Földrajziköznév-tár
gránic 1. garánic (Hódmezővh 2: 690)
| geránic (Kőszeg-Hegyalja 2: 690) | grájnicig (H.nánás 2: 690) | gránic (Békés, Csenger, Csík vm., F.őr, Gyer-gyó-vid., Hódmezővh, Kk.félegyháza, Makó, Moldva 2: 690, Szabadka 49: (Abafája 2: 691): országhatár a. gránic (Hódmezővh 2: 690): messze emelke-dő hegyek összessége b. gránic
(Föl-deák 55: 79): csatornákkal határolt tábla föld.
grecsina grecsina (Aknaszlatina 31:
153): kert.
grenc grenc (Andrásfalva 2: 691): or-szághatár.
gréptyák gréptyák (Aknaszlatina 31:
153): gidres-gödrös terület. cser-jével benőtt szűk völgy.
gugyesz gugyesz (Alföld, Bodajk, Enying 2: 700) | gugyësz (Polgárdi 2:
700): kis kunyhó, kaliba.
gugyor 1. gugyor (Ba.rendes 67: 18):
keskeny, mély völgy a. gugyor (Ba.-rendes, Révfülöp 67: 18): völgykatlan, amely fekvésénél fogva napos, ezért jó szőlőtermő hely.
gulya gula (Hegykő 2: 702): szarvas-marhák éjjeli szállása a legelőn.
gulyaakol gujaakó (Ormánság 74:
193) | gujaakol (Doroszló 81: 67) | gu-laakó (Ormánság 74: 193): lovak, mar-hák számára épített szállás.
gulyaállás 1. gujaállás (F.nyék 63:
40, Csajág 70: 23, Püspökladány 72:
175) | gulaálás (Takácsi 68: 18) | gu-laállás (Hetyefő 67: 18): a marhacsor-da delelőhelye a legelőn 2. gujaállás, gulaállás (Ormánság 74: 193): marhák számára épített állás.
gulyacsapás gulyacsapásnak (K.-Sár-rét, N.-Sárrét 2: 702): nádasban tört keskeny vízi út.
gulyadelelő gujadéllő (Sárospatak 7:
261, Bny.sztlászló 70: 23) | gujad{llőÝ (Sz.hát 75: 1/335): a gulya delelő he-lye.
gulyafeljáró gulaföljáró (Sáska 67:
18): út, amelyen a marhákat a hegyol-dalban vagy a fennsíkon levő legelőre hajtják.
gulyaföld gujafőÝd (H.nánás 2: 702) | gulyafőd (H.szoboszló 2: 702): gulya-legelő.
gulyahálás 1. gulahálás (Sümeg 67:
18): a marhák delelőhelye 2. gulahál-lás (Nyirád 69: 20): a marhák szálgulahál-lás- szállás-helye.
gulyaháló gujahállót (Szt.gál 2: 702):
három oldalon kőfallal körülvett épít-mény, amely a gulya éjjeli szállásául szolgál; nyári akol.
gulyajárás 1. gujajárás (Szeghalom 2: 702, 72: 175, J.apáti, J.árokszállás, J.berény, J.boldogháza, J.kisér 62: 13, Bikács, Sársztlőrinc 63: 40, N.kőrös 71: 45, Ormánság 74: 193) | gulajárás (Z.erdőd 67: 18, Egyh.kesző 68: 18, Ormánság 74: 193) | gulyajárás (Hor-tobágy, Kkság 2: 702): marhalegelő 2.
gujajárás (Sárospatak 7: 261, J.apáti, J.árokszállás, J.berény, J.boldogháza, J.kisér 62: 13) | gulajárás (N.kanizsa
gulyakarám gujakarám (Fornos 2:
702) | gulyakarán (Kóka 2: 702): kö-rülkerített hely a szabadban, ahova a gulyát éjszakára vagy vihar idejére be-hajtják.
gulyakosár gujakosár (Fornos 2: 702):
körülkerített hely a szabadban, ahova a gulyát éjszakára vagy vihar idejére behajtják.
gulyakút gujakut (Sárospatak 7: 261, Máriahalom 27: 24, Dombóvár 63: 40)
| gujakút (Csépa 25: 12, Hegyköz 36:
308, J.apáti, J.árokszállás, J.berény 62:
13, K.marja, Püspökladány 72: 175) | gulyakút (Körösök 9: 98): szarvasmar-hák itatóhelye.
