Lajos 1845. + Gáspár 1847. f
József János Alajos
1814. 1816. 1819.
(Zoncla Rozália). (Kosztandó Teréz).
Alajos Imre
1821. 1823.
1848/49. honv. tiszt. (Bokor Rózái).
József 1850.
Márton János. Mihály Albert István
1791. 1794. 1798. 1803.
almási kántor. (Gáspár Ilona).
Alános 1826. István 1832. Mihály 1834.
(Bagoly Rozália). (Gáspár Rozália)
(Boldizsár Anna), fo) Tuzson Ágnes).
András a) Ferencz Ferencz
1846. f 1841. t 1842.
Albert 1868. f Sándor 1878.f előnévvel 1610-ben nyert nemes levelet.1 Baksa (szemerjai)
Története ismeretlen.
Balás (sepsiszentkirályi). 1614-ben Balás pap, mint nobilis és 1635-ben Balás pap fiai Sigmond és Sándor fordulnak elő.2 Története ismeretlen.
Balásfi. Balásfi Gergely (miklósvárszéki) 1721 április 20-án nyert czimeres nemes levelet.3
Balázsi (baróthi). Miklósvárszéknek 1459-ben erdélyi főkapitány vingártlii Geréb János által hiteles másolatban kiadott privilégiumában baróti Balázsi Domokos a György fia, mint Miklósvárszék követe emlittetik;4 hogy honnan származott e család Baróthra, vagy hogy mi lett később e családdal annak nyomára akadni nem tudtam.
Bálint (sepsiszentgyörgyi). 1614-ben Bálint praedicator mint primipilus lustrál; egy rokona Bálint Bálint ugyanakkor Bikfalván él, mindketten maradék nélkül haltak el.
Bálint (középajtai). E család 1652-ben nyert nemes levelet.5 Bálint István lovas-puskás Ajtáról 1684 julius 27-én, a Boldi István és Kovács Balázs közti csere processulnál mint biró jár el.6
1 Tagányi K. jegyzéke.
Baka
(kurtapataki),o
Legelőbb 1643-ban május 1-én kurtapataki Baka Márton, Miklós és János valamint ennek unokája Tusson Lőrincz nyertek nemességet,1 1743-ban ismét Baka Áron harminczados, kinek neje Nagy Judith és gyermekei An
tal és Anna nyertek czimeres nemes levelet;2 mindez csak megerősítése lehetett a család ősi székely nemességének, mert a család, mint ilyen már 1614- ben is szerepel; Kurtapata- kán az irtt évben Baka Lázár, Márton, Mátyás, Ily és, János és György. 1635-ben Baka Mátyás, János, Márton és Lá
zár a hét bírák között; Miklós fiai András, István és György a primipilusok közt lustrálnak.
Ugyanakkor e családból Baka István Szamos-Ujvártt lakik.
Egy-egy ágával 1614-ben Esz- telneken és Lemhényben is találkozunk, az esztelneki ág
ból Bethlen Gábor fejedelem alatt Baka Gergely és Lukáts,
Rákóczy György alatt Baka Kurtapataki BAKA-család.
Gergely a hét bírák között, Já
nos, István fia Mátyás, Ger
gely fia János és Baka Lu- kátsné, mint primipilusok for
dulnak elő.
A lemhényi ágból 1614-ben Baka Miklós és Bálint, 1635- ben Baka Miklós fia György van feljegyezve ; de 1510-ből is bírunk e családra vonat
kozó adattal a midőn Baka János és Mihály a róm. kath.
templom felépítésére adakoz
nak,3 kár, hogy ezen ág ma már kihalt.
Az esztelneki ágból: Baka János ifj. és id. Baka Istvánná, Baka Máthé és mindannyinak gyermekei Lemhényben s Baka András, mint tanár Romániá
ban élnek.
A kurfapataki ágból: Baka Lázár magánzó Esztelneken, Baka Elek nyugalmazott kir. telekkönyvvezető N.-Szebenben és Baka Sándor ny. honv. huszárfőhadnagy Kézdi-Vásárhelytt, utóbbi részt vett Bem tábornok minden nagyobb csatáiban és vakmerő rohamaiban.
