László, Cserey István Péter nevű fiával ki allovászmester volt, Mátyás királytól 1462-ben Csanádvármegyében Nagylakot adományul kapja.
Később házasság utján Cserey János nejének Henter Margitnak nagyajtai jószágára költözik s a család innen a nagyajtai nevet vette tel. A Csereyek tulajdonképen ezen időponttól kezdve visznek jelentékenyebb szerepet hazai történelmünkben igy pl. János2 (Miklósnak fia) ifjú korában 1668-ig fejedelmi asztalnok volt, 1679 ig Fogarasvár kapitánya
s végre azon gyanú alapján, hogy Béldy Pállal szorosabb összeköttetésben állott volna 1685-ig, tehát 6 éven keresz
tül fogságra vettetett;3 neje Cserey Judith révén összekö
tésbe jön Erdély jelesebb csa- ládai egyikével, az Apor csa
láddal1 s igy a család gyökerei mindjobban szerte ágaznak a rokoni összeköttetés folytán, de János tudatával birt annak is, miszerint a népben a bizal
mat leginkább az által lehet fokozni, ha birtokot szerez vagy megtart s mert Erdélynek ak
kori különleges politikai viszo
nyai kívánatossá tették, hogy az egyes jelesebb családok ivadékai ne csak a székek szűk
határainak keretén belül legye- Nagyajtai CSEREY család.
nek ismeretesek, hanem a vé
delem miatt egymásra utalt szomszédszékekben is eléggé és előnyösen ismertek legye
nek, Csik-Rákoson épiteti azon most is fennálló kőházat, mely ma is a Cserey-család birto
kában van s melynek egyik fenyő gerendáján következő felirat áll: „Hoc opus curavit Joanues Cserei Anno Domini 1672 Lav. Deo semer. cum S.
R. E. sua Juditha Cserei vices- sima 4. Mensis May.6
Jánosnak egyik fia Mihály Csik-Rákoson született 1667 ki október 21-én az említett házban ; 1678—1685-ig Teleky Mihály kanczellár udvarában apród, 1686-banahassági, 1688- ban a bozzai táborozásban vesz részt, később a havas alföldre menekül, onnan visszajövet Apor István udvarába megy, 1697 okt. 22-én elveszi Kun Ilonát, 1703-ban a Rákóczy fölkelés elől Görgényvárába vonul s ezután lett Csik, Gyergyó és Kászonszék inspectora.
1705-ben Brassóba vonul összegyűjti a családra vonatkozó adatokat.0 1756-ban meghalt. Fia György táblai ülnök meghalt 1774-ben ennek leánya révén a bodoki gróf Mikó-családdal kerülnek rokoni össze
köttetésbe a Csereyek.
Egyik legkimagaslóbb alakja ezen családnak Cserey Mihály a történetiró és testvére János, ki több európai nyelvet tanult meg, s ennek révén kiváló műveltségre tett szert. Utóbbinak fia Elek és Farkas, Elek táblai ülnök volt s a tudomáfiyos irodalommal is foglalkozott.
1746-ban kiadta „Praxis procuratoriat“ de ezenkívül több kézirata is maradt vissza,7 neje Boer Krisztina volt, fiai a Farkas itélőmester nejétől Römer Jozefától fiai ismét Farkas gubern. consiliar, kinek első neje Kállay Julia 1833-ban halt meg; másodszor Sombory Katát vévé el, gyermekei Ágnes, Mihály (f 1848) Farkasnak Römer Jozéfától még Lajos és István százados. Eleknek Boér Krisztinától fiai még b) József, c) Imié, d) János 1784-ben fise, director, 1790-ben itélőmester, e) Elek 1817-ben gubern. tanácsos, kinek neje Berzenczey Karoline s végre f) Mihály 1771-ben itélőmester, kincstári tanácsos, kinek Macskásy Teréztől fiai József f, Mihály férje Pál Rózának.