gulyalegelő gujalegellő (Gógánfa 67:
18, Nyirád 69: 20) | gujalegelő (Sá-rospatak 7: 261) | gulalegelő (Celldö-mölk–Alsóság, Gy.vár, Nárai 65: 34):
marhalegelő.
gulyanyomás gujanyomás (N.zerénd 2: 702): marhalegelő.
gulyarét gujarét (J.apáti, J.árokszál-lás, J.berény, J.boldogháza, J.kisér 62:
13): marhalegelő.
gulyásház gujásház (Sárospatak 7:
261): a marhapásztor szállása, szolgá-lati lakása.
gulyáskunyhó gujáskunyhó (Balsa 2:
703) | gujáskunnyDó (N.rábé 72: 175):
a marhapásztor fából vagy vályogból épített kunyhója.
gulyáskút gujáskút (Szabadka 49:
298) | gulyáskút (B.topolya és k. 53:
233): szarvasmarhák itatóhelye.
gulyaszín 1. gujaszín (Vésztő 2: 703):
gulyaistálló 2. gulyaszín (Vésztő 72:
175): gulyaállás.
gul(y)iba l. kaliba
gunáros gunaras (Dombóvár 63: 40):
libalegelő.
gúnya gunya (Hortobágy 2: 706) | gú-nya (Kkság 2: 706): a szabadban élő pásztor kunyhója.
gúnyakút gúnyakút (Hegyköz 36:
308): gémeskút.
gunyesz gunyes (Madocsa 2: 706) | gunyesz (N.kőrös 71: 45) | gunyësz (Zenta 2: 706, K.némedi 22: 38): kuny-hó.
gunyhó l. kunyhó gunnyasztó csősz~.
gurdin(y) l. gordon gurdony l. gordon
gurgyal 1. gurgyal (Esztergom 2: 709)
| gurgyalnak (Bény 2: 709): zegzugos utcákból, ütött-kopott házakból álló faluvég 2. gurgyal (Esztergom 2: 709):
szőlőhegynek széltől, fagytól védett alsó, völgyszerű része 3. gurgyal, gur-gy# (Császár, Kocs 27: 24): szakadék.
gurgyán gurgyán (Vörs 60: 38): gid-res-gödrös, bokros terület az erdőben.
gurgye(le)sz gurgyec (D-T köze, Kun-adacs, Kunpeszér 2: 709) | gurgyëlësz-nek (Szt.gál 2: 709): szénégetők, pász-torok, csőszök kunyhója; gugyesz.
gurgyec l. gurgye(le)sz
gustya gustya (Segesd 60: 38): szaka-dékos, bozótos terület.
gübbenő l. göbbenő gübe l. göbe
gübő l. göbő gübörc l. göbörc gübü l. göbe güdör(-) l. gödör(-)
gyakor gyakar (Hegyköz 36: 308) | gyakor (Nyá.mente 2: 723): sűrű erdő, cserjés.
gyakorlókert gyakorlókert (Kővágó-örs, Révfülöp 67: 18, Borszörcsök, Csögle, Ve.galsa 69: 20, Aszófő,
Bny.-sztlászló, Csajág, Szt.gál 70: 23): kony-ha- vagy csemetekert, amely iskolások mezőgazdasági ismereteinek megszer-zését szolgálja.
gyakorlótér gyakorlótér (Hegyköz 36:
308): (egykor) leventék kiképzésére szolgáló terület, sportpálya.
gyál gyál (gyálut, gyáluk, gyáluja) (Fekete-Körös-völgy 38: 20): domb.
gyalmos gyalmos (Sárospatak 7: 261):
gyalommal halászható víz.
gyalogdarab gyalogdarab (Me.kö-vesd 2: 724): kétharmad hold nagysá-gú földterület.
gyalogföld gyalokfőÝd (T.szőlős 16:
91): a település szomszédságában 600-700 négyszögöl nagyságú parcellákból álló határrész, amely a gyalogmunkát végző zsellérek járandósága volt.
gyaloghágó gyalokhágó²n (Sz.szeg 2:
724): csak gyalogosan járható hágó.
gyaloghíd 1. gyaloghid (Celldömölk–
Alsóság, Gencsapáti 65: 34) | gyalog-híd (ÉrtSz. 2: 1075, ÉKsz. 479, Sáros-patak 7: 261) | gyalokhid (Minaj 31:
158): csak gyalogosok számára való, keskeny átkelőhely patakon, széles ár-kon 2. gyaloghíd (ÉrtSz. 2: 1075, ÉKsz. 479): kikötőhíd.