Czimerök: kék pajzsban, zöld mezőn egy holló, csőrében babérkoszorúval. Sisakdísz kard fekvőn.
Foszlányok: arany-kék, ezüst-piros.
Bakk
(szentkatolnai). Régi és nagy kiterjedésű nemes család. Már a XIV-ik század vége felé szerepet játszik, de hihetőleg már korábban egyike lehetett a tekintélyesebb magyar családoknak — a mint ezt következtetni lehet abból,miszerint a nemzetségek elsza
porodásával, melyek kezdetben közösségben éltek — az ősiség- nek 1351. táján történt tulajdon- képeni rendezése után csak
hamar Mihály és Benedek, mint pártoskodók tűnnek fel, kik 1383-ban a Horváth Pál által Mária és Zsigmond ellen szer
vezett felkelésben tevékeny részt vesznek, miért is jószá
gaiknak elkobzásával bűntettei
tek s azokat csak 1387-ben kap
ják vissza Zsigmodnak Viseg- rád várából kibocsátott kegye
lem-levelével.
A Bakk-családdal először a Királyhágóntuli részekben ta
lálkozunk—Erdélybe a legelső
közülök Mátyás király alatt jött Szentkatolnai BAKK-család.
be — mint arról később lesz szó.
Magyarországon már a XV.
században igen tekintélyes sze
rep jutott nekik, mint pl. baki Bak Gáspár (a Pál fia) 1517-ben Aradmegye alispánja, herendi Bak Gáspár I. Mátyás alatt hadba száll, Jajicza megvívá
sában részt vesz; ezután át
lépik a papi pályára s itt a szepesi prépostságra emelkedik s Mátyásnak mindvégig igen kedves embere marad, mi ki
tűnik abból, hogy urának lako
dalmán Kázmér meghívására a lengyel követekkel kikül
detett.
Ugyancsak a XV. században eralittetik Nográdmegye Mo
hóra községben a Bak-család, ezen községnek nevét nemesi előnévül is használták. — Bakosi Bak-családdal Mária Térézia alatt
találko-1 Tagányi K. jegyzéke. Gyulafehérvári k apt. lev. 6. Libr. fel. 477.
3 Dr. Illéssy és Pettko kk. 1743. IX. 462.
8 Rom. kath. egyház levéltára Lemhény.
zunk, közülük egyik a királynak kedves gárdistája volt; állítólag ez az ág székely eredetű lett volna, ma már azonban ezen az ágon kihalt.
Békés és Pestmegyében is vannak Bak-ok, utóbbi megyében Laczházán igen tekintélyes számmal annyira, hogy 1883. táján csak a választói névjegyzékben 27 Bak fordul elő.
A gyulafehérvári káptalani levéltár adatai szerint pázmáni Bak-ok is szerepeltek.
Mindezen különböző előnévvel felsorolt Bak-ok, hogy egy családból ágaztak-e szét, erre nézve hiteles történelmi adat nem áll rendelkezésre, s ezt maga szentkatolnai Bakk Endre vízaknai plébános a Ferencz József-rend lovagja sem állítja, jóllehet a családjára vonatkozó adatokat igaz kegyeletre való szorgos gonddal szedte össze s adta ki 1883-ban. Erről majd alább. Itt még előre bocsátandónak tartom, hogy a család nevét eredetileg csak egy „k“-val irta, a két k-nak használata az erdélyi Bakk-oknál csak 1849. utáni időből ered.
Az első Bakk Erdélybe igazságos Mátyás alatt jött be, mint hadapród s az Ojtozon át a lázangó moldvaiak elleni hadban vett részt egy ütközetben Román-nálmeg is sebesült s egy Mátyus Sándor nevezetű hadnagy szülőinek házánál vették ápolás alá, hol felgyógyulva, nem ment vissza többé Magyarországra, hanem megtelepedett Hatolykán, nőül vevén Mátyus Sándornak, házi gazdájának leányát.
Ezen házasság következtében Hatolykán apósától tekintélyes birtokot kapott, melyet még a magyar- országi jószágaiból küldött pénzzel tetemesen gyarapitott.