A Cserey-családból ismét kiemelkedik egy jeles férfiú, Farkas (Jánosnak, László Erzsébethtől fia), ki egyúttal a XVIII. század legmiveltebb férfiúinak egyike, a hivatali pályán udvari referendariuságra és tanácsosságra emelkedett, 1777-ben a krasznai és tusnádi uradalmakat kapta. Az irodalom terén is nagy munkásságot fejtett ki, sok jeles kézirata maradt vissza, melyek közül később megjelent: „A Székely Asszon}rok Törvénye/ meghalt 1782-ben. Ennek fia Lőrincz (anyja Boros Kata) szintén jelentékeny szerepet
1 Szegedi Synopsis Reg. 333.
2 Az 1635. évi lustrakönyvben fordul elő, Háromszékvármegyoi levéltár.
8 Cserey Mihály Históriája 6., 35., 91, 102, 116., 119., 155., 128.
4 Ugyanott 36., 1.
3 Benkő Károly Csik, Gyergyó és Kászon loirás 28., 1.
6 Kiadva a Nemzeti Könyvtárban, Budapest 1852.
7 Horányi Nova Momor. 720.
Miklós 1659. (Ki az előző oldalon).
Mihály sz. 1667. f 1756.
t ö r té n e t í r ó , C s í k — G y e r g y ó — K á s z o n
Druzsina sz. 1721. Klára sz. 1722. Zsuzsa sz. 1725. Miklós sz. 1726. I. Elek
s z . 1 7 1 3 . f 1 7 6 9 .
György (Ki az első táblán).
1 6 0 1 . á p r i li s 2 - á n n y e r n e m e s l e v e l e t .
Samu f 1744. (Ki az előző oldalon),
királybíró.
(patakfalvi Ferenczi Borbára,
Fercnczi István királybíró és lengyelfalvi Orbán Margit leánya).
Samu sz. 1770. f 1882.
Bardoczszék király bírája,
Zsigmond. Zsuzsa t 1805. András f 1778
székelyhuszár-kadét.
ákosfalvi Szilágyi János és n.-palatkai Palatkai Zsuzsánna leánya, ki másod
szor Keczeli Zsigmondhoz és harmad
szor hidalmási Hatfaludi Ferenczhez ment férjhez).
b) Zsigmond sz. 1778. f 1851.
tartományi biztos.
(imecsfalvi Imecs Anna f 1841.
lmocs Mózes kir. perceptor és szent- domokosi Sándor Anna leánya).
birtokos, az orbai ev. ref. egyház világi főgondnoka, türv. biz. tag.
(alsózathurcsai Zathureczky Emilia,
a sepsi-szent-györgyi Székely Nemzeti Muzeum alapitónője. Háromszékvár
megye nőegyletónck örökös elnöknője stb, Zathareczky István és tasnádi Nagy Julia leánya).
Mária
a) (felsővecsei Ziegler Hermin
f 1892.
dr. Ziegler Károly tanár és br. Galiois Cecil leánya).
b) csik-szentsimoni Endes Lila,
Endos Lajos és br. Kemény Julia leánya).
Gyula
szül. 1857. f 1883.
(árapataki Geréb Ilka,
ki jelenleg br. Bánffy Albertné).
Samu sz. 1770. f 1832. (Ki a második táblán).
Bardoczszék^királybirája.
biró és gr. Haller Karo
lina leánya).
Miklós sz. 1780. f 1844.
Guber. Consilarius.
a) (gr. Lázár Klára,
gr. Lázár István és gr. Hallor Erzse leánya.
b) gr. Lázár Róza f 1801.
a fentinek testvére volt.
c) gr. Mikes Bóra).
Elek (Ki az előző oldalon).
alkirálybiró Bardoczon, 1848-ban felsőházi tag.
(tinkovai Macskási Jozefa,
Macskási Lajos főkirálybiró és gr. Haller Karolina leánya).
Gábor sz. 1837. f 1895.
bej. hiv. főnök,
(berenczi és bedeghi gr. Nyáry Szerafin,
gróf Nyáry Forencz és Almásy Constantia leánya).
Ilona.
(hilibi Gál Domokos, + 1900.
Kis-Küküllömegye alispánja).
A tábtázaton Cserey Ignácz 1848/49. honvédezredest is ott találjuk, ki Bardoczon született és 106 éves korában Egerben halt meg. 1830-ban Ő felsége keresztelőjén mint magyar testőr vett részt.
A szabadságharczban előbb Perczel, azután Nagy Sándor és Bem vezérlete alatt küzdött és ezredesi rangot viselt. Később külföldön bujdosott; hazajövetele után elvállalta a honvédmenház parancsnoki állását, a melyet 1896-ig viselt.