gyalogjáró gyalogjáró (Celldömölk–
Alsóság, Duka, Gencsapáti, Gy.vár, Nárai 65: 34) | gyalogjárón (Bag 2:
724): kitaposott, csak gyalogos közle-kedésre szolgáló út, ösvény.
gyalogkút gyalogkút (Kk.halas, Kkság 2: 725): kútként használt, 1–1,5 m mélyre ásott gödör, melynek vizéhez néhány, földből kialakított lépcsőn kell lemenni.
gyalogösvény gyalogösveny (Rát 31:
158) | gyalogösvény (ÉrtSz. 2: 1076, ÉKsz. 479, Sátoraljaújhely 37: 504) | gy6logösvAny (Torja 43: 75): (erdőn, mezőn vagy réten átvezető) keskeny ösvény, melyen csak gyalog lehet köz-lekedni.
gyalogösvényke gyalag ösveñke (Moldva 2: 725) | gyalag öszvenke
gyalogút dzsalogut (F.őr 23: 73) | gya-logut (Bakonya, Görcsöny, N.harsány, N.váty, So.hatvan, Szaporca 11: 953, Kocso-la, Koppányszántó, Simontornya, 63:
40, Bajánsenye, Bő, Celldömölk, Du-ka, Gencsapáti, Gy.vár, Nárai, R.gyar-mat, Velem 65: 34, Hetyefő, Kapolcs, Káptalantóti, Lesenceistvánd 67: 19, Csikvánd, M.gencs, Nyárád, Tapolca-fő, Vanyola, Ve.varsány 68: 18, Bor-szörcsök, Csögle, Nyirád, Ve.galsa 69:
20, Aszófő, Bny.sztlászló, Csajág, Szt.gál 70: 24) | gyalogút (ÉrtSz. 2:
1077, ÉKsz. 479, Sárospatak 7: 261, T.szőlős 16: 93, Hegyköz 36: 308, Sá-toraljaújhely 37: 504, J.apáti, J.árok-szállás, J.berény, J.boldogháza, J.kisér 62: 13, Püspökladány 72: 177) | gy™-logút (Kórógy 46: 1/309): mezei ös-vény, földút a gyalogosok számára.
gyár csirke~, gatya~.
gyárgödör gyárgödör (Becse 47: 198):
szennyvízlevezető árok ipari üzem mellett.
gyászkert gyászk#rbe (M.valkó 2:
732): temető.
gyásztemető gyásztemetőbe (Kk.halas 2: 733) | jász temető (M.atád 2: 733):
temető.
gyékényes gyékényes (Hegyköz 36:
308) | gyékényës (Ba.berény 60: 38, J.-apáti, J.árokszállás, J.berény, J.bol-dogháza, J.kisér 62: 13, Majos, Pince-hely 63: 40, Hetyefő, Káptalantóti, Lesenceistvánd 67: 19) | gy?k?nyes (Mátészalkai j. 41: 595, Ny.bátori j. 44:
424) | gyiékényes (Fh.gyarmati j. 17:
497) | gyíkényes (Sárospatak 7: 261) | gyikényös (Böhönye 60: 38) | gyíkí-nyes (Sárospatak 7: 261) | gyíkínyës (J.apáti, J.árokszállás, J.berény, J.bol-dogháza, J.kisér 62: 13, Csögle 69: 20)
| gyikinyös (Fülöpszállás 2: 734): gyé-kényt, sást, nádat termő mocsaras terü-let.
gyékényföld gyékényfőd (Aszófő 2:
735): gyékénnyel benőtt terület.
gyékénylő gyíkenlő, gyíkenylő (Sáros-patak 7: 261) | gyíknyelő (Sárospatak 7: 261): gyékény kitermelésére alkal-mas hely.
gyékényrét gyékényrét (Tápé 2: 735, Szeged 73: 1/527): vízállásos rét, ahol gyékény terem.
gyemőcsös l. gyümölcsös
gyengés gyengés (Sárospatak 7: 261) | gyöngés (Igal 60: 38): friss hajtású er-dőrészlet.
gyengevágás gyöngevágás (Nyirád 69: 20): erdőterület, amelyről a gyen-gébb, fiatal fákat kivágják vagy ritkít-ják.
gyep 1. gyep (ÉrtSz. 2: 1095, ÉKsz.