Ezen állítást megerősíti a családi szóhagyomány, mely szerint Hatolyka nem volt ősi fészke a Bakk-családnak — bár a legújabb időben s épen a családtagok előszeretettel vitatják, miszerint a Bakkok ősi székely család — és Hatolykáról származnak.
Legyen azonban bármiként, egy elvitázhatlan, hogy t. i. ősi nemes család.
1535-ben Bakk György és László Zápolyának tett hűséges szolgálataikért székely nemességet és nemesi' czimert kapnak. — A hatolykai Bakk-család Hatolykán az utóbbi években kihalt, ezen családból való Bakk János, ki jelenleg Nagy-Enyeden lakik.
A szentkatolnai Bakk-család Hatolykáról a XVII. század 4-ik évtizedében odaszakadt ágból szár
mazik s itt kezdődik a családra vonatkozó tulajdonképeni hiteles történelmi feljegyzés.
Most már felemlítem a hatolykai és szentkatolnai Bakk-családnak megalapítóit s azokról valamint általában a család jellemzéséről művem szűk keretéhez mérten röviden megemlékezem.
Mint fennebb láttuk, az erdélyi Bakk-családnak historicusan elfogadható megalapítói Bak György és László voltak, kik atyjuknak notázása folytán elvesztett nemességét és jószágait Zápolya alatt ismét visszaszerzik. Bakk Györgynek (I.) fia volt hasonlóan György (II.), ettől származik a szentkatolnai ág; a kézdiszéknek esküdt assessora volt, viszontagságteljes időben élt, 1562-ben a János Zsigmond elleni láza
dásban leveretett s hihetőleg notáztatott is, mert fia István később újból nemesittetett, meghalt 1585-ben.
Bakk András (László fia) a hatolykai-ág megalapítója.
Leszármazási táblázatuk a következő:
Bak György (I) György (II)
assessor, élt 1530—85. között.
István (I) f 1624.
és Bak László (I) 1535-ben a nemesség szerzői.
Utódai: a hatolykai nemes Bakok.
Mátyás
lovas testör-álhadnagy, 1610.
Utódai a gyéresi Bakkok.
Tamás
1658. tatár rab.
(Bartók Orsolya özv. Buda Mihályné).
(György III) 1635—1658. tájt.
János (I) 1655. Ferencz (I). István (11) 1661. György (IV). Kata 1673.
(Bede Márton).
András (1)
Dobokavárm. szbiró 1739. tájt.
(Szentháromsági Szereday Anna).
(Folyt, a túloldalon).
Kelemen (11).
def.
József (I) f
dulló 1797.
(Karathnai Könczei Zsuzsa).
(Folyt, a túloldalon).
Ilona.
(Martonosi Fülöp Samu.
Hilibi Gál András).
János (II). ' Kelemen (I) 1705.
Rákóczy-féle szabartságharczos,
(Hatolykai Páll Zsuzsánna).
Pál (I) Péter I.
ügyvéd, a szcntkatolnai Bak-család alapitója 1699—1760. közt.
(Buda Erzsébet).
András (I) (Ki az előző oldalon). József (1) (Ki az előző oldalon).
D o b o k a v á r m . s z b i r ó 1 7 3 9 . t á j t . d n l ló 1 7 9 7 .
(Szentháromsági Szereday Anna). (Karathnai Könczei Zsuzsa).
J ó z s e f ( I I ) . Reg. Perceptor f 1811.
( C z a k ó I l o n a ) .
Albert. Lázár. Bertha. Amália. Béla. József. Amália. Irma. Anna-Mária. Emilia.
def. def. def. sz. 1862. sz. 1865.
”” János (III) László (11)
assessor, f 1809. szolgabiró f 1771.
(Septéri Fogarassy Mária).
Anna sz. 1800. Mária.
Magyarandrásfalvi Molnos Elek). (Etédi Simon László).
Az 1467-ik évtől számítva, 416 év alatt a szentkatolnai nemes Bak-családnak, a mennj’ire kikutatni lehetett, volt 82 tagja. Ebből férfi 46, nő pedig 36.