A családnak Baróth és Nagy-Ajtán kivül, Köpeczen, Bardocz, Ágostonfalva és Bölönben voltak nagyobb kiterjedésű birtokai.
Nemes levelök alkalmasint elkallódott. Czimerük többféle alakban fordul elő. Kőváry és Nagy Iván szintén az általam illusztrált czimert ismertetik azon külömbséggel, hogy paizstartóul egyszarvuakat emlí-tenek. Ettől eltérő azon nagyajtai Cserey czimer, mely kézdiszentléleki Kozma Irma csillagkeresztes hölgy 20806/94. b. ü. minist, sz. és 70/97. udvari számú okmányán hitelesíttetett, a melyen sisakdisztil magát a paizsalakot találjuk.1
Csia (czofalvi). Hagyomány szerint franczia származású család, melynek előde Zsigmond király alatt jött b e ; a csáládnak idegen származása mellett bizonyít különben az is, hogy nevüket külömbözőképen irták, u. m . : Czia, Chieh, Cie, Chija, mig végül a mai használatba ment át, mely egyszersmind annak is bizonyítéka, hogy uj hazájába teljesen beolvadott.2
1602-ben Chie Ferencz esküszik fel Básta főgenerális lendeletére Rudolf király hűségére,3
1614-ben Cie Mihály Bethlen Gábor alatt4, 1635-ben pedig Rákóczy György alatt lustrál ;5 tehát már 300 év telt el azóta, hogy székelyeknek vallják magokat, alkalmazkodtak szokásaikhoz s jó fiai lettek
1 Eredeti okmány Potsa József kegyelmes ur birtokában.
2 Lásd okmányokat Csia György ny. albirónál Kovásznán.
3 Dr. Szádeczky L. Sz. Okit.
4 Udvh. M. L.
5 Háromsz. M. L.
uj hazájoknak; de ha az idő nem bizonyíthat is semmit egy vagy más beszármazott hazafisága mellett;
de mindenesetre hű tanúságot tehetnek mellettük a tények, melyéket a történelem igazol s melyeket többé megváltoztatni nem lehet, úgy a Csia-családnak magatartása, hazafias gondolkodása és ténykedése minden időben olyan volt s olyan ma is, melylyel jobbjaink sorába méltán emelkedett.
Megemlitendőnek tartom az újabb korból:
I. Samut, Háromszékvármegye publicus nótáriussá, czofalvi birtokos; ennek fia Sámuel (a Csia György atyja), ügyvéd, elhalt 1846-ban; gyermekei:
a) Albert, meghalt 1888-ban, volt megyei törvényszéki biró, később az orbai járás főszolgabirója;
részt vett a szabadságharczban mint honvédhadnagy. Fiai:
Béla, kir. járásbiró, Csik-Szent-Mártonban.
Samu, birtokos, Czofalván.
Kálmán, posta- és távirótiszt, és Irma volt Ujjvárossy Domokosné.
b) György, ny. kir. albiró, egyházmegyei főgondnok, az orbai szék utolsó alkirálybirája, Háromszék- vármegye törvényhatóságának és gazda-bizottságának tagja, kovásznai birtokos; úgy vármegyéjének, mint egyházának igen tevékeny és
tekintélynek örvendő tagja;
egyedüli leánya Csia Ilonka, kinek férje Karácson Béla fo
gynia. tanár Kisújszálláson.
c) Karolina, kinek első férjé léczfalvi Keresztes Antal, má
sodik gidófalvi Kövér Lajos volt; első férjétől Keresztes Ede körjegyző és egyházmegyei főgondnok, másodiktól Kövér Albert, Ilona,, Domokos és Irma d) Csia Katalin Kanyó La- josné.
e) Csia Róza Buday Ferencz- né, birtokos, egyedüli leányuk Róza, kinek férje Buday Gábor kir. törvényszéki biró.
f) Csia Zsuzsanna Csia Ba
lázs birtokos és körjegyző neje Czofalván; gyermekeik : Mária
Kiss Lajosné tanítónő Bodolán Czofalvi CSIA-család
és Ignácz bányamérnök Szél
aknán.
g) Csia Károly ügyvéd, Ko- vásznán, meghalt 1892-ben.
II. Csia Károly birtokos Czo
falván ; gyermekeik : Antal (ki
nek fia Dénes), Zsófia Kovács
nek fia Dénes), Zsófia Kovács