482, Csépa, Kunsztmárton 25: 12, Szabadka 49: 298, B.topolya és k. 53:
233, J.apáti, J.árokszállás, J.berény, J.-kisér 62: 13) | gyëp (Temerin és k. 51:
87, Csajág 70: 24, Dévaványa, Füzes-gyarmat, Püspökladány 72: 179) | gye-pët (Kö.ladány 72: 179) | gyëgye-pët N.-kónyi 63: 40, Bajánsenye, Bő, Celldö-mölk, Duka, Gencsapáti, Gy.vár, Ná-rai, R.gyarmat, Velem 65: 34, Büssü 66: 87, Csögle 69: 20, Csajág 70: 24) | gyöpp (M.egregy, N.váty 11: 953, Dad 27: 24, Bajánsenye, Bő, Celldömölk, Duka, Gencsapáti, Gy.vár, Nárai, R.-gyarmat, Velem 65: 34): legelő a.
gyöp (Martonfa 11: 953, Ba.berény, Csököly, Ka.szerdahely, Ordacsehi, So.udvarhely, Szenna 60: 38, Csik-vánd, M.gencs, Vanyola, Ve.varsány 68: 18, Borszörcsök 69: 20) | gyöpp (Martonfa 11: 953): kisebb állatok, főképpen libák legeltetésére használt füves terület 2. gyep (ÉKsz. 482, Sá-rospatak 7: 261, Eszeny 31: 162, Hegy-köz 36: 308, Kanizsa és k. 45: 127,
gyöp (Hetyefő, Káptalantóti,
Lesence-istvánd 67: 19, Tapolcafő 68: 18, Nyi-rád, Ve.galsa 69: 20): kis füves terület, amelyet nem kaszálnak 3. gyep (Csen-geri j. 13: 541, Fh.gyarmati j. 17: 497, Mátészalkai j. 41: 595, Ny.bátori j. 44:
424): rét a. gyöp (Nyárád 68: 18): kis területű rét 4. gyep (Sárospatak 7: 261, Hegyköz 36: 308): parlag 5. gyep (Hm.szék vm., N.szalonta 2: 739, N.-szalonta 72: 179) | gyëp (Hm.szék vm.
2: 739): földterületeket vagy falvakat elválasztó, (fűvel benőtt) határjelölő földcsík, mezsgye 6. gyëpre (Szentes 2: 738) | gyöp (Martos 2: 738): magas vízálláskor, áradáskor víz alá került te-rület, ártér; hullámtér. Ö: bárány~, bir-ka~, csikó~, liba~, ős~, szőlő~.
gyepbarázda gyöpborozda (Szada 2:
739): földterületeket elhatároló, fél-egy méter széles mezsgye.
gyepes gyöpös (Hú.hetény 15: 93): fü-ves legelő.
gyepföld 1. gyeffőÝd (H.hadház 2:
739) | gyepfőd (Sárospatak 7: 261, J.-apáti, J.árokszállás, J.berény, J.bol-dogháza, J.kisér 62: 13, Györe, Sárszt-lőrinc, Tamási 63: 40) | gyepfőüdbe (Lónya 2: 739) | gyepfőÝdbe (Debrecen 2: 739) | gyöpfőd (Bakonya 11: 953, Szt.gál 70: 24, Szeged 73: 1/537): gye-pes terület feltörése útján nyert szántó-föld 2. gyepfődek (Doroszló 81: 67) | gyöpfődekből (Mány 2: 739): legelő.
gyepkert gyöpkert (D.sztgyörgy 63:
40): egykori szérűskertből feltört szántó.
gyeplegelő gyeplegelő (Sárospatak 7:
261, J.apáti 62: 13): gyengébb minő-ségű legelő.
gyepség ďjεp¢;g (Moldva 76: 25) | gyëpsíg (Barslédec 2: 740) | gyöpség
(Noszlop, Várda 2: 740) | gyöpségeket (Szt.királyszabadja 2: 740): gyepes te-rület.
gyepsor 1. gyepsor (ÉKsz. 483, Csépa 25: 12, Becse 47: 198, Szt.tamás és k. gyöpsor (Bezdán 80: 119): faluszélen, legelő szélén épült házsor 2. gyepsor (Szt.tamás és k. 50: 70): a legelő széle.
gyepszél 1. gyepszél (ÉKsz. 483, Hor-tobágy, N.szalonta 2: 741) | gyepszíl (N.szalonta 2: 741, 72: 180) | gyöpszél (Tápé 2: 741, Bezdán 80: 119): a falu-nak vagy városfalu-nak az illető települést körülvevő gyepes területre, legelőkre kinyúló vége 2. gyepszél (Szabadka