Adott ezen család I. Háromszéknek: I. székbirót, 2 dullót, 3 ügyvédet, 1 assessort, 2 katonatisztet, 1 perceptort, 1 papot, 2 egyházi főgondnokot és több földbirtokost; II. Doboka vármegyének pedig 2 szolgabirót és 1 assessort.
A család most élő tagjai közül, mint nevezetes egyén felemlítendő szentkatolnai Bakk Endre szül.
1841. október 11-én; fitestvéreivel való megállapodás szerint egyik papi pályára jelöltetvén, ő mint ki magába erre hivatást érzett 1860-ban a gyulafehérvári papnevelő intézetbe lépett be; 1864-benN.-Váradon pappá szenteltetett, s ugyanazon évben augusztus 2-tól 1866. január 13-ig Brassóban mint segédlelkészt találjuk, ezen időponttól 1868-ig verestoronyi, majd alsó-kapniki, később apanagyfalusi s 1875. márcziusig oláh-lápos-bányai lelkész volt, innét megrongált egészségi állapotára való hivatkozással Vízaknára kéred- zett, hol jelenben is mint plébános működik.
Hivatásában kifejtett buzgó tevékenységéért, valamint az irodalom s különösen a közoktatás és nevelés terén elért sikereiért a legfelsőbb elismerés kifejezéseképeri a Ferencz József-rend lovagkeresztjé
vel tüntettetett ki; ugyanazon évben a Vízaknánál elesett honvédek sírhelyei felkutatása, általában a szabadságharezra emlékeztető adatok egybegyűjtése körül kifejtett hazafias munkásságáért a budapesti országos 48-as honvédek egyletének t. b. tagjává választatott; miről még korábban kellett volna meg
emlékeznem. 1899-ben — egyháza érdekében kifejtett munkássága elismeréséül t. b. főesperesi méltóság
gal tüntettetett ki.
Történelmi és régészeti gyűjteménye az érdekelt szakkörök figyelmét is felkeltette úgy, hogy 1879-ben Pulszky és Ipolyi vezetése alatt a történelmi társulat tagjai megtekintették.
így hát nemcsak elrepülő szavakkal, de tettekkel is szolgálja hazáját s úgy hazafias, mint egj’házi czélokra 1883-ig mintegy 22.000 forintot gyűjtött össze, metyből 10.000 frtot saját gondosan megtakarított filléreiből tett le a haza oltárára, mit azután is több ezrekkel gyarapítóit, noha olykor nélkülözések és anyagi gondok között élt.
Nevezetesebb alkotásai: Alsó-Kapnikon és Oláh-Lápos-Bányán a templomot, iskolát és temetőt egé
szen restaurálta, továbbá Vízaknán a r. k. leányiskolát, temetői lakot és a kápolnát, s miben emlékét is
megörökítette s miért méltán tarthat számot a legkésőbb elkövetkező utódok hálájára is, Vízaknán az elesett 48-as honvédek emlékének oszlopot állított.
Nevezetesebb művei: „Az 1848—49-iki szabadságharcz alatti események Vízaknán”; „Szerény emlékfüzér” ; „Emlékkönyv”; „Bücsu beszéd” ; „Vízaknai Sóbánya”; „Vízaknai iblanyos sósfürdők” ;
„Vízaknai Gerébház” ; „Szabad és kiváltságolt Vízakna Monographiája”; „Néhány szó a Vízaknán felállí
tandó járásbíróság ügyéhez.”
„A Bakk-családra vonatkozó családtörténet leírása”.1
„A Jancsó-családra vonatkozó családtörténet leírása”; „Huszonötödik márczius tizenegyedike Vízaknán*
ottani 25 évi lelkészkedése emlékéül stb. Kéziratban: „Bakk és Jancsó családdali rokon családok”, mely terjedelmes művét nekem felhasználásra egészen átbocsátotta.
íme gazdag sorozata egy szép múlttal bíró család jeles ivadékának alkotásairól, melyben midőn méltónak mutatja magát az ősökhöz, egyúttal elébe tárja a most élő és jövőben keletkező nemzedéknek, hogy miképen kell élni, miként lehet az Egyház és Haza szent fogalmát egyformán a szívnek igaz szere- tetébe foglalni, s miként lehet valaki egyházának hiv szolgája a nélkül, hogy ez által a hazafiui kötelességek teljesítése elől ki kellene térnie.
Szép és magasztos példa, melyből nemcsak azoknak lehet okulniok, kikhez a családjának leírásánál végszavaiban fordul midőn ezeket mondja: „A jövő nemzedéktől is elváratik, hogy az ősöknek méltó utódai legyenek — hanem szívlelje meg mindenki — hogy ez által magunkat s vele édes hazánkat bol
doggá tegyük.
A család czimere : Kék paizsban egy nyílvessző által keresztülütött pánczélos kar. — Sisakdísz.
Foszlányok : ezüst-piros, aranykék.
Baktsi (albisi és étfalvi). Sok viszontagságon ment keresztül s tán ez az oka, hogy ma már Háromszéken nagyon kevesen élnek e családból; ha figyelmesen átolvassuk az alcsernátoni Damokos-család történetét, azt látjuk, hogy a
nők is sokat küzdöttek s mennyi dolguk akadt még azoknak is a tatárokkal, példa reá Baktsy Judith, ki maga ment a Jász
vásárra, hogy Damokos Pétert rabságából kiszabadítsa (1658).
Főszállásuk Étfalva volt, onnan terjeszkedtek lllyefalva, Szentkirály és Albisba; az illyefalvi és szentkirályi ág lényegtelen szerepet játszott, annál gyakrabban találkozunk azonban az étfalvi és albisi ágak tagjaival.
1593. julius 25-én étfalvi Bakczi István és Demeter jelen vannak a Mikó-családnak ado
mányozottjószágok beiktatásá
nál.4
1610-ben Boldizsár az albisi ágból megerősittetik nemessé
gében.3 Albisi és étfalvi BAKTSI-család.
1614-ben AlbisonBaksi Bol
dizsár mint nobilis, Étfalván Baksi Vitalius, Tamás, Mihály, Márton és István mint primipilu- sok lustrálnak.*
1635-ben Albison Bakczi Gá
bor öcscse István primipilus, Étfalván Bakczi Ferencz, Mihály és Bálint a hét birák között, Vitalius fiai Pál, István és Balás, Tamás fia István és öcscsei Gáspár és Boldizsár, Bálint fiai Miklós és Ferencz, Ferencz fiai István és Miklós, Márton fiai Balás és György, és Mihály fia János primipilu- sok.6
1694-ben október 4-én ét
falvi Bakcsi László Miklósvár- szék hites nótáriusa jelentéstte- szen a császári hadak bequár- télyozásáról.6
Ugyanazon évben Bakcsi Mihály aranyosszéki vicze-királybíró tesz jelentést a német katonák beszállásolásáról.7 1731-ben albisi Bakcsi István mint nobilis fordul elő.
Az újabb nemzedékből: étfalvi Bakcsi Antal 1826-ban chyrurgus Marosszéken, ugyanakkor Bakcsi Boldizsár primipilaris assessor. 1824-ben Baktsi Dániel primipilaris hadnagy Déván, 1832-ben albisi
1 A szorzó kegyes engedőimével jelen müvemnél kivonatosan felhasználtam.
2 Dr. Szádeczky L. Sz. Okit.
3 Tagányi K. jegyzéke.
4 Udvh. M. L.
5 Háromsz. M. L.
6 Dr. Szádeczky L. Sz. Okit.
7 Dr. Szádeczky L. Sz. Okit.
Baktsi István chyrurgus Dobokamegyében, 1875-ben Baktsi Benjámin távirdatiszt Kolozsvártt, jelenleg távirdafőtiszt Budapesten; ugyan 1875-ben Baktsi Ferencz képviselő a miklósvári kerületből, ugyanakkor Baktsi Károly adótiszt Gyulafehérvártt, 1875-ben Bakcsy Antal távirdatiszt Temesvárit, 1854-ben Bakcsy Jozefa Jancsó Albertné.1 Bakcsi József állatorvos Sepsi-Szent-Györgyön; a szatmármegyei ágból: Bakcsi József körjegyző Krasznán, Bakcsi Gergely főgymnasiumi tanár, Bakcsi Károly tengerész, Bakcsi Kornél hírlapíró, Bakcsi József főgymn. tanuló.
E családnak egy ága Marosszéken honolt s alkalmasint ehhez tartozik Bakcsy Gyula ev. ref.
lelkész és gyermekei Munkácson.
A megélhetés nehézsége sokakot kényszeritett arra, hogy Erdély bérezés szép honából kivándorol
janak, látjuk azt az utóbb felsoroltak lajstromából. A családnak egy ága Nagybányára is telepedett, ennek leszármazóit a legújabb generatioig sikerült kitudnom; táblázatuk a következő:
I. Tábla.
Boldizsár 1614-ben lustrál.
1610-ben nyer nemes levelet.
Gáspár
folytatása a II. táblán.
Bakcsi Gábor de Albis.
(Török R.)
István
1635-ben lustrál.
István.
(Győri Zsuzsa
Győri Márton pap leánya).
Boldizsár.
(Bőd Anna).
Gábor.
(Bőd Anna).
József.
def.
Klára
(Gidófalvi Ferencz).
Anna.
(Becző László).
' /S.' '
(Donáth László).
Ádám. István. Elek.
def- (Szőcs Mária def.
Kézdi-Vásárhelyról).
Pál.
a) (Fekete Zsófi, b) Barabás Rebeka).
Gáspár.
def.
Sára.
(Márkosfalvi Orbány Zsigmond).
Zsófia.
(Pávai Vájná László).
Gábor
(Apor Mária). Boldizsár.
(Dálnoki Hadnagy leány).
Pál. Sándor. Dénes. Sarolta. Zsófi. Róza. Anna.
II. Tábla.
Gáspár. (Ki az I. táblán) Gáspár.
Balázs.
István.
Gábor.
Boldizsár.
László.
Eleb József.
József
tisztartó a Székelyföldön.
(Folytatás a túloldalon).
1 Bakk Endre vízaknai plébános a F. J -rend lovagja jegyzetei után.
József (ki az előző oldalon)
tisztartó a Székelyfölden.
Domokos József Gergely
orvos Szatmáron, körjegyző Krásznán, ev. rof. főgym-
a) (Aschner 2 fia van. náziumi tanár,
Irén f 1889. nőtlen,
b) Korbuly Irén).
Károly. Kornél József
tengerész, a mű összeállítása- hírlapíró. tanuló, kor Alaska-félsziget környé
kén hajózik az Egyesült Álla
mok egyik hadi hajóján.
Egy ága Marosszéken honol, erről marosszéki művemben bővebben.
Használt czimerük: Kék pajzsban lovas vitéz, baljával a lókantárját fogja s jobbjában zászlót tart.
Sisakdísz. Foszlányok.1
Balás (futásfalvi és altorjai) A család múltjának legnevezetesebb adatai röviden következőkben foglalhatók össze : származása Fustásfalva, a XVI. század végén egy ága Szentiéleken telepedett le ; 1602-ben már Balás Mihály Futás-
falváról és Balás Jakab s András Szentlélekről eskü
szik fel Rudolf király hű
ségére.2
1614-ben Balás Kovács
csal, mint lovas-székelylyel Lemhényben találkozunk,3
dig Balás György fiai György és Péter lustrálnak.
A szentléleki ágból ma egyedül Balás Albert él, de annál virágzóbb lett a futás
falvi Balás család; utóbbiból János és Antal 1752 decz.
11-én „altorjai* előnévvelMá- múltja semminemű össze
függésben nem áll azon szabadságharczban; az al
torjai birtokot pedig Balás Lajos kezeli. E családhoz tartoznak még Balás Sándor utóda Vilmos és Balás Pál utóbbi jegyző és kir. anyakönyvvezető Bereczken ; Balás Pál született 1833-ban, 15
1 Ezen czimert használta albisi Bakcsi Gábor 1717-ben. — Okmány a szerző levéltárában.
8 Dr. Szádeczky L. Sz. Okit.
8 Udvh. M. L.
4 Eredeti Nemes levél Balás Pál őrizetében Bereczken.
3 Szabó K. Sz. Okit.
Futásfalvi és altorjai BALÁS-család.